Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-12 / 223. szám
1988. augusztus 12., péntek Dunántúli napló 3 Á tulajdonosi szemlélet praktikus példája a villányi mgtsz-ben Osztani csak a meglévőből lehet A tagság nettó bérének 25 százalékát a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta Szója betakarításához készítik elő a kombájnokat a villányi termelőszövetkezet gépműhe lyében Fotó: Proksza László A villányi Új Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ez év május 17-én tartott közgyűlése módosította a termelőszövetkezet alapszabályát. A 9/1988. számú közgyűlési határozat érdemi része ezzel a megfogalmazással került a jegyzőkönyvbe: „Az alapszabály 35. szakasza (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: (2) A termelőszövetkezet dolgozója a havonta elszámolt, nyugdíjárulékkol és személyi jövedelemadóval csökkentett nettó keresete 25 százalékát a termelőszövetkezet rendelkezésére bocsátja évközi fizetőképessége növelése céljaiból. Ezen összeget a termelő- szövetkezet a dolgozó részére legkésőbb a tárgyévi zárszámadáskor köteles kifizetni." * Túlzó leegyszerűsítéssel úgy is magyarázhatnánk ezt a formát, hogy a villányi termelő- szövetkezet tagjai nettó keresetük 25 százalékát kölcsönbe adták saját maguknak. Azért ez mégsem ilyen egyszerű. Már csak azért sem az, mert a tulajdonosi szemlélet a közös vagyonnal rendelkező gazdaság tagjai körében sem terem csak úgy magától. Czigler János, a termelőszövetkezet elnökhelyettese, aki elsősorban a belső érdekeltségi viszonyok alakításával foglalkozik, s társadalmi megbízatásként a szövetkezet párttitkára, maga is erre a momentumra utalt az alapszabály-módosítás értelméről, értékéről szólva: — Az alapszabály-módosítás a tagság és a vezetés közötti bizalom bizonyítéka és eredménye. S egyben hosszú, a mostani vezetés 10 évvel ezelőtti első megbízatásával kezdődött közös munka fontos határiköve a szövetkezet fejlődésében. S ez a folyamat a gödörből való kilábalással indult. A bizalom alapjait beszédes szórnak érzékeltetik. Czigler János, aki a május 17-i közgyűlés előtt még függetlenített párttitkárként társadalmi munkában foglalkozott a belső érdekeltségi viszonyokkal, s mostani státusza pont fordítottja előző helyzetének, ugyanazokkal a számokkal érvel, amelyekkel Spiesz Ferenc, a szövetkezet elnöke értékelte a közgyűlésen a gazdaság eredményeit. A szövetkezet tíz év alatt megduplázta termelési értékét. Az 1978-as 145 millió forintos árbevétel 1986-ra 266 millió forintra nőtt. (Az 1987-es esztendő a rendkívüli jégkár miatt Ilyen szempontból nem értékelhető.) A tíz évvel ezelőtti közös vagyon értéke 103 millió forint volt, tavaly viszont már elérte a 180 millió forintot. A leglátványosabban a nyereség számai alákuJtak: 1978 és 1982 között 43 millió forint nyereség képződött: 1983 és 1987 között öt év alatt 160 millió forint, vagyis éves átlag- Ibon 32 millió. Az az előző ciklus eredményének 3,7-szeresen. A keresetek összege 1978-ban 19,5 millió forint volt, 1987-re már 32,5 millió. Az egy főre jutó keresetszínvonal ennél is kedvezőbben alakult, mert az állománylétszám a tíz évvel ezelőtti 556 főről fokozatosan 331 főre apadt. Míg az éves átlag- kereset 1978-ban 35 250 forint volt, 1987-ben már 98 713 forint. Az idei évre a bruttósítással 120 000 forint körül várható az átlagbér. Nőtt a gazdálkodás hatékonysága és a munka termelékenysége, javult a dolgozók munkafegyelme, ha úgy tetszik, tulajdonosi szemlélete; egymás és a vezetés iránti bizalma. S bár a következő időszakban kedvezőtlenebb köz- gazdasági környezetben kell a szövetkezetnek a feladatait végezni, mozgásterét szűkíti a szigorúbb állami pénzgazdálkodás, a hitelkamatok növekedése, a gazdaság a korábbi időszaknál jobb alapokkal vághat neki. Éppen a külső közgazdasági környezet mozgástérszűkítő na- tásánok ellensúlyozására született javaslat, hogy a tagság nettó keresetének 25 százalékát a termelőszövetkezet rendelkezésére bocsátja a fizető- képesség növelésére. A közgyűlés 300 résztvevője egyhangúlag fogadta el, a változtatás (bevezetésének előkészítése azonban nem volt ennyire sima ügy: akadtak a változás lényegét félreértők, aggodalmaskodók, de akadtak persze az ügy mellett érvelők is. Az utóbbiak közé tartozott Bernáth Ferenc, a „Mező Imre" traktoros szocialista brigád vezetője is. — Azon kívül, hogy ez az átengedett 25 százalékos nettó bér biztos pénz, hogy ezt már jövedelemadó nem terheli, leginkább még azzal az igazsággal érvelhettem, hogy eddig évről évre emelkedett a jövedelmünk, s hogy ez továbbra is így legyen, ahhoz kell ez a „kölcsön", tulajdonképpen saját magunknak. Érdekes, hogy leginkább az idősebbek köréből akadtak támogatóim. Az egykori egyéni gazdák saját tapasztalatukkal bizonygattak: a mezőgazdaságban dolgozó csők a betakarítás után jut jövedelemhez, addig az előző évi tartalékaiból és hitelekből tartja fenn magát, s ez a közös gazdaság esetében sincs másként — meséli a harmincéves bigád- vezető, hozzáfűzve, hogy a 25 százalék felajánlása után is idén 4-5 százalékkal nagyobb a kézihez kapott bére, mint az előző évben. Hadfi Tamás, a szövetkezet műszaki vezetője (34 éves) és Modrovics István energetikus, a szövetkezet KISZ-titkára (25 éves) egyaránt annak okát magyarázza, hogy a változtatás miért leginkább a fiatalok körében talált bizalmatlanokra: — Egyrészt félreértették a konstrukciót: azt hitték, az év végén egy összegben visszakapott bérfelajánlás személyi jövedelemadózás alá esik. Voltak, akik úgy vélték: az a biztos pénz, amit azonnal kézhez kapnak. Hallhatták valamint egy tíz évvel korábbi megoldásról, amikor a bérek húsz százalékát az év végéig visszatartották a szövetkezetben. De a mostani konstrukció nem hasonlítható a régihez: az közös rizikóvállalás volt, s akkoriban gyakran nem futotta a teljes visszamaradt összeg befizetésére. Ez a 25 százalék annyira meglévő pénz, hogy a személyi jövedelemadót is rendben levonják belőle. — Egyébként ez a bizonytalanság elsősorban azok között mutatkozott, okik csak néhány éve dolgoznak a szövetkezetben: belecsöppentek a jóba, nem ismerik a nehéz előzményeket. Bak Kálmán 40 éves gépkocsivezető nagyon is ismeri ezeket az előzményeket: 1963 óta tagja a szövetkezetnek megélte a rosszat, s most örül a jónak. — Nagy lépés ez, hogy ide is eljutott a szövetkezetünk. Régi igazság: a nincSből nem lehet osztani. Most örülnünk kell, 'hogy a vanbó'l, a meglévőből oszthatunk, hagyhatunk benn a bérből a szövetkezet kasszájában is. A „van" gyarapítása stratégiai cél a villányi mgtsz-ben. Mint Czigler János elnökhelyettes mondja: meg akarják őrizni a bérek vásárlóértékét legalább. — Ennek fontos eszköze az érdekeltségi viszonyok további finomítása, a tulajdonosi szemlélet erősítése. A 25 százalékos felajánlás a későbbiek során nagyobb arányú lehet, azzal együtt, hogy az azonnal kézhez kapott nettóbér is növekszik. — Mennyit jelent a szövetkezetnek a nettó bérek 25 százalékos „visszamaradása" a fizetőképesség tekintetében? — így 8 millió forinttal kevesebb évközi hitelt kell felvennünk. A 16-20 százalékos hitelkamatokat és a pénz kezelési költségeit számítva igen jelentős a megtakarítás. Ezt minden dolgozónk a saját zsebén is megérezheti. Dunai Imre FolyAiratszemle A Pártélet július-augusztusi összevont száma jelentős terjedelmet szentel az országos pártértekezlet utáni feladatok ismertetésének, valamint összeállítást közöl a pártértekezleten írásban benyújtott hozzászólásokból. A folyóirat élén Berecz Jánosnak, a PB tagjának, a KB titkárának, az országos pártértekezlet állásfoglalásának megvalósítását célzó feladatterv szóbeli indoklása olvasható, mely a Központi Bizottság 1988. június 23-i ülésén hangzott el. Közli a folyóirat a KB által elfogadott feladatterv szövegét is. Az összevont számban szerkesztett és esetenként rövidített változatban — a szerzők egyetértésével — folytatják az írásos hozzászólások közreadását. Ez alkalommal három baranyai küldöttől közölnek felszólalást, melyekből egy-egy részA pártértekezlet után letre kívánjuk felhívni a figyelmet. Bishol Antal, a Mecseki Szénbányák komlói bányaüzemének vájára: „Mit támogatunk mi, munkások, és mit nem? Támogatjuk a rendet, a fegyelmet. Támogatjuk mindazokat a gazdasági és társadalmi átalakításokat, amelyek előrevisznek, segítenek gazdasági bajaink leküzdésében, segítenek nehézségeinken úrrá lenni. Támogatjuk a fegyelmezett alkotó munkát, a szellemit és fizikait egyaránt, mert az ország felemelkedése, társadalmunk fejlődése — és ki merem mondani: a szocializmus felépítése — csak ezáltal, ezen az úton érhető el. Nem támogatjuk a szélsőségeket és a szélsőséges véleményeket vallókat — leg. feljebb legyen türelmünk vitatkozni velük, hátha egy részük megnyerhető céljainknak." Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára: „A mai viszonyok között az MSZMP-ben olyan platformszabadságra, olyan szervezeti és működési elvek kialakítására kellene törekedni, amelyek megakadályozzák a frakciók szerveződését. Ezek közül az elvek közül az egyik legfontosabbként a nyilvánosságot emelném ki. Csak a valódi nyilvánosság biztosíthatja, hogy a tagság érdemi kontrollt gyakorolhasson a felső vezetés felett, lehetősége legyen a párt általános irányvonalának ellenőrzésére és a hibák kijavítására. Ehhez a pártnak nyíltan kell a politikáját kialakítani, és biztosítani a párttagság számára a szükséges információkat.” Ormos Mária, a JPTE rektora : „Közismert tény, hogy a magyar társadalomban a szellemi feladatok teljesítésének és az értelmiségi utánpótlás nevelésének súlyos akadályai keletkeztek. Igaz, a tudományos világban és az egyetemeken működnek azok az emberek, vezető egyéniségek, akik mércéül szolgálhatnak az általános követelményrendszer fokozatos, türelmes és állandó emeléséhez, és akik egy. úttal képesek arra is, hogy a kívánatos szintet meghatározzák. Ám ezek az emberek azt is tudják, hogy megfelelő feltételek híján a követelményeket egyik napról a másikra nem emelhetik az egekig, mert azzal csak azt érhetnék el, hogy a potenciális utánpótlás elé emelnénk gátat a jelenleginél is nagyobb mértékben.” M. E. Egyetlen szempont: az alkalmasság f Afállás az egyfesKileH párfbizoH'ság szervezeti formájára a Hunorban A Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat MSZMP Bízott, ságának politikai irányítása csak a cég három pécsi gyárának pártalapszervezeteire terjed ki. így is a három pécsi gyárban dolgozók közül a 272 párttagot nyolc alapszervezet fogja össze. A vállalati pártbizottságnak jelenleg har- (mincöt tagja van, s közülük heten alkotják a végrehajtó bizottság operatív testületét. Mindez azonban ez év október 12-ig lesz így: akkorra tűzték ki a vállalati párt küldöttértekezletet, amely hivatott lesz befejezni az egytes- tületű pártbizottsággá átalakí. tás folyamatát. Az átállás előkészületei már hónapokkal korábban megkezdődtek, de a feladatra való (felkészülés kezdete még korábbra datálódik. Erre is utalt beszélgetésünk kezdetén Hódos/ Mátyásáé, a vállalati pártbizottság titkára: — Annak idején, amikor ennek a szervezeti formának a kísérleti bevezetése szóba került, mi önként jelentkeztünk a feladatra. Végül is más párt- bizottságokat jelöltek ki a szervezeti forma kipróbálására, de a téma minket is tovább foglalkoztatott. Az MSZMP KB a pártirányítás néhány szervezeti kérdését módosító 1987. no. vember 11-i határozatával nem volt nehéz azonosulni. Pártbizottságunk tagjai természetesnek fogadták a szervezeti változást, erősen bízva abban, hogy az pozitív hatással lesz a politikai munkánkra. Az átállás előkészítéséhez bőséges munícióval szolgáltak a tag- könyvcserét meaelőző beszélgetések, valamint a pórtérte- kezlet ál Iá sfoglal ás-tervezetéről kibontakozott viták tapasztalatai. Ezekben hangsúlyosan felmerült igényként fogalmazódott meg párttagságunk részéről, hogy a párttestületek összetételének rendező elvei ne statisztikai szempontok legyenek. A párton belüli választási rendszer továbbfejlesztésének témájában lefolytatott viták során olyan nézetek váltak uralkodóvá, amelyek az alapszervezetek hatáskörének erősítését, a választás beveze. tését szorgalmazták, valamint azt is, hoav a pártbizottság tisztségviselőit ne a pártbizottság, hanem a küldöttértekezlet válassza meg. Ezen véleményekre, igényekre támaszkodva a pártértekezlet előtt im4- május elején határozta meg pártbizottságunk a végrehajtó bizottság nélkül működő pártbizottság létrehozásával összefüggő szervezeti, politikai feladatokat. Ebben az is benne foglaltatik, hogy az érvényben levő választási útmutatótól eltérve az irányító pártszerv engedélye alapján a küldöttértekezlet választja meg titkos szavazással a pártbizottság tagjait és titkárát, nyílt szavazással a titkárhelyettest, a fegyelmi bizottság és a munkabizottságok tagjait és vezetőit. Az MSZMP országos párt- értekezlete állásfoglalásának hatására a lehetőséggel élve, pártbizottságunk egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy az új, szűkebb létszámú pártbizottság tagjainak egy részét az alapszervezetek közvetlenül válasszák meg. Hogy a végrehajtó bizottság nélkül működő új testületben valamennyi alapszervezet képviseletet kapjon, mindegyik jogosult egy pártbizottsági tag közvetlen megválasztására. Az új testület 15 tagú lesz, tehát többséget közvetlenül az alapszervezetek választják. — Milyen elvek érvényesülnek az alapszervezeti választásoknál a pártbizottság tagjainak, illetve a vállalati pártértekezleti küldöttek kiválasztására? — Az új testületi tagok kiválasztásának elsődleges alapélve az alkalmasság. Pártbizottságunk nem szabott más szempontot, csak az alkalmasság fogalmát értelmezte irány- mutatásként; „A választott testületbe olyan kommunisták kerüljenek, akik elméletileg jól felkészültek, bizonyították politikai elkötelezettségüket, ismerik, érzik és képviselni tudják a párt politikáját, kezdemé- nyezőek a végrehajtásban, következetesek az ellenőrzésben, munkájukban, magánéletükben példamutatóak, környezetük bizalmát, megbecsülését élvezik." Az alapszervezetek önállósága érvényesül abban is, 'hogy magúk dönthettek: hogyan készítik elő és hogyan bonyolítják le a választást. Az egyetlen megkötöttség abból adódik, hogy a küldöttértekezletre összesen 75 küldöttet lehet választani az alapszervezetek létszámarányának megfelelő megoszlásában. Ez idáig hét alapszervezetünknél zajlott le a választás, s ezek tapasztalataiból elmondható, hogy minden lehetővé vált megoldással éltek. A jelölésnél volt, ahol a vezetőség tett javaslatot és ezt a pártcsoportok vitatták meg, másutt a pártcsoportok tehettek javaslatot, s harmadik variációként előfordult, hogy jelölőbizottságok véaezték el a jelölést. A választás is háromféle módon történt: volt egyes jelölés, volt többes jelölés, s egyik alapszervezetünknél a taggyűlésen változott át az egyes jelölés többessé. Az alapszervezetek nagy felelősséggel végezték ezt a feladatot. Az új testületbe ez idáig közvetlenül megválasztott hét tagból négy korábban is a pártbizottság tagja volt. — Milyen szempontokat kapott a jelölőbizottság, amely a küldöttértekezletnek tesz majd javaslatot a pártbizottság hét tagjára, illetve tisztségviselőire? — A jelölőbizottság munkáját sem vezérli más szempont, mint amit általában meghatároztunk a pártbizottsági tagok jelölésének kritériumaként. A jelölőbizottság munkájának azonban mégis vannak speciális céljai, praktikus szempontjai. Mivel az új testületnek a végrehajtó bizottság operatív teendőit is ót kell vennie, elkerülhetetlen, hogy a 15 fős testületen belül reszortokra bomló munkamegosztás alakuljon ki. A jelölőbizottság a közvetlenül megválasztott pártbizottsági tagok személyének ismeretében úgy igyekszik jelöltéket állítani, hogy egy- egy speciális feladatkör ellátására mindenképpen legyen meafelelő képzettségű, érdeklődésű, felkészült tag a testületben. — Mit vár az új szervezeti formától? — Az aktivitással, úqy érzem, a mi pártbizottságunk ülésein nem igen volt gond az utóbbi években. Kétségkívül a szűkebb testületi létszám a véleménynyilvánítás kényszerét, vagy más oldalról a lehetőségét is megnöveli minden bizottsági tag számára. De a végrehajtás szervezésében való részvételt és az ezért való felelősséget is. Mindenképpen növekszik a testületi munka kollektivitása, ugyanakkor a munkabizottságok szerepe is. A közvetlenül megválasztott testületi tagok révén hatékonyabb lesz az alapszervezetek tevékenységének segítése, de véleményük képviselete is. S amelyik alapszervezet elégedetlen az általa megválasztott pártbizottsági taggal, hátvisz- szahívhatja, s újat választhat helyette. D. I.
