Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-05 / 185. szám

e Dunántúli napló 1988. július 5., kedd Információk Rendezvények A pellérdi vizadó területről szer­vez előadói ülést a Magyar Hid­rológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete július 5-én 15 órakor Pécsett, az MTESZ Klubban. A pécsi IH-ban a videómoziban július 5-én 18 órától bemutatják a Shantungi banditák című kung-fu akciófilmet. 6-án 14 órától számi- tógépes játékokat terveznek, mig ugyanezen a napon 19 órától ,,Csak a nőkön nem fog az idő..." zenés kabaréban fellép többek kö­zött Haumann Péter, Schütz Ha, Mikó István, Pap Vera, Benkő Pé­ter, Nemcsák Károly. A mohácsi Kossuth filmszínház emeleti galériájában Bizse János festőművész emlékkiállítása látható július 31-ig. A komlói Úttörő- és Ifjúsági Ház­bon minden hétfőn, szerdán és pénteken 9—11 óráig játszóházra várják a gyerekeket. Julius 6-án Harkányban, a sza­badtéri színpadon a Radnóti Mik­lós Színpad zenés kabarét ad. Autóbuszos és gyologtúrás kirán­dulást szervez a pécsi úttörőház július 5-én Sikondára. Túravezető: Tokácsné Hartmann Piroska. Gyü­lekezés az autóbuszpályaudvaron, a 7-es állomásnál 8.30 órakor. Közlemények A mohácsi nyári napközis tábor hajóutazást szervez július 21-én 9 órai indulással Bajára. Előjegyzés a Park Utcai Általános Iskolában. A ,,Művelődjenek velünk!" kul­turális játékmozgalomban részt ve­vő kollektíváknak különböző típusú játékprogramokat kínál a komlói Városi Művelődési Központ. Cim: Kossuth tér 4. A megoldásokat au­gusztus 25-ig ide kell beküldeni I Bűnmegelőzési tanácsadó szolgá­lat pécsi, uránvárosi ügyelete a Körösi Cs. S. utca 1-ben minden kedden 17—19 óráig ügyfélszolgála­tot tart. A Magyar Autóklub Baranya Me­gyei Szervezete pécsi, Sallai ut­cában lévő információs irodájában az utazás jobb előseaitéséhez a leqúiabb várostérképeket bizto­sítják. Közérdekű Áramszünet lesz július 5-én 8—12 óráig a Verseny u., Közraktár u., ÉPFU-telephely, vasútvonal, MAV- fűtőház, Verseny u. által határolt területen. Mi volt, mi lesz időseknek? — Szegedről és Hódmezővásár­helyről látogattak szociálpolitikai szakemberek Baranyába. A me- csekjónosi gondozóház létrehozásá­ról és működéséről érdeklődtek, mi­vel hasonló intézményt szeretnének létesíteni Csongrád megyében. Ked­vező tapasztalatokkal távoztok. — Megkezdődött a drávasztérai idősek klubjának kialakítása. Egy volt családi házból húsz személyes klubot létesít a Sellyéi Nagyköz­ségi Közös Tanács. — A területi gondozás vezetői­nek és a szociális otthonok fő- nővéreinek részvételével rendeztek értekezletet a közelmúltban Pé­csett. Ismertették az új gyógysze­reket, a házi szociális gondozot­takról tavaly készült felmérést és szó volt a krónikus betegek reha­bilitációjáról. — Ivánbattyánban is lesz családi fózöhely. A július 15-től kezdődő szolgáltatással 5 idős ember napi ebédjéről gondoskodnak és egy második létrehozását is tervezik. A pócsai főzőhely viszont megszűnt, így Baranyában változatlanul 30 családi főzőhely létezik. ♦ A Mecsek taxi sorsolása Mintegy ötvenezer utasnak adtak sorsjegyet márciustól a Mecsek taxi gépkocsivezetői, mert kezde­ményezésükre külön is meg akar­ták hálálni, hogy őket választották. A sorsjegytulajdonosok közül több mint 3500-an küldtek be levélben az eredeti kiírásnak megfelelően öt vagy több sorsjegyet és vehet­tek részt a tegnapi, a pécsi Séta­téren tartott sorsoláson, amelyet több ember kísért figyelemmel. A nyertesek: I. díj: 4 személyes sátor teljes felszereléssel: Boár Jó- zsefné, Pécs, Hajdú Gy. u.; II. díj: 2 hálózsák: Görbicz László, Pécs, Felső u.; III. dij: hordoz­ható táska, asztal négy székkel: Nyári Károly, Pécs, Korvin O. u.; IV. dij: 2 személyes matrac: Pi­roska Gyula, Pécs, Illyés Gy. u. A Mecsek taxi, az Állami Bizto­sító és a Fénypont videócenter be­vonásával folytatja akcióját, ha­sonló feltételek mellett. A decem- be ri sorsolás dija többek között egy videó lesz. Egészségügyi szolgálat KORHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika. Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfü­lészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napo­kon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkoritól, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belgyógyászati Klinika. II. kerület: Megyei Kórház (III. sz. belgyógyászati osztály). III. kerü­let: I. sz. Belgyógyászati Klinika. Sebészet: Megyei Kórház. Baleseti sebészet: I. sz. Sebészeti Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Pécs város és a csatolt községek ideg- és elmebetegei ré­szére: POTE Ideg- és Elmeklinika. Szemészeti betegek: POTE Szemé­szeti Klinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Pécs város felnőtt lakossága ré­szére egy helyen, a Lánc utcai ren­delőintézet földszinti ügyeleti helyi­ségeiben minden este 7 órától más­nap reggel 7 óráig. Telefon: 14-347. Lvov-Kertváros felnőtt lakossá­gának minden este 7 órától más­nap reggel 7 óráig a járóbetegek részére a Testvérvárosok terei kör­zeti rendelőben orvosi ellátást biz­tosítunk. A kertvárosi hívásokat to­vábbra is a Lánc utcai rendelőinté­zetben kell bejelenteni. Telefon: 14-347. Fogászati ügyelet minden este 7 órától másnap reggel 7 óráig a Lánc utcai Rendelőintézet föld­szinti ügyeleti helyiségeiben — gyer­mekek részére is. Gyermeklakosság részére: a Gyer­mekklinikán, Pécs, József A. u. 7. (bejárat a Bajnok u. felől) este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Te­lefon: 10-938. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Bajcsy-Zs. u. 23. 10/14. sz. gyógyszertár. SOS-Telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es számon este 7 órától másnap reggel 7 óráig. A Pécsi Eb Faipari Szövetkezet W1J alkalmaz export és belföldi bútoripari tevékenységhez szak- és betanított munkásokat. JELENTKEZÉS: Pécs, Bolgár Néphadsereg u. 10. Munkaügy. Üj gazdára vár egy cipászműheiy Kényszerbúcsú a munkától Eltűntek a polcokról a javí­tásra váró cipők. Az idős susz­ter már csak saját fehér láb­belijét javítja. Szomorúan bú­csúzik a műhelytől. Hatvanöt évig reggeltől napestig talpal­ta, sarkalta a cipőket. Kopornyik Béla nyolcvanéves cipészmester üzlete a Krisztina téren, az egyik emeletes ház alagsorában található. Az aj­tón felirat: „Betegség miatt zárva". Kopogtatok. A suszter­széken törékeny, fehér kalapos idős férfi ül, ha nem tudnám mennyi idős, azt hinném, még csak most ment nyugdíjba.- Hódmezővásárhelyen szü­lettem, négyen voltunk testvé­rek — mondja. - Nem nagyon szerettem tanulni, ezért men­tem el tanoncnak. Édesapám cipész volt, ő beszélt rá a se­gédjével együtt, hogy ezt a szakmát válasszam. Abban az Időben mindig február 10-én vették fel az inasokat, ezért addig én tanyán dolgoztam, mint disznópásztor. Az első há­ború után nagyon jól keres­tek a cipészek. 1923-ban leszerződött inas­nak Nagy Antal hódmezővá­sárhelyi cipészmesterhez, 1926- ban felszabadult. Hét évig ott­hon maradt, aztán behívták katonának. A harmincas évek után egyre nehezült az élete. Megfordult Debrecenben, Bé­késcsabán, Szegeden, Buda­pesten. Szegeden kitanulta az orthopéd cipészetet is. — Szegeden elmentem egy­szer egy jósnőhöz, kíváncsiság­ból — meséli. - Azt olvasta ki a tenyeremből, hogy két gye­rekem lesz, de mindegyik be­teges. Nem visznek el katoná­nak és 120 évig élek. Nem hittem neki, de jó játéknak tartottam. Az élet eddig sem­mit sem igazolt a jóslásokból. A gyerekeim, a fiam és O' lá­nyom egészségesek. Katona is voltam. Talán még százhúsz évig élhetek. Ha a feleségem is egészséges lenne, akkor szí­vesen élnék ilyen sokáig. Saj­nos ő beteg, azért kellett az ipart is visszadnom. 1943-ban került Pécsre. Elő­ször a Spitzer-házban a Haj- du-féle cipőüzemben dolgozott» ahol három hét után művezető lett, és hamarosan ő vette át az üzem vezetését. A felsza­badulás után a Mária utcában nyitott műhelyt, ahol elsősor­ban női cipőket készített és férfi-, gyereklábbeliket javított. — A cipészmesterséghez for­mai érzék és jó kézügyesség kell. Az ötvenes évektől a Pé­csi Cipőipari Szövetkezetnél dolgoztam, és mint elnökhe­lyettes mentem onnan nyugdíj­ba. Ott láttam, hogy jobbára csak cipőfelsőrész-készítőnek jelentkeznek a fiatalok. A talp- munkákkal senki sem foglalko­zott szívesen, pedig ez hozzá tartozik a szakmához. Most is­mét nagyon jól meg lehet élni ebből a mesterségből, hiszen nagyon kevesen dolgoznak ci­pészként. Utolsó nagy munkái közé tartozik, hogy 25 pár orthopéd cipőt készített egy régi meg­rendelőjének. A saját maga készítette cipőkben jár ő is. 1974 óta — amióta megint kis­iparos - senkinek sem kellett kétszer visszajönnie, mert nem volt kész időre a javítás. Sok­szor előfordult, hogy kedden már nem fogadott el munkát, mert nem tudta hova eltenni a cipőket. Szeretné átadni a műhelyt szerszámokkal, gépek­kel együtt egy most kezdő ci­pésznek, de eddig nem sokon jelentkeztek. Sí. K. 37 pályamunka - 9 témakörben Hogyan látják a szociális dolgozók? A legtöbben a szociális otthoni ellátásról írtak Harminchétén érezték fon­tosnak, hogy leírják, milyen napi leendőik, gondjaik van­nak azoknak, akik a szociális gondoskodás valamelyik terüle­tén dolgoznak. A Boronya Me­gyei Tanács egészségügyi osz­tályának módszertani csoport­ja egy korábbon meghirdetett pályázattal adott lehetőséget arra, hogy a területen dolgo­zók összefoglalják mindazt, amit fontosnak tartanak. A pá­lyázatokat a Semmelweis-ün- nepségen értékelték és díjaz­ták. Lényegükről dr. Novotny Judittól, a módszertani csoport vezetőjétől kértünk tájékozta­tást. A 37 pályázó kilenc téma­körrel foglalkozott. A legtöb­ben - nyolcán - a szociális otthoni ellátásról, heten a men­tálhigiénés gondozás fontos­ságáról, hatan a beilleszkedés nehézségeiről, a többiek a szo­ciálpolitikai munka jelentősé­géről, a társadalmi szervek szerepéről, a területi szociális gondoskodásról, a szakosított és elmeotthoni munka sajátos­ságairól, a káros szenvedélyek elleni küzdelemről, illetve a re­habilitációról írtok. A jeligés pályázatokat szakirányú felső­fokú,. illetve középfokú végzett­ség kategóriában rangsorol­ták. Az első kategóriában Schöl- fér Józselné, a bólyi gondozási központ vezetője kapta az első díjat, aki a gondozási köz­pont munkájának bemutatásán keresztül az idősek mentál­higiénés gondozását emeli ki, ezen belül a személyes bánás­mód fontosságát. Nélkülözhe­tetlennek tartja a rendszeres foglalkoztatást, amellyel meg­őrizhető a szellemi és a fizi­kai erőnlét, s amely csökkenti a kiszolgáltatottság érzését, önbizalmat, sikerélményt ad. Második díjban részesült dr. Simony Emőke, a Pécs Városi Tonács V. B. Hivatala munka­társa, aki a szociálpolitikai munka jelentőségét foglalta össze. Bemutatja a jelenlegi rendszer kialakulását, részletezi a szociális támogatási formá­kat és hogy miben látja a kö­vetkező évek szociálpolitikai feladatait. így többek között az esélyegyenlőség biztosítá­sában, új társadalombiztosítási rendszerben, a társadalmi be­illeszkedési zavarok megelőzé­sében, a szociálpolitikai intéz­ményrendszer differenciált fej­lesztésében. Dr. Franki Ágnes körzeti or­vos, a Pécsi Egyesitett Egész­ségügyi Intézmények munka­társa a területi szociális gon­doskodás problémáit dolgozta fel. Munkájában rámutat az egészségügyi és a szociális alapellátás együttműködésének szükségességére. Az együtt te­vékenykedés és a segítség kü­lönböző lehetőségeit konkrét példákkal illusztrálja. A másik kategóriában Benke Sándorné, a Komlói Egyesített Egészségügyi Intézmények dol­gozója kapta az első díjat. A szociális otthoni beilleszkedési nehézségek megoldási lehető­ségeit dolgozta fel, hangsú­lyozva az előgondozás, a te­rületi szociális gondozással való együttműködés fontossá­gát. Horváthné Kehi Jolán, a pé­csi Tímár utcai Szociális. Ott­hon dolgozója legfontosabb­nak azt tartja, hogy a lakók­nak mindig szerezzenek örö­met. Az otthonokban élők egyik központi, napi kérdése — és egyben öröme lehet - az étkezés. Erről szólva példázza a korszerű táplálkozás elfogad­tatásának módszereit, a kósto­lótól kezdve a kívánságlistán át a konyhai segédkezésig. Gódi Jánosné, a Siklósi Egyesített Egészségügyi Intéz­mények munkatársa a szociális otthoni beilleszkedési nehézsé­gekről és ezek megoldási le­hetőségeiről ír, beszámolva ar­ról a kis és nagyobb létszá­mú csoportos foglalkozásról, amelyet kísérletként vezettek be az intézményben, s amely célja, hogy oldja, könnyítse a beilleszkedési időszak feszült­ségét, gondjait. Szintén harmadik díjjal ér­tékelték Rózsay Andrea, a POTE dolgozójának munkáját, aki egy nevelőotthonban fel­nőtt 25 éves fiatalember kál­váriáját mutatja be a nevelő- otthon, munkahelykeresés, szí - pózás, börtön, közveszélyes munkakerülés, zárt intézet ál­lomások nyomon követésével. Felveti az intézeti nevelés problémáit, a társadalmi beil­leszkedés képességének hiá­nyát. Meghatározónak tartja az anya—gyermek, a családi kapcsolatok nélkülözését. A hét díjon kívül nyolc pá­lyázó munkáját elismerő okle­véllel köszönték meg. T. É. Jogi tanácsadó Szabó I. olvasónk nyolc hónap múlva lesz hatvanéves. Kérdése: miként és hol tud­hatja meg a nyugdíjévéinek számát? A társadalombiztosítási jog­szabályok módot adnak arra, hogy az érdekelt személyek már nyugdíjazásuk előtt kér­jék szolgálati idejük megálla­pítását. A 3/1975. (VI. 14.) SZOT- szabályzat 121. §-a értelmében a biztosított legkorábban az öregségi nyugdíjra jogosító életkorát megelőző egy éven belül kérheti az igény elbíráló szervtől — Baranyában a Pécsi Társadalombiztosítási Igazga­tóságtól — annak megállapítá­sát, hogy mennyi a figyelem­be vehető szolgálati ideje. E Jrérelem alapján a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság határozatai hoz. A határozat­ban meg kell jelölni azt az időtartamot (időtartamokat), amelyeket szolgálati időként elismer, valamint — megfelelő indokolással - a szolgálati időként el nem ismerhető idő­tartamokat is. A határozat jog­orvoslati lehetőséget is bizto­sít. Az ismertetettek alapján azt javasoljuk olvasónknak, hogy kérje a Társadalombizto­sítási Igazgatóságtól szolgála­ti idejének megállapítását. Cí­me: Társadalombiztosítási Igazgatóság, 7645. Pécs, Szá­lai A. u. 3. T. N. olvasónk kérdése, hogy ki kérhet újrakezdési kölcsönt? Az 1988. július 1. napján hatályba lépő 9/1988. (VI. 21.) ÁBMH-rendelkezés 1. §-a sze­rint újrakezdési kölcsönt az Országos Takarékpénztárnál igényelhet az, akinek a) mun­kaviszonya, illetve — a szövet­kezet felszámolásával össze­függésben — szövetkezeti tag­sági viszonya, szövetkezeti tagsági viszonyon alapuló munkavégzési kötelezettsége megszűnt, és felmondási ide­jének meghosszabbításához a megyei tanács vb munkaügyi szakigazgatási szerve hozzá­járult, és nyilatkozik, hogy fő­foglalkozásként vállalkozó, il­letve vállalkozás tagja lesz, továbbá az ehhez szükséges­más jogszabályokban megha­tározott — feltételekkel rendel­kezik; illetőleg b) mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagsági viszonya a szövetkezete megszűnése, átalakulása miatt megszűnt, mezőgazdasági szakszövetke­zet tagja lesz és a szövetkezet közös gazdaságában végzett munkából származó évi jöve­delme nem haladja meg a 60 ezer forintot. Arról tájékoztatjuk olvasón­kat, hogy a kölcsön igénylésé­re való jogosultság a meg­hosszabbított felmondási idő lejártával, illetve az 1. § (1) bekezdés b) pontja esetében a mezőgazdasági szakszövet­kezet megalakulását követő 6. hónap végétől megszűnik. K. l.-né kérdése: ápolásnál közeli hozzátartozón kit kell érteni? A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 56/A §-a szerint a dolgozónak — kérelmére — a tartós (előre­láthatólag harminc napot meghaladóan) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céfjából a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni az ápolás idejé­re, de legfeljebb egy évre, ha a dolgozó az ápolást sze­mélyesen végzi.. Ugyanezen rendelkezés (3) bekezdése értelmében a köze­li hozzátartozó: a házastársi az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe­fogadó, a mostoha, és a ne­velőszülő, a testvér, valamint az élettárs. Nagy G. kérdezi, hogy a termelőszövetkezeti tag kilé­pése esetén mennyi felmenté- , si időre jogosult? 'A 45/1988. (VI. 10.) MT. sz. rendelet 6. _§-ában előírtak szerint a kilépés bejelentésé­nek időpontjától a tagsági vi­szony megszűnésének napjáig terjedő időn belül a tagot a munkaügyi szabályzatban meg­határozott feltételek szerint lehet a munkavégzés alól fel­menteni. A munkaügyi sza­bályzatban a felmentés időtar­tamát 30 napnál hosszabb időre megállapítani nem lehet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents