Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-04 / 215. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúl ncroio XLV. évfolyam, 215. sióm 1988. augusztus 4., csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Az Europa Cantatvendégei (5. oldal) Tegyék Paksra a hulladékot? (5. oldal) Égi-földi tévéműsor egy rendszeren (3. oldal) Á^ye/Nép. Ellenőrzési Bizottság témavizsgálataQ|<ŐSZ KálDly SajtÓtájékOZtatÓja A megye legdélibb részén, a kisszentmártoni határban végez meliorációs munkákat a Sellyéi Vízgazdálkodási Vállalat Eddig egymilliárd forintot költöttek meliorációra Hol és hogyan hasznosul a ráfordítás? Megyénk az országban elsőként fogott a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének intenzív javításába, amikor is negyedszázada megkezdődött Baranyában a meliorációs program végrehajtása. Aztán mégis lépéshátrányba került a megye néhány gazdasága, mert nem sikerült kellően gyorsítani a megvalósulást. Drávaszabol- cson például e hónapban vonulnak fel a meliorációs gépek oda, ahova hat-hét éve kellett volna menniük, hiszen 1981-ben elkészült az indulóterv a talajjavításra (1985- ben aktualizálták a tervet, majd 1985-ben konkretizálták!). A termelőszövetkezet szántóterületének felét, 1514 hektárt érintő meliorációs munka még csak az első ütem (várható befejezése öt év múlva lesz). — Hol és miként folyt le a melioráció, az eddig elvégzett talajjavítósok rendszeres karbantartása megvalósul-e, hogyan gazdálkodtak az állami pénzzel a mezőgazdasági nagyüzemek? — többek között ezekre és még sok kérdésre 'keressük a választ — mondta dr. Wilhelm József, a duna. székeséi tsz elnöke, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagja, oki a komplex meliorációs megyei program végrehajtásának helyzetét feltáró megyei vizsgálat vezetője. A témavizsgálat programját a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság múlt pénteki ülésén fogadták el. A vizsgálatban részt vevőket a tegnapi megbeszélésen dr. Vida József megyei elnök arra kérte, hogy elsősorban szakmai' jelentést készítsenek, továbbvivő, megoldáskereső javaslataikban bátran szakadjanak el a jelenlegi bürokratikus szabályozástól. 1964-től közel egymilliárd forint az az összeg, amelyet Baranyában a meliorációra fordítottak. A most induló és szeptember végén záruló vizsgálat teljes'körü: kiterjed a tervezőre (Agrober), a kivitelezőkre (vízgazdálkodási társulatok), az üzemekre és a Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztályára, valamint — ahogy Margittal Miklós, a TESZÖV titkárhelyettese javasolta a tegnapi ülésen - a hatósági felügyeletet ellátó Növényvédelmi Állomásra. Dr. Halmai Endre, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető-helyettese indítványozta, hogy a témát üzemi oldalról közelítsék a vizsgálatot folytatók, térjenek ki a szakemberkérdésre, az érdekütközésekre (Agrober és a mezőgazdasági üzemek között). A vizsgálatot a városi népi ellenőrzési bizottságok végzik, az összesítő jelentést külön munkabizottság készíti el (szeptember 30-ra). L. Cs. K. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke szerdán az Országházban találkozott a hazai sajtó képviselőivel; tájékoztatást adott egyesült államokbeli és kanadai útjáról, s válaszolt az újságírók kérdéseire. A tájékoztatón jelen voltak - Házi Vencelnek, hazánk washingtoni nagykövetének kivételével — Grósz Károly kíséretének tagjai: Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Kapolyi László kormánybiztos és Kovács László külügyminiszter-helyettes. Ralt Miklós, a Minisztertanács Hivatalának elnöke köszöntötte a jelenlevőket, köztük Bányász Rezsőt — eddigi kormányszóvivőt -, hazánk Kanadában akkreditált nagykövetét. Ezután Grósz Károly vette át a szót. Bevezető nyilatkozatában megköszönte azt a gondos és figyelmes, körültekintő újságírói, szerkesztői munkát, amely- lyel a számunkra rendkívül fon. tos látogatást sikerült tükröz- tetni a hazai sajtóban. Ezután kiemelte annak jelentőségét, hogy az USA életében oly fontos elnökválasztást megelőzően kezdeményezték, vállalták meghívói ezt a rendkívül zsúfolt, politikai szempontból nagy jelentőségű találkozókban bővelkedő programot. Hangsúlyozta, hogy ezt a látogatást mindenekelőtt a nemzetközi viszonyokban végbe(Folytatás a 2. oldalon) Rendkívüli állapot Rangunban Rendkívüli állapotot vezettek be szerdán a bur- mai fővárosban. Az új államelnök, Sein Lwin által aláírt rendelkezés kiadását tüntetések előzték meg. Nyugati diplomaták becslése szerint Rangun központjában mintegy háromezer álarcos fiatal, főként diák vonult fel, akikhez később buddhista szerzetesek és munkások is csatlakoztak. A tüntetők Sein Lwint elítélő jelszavakat kiáltoztak. Sein Lwin tábornokot a múlt héten választották államfővé és az egyedül engedélyezett burmai szocialista program pártja elnökévé. Elődje, U Ne Win, aki 1962-ben puccsal jutott hatalomra, az öt hónap óta folyomatosan tartó tüntetések és zavargások hatására mondott le ugyanezen posztokról. Sein Lwint a szerdai tüntetések részvevői azzal vádolták, hogy személyesen felelős a korábbi megmozdulások véres elfojtásáért. Az állam. és pártelnök keddi beszédében gazdasági reformokat, korrupcióellenes intézkedéseket szorgalmazott. Boeingeket berel a Malév Meg kell menteni a vasúti járműgyártást Miniszteri tájékoztató közlekedésünk helyzetéről Urbán Lajos közlekedési miniszter szerdán baráti találkozón fogadta a közlekedési szakújságírókat Mogyoródon. Nyitott kérdések megválaszolására, félreértések tisztázására, szóbeszédek megerősítésere, illetve cáfolására adott módot a másfél órás eszmecsere. A miniszter kérdésekre válaszolva elmondta egyebek között azt, hogy végre elhárultak az akadályok a tervezett nyugati repülőgépbérlés útjá- ból. A Malév három Boeing 737-es gépet bérel, amelyek várhatóan még ez év októberében megérkeznek Magyarországra, s a következő menetrendi periódusban már forgalomba is állnak. Tárgyalásokat folytat a magyar légitársaság a PANAM-mal is Magyarország és az Egyesült Államok közötti járatok közös üzemeltetéséről, s egy másik, ma még meg nem nevezhető nyugati céggel 'közös légi áruszállítási vállalat létrehozásáról. A miniszter hongsúlyozFehérbe öltöztetik ezekben a napokban a baranyahidvégi határt, javítja a talaj minőségét. A port tegnap egy olyan 100 hektáros a borsót aratták le. A helyi termelőszövetkezet ugyanis mészköpor szétszórásával területen terítették szét a traktorosok, ahonnan a közelmúltban Läufer László felvétele fa, hogy nyugati gépek vásárlására nincs pénz, de a tárca vezetése támogat minden olyan kezdeményezést, amely a kiselejtezendő légijárművek pótlását szolgálja. A vasúttal kapcsolatban a miniszter elmondta, hoqy meg- kezdődte*k a Ganz-MÁVAG által gyártott villamos motorvonat üzemi próbái. A kissé drága, de korszerűnek mondható szerelvényekből a MÁV első lépésben hatvanöt, a későbbiekben további mintegy kétszázat szándékozik vásárolni. A motorvonatok a főváros környéki forgalomban közféked- nek majd, a HÉV-hez hasonló gyorsasággal, sűrűséggel. Urbán Lajos rámutatott: a magyar vasúti járműgyártást meg kell menteni. Ehhez — véleménye szerint - szükségesnek látszik létrehozni egy olyan részvénytársaságot, amelyet a gyártásban és az üzemeltetésben érdekelt vállalatok alkotnának. A hajózás kopcsán szóba került, hogy a közeli s a távolabbi jövőben nincs mód, illetve pénz kikötők építésére, sőt az igen rossz állapotban lévő csepeli szabadkikötő rekonstrukciójára sem. Ez egyúttal azt is jelenti: reális a veszélye annak, hogy a most épülő pozsonyi dunai kikötő ..elszívja" a magyarországi forgalmat, s az ezzel együttjáró nem kevés hasznot. A közúti közlekedés helyzete is sok kérdésre adott alkalmat. Így például arra, miért nem épülnék gyorsabb ütemben autópályák. A miniszter utalt o már jól ismert tényre, hogy a rendelkezésre álló szerény pénzügyi 'keretekből csak „tűzoltásra” futja. Emiatt egyre romlik a közlekedési hálózat, Így az utak állapota. Ez o helyzet már sokáig nem tartható. Mindenesetre — az elfogadható helyzet eléréséhez - az utak fenntartására a jelenleginél évente legalább 30 százalékkal több pénzt kellene forditani, s fejlesztésükre pedig évi 2—3 milliárd forintot. Ez lehetővé tenné, hogy évente húsz kilométernyi autópálya épüljön. Arra a kérdésre, hagy vajon lesz-e autópályadíj, a miniszter válasza: egyelőre nincs döntés, de a jelék arra utóinak, hogy erre a közeljövőben nem Ikerül sor.
