Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-30 / 210. szám

A régi pécsá építészeti hagyományok folytatói Kisszövetkezetként terveznek és vállalkoznak Nem sokan mondhatják el magukról, hogy a „hivatalos" megalakulásuk után nem sokkal legjobbként végeztek egy or­szágos meghívásos tervpályázaton (a Harkányban létesítendő 500 ágyas gyógyüdülő-szálló), megelőzve más, jónevü tervező- kollektívákat. Az is záloga iehet további eredményes együtt- munkálkodásuknak, hogy a pécsi Kossuth Lajos utca végén építendő banképület pályázatán 2. és 3. helyezést értek el. A Pécsi Építész Iroda Ter­vező és Vállalkozó Kisszövet­kezet ez év április közepén alakult, azzal a céllal, hogy tagjai a régi pécsi építészeti hagyományokat folytathassák, kedvükre. Indíttatásuknak van­nak hivatásbeli és prózai okai. A prózai? Se magán- tervezőknek, se gmk-knak nem adható ki bizonyos tervezési munka, mert nem „jogi" sze­mélyek. így aztán elképzelé­seik megvalósítására egyetlen járható út maradt számukra: kisszövetkezetbe tömörülni. Ez az ötlet Dévényi Sándortól származik, aki egyben a kis­szövetkezet elnökhelyettese. A hivatásbeli okoknál érde­mes visszakanyarodni a közeli s távoli múltba. A hatvanas években alakult meg még a Mischl Róbert vezette Bara- nyaterv-nél a Pécsi Ifjúsági Iroda, országosan is jó szak­mai hírnevet szerezve a fiatal pécsi építész tervező gárdá­nak. Amikor az igazgató átke­rült a Dél-dunántúli Tervező Vállalathoz, vele mentek a szárnypróbálgató és a bizo­nyításokon már túllevő fiata­lok is. Ez az aránylag közel­múlt. S a távolabbi? Folytatni szeretnék a régi pécsi hagyo­mányokat, hisz Pécs mindig is adott iskolateremtő építésze­ket. Sorolják a neveket: a múlt század végén Schlauch Imre és Kirstein Ágoston, a századelőn Pilch Andor és Károlyi Emil, aztán Weichin- ger Károly, Visy László, Breu­er Marcel (ő Amerikában lett világhírű), majd a két világ­háború között Márovics Andor építővállalkozó Forbáth Alfréd Bauhaus-os építésszel ... S az épületek: a régi Pannónia, Nádor Szálló, Pálosok, üdü­lő Szálló, Szabadság úti re­formátus templom Ez a város eddigi történel­me során még mindig meg tudott újulni, s ebből a múlt­ból táplálkoznak építészei is. A kisszövetkezet főállású tag­jai: Dévényi Sándor Ybl-díjas és Weiler Árpád építészek, mindketten műemlékvédelmi szakmérnökök is, az épületgé­pész tervező Skrobák László (egyben a kisszövetkezet elnö­ke), valamint Kászonyi Gyula és Füredi Gizella konstruktő­rök, és mellékállású alkalma­zottai, valamennyiük átlagélet- kora 35 év. Tizenöten van­nak. Szakmai hitvallásuk: igye­keznek szerencsésen ötvözni az organikus építészetet és a sajátos pécsi eklektikát, hisz a pécsi jellegzetes belvárosi épületek ettől egyediek és mással nem hasonlíthatók. Nem titkolják, a pécsi bel­város egyéni arculatát meg­adó hagyományokat szeretnék ápolni és folytatni. Már csak azért is, mert erre éreznek szakmai elhivatottságot, és ez a tevékenység nem csak szak­májuk és hivatásuk, de hob­bijuk is. Ráadásul — és ké­rik, hogy ezt hangsúlyozzam ki - pécsiek. Még Harkányban, az 1. he­lyezést elért pályamúvük ün­nepélyes eredményhirdetése után Dévényi Sándor és Skro- bók László szerényen csak ennyit mondtak: „Ez az első nagyobb szabású közös mun­kánk, heten dolgoztunk raj- ta . . . A siker jól jön a most összeállt csapatunknak és ön­bizalmat ad. Reméljük, a to­vábbi tervezését is mi végez­hetjük, hisz felkészültek va­gyunk rá.” A pályázat kiírói az 500 ágyas harkányi gyógy­üdülő szálló beruházási prog­ramterveinek elkészítésével a BÁZIS Déldunántúli Építőipa­ri Vállalattal együttműködve a Pécsi Építész Irodát bízta meg. A világ egyik legrangosabb építész szaklapja, az USA-be- li „Architekture" tavalyi szep­temberi számában két oldalon szerepeltek a pécsi belvárost „feldobó" Dévényi tervezte há­zak. S mivel a lap minden év szeptemberében külföldi építé­szek legjelesebb munkáit mu­tatja be, az idei szeptemberi számában Mácsay János, a chicagói egyetem tanára, épí­tész ismét szerepelteti a pé­csieket. De már az irodai kö­zösség tagjaként mutatja majd be az év lakóházát, az István utca 5. számút (Dévényi Sán­dor) és a Déryné utca 47. számút (Weiler Árpád). Nem panaszkodnak, hisz van munkájuk, s azokkal kiél­hetik egyéni érdeklődésüket is. Tervezik a szekszárdi csatári mintalakótelepet, Paksra laká­sokat és üzleteket, a palota- bozsoki faluházat, a pécsi OTP-lakásokat, a MÉV-vel kö­zösen 20—22 lakást, a pécsi Hunyadi utca 2. szám alatti pincében az Állami Biztosító­nak vendéglőt, a TRITEX iro­daház bővítését, a Garancia Kisszövetkezet átadó-átvevő épületét... És szeretnének a pécsi történelmi belváros fel­újításába is bedolqozni, ha már külön-külön ilyen szép eredményeket mutattak fel. A nevükben a tervezés mel­lett miért szerepel a vállalko­zás? Mert hasonlóan a Ma- kovecz fémjelezte budapesti, a Kampis-féle kaposvári és a Jankovich név alatt sikeres keszthelyi és zalaegerszegi építész irodához, ők is végez­nek fővállalkozást. — Ehhez adott a hátorszá­gunk — mondja Skrobák László. — Vannak jó kivitele­ző csapatok Pécsett, akik megvalósítják terveinket. Bí­zunk magunkban, és abban, hogy elfogadnak minket. Mind több új vagy' meg­újult ház tanúsítja, hogy igény van a munkájukra, s hogy a régi pécsi építészeti hagyo­mányok méltó folytatói. Murányi László A harkányi gyógyszálló tervének egy részlete Wlunlccierölielyze« Baranyában A kínálat változatlanul meghaladja a keresletet Hétfőn, szerdán és pén­teken, az ügyfélfogadási napokon már a kora reg­geli óráktól nagy a for­galma a Baranya Megyei Tanács Munkaügyi Szol­gáltató Irodájának. Ki-ki más és más okból keresi fel az intézményt. Jól öltözött, vékony, ala­csony fiatalember a barátnőjé­vel együtt jött érdeklődni. Ne­ki van munkája, szeretne azon­ban számára alkalmasabbat találni. — Tizennyolc éves vagyok, egy éve sincs még, hogy Kom­lón, az 501. sz. Ipari Szak­munkásképzőben letettem az asztalos szakvizsgát. A jó ke­reset reményében a MÉV-néf helyezkedtem el szállító csil­lésként. A három műszak, a föld alatti munka azonban, úgy érzem, mind fizikailag, mind pedig idegileg nagyon megterhelő, számomra. Ezért döntöttem úgy, hogy felkere­sem az irodát, és ha lehetői ségem nyílik rá, megpróbálok a szakmában elhelyezkedni. Ha nem megy, körülnézek, mi­lyen átképzési lehetőségek vannak, hol keresnek, és mi­lyen munkaerőt — mondja magáról és a terveiről a fia­talember. Az érdeklődők közül nem egy az első munkahelyét kere­si. így tett az a 16. évében járó lány is, aki munkakönyvét szerette volna kiváltani. — Most végeztem el a nyolc általánost, szeretnék minél előbb elhelyezkedni. Ta­láltam is már munkát magam­nak, a Kesztyűgyárban fogok dolgozni betanított munkás­ként. Már csak a munkakönyv hiányzik, és rövidesen dolgoz-1, hatok. Az irodába kevesen érkez­nek olyanok, akiknek jelenleg nincs munkájuk. A magyar nemzetiségű külföldi állampol­gárok általában csoportosan érdeklődnek, útjukat itt élő társaik egyengetik. Ök nem nagyon válogatnak a munká­ban. Ha szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni, közülük legtöbben a bányát választ­ják. A pontos képet a baranyai munkaerőhelyzetről Schmfdt Károlytól, az iroda vezetőjétől kaptuk. — Megyénkben a munkál­tatók változatlanul sok mun­kaerőt keresnek, a baranyai kínálat országos viszonylatban egyből a budapesti után kö­vetkezik. A korábbi évek mennyiségi követelményeivel szemben, azonban egyre in-s kább a minőségi munkaerő iránt nőtt meg az érdeklődés. Míg néhány éve a keresettek 70 százaléka segédmunkás volt, ma csaknem ilyen ará­nyú az érdeklődés a szak­munkások irányában, de min­den eddiginél magasabb ai kereslet a szellemiek területén is. Segédmunkást egyre keve­sebbet fogadnak, még ezek esetében is minőségi követel­ményekkel lépnek fel a mun-' káltatók. A nálunk munkát ke­resők végzettségi aránya azonban pontosan ellentétes arányú. A másik gond, hogy a megyében területenként más és más a munkaerőszükséglet. Mohácson nehéz elhelyezked­ni, ugyanakkor Pécsett a 3000- es kínálat jó lehetőségeket biztosítana. Szükség lenne te­hát bizonyos átcsoportosítá­sokra, amit viszont a kötődé­sek, az utaztatással járó prob­lémák nehezítenek. Baranyá­ban eddig közel harminc vál­lalat jelentett be csoportos elbocsátásokat, viszont az el­bocsátottak száma nem éri el a 300 főt. Pillanatnyilag mun­ka nélkül álló emberek elhe­lyezésében újabb akadályt jelent, hogy az eddig három műszakban dolgozó, magas keresetű emberek nehezen kapnak anyagilag számukra megfelelő ajánlatot — mond­ta Schmitt Károly. Az iroda a közvetítő tevé­kenységen túl egyéb módon is igyekszik segíteni a gondok enyhítésén. — Fokozatosan bekapcso­lódunk az egyre szükségsze­rűbb átképzési folyamatba. Idén 534 cég felé küldtük ki kérdőíveinket, hogy milyen képzési szándékaik vannak. A válaszok ismeretében könnyen tudunk kapcsolódni a gondo­kat feloldó munkához. Tudjuk már, hogy milyen igényei van­nak a jövőben a MÁV-nak, a Volánnak, hogy szükség van speciális hegesztőkre, gépírók­ra, vasbetonszerelőkre, ápo­lókra, banki és számítógépes szakemberekre, ács- állványo­zókra,. autóvillamossági szere­lőkre. Tanfolyamainkat ennek függvényében indítjuk Az új munkaerőhelyzet vál­tozásokat hozott a diákok nyári foglalkoztatásában is. — Bizony, a vállalatok ré­széről úgy tűnik, egyre keve­sebb az igény. Korábban, míg különböző bérhigítási manipu­lációkra adott módot a diákok nyári foglalkoztatása, Bara­nyában a 8000-et is megha­ladta a dolgozó tanulók szá­ma. Ma erre már nincs le-J hetőség, de az egyre speciali- záltabb munkák sem teszik már lehetővé a diákfoglalkoz­tatást. Maradtak tehát az idényjellegű munkák a Bőr­gyárban, a Sörgyárban, a Zöldértnél, a vendéglátásban, az idegenforgalomban. Lehe­tőségeink szerint a fiatalságot is igyekszünk segíteni a nyári pénzkeresésben. Az ismét a régi helyén, a volt megyeházán székelő iro­da munkatársai tehát nincse­nek és várhatóan egy ideig nem is lesznek munka nélkül. Tevékenységükben nagy segít­séget nyújtana, ha a vállala­tok, munkáltatók az eddiginél is nagyobb gondot fordítaná­nak a kölcsönös együttműkö­désre. Most ezt kívánja a cé­gek, az iroda és a munkake­resők érdeke is. Kaszás E. Kísérleti gyártás össze/ Már állnak a 100 köbméteres bauxit vastalanitó tartályok a MINNOVA pécsi telephelyén Próbaüzem a Minnovánál Munkaerő híján a gyártás automatizálását tervezik Fokozatos létszámfeltöltést terveztek a MINNOVA Komp­lex Ásványvagyon-hasznosítási Közös Vállalat Pécsett épülő kísérleti üzemében: tavaly még válogathattak a jelentke­zőkből (százhúszból tízet vet­tek fel), most viszont úgy áll a helyzet, hogy kevés a je­lenlegi negyvenes létszám, legalább húsz fővel többen kellene lenniük az itt dolgo­zóknak. Ráadásul többszak­másokat várnak (köztük vegyi­gépészeket, -vegyipari szak­munkásokat, lakatosokat), akik iránt máshol is nagy a kereslet. S az is inkább ijesz­tő, mint vonzó, hogy a fehér- bauxitot előállító üzemben nemcsak hogy összetett a munka, hanem ráadásul folya­matos a termelés. — Amennyiben nem lesz elég emberünk, akkor auto­matizálnunk kell — mondja Szőke Attila, az üzem tech­nológiai vezetője —, s ennek a lehetősége adott, üzemünk rugalmas, mindent úgy tervez­tünk, hogy kölcsönösen hatá­rozzák meg egymást a terme­lési részek: így kerül végül is összhangba a munkaerőszük­séglet és az automatizálás szintje. A MINNOVA szemléletére egyébként is az optimumkere­sés jellemző: inkább lassítva, nem minden áron indítják az üzemet, ugyanis egyrészt az eredeti beruházási költségen belül akarnak maradni, más­részt kísérleti termelésről van szó, s éppen ezért siettetni nem lehet a folyamatokat, kapkodni meg még kevésbé ajánlatos. A kutatás természetesen fo­lyik tovább - nem zárult le a fehérbauxit előállításának megoldásával hiszen a cél nem más, minthogy olyan zárt rendszert hozzanak létre, ami­ből csak termék kerül ki, használhatatlan mellékanyag lehetőleg ne keletkezzen. (A fehéfbauxit-gyártás a termé­szetben előforduló, úgyneve­zett szennyezett bauxit vastar­talmúnak csökkentését jelenti. A savas eljárás kidolgozását a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat kutatói kezdték, többnyi­re ök alkotják a pécsi MIN- NOVA-sok magját. A fehér­bauxit a tűzálló ipari kerámia, kohók, kemencék belső fala­zatának alapanyaga.) Az ha­tározza majd meg, hogy meny­nyire szennyezett bauxit fel­dolgozása éri meg, hogy a melléktermékként gyártható áruféleségekre mekkora lesz a kereslet. Amennyiben ezekre nagy a piaci igény, úgy el­képzelhető, minél szennyezet- tebb a bauxit alapanyag, an­nál jobb, mert összértékben netán ez adja a kedvező áru- szerkezetet. A technológiában sok a nyitott hely, eleve úgy tervezték, hogy több variációs gyártás valósulhasson meg. Az egyik mellékterméknek már neve is von: MINNOVA DNSZ-oldat. Legfontosabb al­kalmazási területe a közutak síkosságmentesítése. Az oldat fő hatóanyaga a káliumklorid. A Debreceni Közúti Igazga­tóság vett részt a kísérletben, amikor meghatározták, hogy adott úthoz, adott körülmé­nyekhez milyen keverési arány szükséges a főhatóanyagból és az egyéb komponensekből. Az oldat gyártója és forgal­mazója a MINNOVA lesz. (E felhasználási terület mellett a Gázipari Tröszt is érdeklődik a kálcium-klorid iránt.) A technológiai folyamatban képződő vaskloridot vegyszer­ként is lehet értékesíteni: szennyvízkezelésre, víztisztítás­ra használják. Felmerült az a lehetőség is, hogy külföldi partnerek sósavért adják cse­rébe. A vasoxid viszont ennél is jelentősebb: például csak a ferritgyártáshoz Magyarorszá­gon évente jó pár száz ton­nát használnak fel. Egy cég már jelentkezett is a MINNO- VÁ-nál, nyolcszáz tonna, na­gyon tiszta vasoxidot kérne évente (jelenleg külföldről szerzik be). Ugyanakkor a vas­oxid beton- és cserépszínezés­re alkalmassá tételén törik a fejüket a MINNOVÁ-sok. Az NSZK-beli Bayer cég nagyha­talom e témában: bármilyen színű cementkocka előállításá­ra képes. — A barna színezék gyár­tása már nekünk sem álom — jelenti ki Szőke Attila —, cé­lunk az, hogy a vörösesbarná­tól a sötétbarnáig bármilyen árnyalatot meg tudjunk csinál­ni. S hozzá kell tennem, hogy Magyarországon ilyenféle szí­nezőanyagot más nem gyárt. Az üzem éves terve fehér- bauxitból tízezer tonna, ez há­rom és fél ezer tonna vas- oxidtermelést tesz lehetővé. Kálciumklorid-oldatból — ha kell — öt—tízezer tonnát képes gyártani a MINNOVA. A próbaüzem indulását sza­kaszos feltöltés, részenkénti ki­próbálás előzi meg: erre rá­megy a nyár. Készül a diszpé­cser munkáját segítő számitó­gépes program. A szerelési munkálatok a befejezéshez kö­zelednek: az osztrák Andritz cég a sósavregenerálóhoz sze­relési erősítést kért és kapott, a PÉCSSZER Gmk-val kötött szerződést a MINNOVA. A vil­lamossági teendőknél a Kon­takt Gmk működik közre. S hogy a kutatás még való­ban tart, azt az is bizonyít­ja, hogy a bauxitból a vas- kloridba kerülő szkandium ki­nyerésén törik a fejüket jelen­leg a MINNOVÁ-sok, közösen a MÉV kutatóival. L. Cs. K. 1988. július 30., szombat HÉTVÉGE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents