Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-15 / 226. szám
IMS. 15., hétfő Punomon napló 3 Gyulán rendezik meg az idei közgazdász vándorgyűlést Az idei közgazdász vándor- gyűlést szeptember 12—13-án Gyulán rendezi meg a Magyar Közgazdasági Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a TIT közgazdasági választmánya és a Magyar Gazdasági Kamara. A vándor- gyűlés témája : a vállalati stratégiák a gazdasági stabilizáció időszakában. A program szerint az első nap délelőttjén három központi előadás hangzik el, majd szekcióülésékre kerül sor. A négy szekció: 1. A vállalatok kibontakozási feltételei és megújulási stratégiái. 2. A gazdálkodó szervezetek piaci kapcsolatai, verseny és együttműködés a kül- és belpiacokon. 3. Érdekeltségi problémák a vállalati gazdálkodásban. 4. A vállalati és népgazdasági pénzügyi folyamatok a gazdálkodásban. Az előadásokat vita követi, majd ajánlásokat fogalmaznak meg. A vándorgyűlésen képviselteti magát a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete is. Meleg-. statisztika Az ideihez hasonló aszály 1984-ben volt utoljára, de a július ötödikéihez hasonló hőmér- scfcletet csak 1950-ben mértek a pogányi meteorológiai állomáson. Ez év július 5-én ugyanis 41,3 Celsius-fokra emelkedett a hőmérő higonyszála. Amíg 1980-87 között a júliusi átlag- hőmérséklet 19-22,4 Celsius-fok között ingadozott, addig az idei átlag meghaladta a 23 fokot. Az elmúlt augusztusi nopokon sem maradt 30 Celsius-fok olatt a legmagasabb hőmérséklet. Egész Hungáriában gyászra fordult a lantpengetés / 950 éve, augusztus 15-én half meg I. IsWán király ,,A szentséges és kegyelemmel teljes Boldog István király uralmának negyvenhatodik évében, a Boldogságos, mindenkor szűz Mária mennybevitelének ünnepén kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok közösségéhez csatlakozott. Az albai bazilikában temették el, amelyet ő építtetett Isten szentséges anyja, a mindenkor szűz Mária tiszteletére. . . . Egész Hungáriában azonnal gyászra fordult a lantpengetés, az ország népe, nemesek és nem nemesek, gazdagok és szegények együtt siratták a szent királynak, az árvák kegyes atyjának halálát, bőven hulló könnyekkel és sok jajszóval. A bánat és fájdalom jeléül gyászruhót öltöttek az ifjak és szüzek és három évig nem táncoltak, hallgatott mindenféle nyájas, édeshangú zeneszerszám." - így ir a Képes Krónika szerzője, Kálti Márk 1358-ban megkezdett hatalmas művében Szent István király haláláról, az azt követő országos gyászról. Nagy Lajos király krónika- irója 320 év távlatából látta így régebbi krónikák és legendák alapján azt az eseményt, amelyre e napon emlékezhet meg a nemzet: 950 éve, 1038. augusztus 15- én halt meg államalapító első királyunk. Bár az ősi hagyomány szerint augusztus 20., szentté avatásának évfordulója az emléke előtti tisztelgő főhajtás ünnepe, a kerek évszám azt diktálja: halálának pontos dátumáról legalább ilyenkor ne feledkezzünk meg. Már csak azért sem, mert ezt a dátumot már korának hagyománya alakját övező, legendák körébe kapcsolta: jelképes értelműnek tartották, hogy Nagyboldogasszony napján, vagyis a keresztény mitológia terminusa szerint Mária mennybemenetelének ünnepén hunyta le szemét. Innen is eredő közel ezer éves keresztény hagyomány, hogy István országát Mária kegyelmébe ajánlotta, őt kérve fel Magyarország patrónusának az akkori szokások szerint. Egyes nézetek szerint 1083- ban éppen azért augusztus 20-án avatták szentté, mert Istvánnak ez lett volna születési évfordulója. Lehet, de kevéssé valószínű, hogy ilyen pontos információval rendelkezhettek erről annak idején, hiszen a történelemtudomány számára a mai napig is csak valószínűsítő születési éve is: a különféle források alapján: 975, illetve 977 a leginkább elfogadott dátum. Ezek szerint halálakor hatvanegynéhóny éves lehetett. Egykorú feljegyzések szerint akkor már közel egy évtizede mindinkább súlyosbodó betegség gyötörte. Egyetlen hiteles ábrázolását is idős, beteg korából, 1031-ből, fia halálának évéből ismerhetjük: az utóbbi koronázási palásttá átalakított miseruháról megtört, szemét tágra nyitó, Iniciálé a Képes Krónikából: István király temetése bajuszt és szakállt viselő öregember néz vissza ránk. Mi, kései utódai Szent István nemzedékének, zavarba esünk, ha arról kell elszámolnunk: milyen kép él bennünk emberi alakjáról, egyéniségéről? S ha többrétegű, egymásba átmosódó ez a kép, akkor melyik lehet a domináns: a pogónyvilág, az idejétmúlt viszonyok visszaállítását szorgalmazók ellen még idős, beteg korában is kemény kézzel fellépő uralkodó, vagy kegyes, az árvák, elesettek- gyámolí- tója ? A régi krónikák emberi, uralkodó tragédiáját, utolsó éveinek keserűségét abban látták: mindinkább rádöbbent, hogy nincs hozzá méltó és mérhető örököse, utóda. A ma történet- tudománya úgy ítél erről, hogy ugyan vérszerinti gyermekei mind 'ifjan elhaltak, szellemi „gyermekei", mindenekelőtt a magyar államszervezet, a keresztény egyház immár közel egy évezreddel túlélték őt. A Képes Krónika szerzője ugyan tévedett, István nem negyvenhat, hanem negyvenegy esztendeig uralkodott, de ezen négy évtized alatt Magyarország évszázadokkal lépett előre a fejlődéiben, s neki köszönhetően nem jutott a népe sök korábbi nomád néphez hasonlóan a történelem meg- semmisítő örvényébe. D. I. Kenyeret, tejet, tejtermékeket és süteményt árultak tegnap reggel az Olimpia étteremben. Árpád-kor, török kor Régészen szenzáció Babócsán Egy Árpád-kori templomra és a hozzá tartozó temetőre török fürdő és temető települt: nem kell szakértőnek lenni, hogy itt valami szenzációt sejtsünk. A szakértők aztán pontosan megfogalmazzák, miért számít egyedülállónak a Somogy megyei Babócsa határában található leletegyüttes. Babócsán természetvédelmi területként ismert az úgynevezett Basakert, amelynek nár- ciszos kertje idegenforgalmi látványosság. Már a virágok egyenetlen növekedése is jelezte, hogy falak lehetnek a a mélyben, s amikor néhány éve — más történelmi forrósok, adatok által sarkallva - a régészek kutatni kezdtek itt, egy ásónyamnyi mélységben falak és cserepek kerültek elő. A mintegy 220x220 méteres terület egyik déli sarkában 11. századi román templom szentélyének nyomait találták meg. A teljes alaprajz rekonstrukciója után láthatóvá vált, hogy melléje egy gótikus templom épült, amelynek sekrestyéje az előző falakra épült rá. E későbbinek - a Szent Egyed templomnak — a működéséről már írásbeli adatok is vannak: Babócsa 1390-ben búcsújáró hellyé vált. Mivel a templom nem a térség közepén állt, mint ahogyan az az Árpád-kori falvakban szokás volt, a feltételezett település központi épületét keresve a régészek a Basakert közepén húzták meg a kutatóárkokat az idén nyáron dr. Magyar Kálmánnak, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársának vezetésével. Magyar Kálmán távollétében Nagy Gergely építész kalauzolt bennünket végig az érdekes látnivalók között.- A középkori települést sáncrendszer fogta körül: nyomai megvannak. A mostani ásatásnál a centrumban előjött két kőfal — vélhetőleg egyházi intézmény falai, mert mellette temető is van: mindkettő 11. század körüli. Távolabbra lakóházak nyomát találjuk: kerámiai edények, kályhaszemek darabjait és vermeket. Ritka, hogy egy város hierarchikus rendje így együtt feltalálható legyen.- E temető fölött fél méterrel 15-16. századi temető sírjait láthatjuk és egy török •fürdő falait, amelyben jól ki- véhetők a kemence és a meleg levegőt szolgáltató kürtők, vezetékek nyomai. Egyelőre nem tudjuk, honnan került ide víz. Babócsa várát a török elfoglalta, Zrínyi visszafoglalta, de Szigetvár eleste után hosszú időre ismét török kézre került Babócsa. Nagy szerencse, hogy mivel később uradalom, majd természetvédelmi terület volt a Basakert, nem bolygatták meg a földet. Alighanem sok meglepetést tartogat még a kert, hiszen a lenti gótikus kápolna falában római bélyeges téglát is találtunk, a roGondos Nóra felvételei mán és a gótikus templom téglái még fellelhetők a fürdő falaiban. Az Árpád-kori sírokat farkas Erzsébet antropológus vizsgálja.- Mediterrán, mongoloid és nordikus típusú koponyákat egyaránt látok itt - mondja félig magyar,ifélig angol nyelven. Az USÁ-ban él ugyanis, a Columbia egyetemen tanult, s szeptemberben Budapesten diplomázik. Kiszely István professzor asszisztenseként dolgozik itt. — A pontos kormeghatározáshoz kémiai vizsgálatokra van szükség - teszi hozzá.- A nemzetiségi kutatásoknak adhat új lendületet ez az ásatás — mondja Párdányi Miklós, az ELT-E Tanárképző Főiskolájának történelemtanóra. — A 11. században, miközben a régi nemzetségek felszámolása folyt, azzal, hogy István európai, keresztény és István párti uraknak adományozott birtokokat, új nemzetségek kialakulása is elkezdődött. Babócsa például a Ti- bold nemzetség tulajdonába került, a feltárás után sok újat megtudhatunk az Árpádkor! államszerveződés folyamatáról. • A gótikus kápolna 1986-ban előkerült ■ romjait a babócsai tanács és a helyi lakosság munkájával ideiglenesen tetővel fedték be: a tanács, amely pénzzel is támogatta az ásatást, tervet készített a romok megóvására, hogy a mezőváros alapítósándk 650. évfordulójára bemutatható leg'yen. Most az anyagiak gyűjtése folyik. A dombtetőn folyó ásatás munkásai pedig arról ábrándoznak, hogy ez a ritka együttes is bemutatható lesz egyszer, szép példájaként a természet- és műemlékvédelem összefogásának. G. T. Vasárnap csak koránkelőknek jut tej Ilyenkor nyáron jó néhány dk is előállhat, amiért az ember arra kényszerül, hogy vasárnap délelőtt — "kánikula ide, kánikula oda — felkeresse az alapvető élelmiszereket árusító bisztrókat, éttermeket. Például, ha szombaton este tért haza a nyaralásból. A vasárnap délelőtti vásárlási szándéknak könnyen lehet hosszabb vándorút a következménye, ami ráadásul eredménnyel sem jár. A több, mint egy tucatnyi, vasárnap délelőtt Pécsett tejet, kenyeret árusító bisztrók, éttermek szúrópróbaszerű vizsgálatának ez a legfőbb tanulsága: korán kell felkelnie cnnak, aki ilyenkor tejhez akar jutni. A Ivov-kertvárosi Berek bisztró nydlekor nyit. Egy órával később már elfogyott a tej. — Fél hétkor itt a személyzet és sokan már ekkor jönnek tejért, kenyérért. Nem lehet nem kiszolgálni őket. Sőt akadnak, akik már szombaton este ezért térnek be hozzánk. Negyven kilogramm kenyeret rendeltünk, 50 darab zsemlét és 80 darab félliteres féltartós tejet. Nem csoda, hogy a tej kifogyott: volt, aki öt litert is vitt — tájékoztat Sára Zoltánná, a szerződéses üzlet helyettes vezetője. A Hál téri Baranya bisztróban a nyitástól két és fél óra alatt 100 liter tej fogyott él, vagyis az egész készlet. A nyolcvan kiló kenyér fele még 10 óra tájban is megmaradt. — Vasárnapi törzsvásárlóink is vannak — meséli Gódi Ernő- né üzletvezető-helyettes: — Sajnos, a rendélésmódosí- tást a Tejipari Vállalat csak a következő hónapra veszi figyelembe. Az igények pedig eny- nyire előre kiszámíthatatlanok. Ugyanezt erősítette meg a szomszédos Konzum Étterem üzletvezetője, Pálfi József is: — A forgalom nagyban függ az időjárástól, otthon marad- ndk-e az emberek, vagy kirándulni mennek? Akadnak fur- csaságdk is: ma reggel az egyik vásárlónk hat liter tejet vett. Egyébként tíz árára a negyven liter tej elfogyott. A 60 kiiló kenyérnek majdnem fele még megvan, s a 200 darab péksüteményből is még 50 darab. A vasárnap délelőtti vásárlás szempontjából talán az Olimpia Étterem forgalma a ■legnagyobb. Tóth Miklós üzletvezető tájékoztatásai szerint 100 kilogramm kenyeret és 240 darab félliteres tejet kínáltak tegnap más, egyéb fontos élelmiszer mellett. Itt is a tej fogyott ki elsőként. D. I.
