Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-06 / 217. szám

Dunántúlt napló 19M. augusztus 6., szombat A tarlóégetés csak kárt okoz A nemzeti kórusszövetségek közös nyilatkozata A siklósi termelőszövetkezetbe induló teherautót töltik fel folyékony műtrágyával a szent- iörinci üzemben Talajerő-gazdálkodás ezer hektáron A cél: egységes európai kórusszövetség Újabb jelentős lépést tettek tegnap Európa kórusai a nem­csak énekében közös Európa felé: Morcé/ Corneloup, az If­júsági Kórusok Európai Szö­vetségének elnöke a 10. Euro­pa Cantaton, Pécsett jelen lévő nemzeti kórusszövetségek ve­zetőivel és képviselőivel folyta­tott tanácskozás eredményéről tájékoztatta a hazai és a kül­földi sajtó képviselőit a pécsi Nevelők Házában, ahol Pécs Város Tanácsának elnöke, Piti Zoltán is jelen volt: Tegnap délelőtt minden je­len lévő kórusszervezet kinyilvá- níitatta azon óhaját, hogy mi­nél több európai országot tö- mörítsen a kórusok közös euró­pai szervezete. Elhatározták azt is, 'hogy közös rendezvény- naptárt jelentetnek meg. A nyilatkozat kimondja, hogy a 10. Europa Cantat fesztivá­lon, 1988. augusztus 5-én, Pé­csett jelen lévő kórusszervezetek kifejezik kívánságukat az egy­séges kórus-Európa megterem­tése iránt. Ez a közösség tisz­teletben tartja minden nép kulturális identitását, az Ifjú­sági Kórusok Európai Szövet­sége és a Nemzetközi Zenei Tanács szellemét. Az európai kórusok szövetsége mindent megtesz, hogy minden ország helyzetét figyelembe véve, biz­tosítsa kórusaik számára a szervezetben való részvételt, és megtalálja a megfelelő rész­vételi formát. A nyilatkozatot aláírta az Ifjúsági Kórusok Európai Szövetségének minden tagja, köztük Magyarország is, elsőként a szocialista országod közülés a csatlakozni kívánó országok. A nyilatkozat ismertetése után Corneloup úr elmondta, hogy a nem tagországok is kifejezték csatlakozási óhaju­kat, így hamarosan várható a Szovjetunió, Lengyelország be­lépése, a legjobb úton halad Csehszlovákiáé és tárgyalások folynak az NDK részvételéről. Az év végén és a jövő év ele­jén azt beszélik meg, hogy a következő EC-fesztiválon már valósággá váljék a kórusok Európája. Az európai kórusszö­vetség azt is eldöntötte, hogy minden ország saját pénzne­mében fizeti be a részvételi dí­jat, mert a pénz nem szabhat gátat egy ilyen nemes törek­vés elé. Marcel Corneloup végül ér­tékelte az eseményt: — Jelen­tős lépés ez a pécsi nyilatko­zat, és erre azért kerülhetett sor, mivel Magyarország és Pécs megtette az első lépést, és a szocialista országok kö­zött elsőként belépett e nem­zetközi kórusszervezetbe. Ezért köszönet illeti a KÓTA szerve­zetét és Pécs városát. Az If­júsági Kórusok Európai Szövet­sége a mi utunk a békéhez — mondta végezetül Marcel Cor­neloup. — És mi már ezen az úton haladunk, a béke útján. G. O. Napi S00 tonna szuszpenziós műtrágya Szentlőrincről Sok helyütt tartja még ma­gát az a tévhit, hogy a tarló­égetés hatásos védekezés a károsítok ellen. Pedig ez nagyfokú pazarlás, melyet fő­ként a kényelem szül. A táb­lákon elért terméstömeg 20— 25 százaléka marad vissza a szalmalehúzás után — és ez a nagy mennyiségű szerves anyag az égetéssel kárbavész, ugyanakkor a leghatásosabb szerves anyag, az istállótrá­gya meg nagyon kevés. Me­gyénkben 228 ezer hektáron folyik rendszeres talajerőgaz­dálkodás és ebből mindössze 16 ezer hektár körüli az a te­rület, mely hektáronként 25— 30 tonna istállótrágyát kap. A beszántott szerves anyag táp­anyagbevitelt jelent, javítja a talajszerkezetet, növeli a ta­laj vízbefogadó és víztartó képességét és fellendíti a ta­lajéletet. A beszántott tarlóra viszont hektáronként 50 kg nitrogén hatóanyag szükséges. Az égetéssel tehát olcsó, „kéznél" levő és igencsak ha­tásos tápanyagoktól fosztják meg a talajokat. Gondolom, tudják mindezt azok is, akik a tarlóégetés mellett dönte­nek. Vagy mégsem? Ha kevés a természetes szervesanyag, akkor azt mű­trágyákkal kell pótolni. De van-e elég a szilárd és a fo­lyékony hatóanyagokból? A Szigetvári Agrokémiai Tár­saság a Szigetvári Á. G.-t, valamint 7 mezőgazdasági üzemet, illetve vállalatot lát el műtrágyával (de gyártanak és forgalmaznak nitrogén ol­datot is), a szentlőrinci szusz­penziót ők is szállítják és tá­rolják. Most még kevés N- oldot fogy, de szeptember kö­zepétől a kalászosok vetése előtt megugrik a kereslet. Foszfor és nitrogén ható­anyagból rendelkezésükre áll a szükséges mennyiség, mig a kálisó négyötödével rendelkez­nek csak (november végéig megérkezik a hiányzó mennyi­ség). Folyamatosan javítják a saját, a társaság és más me­zőgazdasági üzemek folyékony és szilárd műtrágyaszóró gé­peit, ugyanakkor öt gázmes­ter irányításával teljes erővel dolgozik a rógcsóló-irtó rész­legük. A savanyú talajok leghatá­sosabb ellenszere a meszezés. A Pannolit Kőbányászati Vál­lalat nagyharsányi üzeméből az idei esztendő első hét hó­napjában 3 ezer tonnával ke­vesebb mészkőlisztet (összesen 16 000 tonnát) vittek el, mint az elmúlt év azonos idősza­kában. A Szentlőrinci Á. G. a héten szállított el tőlük több­száz tonnát. Az üzem évente 80—100 000 tonna talajjavító őrleményt is tudna gyártani . . . Az IKR Szentlőrinci Bioké­miai üzeméből Baranya észak- déli sávjában tevékenykedő 24 gazdaságot látnak el 32- féle szuszpenziós műtrágyával. A közeli gazdaságok tőlük közvetlenül szállítják az N, P, K hatóanyagú folyékony keve­réket egyenesen a táblákra, míg a távolabbiak a mágocsi, siklósi, újpetrei, patapoklosi és (3 pápnádi tranzit tárolókból vételeznek. Megállás nélkül ter­melnek napi 12 órás műsza­kokban, hogy kielégíthessék az igényeket. Naponta 500 tonna szuszpenziós műtrágyát szállítanak el a szentlőrinci üzemből. A szezon július kö­zepétől szeptember elejéig A tarlóégetés szabályai Jól sikerült a vizsgamunka A kibővített általános iskola, ahol gimnáziumi osztályok fognak helyet kapni Fotó: Läufer László Feljövőben a Szigetvári Költségvetési Üzem Társasházi lakások — egyéni igények szerint Tekintettel arra, hogy az utóbbi hetekben hallatlan módon megsza­porodott a mezőgazdaságban a — főként tarlóégetésből eredő - tűz, úgy érezzük, nem felesleges a tar­lóégetés jogi szabályoi legfonto­sabb részeinek közlése. Bár a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának hivata­los állásfoglalása az, hogy tarlót égetni tilos. Nagyon indokolt eset­ben, a kártevőktől való nagymértékű fertőzöttség esetén lehet a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági osz­tályától, valamint a Növényvédő Állomástól erre engedélyt kérni. Amennyiben megvan az engedély, a torlóégetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt leg­alább 24 órával az illetékes tűzvé­delmi hatóságnak be kell jelenteni, ezenkívül a MÉM 5/1988-as (IV. 26.) rendelete szerint a környezetvédelmi hatóságnak is kötelesek jelezni. Az óvórendszabályok a követke­lők: a tarlóégetést úgy kell végre­hajtani, hogy a tűz terjedése irá­nyában a hasznos vad elmenekül­hessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása ti­los. Az égetéshez csak a tarlóma­radványok használhatók fel, a szal­mát égetéssel megsemmisíteni tilos. A tarlót, illetve az érintett szaka­szokat az égetés megkezdése előtt togolább három méter szélességben körül kell szántani. A facsoportok, fasorok védelmére a helyi adottsá­goknak megfelelő, de legalább a hatméteres védősávot kell szántással biztosítani. A tarlóégetést 30 hek­tárnál nagyobb területen szakaszo­san kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzá­fogni. A tarlóégetés tartamára tűz­oltásra alkalmas kézi szerszámmal ellátott, megfelelő létszámú és megfelelően kioktatott dolgozók je­lenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben tartani. A tarlótüzet őrizetlenül hagyni tilos. A tarlóégetés befejezése után a helyszínt gondoson át kell vizsgál­ni és a parázslóit, izzást vizzel, földtakarással meg kell szüntetni. Lakóterületen kívüli közút tengelyé­től számított 100 méteren belül tar­lót, avart, szemetet vagy más anya­got égetni nem szabad, e távolsá­gon túl is csak akkor, ha állandó felügyeletet tortának, és ha ez a tevékenység a közúton a láthatósá­got nem csökkenti. A 17/1988-as szá­mú kormányrendelet 111 /A. parag­rafusa szerint levegőszennyezési sza­bálysértést követ el, és 10 000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki hulladékot, torlószalmát, nádast engedély nélkül éget, vagy árok, töltés növényzetét égeti. javában tart, aztán újra in- dúl és szeptember közepétől november végéig lesz náluk a nagyüzem. A Baranya Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakemberei állítják, bogy a talajerőgazdálkodás­ban jelentős veszteséget okoz­nak önmaguknak a tarlót ége­tő gazdaságok. M. L. A Mecseki Szénbányáknál lesz bűségjutsloin A rádió tegnap reggeli adásában elhangzott, hogy a bankkölcsönök hiánya miatt, többek közt a Mecséki Szénbányáknál sem fizetnek hűségjutal­mat. A 'hírrel kapcsolat­ban Gyarmati György, a Mecseki Szénbányák pénzügyi osztályvezetője a következő tájékoztatást adta. A Mecseki Szénbányák­nál dolgozók bérkifizetése és egyéb anyagi juttatá­sai a vállalat gazdálko­dásában a legfontosabb teljesítendő feladatokat jelentik. A vállalat hűség- jutalom kifizetésében is nagy gonddal jár el, bér- és pénzügyi gyakorlata az erre szükséges forrást biz­tosította. A kb. 140 mil­lió forint hűségjutalom ki­fizetése közös érdekeltsé­gű gazdasági kapcsolat- rendszer segítségével va­lósul meg. A vállalat ren­dezett pénzügyi kapcso­latai a Budapest Bank­kal, a Pénzügyminisztéri­ummal, a kereskedelmi partnerekkel lehetővé tet­ték, hogy megfelelő for­rás birtokában készülhes­senek a bányásznapi ki­fizetésre. A vállalat tevé­kenysége szilárd fedeze­tül szolgál a pénzügyi kapcsolatok alakulására. A Mecseki Szénbányák gazdálkodása sem men­tes a nehézségektől, de az itt dolgozók helytállá­sa, eredményessége, a vállalat korrekt kapcsola­ta a banki és más part­nerekkel lehetővé teszi a hűségjutalmak maradék­talan kifizetését. * A sajtóban és a rádióban többen feltették a kérdést: va­jon a bán,ássak az idén is megkopják-e a szokásos hűség­jutalmat. Ezzel kapcsolatban pén­teken Czipper Gyula ipari mi­niszterhelyettes az MTI munka- társának elmondto: a miniszté­rium és a szakszervezet képvi­selői megtárgyalták ezt a kér­dést, és intézkedések történtek, amelyek alapján ebben az év­ben is valamennyi bányaüzem­ben, igy a nógrádi, a mecseki és a tatabányai üzemekben is a szokásos elveknek megfelelően kifizetik a bányászoknak a hű­ségpénzt. Új, tetszetős megjelenésű épülettel gazdagodott a szi­getvári Rákóczi utca, s egyben a város tanulóifjúsága. Szep­tembertől ebben a nyolc tan­termes új szárnyban is meg­kezdődhet az oktatás. A mű­szaki átadást a héten tartot­ták és a szemlén részt vevő hatóságok képviselői a követ­kező mondatot írták jegyző­könyvbe: a kivitelezés gyorsa­ságáért, az átlagon felüli mi­nőségért, valamint a jó együtt­működésért köszönetét mon­dunk. Az építést tavaly áprilisban kezdte a Szigetvár Városi Ta­nács V. B. költségvetési üze­me. Az eredeti átadási határ­idő ez év december 20-a volt, de tekintettel arra, hogy a je­lentősen megemelkedett számú középiskolást nem tudták vol­na hol tanítani, előrehozták az átadási határidőt. A nyolc új tanterem a szomszédos általános iskola épületei közé ékelten épült, s a következő napokban megegyezés kérdé­se, hogy melyik részben kik tanulnak. A most befejeződött 14 mil­lió forintos költségű építke­zést vizsgamunkájának is te­kinti a költségvetési üzem. Az üzemnek tavaly óta új vezetője van, Kiss József sze­mélyében, akitől a közeljövő legjelentősebb munkáiról ér­deklődtünk. Akik Barcs felé igyekezve a belvároson áthaj­tanak a Zrínyi tér közelében, a Széchenyi utca bal oldalán láthatják azt a tekintetfogó épületet, amelynek szintén ők a kivitelezői. Ez az épület el­sősorban az ablakaival hívja fel magára a figyelmet. A tö­rök időkből ismert, úgynevezett szamárhátíves ablakok mintá­ját — Szigetvári György, Ybl- díjas tervező javaslata nyo­mán — a Zrínyi téri dzsámi ablakairól vették. A ház föld­szintjén az Országos Kereske­delmi és Hitelbank Rt. helyi­ségei lesznek, s kérésükre az eredeti, 1989. május 20-i ha­táridővel szemben szeptem­ber 9-re befejezi a munkát a költségvetési üzem. A fölötte lévő hat lakást pedig szintén 'határidő előtt — 1989. má­jus — ez év decemberében akarják átadni. Szomszédságá­ban elkezdték a második épü­let kivitelezését is, amelynek földszintjén irodák és üzlethe­lyiségek lesznek, az emeleten pedig hat lakás. Az átadá­sát jövő év júliusára tervezik. A harmadik egységet önálló­an építik és értékesítik. Eb­ben az épületben szintén üz­letek, illetve nyolc lakás lesz. Éppen a napokban tartották az első megbeszélést a leendő építtetőkkel, s megegyeztek abban, hogy a lakások négy­zetméterára átlag 18 000 forint lesz. A főfalakon kívül — az OESZ előírása betartva — szinte mindent a leendő tu­lajdonosok igényei alapján alakítanak ki. Csak az extra igények függvényében emelke­dik a négyzetméterenkénti ár. A szintén téglából épülő ház lakásait 1989-ben akarják át­adni. Lesz köztük 45, 65 és 83 négyzetméteres. Amennyi­ben ez a kezdeményezésük nagyobb érdeklődésre talál, folytatni akarják a lakások építését. Jelentős munkájuk a sziget­vári vasútállomás épületének teljes külső és belső felújítá­sa. A MÁV Pécsi Igazgatósá­ga több mint húszmillió fo­rintot fordít az épület korsze­rűsítésére és megszépítésére. A Szigetvári Városi Tanácstól kapott fényképek alapján az­zal bízták meg a költségveté­si üzemet, hogy századeleji stílusra formálja ót az épüle­tet. Idén tavasszal kapták a másik feladatot és Asbóth Gyula tervező elképzelése sze­rint hangulatos és mutatós autábuszpályaudvari épületet alakítanak ki december végé­ig. A tetőtérben az irodák és pihenőhelyiségek lesznek, a földszinten pedig az utasváró és jegypénztár. Török Éva

Next

/
Thumbnails
Contents