Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-09 / 220. szám

2 Dunántúli napló 1988. augusztus 9., kedd Grósz Károly válasza az országos diákparlament levelére Ez év áprilisában a kecske­méti országos diáikparlament küldöttei levelet intéztek a Minisztertanácshoz, amelyben több javaslatot téve kérték az oktatásügy kiemelt támogatá­sai." A diákparlament levelére Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, miniszterelnök vála­szolt. * A Minisztertanács mege.lé- déssel vette tudomásul, hogy a középfoikú nevelési-oktatási intézmények tanulói a Kecs­keméten megtartott országos diáikparlamenten elkötelezet­ten és felelősségteljesen vitat­ták meg a magyar közokta­tás jelentős gondjait, gazdag sági, pénzügyi nehézségeit, és javaslatukkal a kormányhoz fordultak. A Minisztertanács egyetért a diákparlament le­velének tartalmával, így azzal a fontos gondolattal is, hogy az elmúlt évben elfogadott, a stabilizációt és a kibontako­zást szolgáló munkaprogram­jának megvalósulása többek között az oktatás kiemelt fej­lesztését is feltételezi. Az ok­tatás korszerűsítésének köve­telményét — kiemelt központi feladatként — a munkaprog­ram is rögzítette. A megvaló­sulás érdekében a Miniszter- tanács tett is már lépéseket, amikor a közelmúltban elfo­gadta a felsőoktatás fejlesz- téséneík programját és intéz­kedett a felsőoktatás fejlesz­tési alap létrehozataláról. A közoktatás fejlesztésével kapcsolatos célok megvalósu­lása — ahogy más területe­ken is — az egész társadalom megértését és a Miniszterta­nács munkaprogramjának gya­korlati támogatását igényli. A Minisztertanács egyetért azzal, hogy a következő évi költség- vetés előkészítése során és a tervezési folyamatokban fel kell tárni a közoktatás fejlesz­tésére fordítható többletforrá­sokat. Az országos diákparla­ment javaslatának megfelelő­en a rendelkezésre bocsátha­tó többletforrások felhasználá­sának tervét társadalmi vita után a művelődési miniszter 1988. végéig a Miniszterta­nács elé fogja terjeszteni. Bonn főpolgármestere Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) nácstörvény tervezett módosí­tása, az egyesülési és gyüle­kezési jog törvénybe iktatásá­nak előkészületei. — A főpolgármester úr — kérésemre — ismertette, milyen forrásokból táplálkozik Bonn város költségvetése, s miként használják fel a rendelkezés­re álló összeget. Kitért arra, hogyan érvényesül náluk a gyülekezési jog, s milyen szo­ciálpolitikai intézkedéseket tesznek. A több mint kétórás eszmecserén mór nem jutott időnk a két főváros közötti kapcsolatok elemzésére, be­szélgetésünket a holnap esti közös vacsoránál folytatjuk. — A találkozó végén NSZK- beli meghívást fogadtam el. Jövőre lesz ugyanis Bonn 2000 éves, s az ünnepségsorozaton -^amelyhez magyar hetek is kapcsolódnak — szívesen lát­ják Budapest főváros tanácsá­nak elnökét is. Délután Hans Daniels és felesége Szentendrére látoga­tott. A városi tanács épületé­ben a település mindennap­jairól, kulturális életéről, ide­genforgalmáról Bertalan Fe­renc, a végrehajtó bizottság titkára tájékoztatta a vendé­geiket, akik ezt követően — városnézés után — felkeresték a Soros-alapítvány és a Jeu- nesses Musicales szervezte népzenei tábort. Itt a Szent­endre NDK-beli testvérvárosá­ból, Meinimgenbő! érkezett if­júsági fúvószenekar adott rö­vid hangversenyt a tiszteletük­re. Ezt követően Esztergomba hajtattak, ahol a Bazilika megtekintése után a Keresz­tyén Múzeum kincseiben gyö­nyörködtek. Kora este PaSkai László bí­boros, esztergomi érsek hiva­talában fogadta a bonni fő­polgármestert és feleségét. A találkozón az állam és a ka­tolikus egyház viszonyát tekin­tették át. Kapacitásbővítés a Pécsi Pannónia Sörgyárban (Folytatás az 1. oldalról) járás sem hazánkban, sem a világon nem újdonság mór, egyelőre még a legkorsze­rűbb technikát jelenti. A telep kivitelezési munkái több szakaszban folynak majd. A sörgyári tervek és rekonst­rukciók terén Magyarországon nagy hagyományokkal bíróAg- rober Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Tervező Beruházási Vállalat tervei alapján az épí­tészeti munkákat a Bázis Épí­tőipari Vállalat vállalta. Jelen­leg a tereprendezés folyik. Az erjesztő tartályokat a Mező­gép Cserkúti Gyárában készí­tik. A tíz tartályos komplett er­jesztő toronytelep elkészítése több mint 300 millió forintos beruházást igényel. Ennek épí­tészeti hányada alig több mint a teljes összeg egyne­gyede. Importot csak a tartá­lyok szerelvényezése tesz szükségessé, a külföldi anya­gok behozatalára költött pénz nem éri el a beruházási ösz- szeg tíz százalékát. Az új egység elkészültével szervesen illeszkedik majd a gyár eddigi épületeihez, köz­vetlen szomszédságban a meg­levő erjesztő és érlelő üzem­mel. Az épülő telep első tar­tályparkját már a jövő év ele­jén szeretnék üzembe helyez­ni, hogy azután azt a későb­biekben igény szerint tovább bővíthessék. Az erjesztőüzem bővítése a jövőben más egy­ségek, így a palackozó kapa­citásnövelését is szükségessé teszi. Ez azonban már főként Bajón igényel új beruházáso­A DIÓSVISZLÓI „KOSSUTH" MG. TERMELŐSZÖVETKEZET pályázatot hirdet nyugdíjba vonulás miatt megüresedő + jogtanácsosi, + személyzeti vezetői munkakör betöltésére. A munkakör betölthető 1989. január 1-jétől. Előírt iskolai végzettség: — jogtanácsosi vizsga és — legalább S éves szakmai gyakorlat. Jelentkezés: írásban a termelőszövetkezet elnökénél, 7817 Diósviszló, Petőfi u. 36. NAGYVILÁGBAN Merénylet Shultz ellen Pokolgép robbant hétfőn a bolíviai főváros egyik főutcá­ján, alig néhány perccel az után, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter ott gépkocsin elhaladt. ^ A pokolgép kisebb anyagi károkat okozott. Két autónak törtek be az ablakai, azokéi, amelyek Shultz feleségét és Charles Redman külügyi szó­vivőt szállították. George Shultz tíznapos la­--------------------------- * tin-amerikai körúton tartózko­dik. A merényletet úgy időzí­tették, hogy a pokolgép ak­kor robbanjon, amikor Shultz a repülőtérről ■szálláshelyére hajtat. ■Félnapos bolíviai látogatá­sa során a külügyminiszter a program szerint az államfővel és a kormány vezetőivel első­sorban a kábítószertermelők és -csempészek elleni közös harcról tárgyal. Területrendezés Hunyad megyében Hunyod megyében is vég­zik a területrendezést. Erről számol be a Bukaresti Előre, amely közli Ion Constantines- cunak, a megye főépítészének beszámolóját. A cikk szerint öt községet jelöltek ki a megyé­ben rövid időn belül kiépíten­dő „agráripari központnak". Nem utal • a cikk arra, hogy mely községek kerülnek felszá­molásra, csak arra, hogy a „felszabaduló területeket" — a beépíthető körzetek csök­kentésével — visszajuttatják a mezőgazdasági körforgásba. Úgynevezett agráripari köz­pontok lesznek: Algyógy (Geoagiu), Hunyaddobra (Dobra), Puj (Púi), Marosillye (Ilia), és Felsőcsertés (Certej). — A területrendezésre és a települések korszerűsítésére vonatkozó feladataink életbe ültetése a megye valamennyi szervére és intézményére va­lósággal történelmi jelentősé­gű döntéseket és teendőket ró — írja cikkében Ion Constan- tinescu. Sajtóértekezlet a karabahi helyzetről Bár a karabahi probléma érzelmi csúcspontján már túl­vagyunk, a kérdés végleges megoldása egyelőre várat ma­gára — fejtette ki a Karabah- hegyvidék helyzétéről tartott hétfői moszkvai sajtóértekezle­ten Csengiz Guszeljov. Az azerbajdzsán író, Jevgenyij Ambarcumov neves közgaz­dász társaságában az APN sajtóügynökség székházában találkozott a sajtó képviselői­vel. — A Karabab-hegyvidék problémáját korábban egysze­rűen .nem vették figyelembe. Hasonló probTéma megfigyel­hető az ország más területein is. A karabahi probléma része nemzetiségi kérdés egészének. Utalt a volgai németek, a krí­mi tatárok, a szovjetunióbeli zsidók és más nemzetiségek ügyére. Emlékeztetett arra, hogy a volgai németeknek sa­-f- BONN: Héttőn Bielefeld- ben megkezdődött Karl Hö­cker náci háborús bűnös pe­re. A volt SS-főtisztet több ezer majdaneki zsidó rab meggyilkolásában való bűnré­szességgel vádolják. 1943 má­jusától, egy éven át, ő volt a felelős azért, hogy a tömeg­gyilkossághoz ciklon-b mér­gesgázt szállítsanak a tábor­ba. ját autonóm köztársaságuk volt, Engels nevű fővárossal, ma viszont ez a köztársaság nem létezik. Vizsgálandó jelenség, és jó­formán minden szovjet szövet­ségi köztársaságban megfi­gyelhető: a köztársaság úgy­nevezett névadó népe, nem­zetisége elnyomja a területén élő kisebb vagy nagyobb nép­csoportokat, mindenekelőtt a kultúrában. Ez megfigyelhető Azerbajdzsánban éppúgy, mint Grúziáiban vagy örmény- országban. 101 évesen a Fudzsin A százegy éves Tejicsi Igarasi hétfőn délelőtt el­érte Japán legmagasabb csúcsát, a Fudzsijamát. így ő az ország legidő­sebb embere, aki valaha a 3776 méter magas csú­cson járt. ' A japán aggastyán há­rom nap alatt tette meg az utat, s éjszakánként a hegymászók számára épí­tett szállásokon pihent. Igarasi már tizenhárom al­kalommal járt a szent he­gyen, utoljára 1983-ban, amilcor még „csak" ki­lencvenhat éves volt. * Az Ogon/ok cikke a sztálinizmusról A szovjet nép és párt megcsúfo­lásának tekinthető, hogy Sztálin, az ártatlan emberek tömegeinek ha­láláért felelős főbűnös még min­dig a Kreml falánál, a Mauzóleum melett nyugszik — írja legutóbbi számában az Ogonyok hetilap. — Noha a sztálinizmus sokkal borzal­masabb, mint maga Sztálin, a je­lenség nem véletlenül írható le ez­zel az egy névvel — mutat rá a szerző. Az Ogonyok cikke azzal függ össze, hogy a lap egy korábbi száma kezdeményezte: rendezzenek ez év őszén kiállítást a sztálini repressziók áldozatainak állítandó emlékmű tervvázlataiból. Most pe­dig özönlenek a rajzok, javasla­tok, levelek, felajánlások a kiállí­tásnak helyt adó kultúrházba. Az Ogonyok és az említett kultúrház azt tervezi, hogy közösen megren­dezi a Lelkiismeret Hetét, amely­nek keretében kiállítást rendeznék történelmi dokumentumokból, fény­képekből és képzőművészeti alkotá­sokból, a személyi kultusz témájá­val foglalkozó filmeket és szín­darabokat mutatnak be, megtart­ják az ,,enyomott költészet és a lágerénekek« napját", és esteken emlékeznek meg azokról, akiknek a nevét — mrnt a szerző írja — „a hóhérok szakították ki a törté­nelemből". ,,A hóhér és az áldozatok nem lehetnek egy párt tagjai. Egyéb­ként is, mi lehet ellentmondáso- sobb foglalom, mint a hóhér-kom­munista? Becsületes emberek ez­reinek párttagságát állították visz- sza haláluk után. Mi az akadálya orrnak, 'hogy posztumusz kizárjuk a pártból azokat, okik a halálba küldték őket, vagyis Sztálin laká­jait és követőit?" — teszi fel a kérdést a szerző. Ezután a nagy honvédő háború történetét feleleve­nítve arról ír, hogy a nép háború­ja gyakorlatilag két fronton zaj­lott: volt küzdelem a fasizmus el­len és volt harc a sztálinizmussal. Ideje nyilvánosságra hozni végre, hány áldozatot követeltek ezek a csaták — szögezi le a szerző, és megállapítja: valószínűleg nagyjá­ból ugyanonnyi volt az áldozat. — A Lelkiismeret Hete csak iszo­nyúan fájd almos lesz, de megtisz­tulást, megkönnyebbülést kell hoz­nia, kíméletlenül le kell lepleznie a sztálini módszereket a politiká­ban, az ideológiában, a gazdasá­gi életben, az erköksökben, az élet minden területén — hangsú­lyozza az Ogonyok cikkírója. Utazás világútlevéllel (L) Belvárosi pillanatkép Hamburg a legek városa A gép lassan, komótosan ereszkedik a felhők alá és tesz egy tiszteletkört a város fe­lett. Odalent egyre inkább megelevenedik a térképszerű táj, feltűnik a ‘házak, a fo­lyók és tavak kékje, a gép­kocsifolyam az utakon. A re- ipülő még lejjebb ereszkedik, liftez velünk, alakot öltenek a fák, a tengernyi zöld növény és hajók a vizen. Megérkez­tünk: ez Hamburg! A repülőtéri formaságok még öt percig sem tartanak, máris a kijáratnál vagyunk, ahol az NDR, az Észak­német Televizó kamerája fo­gad bennünket. A stáb végig a nyomunkban marad és el­kíséri a csoportot a városhá­zi fogadástól a Norddeutscher Rundfunk bejáratáig. A nap­közben rögzített képek este a híradóban tűnnek fel. Szá­munkra. azonban sokkal izgal­masabb, hogy hosszasan is­merkedhetünk a műsorkészítés rejtelmeivel, a stúdiók techni­kai berendezéseivel. Hamburg földrészünk egyik legszebb, látnivalókban leg­gazdagabb városa. Kétségkí­vül igaza van annak, aki azt állítja, hogy minden látogató­nak más-más arcát mutatja. Az Elbától északra elterülő ha­talmas metropolis éppúgy él­ményeket kínál, mint a folyó­tól délre található kikötő. A „Szabad Hanza Városba” ér­kező turista éppen ezért jól teszi, ha alaposan felkészül az útra. Hamburg a legek városa. Nincs ebben semmi túlzás, de azért tegyük hozzá: az itte­niek szeretik a nagy számo­kat, a különféle rekordokat, az elsőbbséget. Szigorúan nyil­vántartják például, hogy vá­rosuk egyharmada zöldterület, hogy a 46 hektárnyi parkban évente 580 000 tulipán és 680 000 más növény virágzik. A várossal ismerkedő újság­író figyelmét többször is fel­hívják ró, hogy Európában itt működik a legtöbb konzulá­tus, hogy itt van a világ leg­nagyobb szárazdokkja. A kü­lönféle csatornákon és víz­folyásokon több híd van, mint Velencében, hogy itt látha­tó a leghatalmasabb torony­óra, amelynek átmérője egyéb­ként 8 méter, a nagymutató súlya pedig 130 kiló. Az ilyen és éhhez ‘hasonló információk persze főleg a tu­ristáknak szólnak. Az idegen­forgalom egyre nagyobb és mind jelentősebb szerepet tölt be a város életében, amit nemcsak a szinte mindenütt megtalálható színes újságok, könyvek és térképék, repülő­téri, szállodai prospektusok száma és színvonala jelez, de az a koncepció is, aminek keretében mindez megvalósul. Az elmúlt évben mintegy 2000 (magyar turista járt Ham­burgban. Az idegenforgalom­mal foglalkozó polgármester­helyettes szerint, a világútle­vél nyújtotta lehetőségek el­lenére számuk idén mégis erősen visszaesett. Az bkokat csak találgatni lehet, minden­esetre tény, hogy honfitársaink szívesebben utaznak a köze­lebbi országrészekbe. Hamburg ettől persze to­vábbra is kedvelt turistacél­pont marad. Sőt jövőre a ki­kötő 800 éves évfordulóján még inkább az lesz. Óriási erőkkel, rengeteg programmal készülnek az ünnepségre. Az operaház felújítására például 30 millió márkát költenek és a tervek szerint egy új be­mutatóra is sor kerül. A város nem kevesebbre pályázik, mint hogy a művé­szeti turizmus fellegvára le­gyen. A Hamburgi Nyár ren­dezvénysorozata májustól ok­tóberig tart és mintegy 700 különféle programot jelent a legváltozatosabb műfajokban és helyszíneken. A Macskák című musicalt például már két éve játsszák, az előadásokat eddig állítólag kétmiUióan lát­ták. A nagy szám mögött a hamburgiak szerint nagy üz­let rejlik. A darab miatt érke­zők ugyanis legalább két éj­szakát töltenek a városban, szállodákat foglalnak le, ven­déglőkbe, üzletekbe látogat­nak és ha nem is számolat- lanul, de költik a pénzt. So­kan úgy vélik: nem véletlen, hogy a hangsúly ebbe az irányba tolódik, hiszen a ki­kötő egyre kevésbé képes ko­rábbi szerepének betöltésére. Sőt mind kevesebb embernek tud megélhetést biztosítani. Szomorú tény, de a hajójaví­tó és -építő műhelyekben nap­ról napra kevesebb a mun­ka. A szenátus pedig azt fon­tolgatja, hogy kulturális cé­lokra hasznosítja, vagy eladja a raktárakat. Kép és szöveg: Ferenci Demeter gmk jó kereseti fRÄm lehetőséggel FELVESZ nagy gyakorlattal rendelkező — építész művezetőt, — ács-állványozót, — ács brigádot, — asztalost, — segédmunkásokat, — raktárost, gyors- és gépírót. Jelentkezés személyesen, Pécs, Megyeri út 3. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents