Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-28 / 239. szám
Lombilcbéfeik Pécsről Dr. Csaba Imre professzor és asszisztensei a mesterséges megtermékenyitéshez leszívják az érett petesejtet. Fotó: Proksza László Vállalkozó l'akarékszövel’kezef' Nagybaracskán Felépül Sobri Jóska fogadója Mai világunkban különösen igaz a mondás, hogy az áll biztosan, aki több lábon áll — a különféle gazdálkodó szervek közül, több is igyekszik megfogadni a tanácsot. Mégis párját ritkító dolog, hogy egy kis vidéki takarékszövetkezet a jobb megélhetés, és természetesen a nagyobb nyereség reményében egyre szélesebb körű idegenforgalmi vállalkozásba' kezdjen. Márpedig a Nagybaracskai Takarékszövetkezet lassan már három éve ilyen szellemben tevékenykedik. Nagybaracska 3500 lelkes község O' Mohácsi-szigeten, Bács-Kiskun megyében. A helyi takarékszövetkezet hat községi fiókjával együtt, mintegy 8000 tagot számlál, 330 milliós betétállománynyal bír. Körülbelül 30 millió forintnyi mozgatható töke áll a szövetkezet rendelkezésére, amely a pénz minél hasznosabb forgatására törekszik. A közeljövőben a szövetkezet az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezettel közösen a Nagybaracskához közel fekvő Püspökpusztán, a Ferenc-csatorna partján felépítteti Sobri Jóska fogadóját. A névadó nem a közismert betyár, hanem a ma élő, nem kevésbé híres Farkas József (Sobri), aki Magyarország örökös halószléfőző bojnoka. A fogadóban az ő főztjét eszik majd a vendégek. Az épület engedélyezési tervét Krausz Tibor, építész vezetésével, a pécsi Uniplan GM. készítette el, jelenleg a kiviteli terv részletes kidolgozása folyik. A fogadóban 100 férőhelyes étteremmel, 40 ágyas szállodával, sörbárral, tekepályával várjuk majd a vendégeinket. Ezeknek az építkezés első ütemében, jövő nyárig kell elkészülniük. A második ütemben szeretnénk felépíteni egy, a helyi termálvízre alapozott, fizi ko- és hydroterápiás gyógyrész- leget, a két épület közvetlen környezetében parkot, golf- és teniszpályát alakítunk ki. Bízunk a termálvíz vonzerejében, hazai és külföldi vendégeket egyaránt szívesen látunk majd - beszélt a tervekről Pétiké Ferenc. K. E. W Uj élet mesterségesen Hírül adtuk: megszületett az első magyar lombikbébi a pécsi szülészeti klinikán. A jól fejlett, egészséges kislány 3850 grammal jött a világra. A POTE Szülészeti Klinikáján már régóta próbálkoznak a mesterséges megtermékenyités módszereivel, ez volt az első, amelyik sikerrel végződött. Felsőoktatási ankét Kiállítást is rendeztek a munkavédelmi ankét alkalmából. Képünkön az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt számítógépe, amelynek programja segít a balesetek elkerülésében, a kockázati tényezők kiszámításában. Technika és veszéíy A PQTE Szülészeti Klinikájának műtője. A műtőasztalon már elaltatva, s a kis operációra előkészítve vár a 32 éves fiatalasszony. Az ország túlsó végéből jött Pécsre annak reményében, hogy eddigi meddő házasságán itt segítenek. Mesterséges megtermékenyítésnek lehettem szemtanúja. A fiatal nő letakarva, csak a hasa szabad. A bőr fertőtlenítése után, három ponton két-három centiméter hosszan bemetszik. Az egyiken a La- paroszkópot juttatják be - az ennek végén lévő optika segítségével megkeresik a méh- kürtöt, a petesejtet. Egy másik eszközzel rögzít:k ezeket a szerveket, hogy ne mozduljon el a beavatkozás alatt, s a harmadik nyílás szolgál annak a hosszú, fecskendőhöz hasonló tűnek bevezetéséhez, amivel leszívják az érett petesejtet. Dr. Csaba Imre, a POTE Szülészeti Klinikájának igazgatója, gyakorlott mozdulatokkal végzi, a hihetetlenül finom, nagy figyelmet, kézügyességet igénylő munkát. Sikerül megtalálni és leszívni a petesejtet. Ezt dr. Bognár Zoltán, adjunktus óvatosan átveszi, s a laboratóriumba viszi. Itt törAz Ausztria területén bekövetkezett szörnyű autóbuszszerencsétlenség két pécsi túlélője, dr. Bánhidi Endre (a Tüdőgyógyintézet főorvosa) és felesége, dr. Székesi Margit (gyermek- és ifjúsági orvos) nem tud úját mondani, hiszen ők voltak ott az elsők, okikét már az osztrák területen is, és a határt átlépve is faggatták az újságírók. Amióta itthon vannak, barátok, ismerősök érdeklődnek, ötpercenként cseng a telefon.- Ma autóba ültem, s lassan, cél nélkül elkezdtem autózni a városban - meséli dr. Bánhidi Endre. — Volt ugyanis egy olyan félelem bennem, hogy nem merek a volán mellé ülni, nem merek vezetni. Szerencsére az első percek szorongása után elmúlt az az érzés.- Borzalmas visszagondolni arra, ami történt. Hogy az előző percekben még beszélgettünk azokkal, akik másodpercekkel később már halottak voltak. Egy a vigasztaló csak - s ez inkább a hozzátartozóknak az —, sem szenvedni, sem felfogni nem volt idejük, hogy mi történik velük. ténik a petesejt előkészítése a megtermékenyítéshez. Mikroszkóp alatt óvatosan lefejti a petesejtet körülvevő burkot - ezzel is könnyebbé téve a spermium számára a behatolást majd tápoldatban „edzi" a feladathoz. Közben a már előzőleg levett spermiumot is elő kell készíteni. (Ha kell dúsítják, megtermékenyítő képességét fokozzák.) Az ily módon előkészített és vegyített ivarsejteket juttatja be óvatosan a méhkürtbe dr. Csaba Imre, ahol a megtermékenyü- lés természetes körülmények között történik. Ha megtapad, megkezdődik az osztódás, vagyis elindul egy kis élet. A pécsi klinikán mór két éve próbálkoznak a mesterséges megtermékenyítéssel. Mintegy száz esetből eddig egy sikeres szülés és három jelenlegi terhesség az eredmény. Az előbb leírt beavatkozást Gift-módszer néven ismeri a szakma. Ebben az esetben a megtermékenyülés az anya testében történik, természetes körülmények között. Mint dr. Csaba Imre egyetemi tanár, a klinika igazgatója mondta, ezzel párhuzamosan próbálkoznak a méhen kívüli megtermékenyítéssel is. Ebben az esetben az osztódás megindulása után ültetik vissza az- A Bécs melletti bevásárlócentrum volt az utolsó megállóhelyünk, ahol mindenki a maradék pénzét még elvásárolta. Jó hangulatban közeledtünk a határ felé. Nagyon jól sikerült, jól szervezett út volt, de mindenki örült, hogy már hazaérünk. Az idegenvezetőnő éppen azt magyarázta, mi a teendő a határon, kinek, hogyan kell kitölteni a vámpapírt. Ezt írtam, s épp amikor befejeztem és felnéztem, láttam felénk csapódni a pótkocsit, önkéntelenül a kezemmel, lábammal kitámasztottam magam az előttünk levő ülés támláján. Velőtrózó sikoltást hallottam, utána a csattanást, és hullottak ránk az üvegszilánkok. Recsegés, ropogás, azán percekig néma csend ... Dr. Székesi Margit is a borzalmas sikoltásra emlékszik elsőként. Azt mondja, embrió csírasejtet az anya testébe. Ezzel azonban még nem sikerült eredményt elérni. A Gift-módszer tűnt az eredményre vezetőbbnek. A világon az első, ily módon fogant bébi 1985-ben született meg Amerikában. Dr. Bognár Zoltán adjunktus NSZK-ban, az eflangeni klinikán tanulmányozta a módszert, de főleg a dojog biológiai oldalát: a tópoldatot, azt, hogy hogyan kell előkészíteni az ivarsejteket, hiszen ez az alapija a sikernek. A pécsi siker egy jól összehangolt teamnek köszönhető. Például a Mikrobiológiai Intézet adott lehetőséget az állatkísérletekre. Dr. Bognár Zoltán 1450 egérkísérletet csinált végig, csak ezután próbálták ki emberen. A sikerhez elengedhetetlen, hogy a petét az érés legmegfelelőbb stádiumában tudják kivenni. Ehhez az ultrahangvizsgálatokat végző orvosok megbízható munkájára van szükség. Ugyanilyen fontos a legmegfelelőbb hormonszint meghatározása, ehhez az Anatómiai Intézet nyújt segítséget. S természetesen szükség volt olyan szakemberre, aki a beavatkozás technikai részét biztonsággal végzi, s továbbá elengedhetetlen az olyan klinikai légkör, amely az új kezdeményezéseket felkarolja, támogatja. E munka eredménye az első magyar lombikbébi, a pufók arcú, egészséges Haaz Zsuzsanna. Sarok Zsuzsa nem tudja, férfi vagy nő volt-e. Talán a sofőr? Vagy a sofőr mellett, a lehajtható pótülésen ült idegenvezetőnő?- Láttam még a felénk csapódó pótkocsi zöld oldalát, hallottam a csattanást, s utána olyan volt, mintha teljes erővel az arcomba dobott volna valaki egy marék törött üvegcserepet. Többre nem emlékszem. Valószínű, pár perces eszméletvesztésem lehetett, mert amikor magamhoz tértem, már mindenki lent volt, engem a férjem és egy másik utas segített le. Áz arcom vérzett, zuhogott az eső és rázott a hideg. Később a kórházban összevarrták a sebeimet. Később vettem észre azt, hogy a térdem is zúzódott, s mivel nem tudtam a fejem mozgatni és nye- lési nehézségeim voltak, nyakmerevítőt tettek rám. Baranyai árubemutató Lahtiban Pécs és a. finnországi Lahti testvérvárosi kapcsolata szeptember elsejével újabb állomásához érkezik. Egy héten keresztül ugyanis Lahti központja magyar, nagyrészt baranyai termékek bemutatójának lesz színhelye. Hosszú idő után ez az első alkalom, hogy Pécs városa bemutatkozzék a százezer lakosú finn városban, s az aktus jelentőségét növeli, hogy most az üzleti kapcsolatok kerülhetnek előtérbe. S hogy mit visz Baranya az árubemutatóra? A Pécsi Bőrgyár önálló standján bőrruházati és bőrdíszmű termékeket állít ki'. A Dél-dunántúli Tervező Vállalat tevékenységi körét prospektusokkal, írásokkal, fotóanyaggal illusztrálja. Ugyanezt teszi a Pécsi Dohánygyár, a Bázis Építőipari Vállalat, és a Hungexpó mellett szervezési feladatokat ellátó Mecsek Tourist is. Utóbbiak turisztikai ajánlataikra hívják fel a figyelmet. A magyar kiállítók konkrét üzleti szándékokkal érkeznek Lahtiba, s ennek ismeretében a helyi kereskedelmi komara már meg is hívta a szóba jöhető linn partnereket. A férj folytatja: — Nem tudom, ki értesíthette a rendőröket, de pillanatok alatt ott voltak, a mentő- kocsik, a helikopterek és több orvos. A tűzoltóautók is. A tűzoltókra azért volt szükség, mert a halottakhoz hozzá sem lehetett férni, lángvágóval kellett kiszabadítani őket. Engem kértek meg a halottak azonosítására. Orvos vagyok, mindennap szembenézek a halállal, de ilyen borzalmat még nem láttam. A busz feltépett oldalával együtt az ülések és a rajtuk ülők egy kupacba torlódtak a busz hátuljába.- Sokat gondolkodom - mondja Székesi Margit -, minduntalan az van előttem, hogy egy perccel az eset előtt még beszélgettem a másik oldalon mellettem ülővel és aztán eltűntek. Állandóan valamiféle furcsa lelki- ismeretfurdalást érzek, a meghaltak hozzátartozóival szemben, amiatt, hogy én életben maradtam. Szörnyű volt, nem tudom, mikorra tudjuk kiheverni — elfelejteni soha ... S. Zs. Nem emlékszem rá. Bármennyire is erőltetem az agyam, nem jut eszembe olyan munkavédelmi tudnivaló, amit felsőiskolai tanulmányaim során, tanítási órákon sajátítottam volna el. Még a különböző őszi közihasznú munkák, nyári táborok során is csupán —, lehetőleg a legkellemetlenebb időpontokban — betereltek bennünket egy terembe, és elmondták a baleset elkerülésére vonatkozó alaptudnivalókat. A munkavédelem pedig fontos. Fontosságát bizonyíthatja, hogy a felsőoktatási intézmények 9. munkavédelmi ankétjére több mint 500 szakember érkezett Pécsre. Túlnyomó többségük pályázatra küldte dolgozatát és több mint százan elő is adták véleményüket négy különböző szekcióban. A műszaki és közgazdasági, a tudományegyetemi-pedagógiai, a mező- gozdasági-élelmezésügyi-fa- ipari és az egészségügyi szekció vezetői a tegnapi zárónapon számoltak be tapasztalataikról. Végül a konferencia Főcze Lajos, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára elnökletével ajánlásokat fogadott el az öt év múlva rendezendő, hasonló ankétig terjedő időszakra. Nekem rendkívül rokonszen-* vesek ezek az ajánlások. Megvalósításukat ugyanakkor rendkívül nehéznek látom. Már csak azért is, mert a felsőoktatási intézmények egyre kevesebb pénzzel gazdálkodhatnak. Rengetegféle tennivalóik közül szelektálni kell, ezért is szorulhat az utolsó helyek egyikére a munkavédelem. (Emlékszem, annak idején, amikor először hallottam a szót, AIDS, azonnal érdeklődni kezdtem az egyik leginkább veszélyeztetett foglalkozási ágbán, az orvosok körében, milyen új munkavédelmi szabályok, milyen újabb védőeszközök lesznek a halálos, gyógyíthatatlan kór ellen? Sokféle ötlet van, hangzott a válasz: AIDS-kesztyű és mások, de megvalósításukra nincs pénz.) Ma sincs több. Én egyetértek dr. Ormos Máriának, a JPTE rektorának bevezető előadásával, amelyben rögtön az ankét elején elmondta, hogy a munkavédelem az ember védelme, maga a humánum. Kapcsolat a természettel is, az örökké átalakítandóval, az örökké visszaütővei. De gyakorlati dolog is, mert - természetesen eltúlozva —, ha nem tudom, hogy konnektorba nyúlva bizony agyonüthet az áram, komolyabb gondjaim lehetnek. A technika pedig folyamatosan fejlődik. „A technika hatalom, a technikai hatékonyság kétarcú vívmány: a veszély a lényegéből fakad." Neumann János szavaihoz, a POTE-n rendezett ankét mottójához annyit tehetnénk hozzá, a veszély hatványozottan vonatkozik azokra, akik nem is tudják a veszély eredőjét. Ezért is kell mindent megtenni —, a pécsi ankét ajánlása értelmében is -, azért, hogy ne csökkenjen tovább a munkavédelmi oktatás óraszáma, hogy újra megjelenhessen nemrégiben pénzhiány miatt megszűnt folyóiratuk. Hiszen hazánkban évente több mint százezer foglalkozási baleset történik. A felsőoktatásban sem egy, bár az is sok lenne ... Bozsik L. Valaki még az ütközés előtt velőtrázóan sikoltott Két pécsi túlélő vasárnapi 3
