Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-04 / 184. szám

1988. július 4., hétfő Dunántúli napló 3 Törik a kerék, az ablak Megsüllyedt aknafedlapok Nem csupán az egyre romló utak miatt kell a jár­művezetőknek bosszankod­niuk. Ha az út burkolata még jónak nevezhető, ak­kor a „keréktörő", megsüly- lyedt aknafedlapok okoznak mérgelődést, főleg a váro­sokban. Pécs igazán „re­mek" helyzetben van ezen a téren, hisz a fő- és mel­lékutakon annyi ilyen csap­da van, hogy felsorolásuk is hosszú lenne. Ismerősöm meséli, néhá­nyon a minap fogadást kö­töttek: miután ki tudja há­nyadszor ismét „szakadék” keletkezett a Bolgár Nép­hadsereg úton, a Kertészeti Vállalat központja előtt, s kitették a korlátot, nehogy valaki áthajtson az alapo­san lesüllyedt fedlapon, a társaság jogosítvánnyal rendelkező tagjai egymást túllicitálták, hogy hány na­pig tart a helyreállítása. A legóvatosabb becslés is egy hónapot jelölt meg. S ebből már eltelt két hét. . . Ha nem lenne komoly a dolog, azt mondhatnák, ké­rem, ez egy vicc! Képtele­nek ezeket a megsüllyedt, kör alakú és rácsos lapo­kat úgy elhelyezni a burko­latba, “hogy egy idő múlva ne legyenek balesetveszé­lyesek? Hideg József, a Pécsi Közúti Igazgatóság Baranya Megyei Főmérnökségének vezető mérnöke azzal ma­gyarázza a süllyedés okát, hogy az utak újraburkolá­sakor a kivitelezők meg­emelik a fedlapokat, hogy síkban legyenek az új bur­kolattal. Teszik ezt úgy, hogy a szükséges magas­ságban alábetonoznak, ám ez a betonkoszorú —, főleg ha a fedlapok a forgalom nyomvonalába esnek -, a járművek nagy súlyától és az állandó rázkódástól „el­fárad”, s elkezdődik a süllyedés. Persze felmerül a jogos kérdés, nincs olyan megoldás, amely ezt meg­akadályozná? Mert az alig­ha nevezhető annak, hogy hol itt, hol ott tesznek ki korlátokat, táblákat, s he­tekig ezeket kell kerülget­niük a járművezetőknek! A vezető mérnök szerint talán lesz: a vízművel je­A hibásan lerakott fedlap — a forgalomelterelés miatt — akadályozza a közlekedést Pé­csett, a Bolgár Néphadsereg útján. lenleg csináltatnak előre­gyártóit, keretes fedlapokat, melyeknél várhatóan hosz- sabb lesz a „használati élettartam”. Az idő min­denesetre az utak gazdáit, kezelőit is sürgeti, hisz egy ilyen süllyedés miatt bekö­vetkezett balesetre aligha lehet ráfogni, azért követ­kezett be, mert a vezető „nem az útviszonyoknak megfelelően közlekedett". Mint ahogy már példa is van hasonlóra: éppen a kertészeti vállalat előtti út­szakaszon, egy teherautó felvágta a fedlap egy da­rabját, ami a közelben par­koló személygépkocsi abla­kának csapódott. A tulaj­donos kártérítést követelt. . . R. N. Segítség a csődbe jutott fellbachi hentesmesternek Magyaros szalámi Jozef Kaponyi módra A német- fogyasztók fogékonyak az Elégtelen Megnyúlósodott, megerjedt — címszavakban erről lesz szó Elégtelen rovatunkban, mely­ben a Baranya Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás szokásos havi gyorsjelentésében szereplő mi­nőségi kifogásokat tárjuk ol­vasóink elé. Az elmúlt időszakban — a ’kereskedelem jelzései alapján — Pécsett több esetben is ta­pasztalták, a 2 kilós kenyér másnapra megnyúlósodott. Az állomás szakemberei szerint a jellegzetes nyári hiba a minő- iségbiztosítás gyenge pontjaira imutat. 1. A sütőipar az alap­anyag és a járulékos anyagok ’mikrobiológiai állapotát — tár­gyi feltételek hiányában — még szúrópróbaszerűen sem tudja ellenőrizni. 2. A hiba megelőzésének lehetősége a kenyerek gyors hűtése lenne, ám a sütőüzemek nyáron nem rendelkeznek olyan tárolótér­rel, ahol a feltételek erre megfelelőek, s az igazsághoz tartozik, a fogyasztó igénye is az, a kenyér legyen meleg. 3. A hiba megelőzhető lenne a kenyerek savfokónak emelésé­vel is, a tapasztalatok szerint azonban a gyártók megelég­szenek a szabványos savfokú kenyér előállításával, amely­nek alsó határértéke viszont nem nyújt kellő biztonságot a nyúlásodás ellen. Javaslat, a szabvány megváltoztatása, a kenyerek kedvező savfokának biztosítása nyáridőben. Felpuffadt a Budapest öm­lesztett sajt fóliacsomagolása. A hibás fólia félhasználásáért a gyártót, a Budapesti Tejipa­ri Vállalat budafoki üzemét fi­gyelmeztették. Tömeghiányt mutatott a Bakonyi Camem­bert, egyes csomagjaiban a jelzett 10 deka helyett csak alig 9 dekát nyomott a sajt, márpedig ez egyedi csomago­lás esetén nem megengedett. A gondatlan adagolásért, illet­ve az adagolás ellen­őrzésének elmulasztásáért fe­gyelmi eljárás lefolytatására tettek javaslatot a Veszprém Megyei Tejipari Vállalatnál. A nem kellő hőkezelés ’kö­vetkeztében, forgalmazás köz­ben megerjedt az Olympos Gyümölcslééi őáfl i tó Kft. nyár­lőrinci üzemében töltött Na­rancs juice. A Mecsek Füszért ráktáraiban az erjedés közben keletkezett széndioxidtól a műanyag flakonok felduzzad­tak, a gáz a dugót sok eset­ben kivágta. A márciusi tölté­sű Hajókból a Mecsek Füszért csaknem 900 ezer forint érté­kű készletet szállított vissza a gyártónak. Az élelmiszerek mi­nősége felett őrködők a hibák feltárására fegyelmi vizsgálatot kértek a gyár igazgatójától. Miklósvari Z. Pécs—Fellbach Partner- Stadt . . . Ungarn-Paprika, Sa­lami ... Jozef Kaponyi ... Fel­iratok arról a büfékocsiról, mely a közelmúltban Fellbach- ban lezajlott pécsi-baranyai árubemutató alkalmával tele­pült ki a parkba. Az arra já­rókat oda vonzotta a sült kol­bász fűszeres illata, meg a szalámik, amikből a kóstolta­tás után rúdanként vitt — a különben egyszerre csak 10— 15 dekányi töltelékárut vásár­ló — német polgár. — Herr Kaponyi! Mi szél hozta önt ide? — A pécsi finomfalatok bolt­jának a vezetője vagyok. Egy­szer betért hozzám és sza­lámit vásáréit Kiel úr, Feli - bach főpolgármestere. Oda­haza megkóstoltatta az ottani hentesékkel, na mit szóltok hozzá, ezt az embert ki kelle­ne hozni ide. így kerültem ki tavaly egy fél évre, szabályos külföldi munkavállalási enge­déllyel, Adolf Haga hentesmes­terhez, aki korábban néhány­szor már csődbe ment, s a főpolgármester így akart segí­teni neki. Ott ez természetes, a tanács segíti iparosait, hadd gyarapodjanak, hiszen így több adót tudnak befizetni a város­nak. Tehát egy fél évig voltam kint, most csak erre az alka­lomra jöttem ki, hogy Haga úr megbízásából az általam készített kolbászt és szalámit árusítsam a pécsi-baranyai árubemutató közönségének. — Ezek szerint sikerült fel­lendíteni Haga úr üzletét... — Amikor annak idején megérkeztem, Adolf megmutat­ta fellbachi kis húsüzemét, amit megfelelőnek találtam, mire a kezembe nyomta a kulcsot, Jozef, csinálj, amit akarsz. Hát az első kolbászok meg szalámik elég rosszul si­kerültek. Tudni kell, itt a hú­sok rendkívül vizesek, amikor csinálják a virslit vagy a pan­zert, úszik a vízben minden. De aztán minden jóra for­dult, a helyi újság is készített velem egy riportot, ez is segí­tett. Magam jártam naponta a vágóhídra kiválasztani a meg­felelő húsanyagot, kézzel gyúrtam és az otthonról ho­zott házi pirospaprikával ízesí­tettem a tölteléket. Sikerült a megfelelő természetes belet is megtalálnom, ami szinte ösz- szepréseli a vizes, hirtelen szá­radó masszát, úgy hogy nem keletkeznek a szalámi belsejé­ben üregék. Csináltam füstölt kolbászt, szalámit, de még ikonzerveket is a húsnyesedék- ből. Ehhez itt nem kell semmi­féle engedély, dehát gondol­hatja, ha az áru egyszer is elromlik a konzervdobozban, az a hentesmester egy életre élvágta magát. Különben sokat lendített az üzleten, hogy Kaponyi József úgy propagálhatta áruját, hogy az kizárólag természetes adalékanyagokat tartalmaz. A német hentesek például nitrit- sót adagolnak a húshoz, ami­től az kipirosodik, ám ez a só káros az egészségre. Egyéb­ként Haga úr három környék­beli üzletében árusította a ma­gyaros készítményeket, melyek­nek híre messzebb is eljutott, többek között még Dortmund- ból is kérték belőle. — ízlik a magyaros szalámi? — Nézze, a német fogyasz­tók fogékonyak az új ízekre. Ott a töltelékáru úgy készül, a hentes bemegy a fűszeftiz- letbe, ha véreshurkát akar töl­teni, megvásárolja hozzá az új ízekre előre csomagolt fűszerkeveré­ket, és azt használja. Nincs fantázia, hogy most én ebből meg ebből a fűszerből töb­bet vagy kevesebbet teszek, így hát a véreshurka íze egész Németországban egyforma. Én mindig újítok. Kaponyi József mindezrei összefüggésben érdékes meg­figyelését is tudtunkra hozta: a Pick szalámi forgalma visz- szaesőben van, ki kellene már találni valami újabbat, ami az érdeklődést feldobná. Ő pél­dául megpróbálkozott egy új delikát készítménnyel, a puly- kafi lé-szalámivál, mely külön­leges fűszerezésével hagy si­kert aratott odakint, s Kiel főpolgármester válaszlevelében nagy megtiszteltetésnek vette, hogy Herr Kaponyi a Fellbach márkanevet szándékozza adni a szaláminak. Most a zala­egerszegi baromfifeldolgozó­val vette fel a kapcsolatot, ha >siikerülne a gyártást beindíta­ni, a németek tonnaszámra vennék. Ugyanakkor „Jozef" meghívást kapott Mohács né­met testvérvárosának Bens- heim főpolgármesterétől. Ter­vezik továbbá Haga úrral, a cég részt vesz és árusítani kí­ván a jövő évi Pécsi Ipari Vá­sáron. Kaponyi József nagy múltú kereskedőcsalád sarja, a hen- tesmesterséget magánszorga­lomból tanulta ki, különben életében már sók mindennel megp'rábá!/<ozott, vállalkozó­kedvéről az egész városban is­mert. — Úgy hallottam, sok az irigye. — Nem sók. Rengeteg. Miklósvari Zoltán összeurópai sci-fi kongresszus EUROCON Xlll.f Budapest Danikén legújabb „ a jövő emlékeiből A magyar sci-fi kedvelők ün­nepe lesz július első teljes he­tének második fele: Budapest lesz a házigazdája a tudomá­nyos fantasztikumot művelők és kedvelők XIII. európai kongresz- szusándk. A július 7. és 10. között a Budapesti Kongresz- szusi Központban rendezendő európai és országos kongresz- szusnak a 9 éve alakult Vega Magyar Sci-fi Egyesület a szervezője. Alig évtizednyi múlt után az európai kongresszus rendezé­sének jogát elnyerni nem kis kitüntetés. Ennek előzményei­ről, okairól és a kongresszus tervezett programjáról beszél­gettünk Preyer Hugóval, a Ve­ga Magyar Sci-fi Egyesület fő­titkárával. — A Sci-fi Európa Kongresz- szusokat évente rendezi meg az Európai Sci-fi Társaság egy-egy nemzeti tagszervezet­tel közösen. A kongresszus rendezésének jogát a Magyar Sci-fi Egyesületnek 1985-ben, a franciaországi Fayance-ban rendezett Európa-konferencián ítélte oda egyhangúlag az Európai Sci-fi Társaság. Az előkészületek és az eddigi je­lentkezések alapján állíthatom: a budapesti EUROCON több, mint összeurópai találkozó lesz, hiszen résztvevőket várunk a tengerentúlról, Japánból, Iz­raelből, s először vesznek részt ilyen kongresszuson a sci-fi szovjet művelői, kedvelői. — Milyen \rangja van ma a magyar sci-H-nek? — Egyesületünk alapító mag-, vát adó húszegynéhány alkotó — írók, képzőművészek — nem­zetközileg is ismert, műveiket külföldön is rendszeresen pub­likálják. Egyesületünk stabil magja 250 főre tehető. Ehhez csatlakoznak a változó taglét­számú, hol megszűnő, hol újra alakuló vidéki klubok, mint például a pécsi is, összesen talán ötszáz fővel. A sci-fi kedvelők számát. Magyaror­szágon mintegy százezerre le­het becsülni. Kétharmaduk az ifjabb korosztályhoz tartozik és a kalandos irodalmat kedveli, a többi az elmélyültebb, igé­nyesebb alkotások iránt is fo­gékony. Bár a műfaj magyar képviselői — írók és képzőmű­vészek egyaránt — szakmai előítéletek miatt még nem le­hetnek próféták saját hazájuk­ban, nemzetközi értékítélet sze­rint a magyar sci-fit a jelen­tősebbek között tartják szá­mon. Csak olyan országok előznék meg minket az euró­pai rangsorban, mint Anglia, Szovjetunió, Olaszország és Franciaország. — Mit vár, mit remél a bu­dapesti EUROCON-tól? bizonyítókai" — Áttörést két vonatkozás­ban. A nagy nemzetközi ta­lálkozón mód nyílik arra, hogy nemcsak néhány magyar al­kotót, de az egész magyar sci- fit megismerje a műfajt ked­velők és művelők európai tá'- bora. Másrészt azt remélem, hogy a kongresszus a sci-fi hazai rangját is emeli, segít eloszlatni a lekicsinylő előíté­leteket. — Milyen érdekességeket kí­nál a rendezvénysorozat prog­ramja? — A világ sci-fi irodalmának olyan jeles személyiségeivel találkozhatnak a résztvevők, mint például Pierre Barbet, John Brunner, Walter Ernsting, Thomas Mielke. Vetítünk Ma­gyarországon csak itt látható sci-fi játék- és videofilmeket, árusítunk sci-fi bélyegkollek­ciókat, egyedi képeslapokat, kiadványokat, könyveket, aján­déktárgyakat. Tekintve, hogy a budapesti EUROCON mottója, Fantázia a képzőművészetben és az irodalomban, reprezenta­tív kiállításban is gyönyörköd­hetnek a résztvevők. A július 7-i, 10 órakor kezdődő ünne­pélyes megnyitó után a három nap alatt előadások hangza­nak el többek között az euró­pai, a skandináv és a magyar scijfi-ről, a sci-fi képregény történetéről, az UFO, vagy gömbvillám kérdésköréről, a torinói halotti lepel történeté­ről. A kongresszus vendége lesz Erich von Döniken és pén­teken délelőtt színes videó­anyaggal illusztrált előadást tart dél-amerikai kutatásainak legújobb eredményeiről, ame­lyekben Földön kívüli civilizá­ció látogatásának tárgyi emlé­kei állnak a középpontban. A pályázatainkon részt vevő al­kotók között több kategóriá­ban is kiosztják az Arany Me­teor Díjat, s a legkiemelke­dőbbek először részesülhetnek Hungarocon Díjban, illetve a nemzetközi bizottság által,oda­ítélt Európa Díjban. D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents