Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-16 / 227. szám

1988. augusztus 16., kedd Dunántúli napló 5 Több mint SS millió forint Felújított játszótér a Kun Béla téren Nemzetközi gvögyszerkémiai tanácskozás A Budapest Kongresszu­si Központban sajtótájékoz­tatón ismertették a hét­főn megkezdődött ötnapos nemzetközi gyógyszerké­miai tanácskozás szakmai programját. Az Európai Gyógyszeríkémiai Szövetség valamint a Magyar Ké­mikusok Egyesületének rendezvényén harminc or­szágból csaknem 700 tu­dományos kutató vesz részt. A legnépesebb cso­port az Egyesült Álla­mokból valamint Japánból érkezett. A szakmai eszmecserén több mint 100 előadás hangzik el, s kétszáz szak­ember posztereken szá­mol be a gyógyszerkuta- tós különböző területeiről. A Komlói Városi Tanács V. B. napirendjén w Versenyben a MÉH A Dél-dunóntúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat számolt be munkájáról teg­nap a Komlói Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülé­sén. Két előterjesztés is ké­szült e tárgyban, a vállalati összegezéshez a termelés-el- 1átásfelügyeleti osztály is hoz­zátette véleményét. Mindkettő egybehangzó megállapításokat tett.- Rutinbeszámoltatásnak tűnik ez a testületi napirend. A vállalat és az osztály is egy állapotot rögzít: például mindkettő elismeri, hogy ne­héz körülmények között, nem a legszerencsésebb helyen dol­gozik a komlói telep, de egyik fél sem ad javaslatot a továbblépésre. Székely Tamás, a Dél-du­nántúli MÉH Nyersanyaghasz- nositó Vállalat igazgatója:- Ilyen jellegű beszámoló, mint a komlói, nem volt az elmúlt két és fél évben. Meg­tisztelő, hogy a testület kíván­csi a tevékenységünkre. Azért tűnik rutinbeszámoltatásnak, mert a mostani gazdasági helyzetben nem tudunk látvá­nyos fejlesztéseket produkál­ni. Nem vagyunk az ellátás­ra, szolgáltatásra kötelezett cég - segítjük ezt a munkát. Azonban a bővítésre jelentős mértékben nincs módunk sem az értékesítésben, sem a be­gyűjtésben. Az viszont ismert, Még egyszer a tehóról A lakosság széles rétegei­nek véleményét első ízben ép­pen egy adóforma, a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás be­vezetése kapcsán kérdezték meg 1985-ben. Több helyen, elsősorban kisközségekben tá­mogatták a kezdeményezést, de néhány város, körtük Pécs polgárai is tehát fizetők közé léptek, bár a szavazás pár­tatlanságát sokan vitatták. Idén januárban megjelent a személyi jövedelemadó, amely­nek hatására több helyen megszüntették a településfej­lesztési hozzájárulást. Pécsett elsősorban a hátrányos hely­zetű peremkerületek tanácstag­jai szavaztak fenntartása mel­lett, hiszen e területekre mi­nimális fejlesztési pénz jut. Egyik tanácskozási központve­zető úgy fogalmazott, ha nem lenne teho, nem lenne pén­zük. Nagy beruházásokra nem futja. Apró örömökre viszont igen. Például, ha egy rendelő bérleti díjának átvállalásával sikerül megszokott helyén tar­tani a körzeti gyermekorvost, vagy ha egy épületen belül megcserélik az élelmiszerbolt és az italbolt helyiségeit, amelynek következtében az előbbi nagyobb helyen és na­gyobb választékkal tudja fo­gadni a vásárlóit. Érdekesen alakultak a befi­zetések. Sok helyütt a tehóból származó összeg elmaradt a régebbi forma, az egységesen kirótt KÖFA (községfejlesztési adó) mögött, amelyet a csalá­di házas területen illetve az OTP-lakásokban élők fizettek. Tavaly a lakosság minden tanácskozási központban töb­bet fizetett, mint 1'986-ban, idén viszont mindenütt feltű­nően csökkent a kifizetett ösz- szeg. Az elmúlt évben a leg­kevesebb fizető központ — kis terület, viszonylag sok ala­csony jövedelmű ember —• — számláján közel háromszáz- ezer forint gyűlt össze, amíg egy sűrűbben lakott „jobb mó­dú" központ egymilliót meg­haladó összeget fizetett be. Az eddig befolyt lakossági hoz­zájárulás kiegészítve a tanácsi hozzájárulással és a tanácsta­gi alappal ez év májusáig meghaladta az 55 millió fo­rintot. Az összeg közel felét már kifizették az elkészült munkákra. Mire fordították a befizeté­seket? Mindenekelőtt járdákat és utakat javítottak és építet­tek a belvárosban és a külső kerületekben egyaránt. Kö­zel harminc nyilvános telefon- fülkét állítottak fel, sőt a me­gyeri kertvárosban egymillió forint értékű csapadékcsator­na is készült tehós pénzből* Emellett szépültek a parkok, játszóterek. A tanácskozási központok vezetőinek szavaiból kitűnt, hogy többségük jónak tartja a tehát, kérdés, a lakosság is annak tartja-e, és hányán tud­ják a jelenlegi helyzetben fi­zetni? Képviseleti rendszerünk nem működik tökéletesen, so­kan nem ismerik tanácstagju­kat, s nem tudják, melyik el­képzelés valósult meg a ta­nácskozási központ területén. De a választott testületek és a közigazgatási apparátus kö­zött sem felhőtlen a kapcso­lat. Előfordult, hogy a hivatal, nem értesítette a tanácstagot arról az intézkedésről, amely! a körzet lakóit érintette. Mi lesz a településfejlesztési hozzájárulás sorsa jövőre, ami­kor az összegyűlt személyi jö-'; vedelemadó a tanácsok fej­lesztési költségeit fogja gyara­pítani? Lesznek központok, ahol a lassan csordogáló ta­nácsi pénzeket a saját befize­téseikkel szeretnék növelni, egy értelmes cél érdekében, más központokban pedig fölösle­gesnek ítélik. Jó lenne, ha a tanácstagok ismernék válasz­tóik véleményét, hogy az októ­beri tanácsülésen, amikor a teho jövőjéről lesz szó, vá­lasztóik érdekeinek megfele­lően tudjanak szavazni. Porth E. Videofilmek, könyvsorozatok A Reflektor Kiadó tervei Az országos pártértkezletet követően a Reflektor Kiadó célja a reformfolyamatokat rendszeresen - az összefüggé­sek minél több oldalú bemu­tatásával — ismertetni. Ilyen a 6X6=? Reformok után - Reformok előtt című kötet, amelyik hat szocialista ország - a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Bul­gária, Jugoszlávia és Kína — reformjának történetébe avat­ja be az olvasót. Külön érde­kessége a kötetnek, hogy Nyers Rezső és Tálas Barna beszélgetése vezeti be, ők részletesen szólnak a refor­mok eltérő vonásairól, a re­formfolyamatok törvényszerű­ségeiről, a magyar tapasztala­tok ról. Készül a reform legfontosabb kérdéseit taglaló - a politikai intézményrendszer korszerűsí­tésének szükségességét és le­hetőségét sokoldalúan tárgya­ló 60 perces videóműsor is. A pártértékezietről egy 90 perces videóműsoros program készül, majd ismételten visszatérnek a legfontosabb kérdések feldol­gozására. Ezt több éves prog­ramnak tervezik. Folyamatosan jelentetnek meg anyagokat a szocialista pluralizmus értel­mezéséről is. Egy-egy követés­re méltó példát dolgoznak fel 3X30 percben színes videó- filmre - egy mezőgazdasági termelőszövetkezet és két ipari üzem — eredményes kibonta­kozási útját nyomon követve. Sátorhelyi táncosok Csehszlovákiában a vlachok földjén Sátorhelyiek a színpadon Aratóünnep A nagy fesztiválok és test­vérvárosi szerződések árnyé­kában csöndesen, de kitartó­an ápolja külkapcsolatait a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát. Az általa fenntartott Sá* torhelyi Táncegyüttes hosszú hétvégéjéről tegnap tértek meg a hőségtől elcsigázott táncosok. Az úticél — ahogy már tavaly nyáron is - a morvaorszógi Gottwaldow volt, amelynek mezőgazdasági szö­vetkezetével évek óta gyümöl­csöző cserekapcsolatban áll a kombinát. A sátorhelyi csoport ezúttal is a hagyományos lutoninai aratóünnepen vett részt. Oda­kint ugyanis ilyentájt fejeződik be a gabona betakarítása, s ez jó alkalmat teremt a sza­badtéri fesztelen, de koránt­sem zabolátlan sörivásra, ze­nélésre, s táncra. Gottwaidowról minden lé­nyegeset elmond az útikönyv. A látogató elsősorban Komló és Dunaújváros-szerű „szocia­lista" iparvárosnak látja, az­zal a nem elhanyagolható kü­lönbséggel, hogy itt már a két háború közt is fejlett nagyipar működött, a világhí­res Bat'a cipő-, repülőgép- és még ki tudja milyen gyár. A város, amelyet akkor Zlin- nek hívtak, szinte hűbéri bir­toka volt a cipészből multi­milliomossá felvergődött cseh nagyiparosnak. A sátorhelyiek itt kaptak szállást, s innen portyázták be a környéket vendéglátóik se­gédletével. Megnéztük a bel­ső értékeiben a fertődivel ve­tekedő vizovicei kastélyt, sé­tálgattunk luhacovicei fürdő­hely srázadeleji hangulatot árasztó parkjában, s egy na­gyon kellemes szombat dél­utánt töltöttünk Csehszlovákia legnagyobb falumúzeumában, Roznovban. A vlachok földje ez, azoké a hegyipásztoroké, akik év­századokkal ezelőtt a Balkán­ról vándoroltak föl a Kárpá­tok s a Beszkidek vonalára, s akit a mi nyelvünk oláh­ként őrzött meg emlékezeté­ben. Csodálatos fokultúra jel­lemző erre a népcsoportra. Jártunk ácsolt iskolájukban, kovácsműhelyükben, szélmal­mukban, fuvarosházukban és még több egyéb célú hajlé­kukban, s újra meg újra el kellett csodálkoznunk az em­ber és a természet — sajnos azóta meggyengült - kapcso­latán, az ember találékonysá­gán. Lutoninán az aratóünnep a tavalyinál kissé halványabbra sikeredett. Kevesebben voltak, elmaradt a tábortűz, s ha a sátorhelyi és a vendéglátó Portas táncegyüttes felgerjesz­tette is a hangulatot, inkább a beszélgetések, a közös mu­zsikálások emléke maradt meg bennünk. Az út azonban ösz- szességében szebbnek, tartal­masabbnak tűnt a tavalyinál, nem utolsósorban azért, mert több idő maradt a nézelődés­re, a gyönyörű morva vidék­kel való ismerkedésre. H. J. hogy április 1-től a trösztünk a Kereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozik. Él a kormány programja a hasznos hulladékok hasznosításáról, felhasználásáról, és nemcsak a cégünknek, hanem a taná­csoknak is feladatot ad.- A MÉH-telepnek idén már van konkurenciája is a bá­lás textiláru értékesítésben, omellyel egy magánkereskedő és két kisszövetkezet is fog­lalkozik Komlón. A tanács igyekszik késztetni önöket a versenyre. — Eddig ezt az árut im­portból szereztük be, de ma már csökkentek a lehetősé­gek: a kivitt áru negyven szá­zalékát hozhatjuk be. Igyek­szünk a kínálatot folyamato­san nyújtani, vásárolunk a TEMAFORG-tól is. Azt nem tu­dom, a többi vállalkozó hon­nan szerzi be a készletét, de van aki tőlünk . . .- Megoldandó feladatként fogalmazta meg a testület a haszonvas értékesítésének ja­vítását. Mit tud a cég ígérni? — Ma kimondottan olcsó haszonárut nem küldenek a művek. Mindenki igyekszik a selejtet is felhasználni. Gond az, hogy nincs árkülönbségei különböző minőségű áru kö­zött, pedig sdkan megvennék a házi munkákhoz a gyen­gébb osztályút is. így mi sem tudjuk olyan mérsékelt áron adni, ahogy korábban. Csök­kent kiskereskedelmi árrés, ami nem nyújt fedezetet a gazdaságos értékesítésre. Az­zal tudunk segíteni, hogy ha konkrét igény van, igyekszünk beszerezni — mondta Székely Tamás. G. M. Didergő király és a magyar Helikon A pécsi televízió műhelyeiből Természetfilme k a Bédáról és a Kis-Balatonról Dokumentumfilm és mese­film, együttműködés ju­goszláv stúdiókkal, riportfil­mek, természetfilmek, műso­rok magyarokról és nemzeti­ségiekről, a szorosabban és a tágabban vett Dél-Dunán- túl megmutatható táji, szel­lemi arculatáról - ilyenfajta munkákról beszélt Békés Sándor, az MTV Pécsi Kör­zeti és Nemzetiségi Stúdió­jának vezetője, amikor meg­kérdeztük, mi készül a pé­csi televíziós műhelyekben: A nemzetiségi gálaműsor egy órájának bemutatója volt két napja, és kész volt a pécsiek újabb gyermek- filmje, A didergő király cí­mű gyermekopera. Szenzáció a maga nemében, mivel nagyatádi iskolások 100 ta­gú kórusának tanították be a kórusrészeket Vargáné Zag Ágota és Pauker Zol­tán tanárok, a kisváros mű­velődési osztálya áldozott erre a célra, Marczis De­meter pedig eljátszotta ben­ne o didergő királyt. A Bükkösdi László rendezte fil­met karácsonykor mutatja be a televízió. A gyerekek számára ké­szült Bukfenc címmel a Szél­kiáltó együttes műsora is: a Tettye adja a környezetet az együttes groteszkjeít bemu­tató lemezéhez. Második alkalommal kö­tött megállapodást a pécsi stúdió a Pécsi Nyári Szín­házzal, és rögzítették a Székelylonó különlegesség­számba menő előadását. Különböző intézmények ad­ták össze a pénzt, ami mos­tanában igencsak járható út. Hazai értékeinket bemuta­tandó készült el, és rövide­sen bemutatják a Magyar Helikon című filmet, a keszt­helyi kastély, a Georgikon, s egyben az európai s a magyar reformeszme króni­káját. A Goldmark-ház, az Amazon Szálló, a sajnos tönkrement Fenékpuszta is filmre kerül. Dr. Jóslay György a rendező. Mint korábban felhívtuk a figyelmet, szeptemberben lesz 80 éve, hogy Krleza megkezdte Pécsett iskola­éveit: az erről írott könyv alapján a zágrábi Jadran Film szeptemberben kezdi forgatni a Krleza évei Ma­gyarországon című doku­mentumfilmet, azzal az ese­ménnyel, hogy a Horvát- szerb Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium felve­szi a nagy horvát író nevét. Egy sombereki szerb csa­lád a címe annak a mun­kának, amely a hajdani ba­ranyai szerbség egyedül itt­maradt utódainak életéről készít riportot. Két természetfilmet készí­tenek idén a pécsiek: Ko­vács Sándor a Bédáról, a Mohács alatti Duna-ártérről, Pánics György a Kis-Balaton újjáéledéséről a második filmjét forgatja. G. O.

Next

/
Thumbnails
Contents