Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-06 / 217. szám

A szabad köz és jó szem kockázata Vállalkozási osztály műkö­dik ez évtől a Pécsi Agroker­nél. Hogy miért is hozták lét­re az új osztályt, arról Sió György, kereskedelmi igazga­tó-helyettes a következőket mondja:- Hogy a meglévő vásárló­körünknek az eddiginél széle­sebb termék- és szolgáltatás­kínálatot nyújtsunk valamint, hogy új vevőket nyerjünk meg, ahhoz változtatnunk kellett a már megmerevedett, több év­tizedes áruforgalmi gyakorla­ton. Méghozzá úgy, hogy egy szemléletében más, min­denre nyitott, párfős társaság­nak lehetőséget adunk képes­ségeik kibontakoztatására. Az alkatrészosztály vezetőhelyet­tesét, Szegedi Ákost bíztuk meg a vállalkozási osztály ve­zetésével, mert láttuk, hogy az a szervezet, amelyben évekig dolgozott, már korlátozza a tevékenységében, az adott fel­adatnál többre hivatott. A vállalkozáshoz megfelelő in­dulótőkét kapott az osztály, meghatározott hozadékot kell produkálnia, az itt foglalkoz­tatottak többletjövedelme a hozadék függvénye. Adott raktárt megtölteni áruval, majd eladni — ma ez már nem elég. Vevőközeibe kell menni, ismerni kell az igé­nyeket: ez a vállalkozási osz­tály alapállása. Az osztályon négyen dolgoznak, különféle képzettségűek, de azonos nyel­vet beszélők: .vállalkozóik. Szegedi Ákos gépészmérnök­osztályvezető; Horváth Emő­ke közgazdász - friss diplo­más, pályakezdőként megmé­rettető feladatot kapott; Per­lői János agrármérnök - az Agrokernél korábban piacku­tatóként ténykedett; Asz­talos Ferenc - a nagy tapasz­talaté, széles ismeretségi kö­rű, nyugdíjas, aki jó pár Pé­csi Ipari Vásárt lebonyolított még aktív dolgozóként a Me­csek Touristnál.- Mi kell ahhoz, hogy va­jak/ vállalkozó lehessen? - kérdezem az osztályvezetőt.- Először is nyitott szem, mert aki nem lát, az ne is jöj­jön ilyen pályára, nem erre való. Aztán igen fontos a sze­mélyes kapcsolat. És itt a jó értelemben vett kontaktusra gondolok, a vevőkkel kialakí­tott, élő kapcsolatra, a hoz­zájuk járásra, ez az üzletkötés nélkülözhetetlen eleme. És még sorolhatnám, mert 'kell ide a tájékozottság, az ember- ismeret, a kapcsolatteremté­si képesség és így tovább. Az új osztály létrejöttétől, januártól beindult a tranzit áruforgalmi tevékenység: bár­milyen áruféléből ütemes szál­lítást vállalnak, azaz konkrét igényre beszerzik a kívánt cik­ket, a kért időre bárhoz (ve­vőhöz), juttatják, A szállítá­si költségek (gyártó-Agröker- felhasználó), a beszerzési és adminisztrációs kiadósok, va­lamint a finanszírozás az Ag- rokert terheli — mindezeknek bele kell férniük az egyszám­jegyű nagykereskedelmi árrés­be. És a vevő megszabadul a beszerzés, a szállítás, az átmeneti finainszírozás gond­jaitól. A szolgáltatást már több nagyvállalat és kiskeres­kedelmi üzlet (áruházak, bol­tok), igénybe veszi: például karbantartóanyagok, festékek, műszaki cikkek körében. Az osztály dolgozói természetesen új termékeket is ajánlanak, korszerű technológiákat ismer­tetnek (s miközben ezt mond­ja az osztályvezető, felemeli az íróasztaláról aiz osztrák hid­raulikus szerszámokat és alkat­Vállalkozási osztály az Agrokernél ■ Tranzit áruforgalom ■ Rota információs rendszer ■ Skandináv bútorbolt részeket bemutató prospektust, ezeket a korszerű emelőket és lehúzókészleteket bemutatják a potenciális vevőknek.) — Komplex megbízást szeret­nénk elérni, mert egyelőre az a helyzet, hogy inkább csak a hiánycikkek beszerzése vé­gett fordulnak hozzánk - emlí­ti Szegedi Ákos. A másik profilban, az ügy­nöki munkában veszik legna­gyobb hasznát korábbi tévé­rendszer júniustól él, de hogy életképes-e, őzt a piac mu­tatja majd meg, az, hogy igénylik-e a vevők. A kereslet­kínálat írásban is megjelenik, a kiadványban különböző in­formációkat közölhetnek a rendszerbe bekapcsolódók. Az osztály harmadik profiljá­ba az igazi vállalkozói tevé­kenység tartozik: vállalkozás, mert a kimenetel bizonytalan­sági foka magas. Ebbe a kate­A vállalat újdonságai között szerepel a közelmúltban megnyitott skandináv bútorokat kínáló üzlet. Fotó: Bakos Magdolna ke nységük ne k, tan u I many a ik ­nak, az osztály dolgozói. Lét­rehozták a Rotai információs rendszert. Elsősorban Baranya megyei ipari, mezőgazdasági üzemek, szövetkezeték, kereske­dők kapcsolódtak be a keres­let-kínálat összehangolását, o különböző partnerek összeho­zását célul kitűző, zárt rend­szerű, információs láncba. Gé­pek, alkatrészek, késztermékek eladósónak közvetítését, gyár- tatását, piaci bevezetését, el­helyezését vállalja az osztály. Többek között a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek el­szigeteltségén próbálnak eny­híteni az Agrokeresek, oldva a telefonhálózat jelenlegi hely­zetéből eredő feszültségeket. A közvetítő szerepre vállalkoz­nak azzal, hogy kezükben összefuthatnak a szálak: pél­dául kinek mije van, ami fö­lösleges, és mire van szüksé­ge. A partnerok egymásra ta­lálása igencsak lerövidül a gyors telexváltásokkal. A Rota­góriába számít a skandináv bútorbolt beindítása is. Az Agroker Áruház megnyitásóvc! egyidejűleg megszűnt a Me­gyeri úti Gazdabolt. A vál­lalatvezetés szabadkezet adott az osztálynak azzal, hogy bár­milyen irányba nyithat, saját belátása szerint, kereskedelmi célra hasznosítsa a felsza­badult üzletet. Hogy miért ép­pen skandináv bútorbolt lett a Gazdabolt helyén, arról az osztályvezető így tájékoztat: — Eleve mintaboltot akartunk csinálni. A bútoreladás nem idegen az Agrokertől, mert az áruházban kapható például kertibútor igen széles ,válasz­tékban, valamint a sükösdi termelőszövetkezet termékei is méltán népszerűek. Körülnéz­tünk, hogy mit nem kínál­nak a kereskedők Pécsett, így találtunk rá a skandináv típu­sú bútorokra. A gyártóval, a bajai BLÉVISZ-szel szerződést kötöttünk, s ennek eredmé­nyeként, májusban megnyílt a mintabolt. Az ötlettől a megvalósításig jó egy hónap telt el - mind­össze. A bolt forgalma az első nyolc héten (májusban-június- Iban), közel kétmillió forint volt. Jövőre havi értékesítésben terveznek ennyit. A bútorok darabonként vá­sárolhatók, részletre is. Terve­zik, hogy Baranya bármelyik te­lepülésére elszállítják a Pécsett a kiválasztott bútort. A házhoz szállítás költsége a vevőt ter­heli, de az Agroker jó fuvar- szervezéssel arra törekszik, majd, hogy minél olcsóbb le­gyen az áru eljuttatása. (Ba­ranya csak a kezdet, a szom­szédos megyék lakóinak ha­sonló igényét természetesen szintén kielégíti az Agroker. Ugyanis a BLÉVISZ-nek csak Budapesten, Baján és Pécsett van mintaboltja, máshol nem lehet hozzáférni ezekhez a modern bútorokhoz.) További tervek: például a kiegészítő lakásfelszerelési tár­gyak árusítása. Természetesen kizárólag a skandináv bútor­hoz stílusban, ízlésben, hangu­latban illő, kézi szövésű sző­nyegeket, falvédőket, faanyagú, illetve fa-réz kombinációjú álló- és falilámpákat, kerá­miákat kínálnak majd. A het­ven négyzetméteres bemutató- teremből a profilbővítés nem jelent helyrablást a bútorok­tól, ugyanis a szabad falfelü­letekre rakják a kiegészítő da­rabokat és ha a szőnyegnek máshol nem jut hely, okkor o mennyezetre kerül! Az oldal­falon pedig álablakot ki­képezve, reluxát és napellen­zőt mutatnak majd be. A Reluxa Art Kisszövetkezet szín­ben, mintában (felhőktől a csil­lagokon át, a különböző figurákig), méretben bármilyen obiakra, igény szerint készíti el a reluxát, és hároméves ga­ranciát vállalnak az import alapanyagú, fény- és kopásálló termékre. A Solar naoellenző mosható, nem fakul, akármilyen méretben legyártja egy buda­pesti kisiparos, akivel az Ag­roker már felvette a kapcsola­tot. A vállalkozási terület újabb állomása: egy külföldi partner­ral vegyesvállalat alapításá­ra megkezdődtek a tórgyalá- sök ^alkatrészgyártás téma­körben). — Ugye ismeri a szlogent: „(Mindenben partnere a Pécsi Agroker"? - kérdi tőlem Per­lői János, az egyik üzletkötő. - Ez az osztály tölti ki tény­leges tartalommal ezt a rek­lámmondatot: ilyen széles ská­lán, mint mi, senki sem mo­zoghat a vállalatnál. De ép­pen ezért hozták létre ezt az új osztályt. L. Cs. K. Kalkulált biztonság A Mikrovilág új, 88/15-ös számának címlapján egy biz­tosítótűn adathordozók lóg­nak. A címlap rajza arra utal, hogy a lap hosszabb összeállításban foglalkozik a hazai biztosítók szolgálta­tásaival. A számítástechnikai eszközök biztosítása új üzlet­ággá nőtte ki magát, ami­ben nincs semmi csodálatos, hiszen a hazánkban működő számítástechnikai eszközök értéke milliárdokban mérhe­tő. Az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító különbö­ző ajánlatokkal fogadja ügy­feleit: erről szól az egyik írás. A biztosítók maguk is alkalmazzák a korszerű szá­mítástechnikai berendezé­seket. A lapban olvashatunk arról, hogy miként segíti az új technológia az ügyfelek gördülékeny kiszolgálását. A (Maszekvilág Magyaror­szágon című írás egy maszek számítógép-kereskedő pana­szait tárja az olvasók elé. Ma, amikor a kibontakozás egyik sarkalatos kérdése a vállalkozások esélyegyenlő­ségének elérése, igen tanul­ságos az, amit a maszek ke­reskedő elmesél hétköznapi megpróbáltatásairól. Egy éve adta hírül a Mik­rovilág, hogy megjelent Ma­gyarországon az Enterprise 128 házi számítógép. Azóta több mint tízezer gép talált gazdára. A pult másik olda­láról című interjúban Pász­tor Tamás, a Centrum Nagy­kereskedelmi Vállalat mun­katársa szól a gép értékesí­tésének egyéves tapasztala­tairól. A lapban ezúttal is ta­lálható több program a há­zi számítógépek kedvelőinek. Az Égi Jelek melléklet közli a hazánkban fogható mű­holdas műsorokat, és egy rö­vid írás megrajzolja a Super Channel műsorában fellépő Eric Clapton portréját. Jobb körülmények — hatékonyabb termelés Változások a máza- szászvári Szellőző Műveknél Átépítések, korszerűsítések az elavult telephelyeken A megszokott, folyamatos munkazaj mellett bontás alatt álló épületek, új falak, tető- szerkezetek jelzik, hogy ko­moly változások vannak folya­matban a Magyar Szellőző Művek 5. sz. Mázaszászvári Gyáregységében. A telepen most egyszerre látható a múlt, a jelen és a jövő. Az üzem 10 évvel ezelőtt az egy­kori mázai bánya hagyatékára épült. A 70 évvel ezelőtt ké­szült épületek sem elrendezé­sükben, sem állagukban nem voltak már előremozdítái a hotékony termelőmunkának. Ha az egység életképes akart ma­radni, feltétlenül szükség volt a korszerűbb munka- és szo­ciális körülmények megterem­tésére. A jobb termelési feltételek kialakulását részben megelőzte, részben pedig vele párhuzamo­san folyt az emberi munkaerő megújulása. Az egység 1984- ben Mikó Sándor, igazgató-fő­mérnök személyében új, am­biciózus vezetőt kapott, aki működése kezdetétől igyeke­zett haladó megoldásokat be­vezetni a termelésszervezésbe. Elsősorban a munkafegyelem terén volt szükség gyökeres változásokra. Megelőzve né­hány országos előírást, már korábban szigorú rendet ala­kítottak ki a gyáregységen be­lül, aminek hatására folyama­tosan leépült, illetve kicseré­lődött az állomány. Az intézkedések eredménye rövidesen a munkában is meg­mutatkozott. Az üzem saját erőből három év alatt meg­duplázta a termelését, amivel párhuzamosan természetesen az előállított nyereség is nőtt. így már természetesen gazda­ságossági szempontból is szó­ba kerülhetett az egység fej­lesztése, érthetően megváltozott a vállalat vezetőségének hoz­záállása is. A gyáregység arculatának átalakítását élsősorban a vállalati tmk-költségek terhé­re hajtották, illetve hajtják végre. A dolgozók rengetek társadalmi munkával járulnak hozzá az átalakuláshoz, korsze­rűsítéshez. Az élmúlt évben egy hónap alatt bontották le, és építették újra a leszabó­műhelyt, de azóta elkészült már az új tanácsterem, orvo­si szoba, szociális blokk, bő­vült a raktár, jelenleg pedig az új lakatosműhelyen dolgoz­nak. A telep átalakításánál, az új műhelyek elhelyezésénél, már figyelnek arra is, hogy a műhelyek az egymás után következő munkafolyamatok szerint kövessék egymást. A tervek szerint, az egyes embe­rek folyamatosan ugyanazon a gépen dolgoznak majd. Az így kialakult gyártási lánc be­gyakorlottsághoz, a minőségi javulásához vezethet. A javuló munkakörülmények és a javuló hozzáállás renge­teget jelent ugyan, óm a mai világban ez még kevés a bol­doguláshoz. Feltétlenül szük­ség van a gyártásban felme­rülő új technológiák figyelem­mel kísérésére, azok alkalma­zására is. Ebben az előzőekhez hasonló fogékonyságot mutat a gyáregység. Néhány éve a termelésszervezésbe bevonták a számítástechnikát. Ez annál is fontosabb volt, mivel az egység kis sorozatokban, egye­di darabokban nagyon sok­fajta gépet gyárt. Az üzem teljes készletállománya lemeze­ken van. A számítógépek al­kalmazása növelte a pontossá­got, gyors intézkedést tesz le­hetővé, az utalványozás terén pedig 5—6 ember munkáját váltotta ki. A szükséges prog­ramok az egységen belül ké­szültek és készülnek. Elsősor­ban a precíz szervezőmunká­nak köszönhető, hogy a Ma­gyar Szellőző Művek négy gyáregysége közül, a máza­szászvári nyújtja a legegyen­letesebb termelést. Mivel manapság a környe­zetvédelem minden területen egyre jobban teret hódít, az üzem munkaellótottsáqóval sin­csen gond. A termékfejlesztést a budapesti központ véqzi, majd a méretek és a technoló­giai adottságok függvényé­ben osztja szét a négy egy­ség között a gyártmányokat. A mázaszászváriak az ezer mil­liméter nagyságú járókerekű szellőzőberendezések, ventillá­torok gyártására rendezked­tek be. Az elmúlt három év alatt teljesen felújított gép­állomány motorteljesítménytől és házállástól függően több, mint 300-féle (berendezés elő­állítását teszi lehetővé. A meg­felélő szakemberellátásról, iparitanuló-képzéssel igyekez­nek gondoskodni. A változás nem megy egyik napról a másikra. De Mázo- szászváron, a Szellőző Művek­nél a vezetők és a dolgozók odaadó munkája, úgy tűnik meghozza eredményét. Meg­valósulhat a cél: jó körülmé­nyek között, hatékony termelő­munka. K. E. Sikeres próbagyártás után megkezdte az üzemszerű termelést g POLY 2000 elnevezésű magyar—NSZK közös vállalat Keszt­helyen. Egyelőre üvegszálat műanyagból készülő ütés-, sav-, kopás- és hőálló konyhai mosogatómedencéket gyártanak. MTI-fotó: Czika László 1988. augusztus 6., szombat HÉTVÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents