Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-27 / 238. szám

Világ proletárjai, egyesülfetek! Dunántúli XLV. évfolyam, 238. szám 1988. augusztus 27., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Grósz Károly vasárnap Uradon találkozik Nicolae Ceausescuval SZÓVIVŐI NYILATKOZAT Kölcsönös megállapo­dás alapján Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Nicolae Ceasescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára, a Román Szocia­lista Köztársaság állam­tanácsának elnöke au­gusztus 28-án, vasárnap Aradon munkatalálkozót tart. * Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvi­vője pénteken nyilatkozott a sajtó munkatársainak. — Mint ismeretes, a ma­gyar-román viszonyt hosz- szabb ideje terhelő prob­lémák megvitatása érde­kében a magyar fél több alkalommal különböző szintű kétoldalú tárgyalá­sokat szorgalmazott. Ezt pártunk Központi Bizottsá­gának a Román Kommu­nista Párt levelére június­ban küldött válasza is megerősítette, amelyben többek között miniszterel­nöki találkozót is javasol­tunk. (Folytatás a 2. oldalon) Medgyessy Péter fogadta az amerikai nagykövetet Mark Palmert, az Egye­sült Államok budapesti nagykövetét, kérésére, fo­gadta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. A naqykövet átnyújtotta Ronald Reagan elnöknek Grósz Károlyhoz, az MSZMP főtitkárához inté­zett levelét. Ronald Rea- ' gan üzenetében a főtitkár látogatását a fejlődő ma­gyar—amerikai kapcsolatok fontos szakaszának nevez­te. Az amerikai elnök ki­fejezte kormánya meg­győződését, hogy a ma­gyar vezetés az elkövetke­ző évtizedben is folytatja a nemzet érdekeit szol­gáló politikáját. A bányászok tartják ígéretüket Rendkívüli műszakottar- tanak a Mecseki Szénbá­nyáknál szombaton és va­sárnap, az ismert hétközi munkabeszüntetés miatt kiesett termelés pótlásá­ra. Ma és holnap vala­mennyi üzemben leszáll- nak a bányászok és vár­hatóan a kétnapi mun­kával behozzák a terme­lési lemaradást. Az érdekeltség középpontjában a vagyon gyarapítása Tanácskozás az agrár­élelmiszergazdaságról Merre váltson szerkezetet az agrár-élelmiszergazdaság? Az MTESZ Baranya Megyei Szer­vezete erről rendezett kétna­pos országos tanácskozást a pécsi pártiskola nagytermé­ben, ahol a tegnapi záró nap résztvevői főként jj jövő évi közgazdasági szabályozóválto­zásokkal kapcsolatos előadás­ra! figyeltek. Bár döntés ezek­ről még nincs, a változtatások jó részét az országgyűlésnek kell megszavaznia, mégis ér­demes pillantást vetnünk az előzetes elképzelésekre. Megtudtuk: jövőre a vállal­kozói adótörvény kapcsán, népgazdasági szinten egysé­ges, 50 százalékos lineáris nyereségadót vezetnek be. El­ismerve viszont az agrárter­mékek alacsonyabb árjövedel­mét, a mezőgazdasági alapte­vékenységet adókedvezmény illeti, itt az adó mértéke ai tervek szerint 30 százalékos lesz. Ezzel egyidejűleg nagy valószínűséggel megszűnik a bruttó nyereségtartalékolás rendszere. A jelenlegi nyere­ségtartalékok valószínűleg adózatlanul a vagyonalapba, illetve a tartalékvagyonba he­lyezhetők. Ez két új kategória! Miről is van szó? Áz egységes vállalkozói nyereség kapcsán a különböző elkülönült alapok kezelése megszűnik, az adó­zott jövedelmek egységesen a vagyonalapba kerülnek. Tar­talékolásra is van lehetőség, de ez is adózott formában történik, ez az úgynevezett tar- talékvagyon. Szabadon fel­használható akár vagyonnöve­lésre, akár veszteség vagy egyéb költségek finanszírozá­sára. A gazdálkodó szerveze­tek érdekeltségi alapja tehát a vagyon, illetve anndtc gyara­pítása lesz. Ezzel egyidejűleg a népgaz­daságban egységes társada­lombiztosítási járulékot ve­zetnek be - ennek mértéke a jelenlegi 33 százalékkal szem­ben valószínűleg 45 százalék lesz —, méghozzá olyan mó­don, hogy a társadalombizto­sítás önfenntartó legyen, te­hát az állami költségvetést ne terhelje. Ami a keresetszabályozás rendszerét illeti, jövőre meg­változik, s nagy valószínűség­gel integrálódik az egységes vállalkozási adótörvénybe. A bér növelésének adminisztra­tív korlátja nem lesz, viszont a bértömeg-növekedés vállal­kozói nyereségadó-alapot fog képezni. Függetlenül attól, hogy a bértömeg-növekedés milyen mértékű, mindehhez adókedvezmény-rendszer kap­csolódik, aminek lényege, hogy meghatározott mértékű haté­konyságjavulás esetén adóked­vezmény jár. Ez még nem sza­bad, hanem csak szabadabb bérgazdálkodás, de arra- min­denképpen alkalmas, hogy amelyik gazdálkodó szervezet­nek megéri, hogy a holt mun­kát élővel vagy fordítva, az élőt holt munkával kiváltsa, azt szabadon megtehesse. To­vábbá: akinek jövedelme van, az tudjon bért fejleszteni. S végül az is kedvező, hogy az új szabályozás nem öli meg az önelszámoló rendszerek mű­ködését. A mezőgazdaság árrendsze­rében jövőre nem terveznek alapvető változásokat, csak ki­sebb módosításokra kerül sor. Az élelmiszeripari\ termékek fogyasztói ármegállapításában lazítást terveznek, a hatósági árak köre tovább szűkül, je­lentősen csökken a bejelentési kötelezettség. A költségvetési reform keretében a támogatá­sok további leépítésére lehet számítani. Az első változat szerint egyebek mellett 2,90- ről 90 fillérre csökken a nagy­üzemek tejtámogatása, meg­szűnik a vágómarha 7 forintos árkiegészítése. Nem támogat­ják a rostlentermesztést, csök­ken a műtrágya-támogatás, megszűnik az importfehérje- árkiegészítés, újragondolják a hazai fehérjetermelés támoga­tási rendszerét. Miklósvári Z. Á tartalomból: Önálló üzemként- a jobb eredményekért (3. oldal) Törvénytervezet- az egyesülési jogról (8—9. oldal) Qz Elnöki Tanács ülése Október 5-re összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület az Országgyűlést az alkotmány 22. paragrafusá­nak (2) bekezdése alapján ok­tóber 5-én (szerda) 10 órára összehívta. A Minisztertanács az Or­szággyűlés napirendjére java­solja: a gazdasági társasá­gokról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény- javaslatot, az általános forgal­mi adóról és a személyi jöve­delemadóról szóló törvény mó­dosítását, a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tá­jékoztatást, továbbá az ügy­rend-előkészítő bizottság tá­jékoztatóját az országgyűlés ügyrendje korszerűsítésének állásáról. Miután az Országgyűlés ille­tékes bizottságai is megtár­gyalták, az Elnöki Tanács mó­dosította a lakásszövetkezetek­ről szóló korábbi jogszabályt, továbbá törvényerejű rendele­tet hozott a letéti jegy beve­zetéséről. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Knopp Andrást 1988. szeptember 1-jei hatállyal mű­velődési minisztériumi állam­tikárrá kinevezte. Pécsi belváros, előtérben a régi megyetanács újjávarázsolt kupolája Cseri László felvétele Több mint ötszáz felsőoktatásban dolgozó szakember Pécsett W H i Munkavédelmi kiállítás a 2. sz. Gyakorló Általános Iskolában Munkavédelmi ankét Az ország minden tájáról több mint ötszáz hivatalos résztvevővel tegnap megkezdő­dött a felsőoktatási intézmé­nyek 9. munkavédelmi ankétja Pécsett. A POTE aulájában, a Janus Pannonius Tudomány­egyetem rendezésében plená­ris ülésen és szekciókban folyt a munka a kétnapos tanács­kozás kezdetén is. A megjelenteket dr. Ormos Mária akadémikus, a JPTE rektora, az MSZMP KB tagja üdvözölte. Megnyitó beszédé­ben egyebek mellett hangsú­lyozta: a munkavédelem fel­tétlenül összefügg az ember védelmével, az ember és a természet folyton változó kap­csolatával is. Ormos Mária beszéde közben felidézhettük a Népszabadságban nemrégi­ben megjelent írás néhány gondolatát. Hazánkban évente több mint százezer foglalkozá­si balesetet dokumentálha­tunk. A kilencvenes évek leg­elején várhatóan munkavédel­mi törvényt fogad el a parla­ment. A megnyitó után Stark An­tal művelődési minisztériumi államtitkár tekintett vissza a legutóbbi, Szegeden rendezett konferencia után eltelt öt év tanulságaira. Megtudhattuk,“ hogy azóta megalakult az Or­szágos Munkavédelmi és Mun­kaügyi Főfelügyelőség, amely­nek - felsőoktatási csoportja, bizottsága által is - átfogja, igazgatja ai munkavédelmi teendőket a felsőoktatásban. Az államtitkár hangsúlyozta a munkavédelmi jegyzetek át­dolgozásának fontosságát, szorgalmazta, hogy a témával összefüggő ismereteket akár fakultatív módon, vagy más tantárgyi vizsgák részeként az eddigieknél komolyabban kér­jék számon. A plenáris ülésen a mun­kavédelmi oktatásban, képzés­ben és kutatásban kiváló ered­ményt elérteknek kitüntetése­ket adtak ót. A művelődési miniszter Kiváló Mnkáért ki­tüntető jelvényt adományozta —' mások mellett - dr. Fáy Gyulának, a JPTE egyetemi do­censének, a technika tanszék vezetőjének. A Közbiztonsági érem arany fokozatát érdemel­te ki Tóth Tiborné, a JPTE fő­iskolai docense. A szociális és egészségügyi miniszter dicsé­retét kapta dr. Kosztolányi György, a POTE adjunktusa. A plenáris ülés után a résztvevők műszaki és közgaz­dasági, tudományegyetemi-pe­dagógiai, mezőgazdasági-élel­mezésügyi, foipari, valamint egészségügyi szekciókban foly­tatták a munkát. A szekciók­ban a legutóbbi, 1983-ban Szegeden tartott ankéton el­határozott pályázat alapján beérkező legjobb előadások hangzottok el vita kíséreté­ben. Tegnap átadták a pályáza­tot meghirdető és támogató szervek díjait is. A konferen­cia ma folytatódik. Bozsik L. Á KISZ Központi Bizottságának ülése Először fordult elő a KISZ történetében, hogy a KISZ Központi Bizottsága olyan té­mát vitatott meg a nyilvános- són előtt, amellyel az MSZMP Politikai Bizottsága foglalko­zik majd. A párt ifjúságpoli­tikájának korszerűsítésére vo­natkozó javaslatot Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ KB első titkára terjeszti majd elő a Politikai Bizottság szeptember 6-i ülé­sén. A párt ifjúságpolitikájá­nak korszerűsítésére vonatkozó javaslatot — már az országos KISZ-értekezlet előkészítése­ként is - tárgyalta az ifjúsá­gi szövetség vezető testületé pénteken, kétnaposra tervezett ülésén. A testület elé terjesztett írá­sos javaslat vázolja az ifjú­ság helyzetét és a várható folyamatokat. Arra törekszik, hogy megfo­galmazza az ifjúságpolitika hangsúlyait, kiemelve, hogy nem külön ifjúságpolitikára van szükség, hanem olyan jö­vőcentrikus társadalompolitiká­ra, amely ifjúságpárti. Az if­júsági intézményrendszerrel kapcsolatban a fiatalok köré­ben elkezdődött folyamatokra, valós szándékokra és az alul­ról jövő kezdeményezésekre építve villantja fel a struktú- rálódási lehetőségeket, és jel­zi az ifjúsági szövetségnek a más ifjúsági szerveződésekkel kialakítandó viszonyát. A KISZ mandátumot kér a Politikai Bizottságtól a szerve­zet politikai platformjának és felépítésének kidolgozására. Az előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítésében Nagy Imre, a KISZ KB titkára kifej­tette: az ifjúságpolitikától el­választhatatlan a KISZ jövőjé­ről való qondolkodás. A javaslatokról a résztvevők 12 csoportban folytattak vitát. A késő esti órákig tartó ta­nácskozás szombaton plenáris üléssel folytatódik.

Next

/
Thumbnails
Contents