Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-23 / 234. szám

1988. augusztus 23., kedd Dunántúli napló 3 Lestyános sajt, koleszterinszegény piskóta Bemutatkozik a KÉKI Termékújdonságok az egészséges táplálkozás jegyében Csomagoláskorszerűsítési központot hoznak létre „Minden titkomat kitehetem o falra, nem viszik el” - dr. Kiss Ernő kémikus szavai 'mögött inkább szomorúság rejlik, mint dicsekvés. Az ő szdbadalmo - a több közül az egyik — a Sportrobi, amit nemcsak a sportolóknak, ha­nem gyerekeknek, idős korú- aknak, betegeknek, hízni nem akaróknak egyaránt ajánl. Kórházi tapasztalatok szerint (négy nap alatt helyreáll a szervezet fehérjeegyensúlya, ha Sportrobit, azaz könnyen emészthető koncentrált tejfe­hérjét kap a műtéten átesett -személy; s igen lerövidül az égési sérülések gyógyulási ide­je is. A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben (KÉKI) a Sportrobin kívül 'még számos termék született az elmúlt években és napjainkban is egyre több keres fogyasztót. Hiszen a kutatás végső célja az, hogyha nem is a titok, de a termék jusson el ahhoz, akiért az intézet dolgozói fá­radoznak: vagyis legyen min­denkinek lehetősége arra, hogy egészségesen táplálkozzon. A KÉKI munkáját kevesen ismerik — többnyire az élel­miszeripari szakmán belüliek a kivételek -, s hogy ez a hely­zet megváltozzon, az intézet közel harmincéves fennállása óta először a közelmúltban sajtótájékoztatót tartott dr. Biacs Péter, a KÉKI főigazga­tója. Ismertette a KÉKI szere­pét, az élelmiszeripar export­ját és az élelmiszertermelés fejlesztését elősegítő gazda­ságfejlesztési programban (az úgynevezett G'8-asban), az iparág tizenegy kutatóintézete és fejlesztőlaboratóriuma tevé­kenységének összehangolásá­ban. E központi feladatok mel­lett egyre bővülő vállalkozási oldal jellemri az intézetet. A KÉKI kéthavonta megjelenő magyar nyelvű folyóiratának, Az Élelmiszeripar Gazdasági Kérdéseinek hétszáz előfizető­je van, eljut az élelmiszer- ipari vállalatok négyötödéhez. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok azonban még alig-alig fedez­ték fel az adatszolgáltatást, informálást felvállaló kiad­ványt. (A KÉKI egy angol nyel­vű nemzetközi folyóiratot is közzé tesz, az Acta Alimen- taria címűt.) Az intézet nyitott: kutatási­fejlesztési kérdésekkel bármi­lyen cég megkeresheti. Évente mintegy száz rövid távú meg­bízást kap, a hagyományos élelmiszeripari vállalatok mel­lett az élelmiszerfeldolgozásba 'bekapcsolódó állami gazda­ságoktól, termelőszövetkezetek­től, 'valamint a nem agrár te­rületekről (gyógyszer-, műszer-, vegyipar). A KÉKI csomagoláskorsze. rűsítési központ létrehozását tervezi, ehhez háttérként szol­gál a gépgyártásban például a Sopiana Gépgyár, csoma­golóanyagban pedig többek körött a Kőbányai Könnyű­fémmű, a Tiszavidéki Vegyipa­ri Kombinát, a Papíripari Vál­lalat. Másik újdonság, hogy a Fogyasztók Országos Tanácsa támogatásával olyan érzék­szervi laboratóriumot alakíta­nak ki, öhol a háziasszonyok­tól 'kezdve a nagy élelmiszer- gyártókig, mindenki megtehe­ti észrevételét. Az alapkutatások finanszíro­zásához egyre kevesebb a pénzügyi forrás, a KÉKI ezért is kezd vállalkozásokba, vala­mint a bonkéletbe is bekap­csolódik (az Agrobank részvé­nyeseként). — A kutatás nem lehet be­zárkózó, de adakozó sem — hangsúlyozta dr. Biacs Péter. — A tudományos eredménye­ket át kell vinnünk a gazda­ságba, de ennek megvan az ára. Ha a kisvállalatok kész recepteket kívánnak, okkor a kutatóknak azt kell adniuk! A végső fogyasztók számára pe­dig az iparon keresztül olyan élelmiszereket kell kínálni, amelyek az egyéni életvitelnek megfelelő táplálkozást mind­jobban biztosítják. A gyártmányfejlesztési irá­nyok a főigazgató szavait tá­masztják alá: a Sportrobi pél­dául a közeljövőben már ins­tant formában is megjelenik, tehát közvetlenül oldható (tur- mixolós nélkül), valamint ká­vé, narancs, illetve kakaó íze­sítésű lesz. Gyártója a Vas Megyei Tejipari Vállalat. A pritaminos, fokhagymás, les- tyónos zsírszegény sajtok nem­csak különleges ízükkel, ha­nem olcsóságukkal is kitűnnek a sajtválasztékból, és éppen ezért nemcsak a diétázóknak vagy hízni nem akaróknak ajánlott. Az új, zsírszegény saj­tok előállitója és forgalmazó­ja a Tolna Megyei Tejipari Vállalat. A koleszterinszegény piskóta — a már említett dr. Kiss Ernő keze is benne van a termék létrehozásában — forgalmazó­ja a Junior Vendéglátóipart Vállalat lesz, országos terítés­sel. S az újdonságok között van még a koleszterinmentes száraztészta, a diabetikus krémtúró, puding, fagylaltpor, bébiétel, tápszer, valamint a külörtféle gyüm'ölcsszárítmá- nyok. Az új (vákuumos) gyü­mölcsszárítási módszerrel ké­szült a Nedű almaitalpor - kétszázezer tasak piacra ke­rült, s egymillió már gyártás­ban van. Hasonlóan beveze­tett termék a Fótika, a sózott, közvetlen fogyasztásra alkal­massá tett szójamag. (Ezt ex­portálják — Ausztriába - is, közösen a gyártó fóti tsz-szel.) A KÉKI széles körű nemzet­közi kapcsolatai révén közös kutatásokat is folytat külön­böző külföldi intézetekkel. Svájci kutatókkal együtt pél­dául multivitaminozott üdítők előállításán dolgoznak, sőt csökkentett alkoholtartalmú bor létrehozásával kísérleteznek. A spanyolok a paprikafeldolgo­zás technikájában értek el je­lentős eredményeket: három évig nem veszti el színét a paprikasűrítmény, míg a por alakú egy évig bírja. A ven­déglátóiparnak különösen fon­tos e téma, ezért a KÉKI is foglalkozik vele. A KÉKI kap­csolatban áll NSZK-beli, in­diai, kínai, finn, angol, ameri­kai intézetekkel — s a szocia­lista országok is, így a né­metek, lengyelek, bolgárok, mongolok, szovjetek igen ér­deklődnek a legújabb magyar élelmiszerkutatási eredmények felől. Idén áprilisban a moszk­vai tudományos konferencián a KÉKI a roncsolásmentes be- vizsgálóval aratott sikert, más­fél százat azonnal megvásá­roltak az élelmiszerek minősé­gének szabályozását szolgáló optikai gyorselemző készülék­ből. (Roncsolásmentesen mag­vak, húsok, pástétomók vizs­gálhatók meg a berendezés­sel — és még sok egyéb, hogy egy szemléletes példát ve­gyünk: a kávé koffeintartal­ma pillanatok alatt meghatá­rozható a műszer segítségé­vel.) A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet nem állt be a pénzforrások csökkenését sira­tok sorába, hanem lépett: több éve eredményérdekeltsé­gű költségvetési intézmény­ként megél a saját lábán. Tá­mogatásként az intézet mind­össze a költségek egyharma- dát 'kapja, ebből finanszíroz­za a fenntartási kiadások egy részét, a nemzetközi együtt­működések költségeit, s az élelmiszeripari és élelmiszertu­dományi kutatás-fejlesztési fel­adatok elvégzésére is jut be­lőle. Bevétel a kutatási ered­mények gyakorlati alkalmazá­sából származik, a kutatás- fejlesztési munkából. Az inté­zet árbevételének negyven szá­zalékát biztosítják a rövid tá­vú megbízatásokkal, amelyek­re élelmiszeripari vállalatok­kal, állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel és kü­lönböző vállalatokkal szerződ­tek. A gazdaságfejlesztési programok az árbevétel tizen­öt százalékát teszik ki, s tíz százalék származik a találmá­nyokból, szabadalmakból, a különböző témapályázatökon eredményes részvételből. Az 1987-es évi pénzforgalom száz­húszmillió forint volt, a nye­reség közelíti a tízmilliót. Az intézet nemcsak kutatni tud, hanem gazdálkodni is megta­nult. L. Cs. K. Gazdaságilag elmaradt térségek Támogatás a lakossági szolgál­tatásokra A gazdaságilag elma­radt térségek felzárkózta­tási programja keretében a Baranya' Megyei Tanács pályázatot hirdet az érin­tett tanácsoknak a lakos­sági szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetek, kisvállalkozások és kisipa­rosok térségben való mű­ködésének elősegítésére. Az 1989-1990-es évekre szóló pályázati kiírás cél­ja, hogy az ellátatlan vagy kevésbé ellátott területek lakosságának az alapvető szolgáltatások rendelkezés­re álljanak. Ennek érdeké­ben vissza nem térítendő támogatás elnyerésére el­sősorban a székhelyközsé­gek tanácsai pályázhatnak, melyek saját forrósaikkal, épületek, helyiségek véte­lével, szolgáltató műhe­lyek és felvevőhelyek ki­alakításával, átadásával és bérbeadásával, vala­mint a térségben működő gazdálkodók - vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok, érdekképviseletek - moz­gósításával segíthetik a prog ramot. A vissza nem térítendő támogatásra abban az esetben lehet pályázni, ha az új, a területen eddig nem végzett szolgáltatások bevezetését, illetve a meg­levő szolgáltatások minő­ségi és mennyiségi színvo­nalának tartósát vagy eme­lését szolgálja, a területi ellátást bővíti, különös te­kintettel az ellátatlan kis­települések bekapcsolásá­ra, továbbá, ha megkez­dett beruházás befejezését célozza. Pályázni elsősor- bam építési jellegű fejlesz­téssel lehet. A támogatás mértéke a bekerülési költ­ség 40 százalékánál nem lehet nagyobb, a nagyobb saját erő előnynek számít. A pályázatnak tartal­maznia kell a támogotás felhasználásával megvaló­suló eszközjellegű fejlesz­tés részletes leírását, a kapacitásnövekmény hoz­závetőleges számszerű mu­tatóit, a fejlesztésnek a területre gyakorolt hatását, továbbá a rendelkezésre álló vagy igénybe venni kívánt források megneve­zését, nagyságát. A pá­lyázatokat három példány­ban szeptember 5-ig kell beküldeni a Baranya Me­gyei Tanács tervosztályára. Bősze Andrásné, Moldován András Hegyi Zoltán Vélemények a munkapad mellől­.........— »---------------------------------------------------­K ifizetödő-e a többletteljesítmény? Megéri-e a dolgozók­nak munkahelyükön pluszmunkát, túlórázást vállalniuk? Mi­ként hat minderre a személyi jövedelemadózás bevezetése? A választ e kérdésekre a Mechanikai Laboratórium pécsi gyáregységében kerestük.-------------------------------------------------- * ■ ■ - ________ A SPECIÁLIS ISMERETEK HIANYA A technológiai osztályon He­gyi Zoltánt számítógép előtt találtuk. Mint technológus gyártáselőkészítéssel foglalko­zik. Az új termékek gyártás­technológiájának ki dől go zá sá - ban, a termelés közben fel­merülő problémák megoldásá­ban működik közre. Hét éve szerzett vegyész üzemmérnöki diplomát. Mint elmondta, Pécs­re húzta a szíve, s ezért vál­lalt a szakiképesítésétől némi­képp idegen munkaterületet.- Kielégítik azok a felada­tok, amelyeket önre bíznak?- Alapvetően igen. 'Hiányos­ságokat a továbbképzési le­hetőségekben látok. A vállalat ugyan biztosítja számomra, hogy a továbbképzésemhez szükséges tanfolyamokon részt vegyek, de sajnos olyan to­vábbképzés, amely megfelelő, speciális ismereteket adna, szinte nem is indul az or­szágban. Hegyi Zoltán négy évvel ezelőtt kezdett a 'Meehlobor- ■nál. Akkor 4500 forintot kere­sett. Ez az összeg a bruttósí­tás előtti időszakban pótlékok­kal együtt 6700-ra emelke­dett. A bruttósítás mintegy 50 forint pluszt, az idei béreme­lés 300 forintot jelentett szá­mára. Zoltán nőtlen, albérlet­ben lakik, s azt hiszem, nem kell túl sok érvvel alátámasz­tani azt a tényt, 'hogy lakás- problémája még jó ideig meg­oldatlan marad. — Ebben a helyzetben mi­lyen a hangulata? — Gazdasáai életünk bizony­talanságai, s az a tudat, hogy egy gyár munkával, megrén- delésékkel való ellátottsága, s ezzel természetesen az ott dolgozók foglalkoztatása egyik napról a másikra kér­désessé válhat, természetesen engem is elbizonytalanítanak néha. Személyes optimizmuso­mat tovább tépázza, hogy o bérek emelkedése meg sem közelíti az inflációs ráta nö­vekedését. Pedig már az sem lenne túl lelkesítő, ha stag­náló életszínvonalba kellene beletörődnünk. Némiképp megnyugtat viszont, hogy gyá­runk termékei magas technikai színvonalat képviselnek, vagyis a mi munkánkra valószínűleg hosszú távon szükség lesz. NAGYOBB VÁLLALKOZÁSI LEHETŐSÉGET! A mechanikus alkatrészgyár­tó üzemben — tágas, hatalmas csarnok — szerszámgépek tu­catjai sorakoznak katonás rendben. Moldován András mechanikai műszerészt egy fú­rógép mellől szólítjuk félre néhány percre, ötvenes szüle­tésű, a gyárban 26 éves kora óta dolgozik. Havi fizetése" hét—hét és fél ezer forint. Ez egészül ki a két gyermek után járó 2440 forintos családi pótlékkal. — Az alapórabérem jelenleg 44,10 forint. 'Hogy mennyi pénzt viszek haza egy hó­napban, az a ledolgozott óráimtól és a 100 százalékot meghaladó teljesítmény mér­tékétől függ. Ez utóbbi alap­ján ugyanis premizálnak ben­nünket. Prémiumos időbérnek nevezzük ezt az elszámolást. — Túlóráznak-e, s ha igen, akikor hogy látják: érdemes a szabadidőből többletmunkára áfdozni? — Szinte minden hónapban bejön néhány túlóra, amelyre az alapórabéren felül túlóra- pótlékot is fizetnek. Hogy ér- demes-e? Szerintem csak ak­kor, ha egy hónapban leg­alább 20—30 óra plusz össze­jön. 'Mert ha csak néhány órát dolgozunk rá, attól eset­leg az adózási kategóriánk ugrik egyet feljebb, s így a többletkeresetet az adó von­ja el. Vagyis ott vagyunk, mintha nem túlóráztunk volna. — A munkások döntik el, hogy vállalják-e a túlórázást? — 'Elvileg kötelezhetnének rá bennünket, de az a gya- 'döntheti el: hazamegy, vagy döntheti el: haza megy, vagy marad még egy két órát. Arról, hogy megérzi-e a bérek és az árak emelkedése közötti vitathatatlanul jelen­tős különbséget, Moldován András mértéktartóan nyilat­kozik. 'Nem „lázong", aminek talán az az alapja, hogy a nagyobb beruházásokon már túl van családjával. Lakás, bútor, kocsi — minden együtt van. Egy kéthetes balatoni nyaralásra idén is futotta. Né­mileg tehermentesíti családi pénztárcájukat, hogy felesége édesanyjának kertjében min­dent meg tudnak termelni, amiért különben a piacra kellene kimenniük. 'Persze, azért ennyire nem rózsaszín a kép. Realistán megjegyzi, hogy a napi kiadásokat már jobban meg kell fontolniuk. — Milyen változtatást lótna szívesen a munkahelyén? — Csak annyit szeretnék, hogy biztosítsanak számunkra nagyobb vállalkozási lehető­séget. Most iís vgmk-tag va­gyok, de munkaközösségünk nem kap elég megbízást. No és egyéb vállalkozási lehető­séget is el tudnék képzelni. FÉLELEM A MAGASABB ADÓZÁSI KATEGÓRIÁTÓL Természetesen a Mechanikai Laboratórium pécsi gyáregysé­gében nők is dolgoznak, még­pedig igen nagy számban. Kö­zülük a II-es elektromos sze­reidé hármas csoportjának ve­zetőjével, Bősze Andrásnéval beszélgettünk. Éppen a 300- as stúdiómagnetofon egyik ré­szének ellenőrzésével, „kicsen­getésével” foglalkozott. — A csoportvezető memcsak irányit, 'hanem kétkezi mun­kát is végez? — Éppen ezért szeretem ezt a munkakört. Ezenkívül, ha én nem vennék részt a ter­melésben, az a szerelde tel­jesítményének csökkenését okozná. Ha egy százalékkal túlteljesítjük a havi normán­kat, akkor 1,1 százalékkal nő a prémiumunk. Itt néhány percre félbesza­kad a beszélgetésünk. A mo­solygós, ugyanakkor határo­zottságot sugalló csoportveze­tőt félrehívják beosztottai. Ta­nácsot kénnek, vagy feladatot? Nem tudom meg. Az azonban bizonyos, hogy Bősze András- néra ezekben a napokban kétszeres teher hárul. Három héten keresztül ugyanis két csoportot 'kell irányítania, mert a kettes csoport vezetője szabadságát tölti. — A túlteljesítésnél tartot­tunk. Érdemes „rádolgozni"? — Ha a vállalat szempont­jából nézem, akkor feltétlenül. Hisz ha nem megy ki a gyár­ból időben megfelelő mennyi­ségű készáru, akikor miből származna bevételünk? A dol­gozók szempontjából viszont nem feltétlenül ösztönző a pluszmunka jelenlegi elisme­rése. Hisz az arra járó bér nagy valószínűséggel egy ma­gasabb adózási kategóriába emel bennünket. S a meg­csonkított többletkereset már nem olyan jelentős, hogy ösztönözzön. — Vagyis elégedetlen? — Nézze! Én tisztán 7500 forintot viszek haza 'havonta. Nem hiszem, hogy mint nő, más munkahelyen kereshetnék ennyit. Megjegyzem: a pénz­nek megvan a helye, hisz két gyermekem iis egyetemen tanul, s őket havonta két—két­ezer forinttal támogatják. De azt kijelenthetem, hogy aki szépen, gyorsan, és a minő­ségi elvárásoknak megfelelően dolgozik, normáját rendszere­sen túlteljesíti, az az adózás­sal rosszul jár. Mert hiába sikerült az órabérek terén jelentős, — nemegyszer 10 fo­rintot is meghaladó - különb­ségeket kialakítanunk, az adó­zás éppen azokat sújtja, akiket magasabb órabérrel elismerni, ösztönözni akartunk. A gyen­gébben teljesítők, az alacso­nyabb órabérűek ugyanis adó­mentes kategóriába esnek. Balog Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents