Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-25 / 236. szám

1988. augusztus 25., csütörtök Dunántúli napló 5 40000 leendő értelmiségi képviseletében Pécsett Fordulóponton a kollégiumi mozgalom Politizáló, józan ifjúság A kollégium szónak nyel­vünkben patinás csengése van. Hallatára Debrecen, Sárospa­tak, Nagyenyed, Selmecbánya jut eszünkbe. A magyar nyelv, az önálló magyar ipar, a füg­getlenség ügyéért kiálló diá­kok, az elszigeteltségben is nagyot alkotó professzorok. A Bolyaiak. Hatvány professzor. Az ősi oskolákat patronáló fe­jedelmek: Báthori fejedelem Nagyenyeden, Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna Sáros­patakon. Vagy e század kollégiumai: a századforduló második re­formkorának pezsgésében meg­alakuló Eötvös Kollégium ké­sőbb a Györffy István néprajz- kutató nevéhez fűződő, a nép tehetséges fiait felkaroló in­tézmény. Mindkettő a Rákosi­kor áldozatául esett, és az utóbbi években nem kevesen siratták el ezeket a kitűnő ér­telmiségképzőket. A sors kü­lönös fintora vagy inkább a rákosizmus logikája, hogy nem várt jobb sors arra a NÉ- KOSZ-ra sem, amelyet koráb­ban az Eötvös Kollégium fel­számolására használták fel . . . Az elmúlt napokban a mai felsőoktatási intézmények kol­légiumai, azok vezetői, a di­ákönkormányzatok képviselői tanácskoztak Pécsett. Munká­juk a mai napon ér véget. Ha a kollégium szóra a fenti intézmények, a magyar szelle­mi élet fent elsorolt fellegvá­rai jutnak eszembe, akkor a mostani tanácskozás a követ­kező fogalmaknak a hívósza­va: értelmiségképzés, szakmai és közéleti szempontból mű­velt, emberségükben is felelős értelmiségi fiatalok. Vajon mit ad ma egy tizennyolc éves, érettségizett fiatalembernek a kollégium Magyarországon? A választ Sándor László fogal­mazza meg, az Országos Fel­sőoktatási Kollégiumi Tanács elnöke, a budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Ka­ra Kollégiumának igazgatója:- Tudjuk, hogy a kollégi­um nemcsak egy épületet je­lent, amelyben szállást kapnak a nem helyben lakó hallga­tók. A kollégium, éppen mert azonos korú, többnyire azonos szakot hallgató, feltételezhe­tően azonos érdeklődésű fia­talok laknak benne, egy hal­latlan sűrűsödési pontját je­lenti az ifjúságnak. Más ter­mészetesen egy vidéki kisvá­ros kollégiuma, például a Zsómbéki Tanítóképző vagy a Soproni Óvónőképző esetében, és más a közgazdászoké a fő­város szívében. A diákélet, a szellemi és közösségi élet in­tenzitását illetően. — Az ön tapasztalatai sze­rint milyen a mai egyetemi, kollégiumi ifjúság? Szakmai érdeklődésű, vagy politizá- lább? Közösségi szellemű vagy magába forduló? — A mai egyetemi, főisko­lai ifjúság pontosan tudja, hogy neki el kell igazodnia a társadalomban. Tudja, hogy meg kell küzdenie a helyéért, a megélhetéséért. Mint ahogy a társadalomra is az egyén szerepének felértékelődése jel­lemző, úgy jelenik meg a di­ákság körében is az indivi­dualizálódás, a közösség fe­lől a befelé fordulós. A kö­zösség azonban éppen egy kollégiumban megkerülhetet­len . . . — Az értelmiségnevelésben a régi Eötvös, Györffy Kollé­giumok emlékezetes eredmé­nyeket értek el. Ma hogyan állunk e feladattal? — A mai Eötvös Kollégium válaszát volna jó tudni, de ők nem jöttek el a tanácskozás­ra. Volt korábban olyan ifjú­sági törekvés, amely a népi kollégiumok • hagyományait akarta felébreszteni, ezt azon­ban túl balosnak találták. Ma már ez a törekvés is nagyobb türelemmel találkozik. Az ér­telmiségképzésnek minden­képp fontos színtere ma is a kollégium: nem közömbös az, hogy az öt év összes napján együtt vannak egymással a fiatalok. Ettől a puszta együtt- levéstől formálódik ki egy ge­neráció arculata, amely nem lesz összetéveszthető más nem­zedékekkel. Közéleti, emberi téren tanul meg tudnivalókat a fiatal, tanul demokráciát és erkölcsiséget. Megtanul har­colni az igazáért és kiállnia társai mellett. Megtanul mo­zogni, élni egy, a közösség által kialakított követelmény- rendszerben. — Pár éve a KISZ volt az egyedüli politikai szervezet a kollégiumokban. Ma az új if­júsági szervezetek, az egyesü­letek mennyiben érintik a kol­légiumokat? — Amíg a KISZ hatáskörébe lehetett utalni a kollégiumi életet is, mint olyat, addig sokan némi kényelmességgel gondolták azt, hogy a dolog politikai része ezzel rendben van. A mintegy 40 000 kollé­gista fiatal természetesen óriá­si politikai erő, amit nem sza­bad összetéveszteni egyetlen politikai szervvel. A KISZ - amely ugyan nem akar kivo­nulni erről a terepről —, sem kívánja a korábbi hegemóni­át visszaállítani. A politizáló hajlam persze mindig igen erős volt kollégiumi körökben. Ezért kellene a mai ifjúsági mozgalomnak, mozgalmaknak megtalálni a különböző közös­ségeknek megfelelő formákat.- Ilyen szempontból tehát ma valamilyen fordulat előtt áll a magyar kollégiumi moz­galom. E fordulat feltételeihez természetesen sokban járul majd hozzá az egyesületi, tár­sasági törvény. A tanácsko­záson persze anyagiakról is sok szó esik . . . — Kollégiumi helyet nehéz kapni, hiszen nagyon régen nem épült hazánkban felső- oktatási kollégium, mór ma 30—40 százalékkal több hely kellene az ifjúságnak. Mi lesz tehát akkor, ha pár év múlva ideér a demográfiai hullám? Gállos Orsolya Magyarország történeti helységnévtára Hézagpótló és a kutatás­hoz nélkülözhetetlen kiad­ványsorozat első kötetei-je­lentek meg a Központi Sta­tisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat ki­adásában. Az első kötet — amely Feiér megye 1773 és 1808 közötti adatait tartal­mazza r- bevezetőjében a szerkesztő, Szaszkóné Sin Aranka — leszögezi a célt, hogy „a források biztosítot­ta lehető legnagyobb teljés-' séggel leírja a történeti Magyarorszóq települései; (beleértve a külterületi la­kott helyeket is), az önálló névvel bíró pusztákat, illet­ve megkísérelje visszatükröz­ni a korabeli települések fontosabbnak ítélhető de­mográfiai, gazdasági jellem­zőit." A kutatócsoport az adatok gyűjtését 1972 óta folytatja, igyekeznek a legtöbb for­rást figyelembe venni, ame­lyek a 19. század végi, 19. század eleji állapotokat tük­rözi. Bevonták a munkába az országos és a helyi ku­tató és oktató intézményeket is. A fölhasznált adatbázis­hoz csatlakozott Johann Mathias Korabinski, Vályi András és Johannes Lipszky korabeli, alapvető műve, a kötetek összeállítói a feleke­zetek összeírásainak adatait is figyelembe vették csakúgy, mint a postaállomások, a só- és harmincad-vámhiva- talok jegyzékét, az akkori kalendáriumok vásóradatait, az első katonai fölmérés tér­képszelvényen ábrázolt jeleit — oz utóbbit a múlt század hetvenes éveiben közzétett községhatóros, 1:144 000-es méretarányú megyetérképen ábrázolva, amelyek a köte­tek mnellékleteként szerepel­nek. Részletes ismertetést ka­punk a lakott helyek föltün­tetett adatairól. Minden egység folyamatos sorszámot kapott, a nagybetűkkel írott névalak pedig a névváltoza­tok alapján képzett, legtel­jesebb névalak mai helyes­írással írott formája. A 'könyvet helynév-, feleke­zeti, valamint birtokosmutató teszi teljessé, és ez a tény a használatot, a tájékozó­dást nagyon megkönnyíti. Az utalások és a rövidíté­sek szintén ezt ai praktikus célt szolgálják. A történeti helységnévtár első kötetei a Statisztikai Kiadóvállalat nyomdaüzemében készültek, a köteteket folyamatosan tervezik megjelentetni, és az ország más területein szin­tén előkészületek történtek hasonló munkák megjelente­tésére. Dr. Vargha Dezső Iskolák cserekapcsolata Angol gyerekek között Mintha mór elkezdődött volna az iskola. Gyerekek galoppoz­nak fölfelé a lépcsőn, be­kukkantanak az osztálytermek­be, tanárok beszélgetnek a folyosón. Az angliai Devon megye Barnstaple városából érkezett Pécsre a huszonkét lány és fiú négy felnőtt kísé­retében, és most ismerkednek a JPTE II. számú Gyakorló Is­kolájával A Gyakorló Iskola és a Pilton School második éve tartja egymással a kapcsola­tot, az ezt megelőző esztendő­ben a Gyakorló Iskola egy má­sik bamstaplei iskolával állt összeköttetésben. A pécsi gye­rekek tavasszal jártak Angliá­ban, cserepartnereik pedig ezekben a hetekben ismerked­nek Magyarországgal és Pécs- csel. Viki Pearcey, Doug Pye és Paulo Lang szívesen vállalkoz­nak a csoportból egy röpke beszélgetésre. Tizenöt évesek, és természetesen most vannak Magyarországon először. Azért természetes, magyarázzák, mert ők úgy látják, Angliából elég ritkán iönnek errefelé nyaralni az emberek, inkább Franciaor­szágba, Nyugat-Németország- ba utaznak, pedig, mondják, Magyarországra is érdemes jönni. Izgalommal és örömmel néztek a nem mindennapi uta­zás elé, és nem is csalódtak benne. Budapest, Pécs, Bala­ton — ez a három helyszín, ahol megfordultak. Minden tet­szett nekik. A családoknál na­gyon jól érzik magukat, barát­ságokat kötöttek a pécsi gye­rekekkel. Most, a harmadik hét végén ugyan már gyakrabban gondolnak a hazamenetelre, az otthonra, de azért nem fog­ják csak vágyakozással tölteni az itteni idejüket. Indulnak a többiek utón, amikor'megérkezik John Wray, iaz egyik kísérő tanáruk. A ta­valyi gyerekcsoporttal is volt már Pécsett. Magyar kollégái büszkén mesélik, hogy John Wray magyarul is beszél vala­mennyire. — Az azért túlzás, hogy be­szélek, de tudok körülbelül negyven magyar szót, a leg­alapvetőbbeket — magyarázza mosolyogva. — Mi a véleménye a csre- kapcsolatról? — Igen hasznosnak tartom. A pécsi gyerekeknek igen jó alkalom az angol nyelv gya­korlására, Anglia néhány vá­rosának a megismerésére. Az angol gyerekek, ha nem is ta­nulnak meg magyarul, de ren­geteg ismeretet szereznek Ma­gyarországról. A tantervben, földrajzórán foglalkozunk Kelet- Európával és azon belül Ma­gyarországgal is, de nem ki­merítően. Mielőtt elindultunk, a tavalyi és a mostani cso­porttal is külön 'készültünk or­szágismeretből, de az itteni él­mények pótolhatatlanok, azon­kívül eloszlatják a téves elő­ítéleteket. — Bemutatná néhány mon­dattal a Pilton Schoolt? — Igen nagy iskola, 11—16 éves korukig járnak oda a diákok, utána továbbtanulnak főiskolákon; egyetemeken, ki­ki képességeinek megfelelően. Az idenen nyelvek közül fran­ciául és németül tanulnak. Az utóbbit Magyarországon is gyakran használták. — Milyennek találja a pécsi gyerekek angoltudását? — Amikor megérkeznek Ang­liába, az első napokban még félénkek, és az angol nyelv értése is kicsit nehéz, de pár nap múltán már remekül tár­salognak, feltalálják magukat. Az eddigi két csoport tagjai szépen beszélték a nyelvünket. Vasárnap indulnak vissza Angliába. Még vár rájuk egy hangulatos kerti összejövetel az egyik pécsi családnál, aztán