Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-11 / 222. szám
1988. augusztus 11-, csütörtök Dunántúli napló 3 A JPTE Jogi Karának könyvtára Fotó: Gondos Nóra Jogtalan csomagolási díj Ellenőrzik az előírások betartását A vásárlók az utóbbi időben gyakran tapasztalták, hogy a boltokban a kimért élelmiszereket, húsféléket, felvágottakat nem a szokásos zsírpapírba csomagolják, hanem egyéb csomagolóanyagba, például polietilén tasak- ba vagy celofánba, s ez utóbbiakért külön árat számítanak fel — jogtalanul. Egy, immár 20 éves minisztériumi rendelet ugyanis előírja, hogy a vevőnek az élelmiszereket - a zöldségféléket kivéve - elvitelre alkalmas csomagolásban kell kiszolgálni. s ezért külön díjat felszámítani nem szabad. Ez alól csak az önkiszolgáló üzletek előrecsomagolt termékeinél lehet kivételt tenni, amikor a tálcát és a fóliát meghatározott áron kifizeti a vevő. Felszámítható külön csomagolási díj akkor is, ha a vásárló dísz- csomagolást kér, vagy kifejezett kívánsága, hogy például ne papírba, hanem fóliába, folpackba csomagolják a húst, a felvágottat. A mostanában tapasztalt gyakorlat, hogy a drágább csomagolóanyagokat használják a vevők megkérdezése nélkül, és külön meg is fizettetik, zsírpapírhiánnyal indokolja a kereskedelem. Még iha ez így is van, hasznos tudnivaló a vásárlóknak, hogy ilyenkor nem jogos a külön ár felszámítása. Erre az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség körlevélben fel is hívta a közelmútlban a fővárosi és vidéki felügyelőségek figyelmét, amelyeknek munkatársai a jövőben fokozottan ellenőrzik az előírások betartását. Ám a zsírpapírhiány — mint azt a Papíripari Vállalatnál elmondták — nem egészen indokolt kifogás, hiszen a korábbi évekhez hasonlóan az idén is 4 ezer tonnát szállítanak a kereskedelemnek, s ez eddig minden esztendőben elégnek bizonyult. Az idén a kereskedelem valóban pótigénnyel fordult a papíriparhoz, ezt azonban import- alapanyag-beszerzési nehézségek miatt valószínűleg nem tudják teljesíteni. A Pl ÉRT néhány fajta zsírpapir-helyettesí- tő csomagolóanyagot ajánl a kereskedelemnek, ám ezekért, ha használatukra zsírpapír hiányában kerül sor, szintén nem lehet külön árat felszámítani. Megyei körkép a szervizekről A tudomány és a könyvkereskedelem Érdekei össszeegyeztethetők (lennének) Jó reklámot, szakszerű lektorálást A mai magyar tudományos könyvkiadás terén szerzett tapasztalatairól kérdeztünk meg két pécsi szerzőt. Lapunk tegnapi számában dr. Ormos Mária akadémikus, a JPTE rektora mondta el véleményét a lassú és pontatlan könyvkiadásról, a terjesztési hiányosságokról. Ma dr. Méhes Károly egyetemi tanár, a POTE Gyermekklinikájának igazgatója nyilatkozik a jelenlegi helyzetről és a már fel-fellelhető kedvező változásokról. — A magyar tudományos könyvkiadásban antikereskedő szellem uralkodik, noha egy könyvkiadónak >is meg kell élnie és fejlődnie is illenék. A prosperálást pedig csakis a precíz, gyors, megbízható munkával, az igények kielégítésével, a rugalmas terjesztéssel érheti el. És most a könyvkiadók érdekeit vettem előre, bár a tudományt kellene előnyben részesítenem, azzal együtt, hogy a kettőt össze is lehetne egyeztetni! A könyvkiadásunk nem elég gyors, és a megjelent könyvek sokszor hibásak, gyakran nem kellően szigorú és szakszerű a lektori munka. A terjesztés hiányos, a tudományos könyvek, kézikönyvek propagandája, főként a korábbi években, nullának volt mondható — összegzi véleményét dr. Méhes Károly. — Saját tapasztalataimból mondanék egyet. Fejlődési rendellenességekkel foglalkozó egyik könyvem kéziratát angolul, 1979 elején adtam le az Akadémiai Kiadónak. A könyv 1983-ban jelent meg. A példányok elfogytak külföldön, de a tartalma addigra már elavult. A bővített kiadósa idén márciusban került ki a nyomdából, ennek már gyorsabb volt az átfutási ideje. Az utánnyomás az elsőnél szóba sem kerülhetett, mert előre nem szerepelt a kiadó terveiben. Ne vegye szerénytelenségnek, de számos levél étkezett hozzám külföldről, amik arról szóltak, hogy bár írásban megkeresték a kiadót, több példányt akartak venni, még választ sem kaptak. — Szeretném megjegyezni, bogy az utóbbi időben Hazai György akadémikus irányítása alatt sokat változott az Akadémiai Kiadó. Sokan reméljük, hogy talán a gyorsaság, pontosság tekintetében mások is előrelépnek, és talán egyszer majd a szerzők .kívánságait, a kéziratokkal kapcsolatos jogos észrevételeit, óhajait is figyelembe veszik. A Medicina kiadásában megjelent Schuler professzor szerkesztette Gyermekgyógyászati diagnosztika és terápia című kézikönyv esetében is — amely többünk munkája —, elmondhatnám a már fölsorolt .hiányosságokat. Hogy csak egy példát említsek: a szövegben lépten-nyomon előforduló szakkifejezéseket a szerzők akarata ellenére, teljesen következetlenül magyarosították. így azután egy zavaros — magyaros, görögös, latinos — egyveleg jelent meg, ami nemcsak szakmailag hibás, hanem néha már nevetséges is. Szükség lett volna arra is, hogy nagyobb példányszámban jelentessék meg, mivel oktatási célokra is használják. De a kiadónál csak a biztos eladhatóságra „mennek". Az utánnyomásra,. papirhiányra hivatkozva jelenleg nem gondolnak. Amikor évek múltán ehhez fognának, addigra a tartalma már korszerűsítésre szorul bizonyára. Át kell írni és akkor kezdődik az egész procedura elölről... A honoráriumról szándékosan nem szólok, de egyszer valaki kiszámolta, hogy körülbelül 1,50 — 1,70 forintos órabérben dolgozunk egy kézikönyv Írásakor. Igaz, az én esetemben ezt két alkalommal is, utólagos nívódíjjal, talán 3 forintra is felkerekítették.- ön tudományos szakirói munkásságát Győrben kezdte, Pécsett folytatja. Érezte a vidéki lét hátrányát?- Én erről nem tudok beszámolni. Inkább úgy vettem észre, hogy a kiadók megbecsülik a vidéken élő kutatókat, akik jobban betartják a határidőket. Inkább azt látom, hogy iskolák, tudományos műhelyek között létezik megkülönböztetés, nemegyszer szubjektív szempontok vagy összeköttetések alapján történik a válogatás. — A negativ tapasztalatok ellenére ön mégis biztatja a kutatókat, a tudományos munkára elhivatottságot érzőket, hogy írjanak, publikálják eredményeiket. — Természetesen, hiszen a tudomány érdeke az, hogy minél többen, minél előbb ismertessék arra érdemes tevékenységüket és a többiek olvassák a legújabb folyamatokat, lépéseket. A magyar tudományos könyvek presztízsét is így lehet helyreállítani, illetve növelni. Minden apró eredmény, szintézis fontos esemény a tudományos élet elő- revivése szempontjából, és ez mindnyájunk érdeke! Barlahidai Andrea A HÍRGÉP hütögépszervize Pécsett, a Lánc utcában Ha elromlik a hűtőgép >■■■ ■■■■■■—. ■ ■— » — ■ — — Körülnéztünk a megyében, hogy milyen a szervizek alkatrészellátása, ha elromlik a hűtőláda, van-e elég cserekészülék. Utánanéztünk annak is, hogy milyen ügyeleti rendszerben dolgoznak, illetve a hét végén mennyiben állnak a lakosság rendelkezésére.- * * i - ■ i——i pecs, a hírgép lánc utcai SZERVIZE. A kisvállalat több mint ezerhatszáz ipari, kereskedelmi hűtőberendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról gondoskodik a megyében. Ami a lakossági szolgáltatást illeti, Baranya, Somogy és Tolna megyében a vállalat javítja garanciában a német Grönland hűtőládákat. Egyéb javítások vonatkozásában pedig Pécsett, valamint vonzás- körzetében dolgoznak a műszerészek. A kisvállalatnak tizennégy műszerésze van. Hétközben, csütörtökön meghosz- szabbított munkaidőben este 8 óláig dolgoznak, szombaton pedig 8—13 óráig tartanak ügyeletet. — Ha elromlik a hűtőberendezés, s a bejelentést déli 12 óráig megkapjuk, műszerészeink még aznap kimennek a helyszínre. Ha délután jelentik be, ekkor viszont csak másnap — mondja Réb László üzemvezető. — Ami az alkatrészellátást illeti, egy részét a RAMOVILL- cn, valamint a GELKA központon keresztül szerezzük be. A többit? Utánajárás kérdése. Az egész ország területéről, ideértve az állami kereskedelmet és a kiskereskedőket is. Mint megtudtam, az országos — időszakos — freongázhiány nagyon érzékenyen érinti a hütőgépszervizeket. A közelmúltban két alkalommal is előfordult, hogy heteken keresztül nem jutottak gázhoz, ami pedig a javításoknál, ha a csővezetékbe kell nyúlni, nélkülözhetetlen. Hogy mi várható? A freongáz gyártását és felhasználását 1990-ig csökkenteni kell, ez az országos irányelv. Hogy mi lesz helyette? Egyelőre nem tudni. A HÍRGÉP Lánc utcai szervizében a cserekészülék biztosítása nem jelent gondot. Négy hűtőládával és három fagyasztószekrénnyel rendelkeznek arra az esetre, ha néhány órán belül nem tudják megjavítani a berendezést. Egyébként a magyar és német hűtőgépeket — több mint egy éve — olyan dupla szigeteléssel gyártják, ha a gép meghibásodik, az élelmiszer akkor sem romlik el 72 órán keresztül. A magyar gyártmányú hűtőgépekre egyébként áruromlási biztosítás is van, a kárt a biztosító megtéríti. A HÍRGÉP Lánc utcai szervizének új szolgáltatása az átalánydíjas szerződés minden fagyasztókészülékre. A kisvállalat szerződéses kapcsolatban áll a Hungária Biztosítóval. Ami a biztosítási díjat illeti, ez készülékenként változó, havi 60 fcrinttól 160 forintos összegig. Ha azt vesszük, hogy például egy hűtőberendezés palástja tönkremegy, ami közel 20 ezer forintba kerül, akkor megéri átalánydíjas szerződést kötni. * PÉCS, VILLGÉP MEGYERI ÚTI SZERVIZE. A működési területük — lakossági szolgáltatás vonatkozásában — csak Baranya megye. Az ipari, kereskedelmi berendezések — 650—700 a gépállomány — javítására harminc körzetes hűtőgépszerelő áll rendelkezésre, közülük 4 szerelő látja el a nagyobb lakossági javításokat, bent a műhelyben pedig 2—4 fő. Hétfőn este 6 óráig tartanak hibafelvételi ügyeletet, szombaton pedig 7—12 óráig. A csütörtök vidéki nap. A hűtőberendezés meghibásodása esetén itt sincs probléma. cserekészülékeket biztosítanak, négy hűtőláda áll rendelkezésre. Ami az alkatrész- ellátást illeti, ebben az évben több mint 20 készüléket cseréltek le anyaghiány miatt, legproblémásabbak az import-, köztük is a jugoszláv berendezések, mert ha elromlik a gép, gyakorlatilag semmilyen alkatrészt nem tudnak beszerezni a „hivatalos" úton. Az alkatrészeket a zalaegerszegi szervizből, valamint egy maszek műszakicikk-kereskedőtől szerzik be. Ami rendszeresen hiánycikk, az az .elpárologtató, a hőfokszabályozó és a kompresszor. A freongáz-hiány miatt pedig az év hátralévő részében szinte kilátástalannak tűnik a helyzet. * KOMLÓ, GÉPI ÉS ELEKTRO- MOS BERENDEZÉSEKET JAVÍTÓ KISVÁLLALAT. Húsz műszerészszel dolgoznak, vidéken pedig Pécsváradon, Sásdon és Má- zaszászváron működnek kirendeltségek. A meghosszabbított nyitva tartási nap itt is a csütörtök, szombaton pedig 8—12- ig tartanak ügyeletet. A hiánycikkek itt is ugyanazok: kompresszor, hőfokszabályozó és elpárologtató. Cserekészülékük mindössze egy van, igaz, cserére még nem került sor, mert bármilyen áron is, de megjavítják a berendezést. MOHÁCS, HiRTECHNIKAI KISVÁLLALAT: Itt a freongáz mellett fogyóban van az ezüstkészlet is, amit a forrasztáshoz használnak. Előfordult, hogy két hétig járták az országot hőfokszabályozó után. Nem jobb a helyzet a kompresszor- beszerzéssel sem, ezért most megpróbálják más típusú gépek azonos teljesítményű kompresszorait átalakítani, hogy a hiány miatt ne kelljen hetekig várakozni. Műszerészük négy van, területük Mohács, valamint a volt járás. Készenléti ügyeletes mindig van benn a szervizben. Cserekészülék négy van. A meghosszabbított munkanap itt is a csütörtök, este 7 óráig, szombaton pedig 8—12-ig dolgoznak. * SIKLÓS, HÍRADÁSTECHNIKAI ÉS HÁZTARTÁSI GÉPJAVÍTÓ KISVÁLLALAT. Tizenkét műszerésszel dolgoznak, köztük 3 hűtőszerelő látja el Siklóst és vonzáskörzetét. Ami a freongázt illeti, készletük augusztus közepéig elég. Cserekészülékük kettő van, s mivel költséges a beszerzés, ezért most a műhelyben készítenek még egy harmadikat. Havonta két-há- rom készüléket cserélnek le alkatrészhiány és egyéb hiba miatt. •Se SZIGETVÁR, HÍRADÁSTECHNIKAI KISVÁLLALAT. Két szerelővel dolgoznak. Csütörtökön este 6 óráig tartanak ügyeletet. Szombaton nincs ügyelet. Kölcsönkészülékük mindössze egy darab van. Ami az alkatrész- és anyagellátást illeti, ugyanaz a helyzet, mint a többi szerviznél. Nincs kompresz- szor és relé. Ezüstből pedig szinte semmi tartalékuk. M. Gy.
