Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-14 / 225. szám
Pillanatképek a szombati nap eseményeiből: kutyák rókatogó versenyét rendezték Komlón, országos vizparti kempingtalálkozó volt Baján, aki tehette víz mellett töltötte a tegnapi napot: fürdőzők a siklósi strandon. Á tartalomból: Bővítik a bajai hidat’ (3. oldal) Gyermektragédia Mohácson (5. oldal) Az olimpiai csapat’ névsora (8. oldal) Álsószászországi CDUképviselők Magyarországon Horváth Lajos, az Ország, gyűlés alelnöke szombaton az Országház Vadász-termében fogadta az alsó-szászországi tartományi parlament kereszténydemokrata (CDU) frakciójának küldöttségét. A találkozón részt vett Horváth lenő (Budapest 1. vk.) és Réger Antal (országos lista) képviselő is. Az NSZK-beli képviselők péntek este érkeztek baráti látogatásra hazánkba. A megbeszélésről Horváth Lajos nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. — Vendégeink nagy érdeklő, déssel kísérték a törvényhozási feladatokról, így a készülő társasági törvényről, valamint az egyesülési és gyülekezési jogról, a lelkiismereti és és vallásszabadságról, továbbá a nemzetiségekről szóló magas szintű jogszabály előkészületeiről szóló tájékoztatót. — A CDU-delegóció tagjait különösen választási rendszerünk kérdései foglalkoztatták. Részletes tájékoztatást kaptak arról, hogyan is kívánunk továbblépni e területen. — A vendégek érdeklődtek az MSZMP vezető szerepéről, a szovjet és magyar reformtörekvések, intézkedések összefüggéseiről, közös vonásairól, s kérdeztek a magyar—román kapcsolatok alakulásáról is. — A megbeszélésen loset Stock, a frakció vezetője emlékeztetett arra, hogy parlamentjeink két éve kapcsolatot létesítettek. Ez is jó példája az örvendetesen fejlődő NSZK— magyar kontaktusnak. Nemcsak a gazdasági együttműködés kielégítő, hanem a kulturális kapcsolatok is jól fejlődnek. Josef Stock jelezte, hogy több alsó-szászországi település testvérvárosi viszonyt kíván létesíteni magyar partnerekkel. A több mint 50 tagú küldöttség itt-tartózkodása során megismerkedik a főváros nevezetességeivel, s ellátogat vidéki városokba is. Világ proletárjai,' egyesüljetek^ ’f vasárnapi Dunántúli napló XLV. évfolyam, 225. szám 1988. augusztus 14., vasárnap Ara: 2,60 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Nosztalgiavonatok parádéja a Balaton partján Százéves vasútját ünnepli Keszthely Kiállítások, emlékérmek, az Árpád sínautóbusz vendégszereplése Augusztus közepén megkezdődik a felkészülés Keszthelyen a vasút centenáriumára. A Budopest-Nagykanizsa-i főútvonalon 1861-ben indult a vonatközlekedés. A mai Bala- tonszentgyörgy állomás ekkor még Keszthely néven szerepelt a MÁV menetrendjében. Nem kellett három évtizednek eltelnie ohhoz, hogy a Balaton- part egyetlen városát, Keszthelyt is bekapcsolják az ország vérkeringésébe. Hévíz növekvő nemzetközi híre is segíthetett ebben az elhatározásban. 1988. szeptember 25- én begördült az első vonat a Bdlatonszentgyörgy—Keszthely szárnyvonalon a városba. A fejlődés ezután már felgyorsult. 1903-bon felavatták a Keszlhely-Tapolca közötti vasútvonalat is, ezzel Balatonszentgyörgy és Tapolca vasúti csomópontok lettek. Az északi parton is hamarosan megszületett az összeköttetés a fővárossal. A kör ezzel bezárult, ahogy mondani szöktök, de a fejlődés tulajdonképpen csak ekkor kezdődött. A héten erről a 100 év előtti eseményről emlékeznek Keszthelyen, hétfőtől sorra érkeznek a város pályaudvarára a korszak jellemző közlekedési eszközei, felszerelései. A fővárosból és több dunántúli pályaudvarról nosztalgiavonatok indulnak augusztus 20-tól szeptember 9-íg Keszthelyre. A tervezett vonatok mellett kívánságra különjáratokat is indítanák a Balaton mindkét partján, a területen érdekelt utazási irodák. A nosztalgiavonatok parádéjára szeptember 10én kerül sor Keszthelyen. A századeleji délivasúti szerelvények mellett naponta láthatjuk a magyar járműipar egykori büszkeségét, a maga nemében ma is korszerű, világhírű Árpád sínautábuszt is. ‘Méltóképpen emlékeznek meg a centenáriumról a Balatoni Múzeumban. Augusztus 20-án 100 éves a keszthelyi vasút címmel kiállítás nyílik a pályaudvar szomszédságában levő múzeumban, a magyar vasút közlekedési múltját idéző gazdag kiállítási anyag bizonyára nagy érdeklődést vált ki a város napjainkban a 100 ezret is megközelítő nyaralói, látogatói körében. Alkalmi postahivatal működik a megnyitó napján, a különlegességek kedvelői pedig századeleji kézi présgépen érmét nyomhatnák. A kiállítás szeptember 25-én zárul, azon a napon, amikor kerek 100 éve begördült Keszthelyre a Tassilo nevű gőzös. Szabó Csaba Kiskunhalasi Harkányban Esti műsorok a szabadtéri színpadon A Halas együtes lépett fel elsőként Fotó: Proksza László A Kiskunhalasi Művelődési Központ mutatkozott be tegnap este Harkányban, a Harkányi Nyár elnevezésű rendezvénysorozat eseményeként. A bemutatkozás már a múlt héten megkezdődött, amikora művelődési házban megnyílt Diószegi Balázs halasi festőművész kiállítása. A tegnap esti program némi tájékoztatási-tájékozódási nehézségek után kezdődött. A Dunántúli Napló 4 órás kezdést ígért, a művelődési ház informátora és a plakát 6 órát — az idegenforgalmi hivatal nem tudott kezdési időpontot mondani. Hatkor játszott néhány számot az Oziris együttes, majd bejelentette: a műsor 7-kor kezdődik, ezek után 7.20-'kor meg is jelentek az első szereplők. A közönség azonban — lévén a többség ráérő nyaraló — türelemesen várt. Elsőként a Halas együttes — énékestrió és vonósok - lépték fél magyar népdalfeldolgozásokkal, majd a Lyra együttes következett és a Halasi Művelődési Ház verse nytá nekI ubjá na k bem utotója. Ezután az Oziris rodkegyüttes adott koncertet az ifjabb korosztály érdeklődésétől kísérve. Terveztek utcabált is, de mert a Sirdkko együttes nem jött el, a bál elmaradt. Ma este — a plakát 6 órás kezdést ígér — a deszki népi együttes lép fel a szabadtéri színpadon, amelynek környékére ráférne egy alapos nagy- takarítás. G. T. Pécs leghűvösebb helye Ilyen kánikulában hol lehet megbízhatóan hűvös helyet találni délidőn Pécsett? Olyan objektumot, ahova bár; ki és ingyen bemehet? Ezen a fogas ikérdésen izzadva prüszkölt fel bennem tavaly nyári náthám emléke: a Mecseki Bányászati Múzeum Káptalan utcai föld alatti tárlatának kiépítését megtekintve szereztem a belváros alatt húzódó pincerendszerben. Marosi Károly, a múzeum igazgatója adatokkal is alátámasztja a feltételezést:- Alighanem valóban a mi föld alatti múzeumunk most a leghűvösebb hely _ a városban. Lenn a pincében évszaktól és időjárástól alig függően 11-12 Celsius-fok a hőmérséklet és 80-85 fák a relatív páratartalom. A tárlat- vezető abból következtethet, hogy siettetnie kell a programot, ha látja, Eogy a hölgyek már szorosan összefonták a karjukat maguk előtt — teszi hozzá kajánul. Irány a múzeum! Útközben a szerkesztőség falán elhelyezett utcai hőmérőre pillantok: épphogy árnyékba kerülve is 38 fokot mutat. A múzeum udvarából épp a déli harangszóra bukkan elő egy csoport a forróságba: lengén öltözöttek, s többségük önkéntelen ,,'huh” felkiáltással lép ki a napra. Tisza István, rehabilitált, fiatal ércbányász teremőri minőségben kalauzol le a pincébe: 58 lépcsőfok, míg elérjük a 22 méter felszín alatti mélységét, a bányatechnoló- giót bemutató tárlatot. Fokról fákra bebizonyosodik: itt még ilyehkor is el lehet viselni a mellényt, s még vértezetében is kellemes borzongás fut ót az ember bőrén. No, persze nemcsak ezért érdemes megnézni Közép-Európa egyik legkülönlegesebb technikai múzeumát. Az az 50 000 látogató, aki idén ez idáig itt járt, nem is ezzel a megfontolással tért be. — Sőt, néhányon visszarettennek a hűvös miatt, főleg az idősebbek, amikor figyelmeztetjük őket: ha van melegebb holmi náluk, érdemes lesz felvenni — meséli kalauzom. Érdekes egyébként, hogy nem a nyár a legforgalmasabb időszak ebben a múzeumban: ezen a délelőttön csak kétszázan jártak benne, tavasz- szal volt nap, amikor 1800 látogatót számláltak. Egy óra tájban kilépve a múzeumból szinte hátratánto- rít a kinti forróság: a hőmérőn újabb egy fokkal emelkedett a higanyszál! legszívesebben sarkonfordulnék. D. I.