lassan csomagolnak, és fogad- koznak, hogy a jövőben igen sűrűn jönnek-mennek a levelek Barnstaple és Pécs között. (B. A.) Szükségük uan jó nevelőkre Harmadik tanévét kezdi a pécsi honvédkollégium Két évvel ezelőtt szeptember elsején kezdődött a nevelő! munka a Magyar Néphadse­reg 8-as számú pécsi közép­iskolai honvédkollégiumában. A tanári kar és a 64 növen­dék az első esztendőt ideigle­nes helyen, az Apáczai Csere János Nevelési Központ kollé­giumában élte át. Csordás László őrnaav kollégiumpa­rancsnok szerint az indulási év a nehézségek ellenére is eredményes volt, a gyerekek tanulmányi átlaga megfelelt a maaas követelményeknek, s számukra minden olyan lehe­tőséget biztosítottak, amiket országszerte a többi hon- ivédkollégium. így például sportolhattak, részt vehettek különböző szakkörök munkájá­ban, s zavartalan volt a hon­védelmi felkészítésük is. A pécsi kollégium életében emlékezetes nap marad 1987. augusztus 30-a, ugyanis ekkor adták át új otthonukat Gyár­városon, igy a tanévet már a roppant esztétikus és prakti­kus épületben kezdhették. Több minden mellett nem kis előnyt jelentett, hogy közel ke­rültek a Kodály Z. Gimnázium­hoz, ahol a diákok tanulnak. igy megszűnt az autóbuszozás a város egyik részéből a má­sikba. Ugyanakkor némi gon­dot okozott, hogy a gimná­zium bővítése miatt a kollé­gium tantermeiben is tartot­tak iskolai tanórákat . . . Tulajdonképpen az idei tan­év az első a kollégium életé­ben, melyet bonyodalmaktól mentesen kezdhetnek. A fel- vételiztetők válogathattak a gyerekek közül, hisz 2,5-szer annyian jelentkeztek, mint ahány diák elkezdhette a hon­védkollégiumi tanulmányait. Az elkövetkező napokban be­népesülnek a „köles" négy­ágyas szobái, idén már há­rom évfolyamon 180-an vesz­nek részt az intézmény mun­kájában, mely sok tekintetben eltérő a többi Középiskolai kollégiumhoz képest. A pa­rancsnok hangsúlyozta, hogy ők nem katonákat nevelnek, hanem olyan fiatalembereket. akik az élet bármelyik terüle­tén helyt kell hogy álljanak. Ezért minden segítséget meg­adnak ahhoz, hogy a gimná­ziumi tananyagot magas szin­ten sajátítsák el, a teohnikai újdonságok iránt felkeltik a gyerekek érdeklődését, nagy hangsúlyt helyeznek a haza­fias-honvédelmi nevelésre, a történelmi ismeretek elmélyíté­sére, Magyarország megisme­résére. Térítésmentesen bizto­sítják számukra a tanfelszere­lést, a ruhát, az élelmezést, a nvelvvizsgára történő felkészí­tést, sportolást, a jogosítvány megszerzését. Csordás őrnagy elmondta, hogy koPégiumjellege miatt a nevelőtestülettel szembeni kö­vetelmény is maacsabb a ha­sonló jellegű intézményekénél, igaz a juttatások is. A peda- gógusátlagnól magasabb a fi­zetés. a nevelők évente ruhá­zati illetményben részesülnek, a kinevezést elérő oolgári al­kalmazottak üdültetése ugyan­olyan, mint a tiszteké, tiszthe­lyetteseké, s elismért jó mun­ka esetén szolqálati lakást is biztosítanak. Azok a tanárok, akik kedvet éreznek ehhez a munkához, részletesen tájéko­zódhatnak a kollégium pa­rancsnokságán; szükségük van jó nevelőkre. Az idén befejeződött a ha­zai honvédkotlégiumi hálózat kialaKitósa, szeptembertől az országban tíz kezdi meg mű­ködését. Ezzel párhuzamosan a Maavar Néphadseregen bejjil létrejött a kollégiumi főigazga­tóság, mely a továbbiakban a 'kollégiumok közvetlen Irányítá­sát végzi. Ezekben a napok­ban az intézmények vezetői módszertani értekezleten vesz­nek részt Székesfehérváron, melyen a követelményeket ha­tározzák meg. R. N.

Next

/
Thumbnails
Contents