Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-21 / 232. szám

Az olvasók Helenre szavaztak Anglia legszebb 15 éves lánya Pécsett kapta a jó hírt Nem bánja, ha nézik 86-56-86 — ez nem a telefonszáma Fotemodell lesz Miami Beachben Balatoni program­ajánlat Vili. 21—26. Vasárnap a földvári sza­badtéri színpadon délelőtt 9 óra 30 perckor gyer­mekelőadás kezdődik, cí­me Pom-Pom meséi. Hétfőn a siófoki sza­badtérin az R-Go kon­certezik, kezdete 21 óra. Balatonföldváron ugyan­ekkor a Budapest Tánc- együttes lép fel a szabad­téri színpadon. Keszthe­lyen, a Festetics-kastély- ban Jandó Jenő (zongora) és Takács Tamara (ének) estjére kerül sor, kezdete 20 óra. Kedden Tihanyban, az Apátságban 20 órakor Peskó György orgonakon­certje kezdődik, közremű­ködik Szőkefalvi Nagy Katalin (ének). A siófoki római katolikus templom­ban 20 óra 30 perctől olasz vendégművészek cselló, és csembalókon­certjét hallgathatjuk meg. Szerdán a siófoki sza­badtérin az Állami Népi Együttes ad műsort, kez­dete 21 óra. Tihanyban az Apátságban ezen az es­tén Jaroslav Túrna cseh­szlovák orgonaművész ad koncertet, közreműködik a Collegium Musicum ének- együttes. Csütörtökön Tapolcán 10 órakor gyermekműsor kezdődik, címe Világszépe. Ugyanitt, a Tóparti Galé­riában ezen a napon lát­ható utoljára a fiatal veszprémi alkotók művei­ből rendezett kiállítás. Pénteken Kőröshegyen, a műemlék templomban Baráti (András orgona­hangversenyével lezárul az itteni nyári koncertek so­rozata. Verebics János----------------------I S zezon végi szúnyogirtás a Balatonon Befejeződött a Balatonon az idei harmadik helikopteres szúnyogirtás. Az emberre, melegvérű ál­latokra s halakra veszélytelen szereket közvetlenül a parti sávban és a közeli nádasok tenyészhelyein a hajnali és ko­ra reggeli órákban permetez­ték ki, hogy kevésbé zavarják a strandok, 'kempingék ven­dégseregét. Ezzel a feltehető­en meghosszabbodó főidény utolsó heteire egy várható na­gyobb szúnyograjzást előztek meg és teszik kellemesebbé a nyaralók tóparti tartózkodását. Hosszú, egyenes szőke haj, mélykék szemek, „angolságát" meghazudtoló barna bőr. He­fen Chambers 15 éves, az angliai Devon megye Barns­taple városában él és gimná­ziumba jár. Idén őt választot­ták a szigetországban szépség­ei rá lynővé. A Just Seventeen (csak 17 éves") magazin hirdette meg a szépségversenyt. Egy fotót kel- llett beküldeni és ezzel lehe­tett nevezni. A tíz legszebbnek talált lányt meghívták London, ba, egy közös csoportképet készítették róluk. Ezt megje­lentették az újságban és az olvasók szavazata döntötte el az elsőbbséget. Helent ma­gyarországi nyaralása közben érte utol az örömhír, nővéré­vel megbeszélte, hogy rögtön telefonál, ahogy megtud vala­mit. Az első helyezést 3000 szavazattal érte el, míg a második helyezett csak ezret kapott. Királynői jutalma: tíz napot tölthet és dolgozhat Miami Beachben fotómodell­ként.- Mit érezte/, amikor meg­tudtad az örömhirt?- Nem akartam először el­hinni, aztán az összes isme­rősömmel tudatni szerettem volna a jó hírt. De ez innen Magyarországról lehetetlen volt, ezért csak a szüléimét hívtam fel telefonon. — Egy szépségkirálynőtől a méreteit is meg szokták kér­dezni. — Még jó, hogy tudom fej­ből: 34-22-'34 incs (ozaz 86-56-86 cm). — Mi a kedvenc időtöltésed? — Legjobban a táncot és a balettet szeretem. Hetente öt és fél órát töltök a balett­teremben a tükör előtt. — Az angolok általában fe­hér bőrűek, és nagyon nehezen bámulnák le. Te szép barna vaav. bárki megirigyelhetné a szinedet. — Tényleg sokan nagyon ne­hezen bámulnák. Nekem sze­rencsém van, két hét alatt sültem le ennyire. — Milyen ruhában szeretsz járni?- Farmernadrágban és hozzá egy póló. A strandon pedig bikiniben. — Kedvenc szineid? — A kék és a fehér. — Igaz, hogy az alakodon nem látszik, de szereted a ha­sadat? — Nagyon. A magyar kony­hát is hamar megszerettem. Sokat ehetek, mert a tánc­órákon és az iskolában ledol­gozom. — Nem zavar, hogy minden­ki utánad Idrdul és megnéz­nek? — Nem bánom, nézegesse­nek csak. örülök, hogy tet- szek nekik. — Mi a véleményed a ma­gyar fiúkról? — Szebbek, mint nálunk Angliában és udvariasabbak is. Itt ha elmegyünk valaho­va szórakozni, a fiúk fizetik a számlát. Otthon elvárják tő­lünk, hogy a saját részünket mi fizessük ki. — Kedvenc autód? — A nyitott Jaguár. — Szereted az állatokat? — Imádom őket. Van há­rom macskám, nagyon aranyo­sak, ahogy játszanak. Sokunkat megfordulásra késztetett szépsége, ahogy Pécs utcáin találkoztunk vele séta közben. Csak akkor még nem tudtuk, hogy egy szépségki­rálynőt csodálhatunk benne . . . Hajdú Zsolt í'**k —————— Rődiő mellett... A riporterlány elmegy a nyugatnémet autógyárba, meg­látogatja az ott dolgozó — hivatalos úton-módon kikerülő — magyar szakmunkásokat. Hogy s mint élnek, vannak? Kiderül, hogy a magas szintű munka magas szintű fegyelem­mel folyik; hogy zömében ta­karékoskodnak, aztán hogy a férfiszállásra ott sem — mint nálunk sem — teheti be nő a lábát, - hogy -magyarjaink­nak zöme azért 'jelentkezett néhány éves kinti 'munkára, mert lakást vagy 'házat akar­nak építeni — itthon. 'Kereset? Jóval többszöröse az itthoni­nak. A riporterlány megkérdezi a gyár egyik vezetőjét, mi a véleménye a magyar szakmun­kásokról. Őszintén mondja, hogy nagyon jó. Eleinte ugyan tartott tőlük, mert nem ismerte a képességeiket, de vélemé­nye nagyon hamar 'kedvezően megváltozott. A lány hazajött, és -itthon is -megkérdezett egy vezető műszaki-gazdasági embert, aki kapcsolatban áll a kinti gárdá­val, hogy magyarázza meg: 'kint dicsérik a magyar szak­munkást, itthon meg mégis csak -bajok vannak a terme­iéiben ... ugye, ha a haté­konyságot vagy éppen a mi­nőséget nézzük... Mi az oka? A lány nem naiv, tudta ő-nagyon jól erre a választ, de hát 'ne ő, hanem egy 'illetékes nyilatkozzon. Nyilatkozott is: ahol jó és magas szintű a szervezés, ahol nem mennek el órák az anyag- vagy szer- szám'hiány miatt, ahol minden kéznél van és minden anyag jó minőségű, ott lehet dolgoz­ni, teljesíteni. Milyen igaz. És -milyen rég­óta igaz. Újságírói fönnállá­som negyven éve alatt eleget olvashattam (s írhattam) a -minőségről, sefejtről, termelé­kenységről, határidőkről, de erről szónokoltak a politikusok unos-untalan, ez volt a témá­ja mindenféle értekezletnek, ankétnek, nagy- és népgyűlés- nék, szinte a 'komikum határát áttörve, hiszen egy vállalati tömeges névadóünnepségen is a termelési kérdéseket taglalta a felkért szónok, aki lehetett -éppen párttitkór vagy ü. b.- elnök, vagy személyzetis, vagy gyári tűzoltóparancsnok. Akik benne voltak, emlékezhetnek rá, 'hogy a pécsi és komlói bá­nyaüzemek felolvasótermeiben mennyezetig érő tábla ötlött oz ember szemébe, amelyen felülről lefelé olvasható volt a szocialista brigádok szoci­alista munkaversenyének pilla­natnyi állása: a nevek előtt az első helyezettnél egy re­pülőgép rajzolata ékeskedett, aztán alatta a száguldó gyors­vonaté, aztán versenyautó kö­vetkezett, majd szekér, bicik­li és a legrosszabb teljesít­ményt pedig a csiga jelen­tette, vagy éppen egy béka, alulnézetből. Elég volt ezt a táblát végig­olvasnom, leírtam a neveket és -a százalékot, és másnap megjelent a lapban. (Az ol­vasók egymást tépték az új­ságárus előtt... akkora volt. az érdeklődés ., .) Erről jut eszembe . . . milyen érdekes: a munkaversenyről már a jó ég tudja, mikor ol­vastam egy sort is 'hazai la­pokban, de szó sincs róla a rádióban sem, a tévéből is elmaradt. Nem mintha . hiá­nyozna. Csak ha visszaemlékszem a nagy-nagy versenymozgalmak­ra, akkor mégis csak elfog a düh: ugyan minek kellett ámí­tani -a népet egy ilyen felül­Verseny... Búcsú volt Mecseknádasdon Szent István-napi búcsút tar­tottak tegnap Mecseknádas­don. A falu első temploma a Szent István kápolna a me- cseknádasdi domboldalra épült még a XIII. században, és hiába épült azóta több más kápolna és templom, a nádasdiak az első temp­lom védőszentjének nap­ján tartják a búcsút. Több ez az ünnep a ha­gyományos búcsúknál, hiszen ezen a napon ülik a faluban az új kenyér ünnepét is. Három éve, hagyományte­remtő céllal a hagyományos búcsúi eseményekhez színvo­nalas kulturális és szórakoz­tató rendezvények kapcsolód­nak a mecseki faluban. Me­cseknádasdon tegnap zenére ébredtek a lakók, koradélelőtt térzenével folytatódott a prog­ram. Az ünnepi mise után a Szent István kápolnánál a Bar- bakán Fúvósötös muzsikált. A búcsúi ebéd után délután Lantos Miklós „Mecsékná- dasd" cimű kiállítása nyílt meg a Mária-'kápolnóban, az álta­lános iskola előtermében pe­dig a gyerekek munkáit mu­tatták be, amelyek a faluról, honalapító királyunkról ké­szültek. Bár a kézművesék kö­zül csak néhányon jötték el, bazáros viszont annál több sorakozott a főutcán. Repked­tek a lufik, csattogtak a já­tékfegyverek és a légpuskák, zenére pörgött a ringlispíl. Koradélután az ünneplő tö­meg a nádasdi szabadtéri színpad 'köré gyűlt, ahol a Rastatti Népi Együttes és a Mecseknádasdi Nemzetiségi Együttes táncolt, a Himesházi és a Véméndi Nemzetiségi Kórus énekelt. Pörögtek a szoknyák, sikongtak a lányok, kurjongattak a legények, csil­logott a napfény a zenekar hangszerein, a színpad menti téren pedig sörrel, borral megterhelt asztalok csábítot­ták el az ember figyelmét a prodükcióról. Egyszóval min­den adva volt a búcsúi jó hangulathoz. Az emberek kö­zé vegyülve legalább annyi német szót lehetett hallani, mint magyart. Nem csoda ez, hiszen Mecseknádasd lakói között sok a német anyanyel­vű, aki tehette, külföldön élő rokonait is meghívta az ün­nepre. Jó alkalom ez a kap­csolatok tartására, újak te­remtésére. A folklórbemutató utáni tombolasorsolást követően csak kevés pihenő jutott az ünneplő forgatagnak, hiszen nemsokára kezdődött a nap utolsó, de talán legnépsze­rűbb eseménye, a búcsúból. K. E. Kiváló határőrközség Magyarbóly Zsúfolásig telt tegnap dél­előtt a magyarbólyi kuitúrház nagyterme, ahol ezúttal nem­csak a szokásos augusztus 20-i ünnepségre gyülekeztek a köz­ről jövő, ál-lelkes és több­nyire hazugságokra épült moz­galomra? Az 'irányító szervek kérlelhetetlenül megkövetelték a tömegkommunikációtól, hogy a szoc. verseny egyetlen na­pon sem hagyható ki, és ez így ment Ihónapok, évek, évti­zedeken át. Az imént itt fent, a magyar műszaki vezető fel­sorolta a riporterlánynak, mi okozza a külföld» jó hírét a magyar szakembernek. Egyet kifelejtett érvei mellett: a pénz. Mindegy, milyen nemze­tiségű a szakmunkás: 'ha megfizetik, gyönyörű munkát végez. Szociológusok mondják, hogy a magyar ipari munkás átlagban nem nyolc, hanem tíz-tizenegy órát dolgo­zik. Tehát még mellékes állása van százezreknek. Nyilván azért, mert a második „mű­szakban" magas szintű a szer­vezés, van anyag és szerszám kéznél, és van — pénz. Egyszerű, nem? Pedig nem is muakaversenyben dolgoz­nak. ki t ség lakói, hanem azért is, hogy átvehessék a Kiváló Ha- tárőrközség címet dokumen­táló díszes oklevelet. Az ünnepségen részt vett Majer György, az MSZMP Sik­lós Városi Bizottságának titká­ra, Vörös Róbert, a villányi naqyközségi pártbizottság tit­kára és ott voltak a helyi és a környező települések társadal­mi és gazdasági szerveinek ve­zetői, képviselői. A megnyitó után Gadanecz Ferenc határőr százados mon­dott ünnepi beszédet, emléke­zett meg az alkotmány, az új kenyér ünnepéről, majd felol­vasták a BM Határőrség ma­gasabb egységétől érkezett le­velet, amelyben a kerület pa­rancsnoka mondott köszönetét a község lakóinak egy évtize­des, áldozatkész munkájukért. Magyarbóly ugyanis 10 éve lett határőrközség. Kiemelke­dő tevékenységük elismerése­ként 10 önkéntes határőr ve­hetett át oklevelet, a telepü­lés pedig megkapta a KiváW Hotárőrközség címet, amelyet Bakonyi József hőr. alezredes, a kerületi parancsnók helyet­tese nyújtott át Elek Antal ta­nácselnöknek. Az ünnepség második részé­ben a helyi általános iskola diákjainak tolmácsolásában irodalmi összeállítást hallhat­tak a résztvevők, majd az ün­nepség a Himnusz hangjaival zárult. vasárnapi

Next

/
Thumbnails
Contents