Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-29 / 209. szám

1988. július 29., péntek Dunántúli napló 3 A párttestületek megújulási módjai adottak Beszélgetés Rózsahegyi Istvánnal, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével Legfontosabb ai anyanyelii használata A nemzetiségi kongresszusok előkészületei Most először Pécsett a délszlávok kongresszusa Vajon mit hoz az a reform- folyamat, melyet az országos pártértekeziet elindított? Ho­gyan sikerül a politikai intéz­ményrendszernek megújulnia, milyen további személyi vál­tozások szükségesek a párt vezető testületéiben szőkébb régiónkban, Baranyában? Nemcsak a párttagokat érdek­lő és érintő kérdések ezek. Erről beszélgettünk Rózsahegyi Istvánnal, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága osztályve­zetőjével, aki az alábbi tá­jékoztatást adta, előrebocsát- va : feltehetően megyénkben és városainkban nem kerül sor pártértekezleti szintű testületi megújulásra. — Az országos pártértekez­leten, köztudott, sor került a Központi Bizottság és a KEB újraválasztására, és az adott inspirációt arra, hogy a me- gyékben-városokban, a helyi feladatokra koncentrálva, azok számbavételével keressék a személyi megújulás lehetősé­geit is. Tudunk olyan döntés­ről, ahol a helyi vezetés a pártértékezlet szintjén keresi az előrelépés lehetőségét. Ho­gyan gondolkodott a baranyai pártvezetés? A július 2-án és a július 15-én megtartott me­gyei pártbizottsági üléseken e kérdések megfogalmazódtak. A testület úgy határozott — mérlegelve a helyzetet —, hogy több szempont miatt szükségtelen a pártértekezlet összehívása. Egyrészt inkábba feladatokra kell koncentrálni, s egy hosszas küldöttválasztási, előkészítési procedúra bizony­nyal hátráltatná ezt. Másrészt a megyei vezetés az elmúlt években már több változást megélt, s úgy vélekednek; a menet közben kialakult és ala­kuló testületek —, hiszen élni lehet a kooptálási lehetősé­gekkel — képes arra, hogy ellássa feladatait. Azt sem ki­hagyva a számításból, hogy 1990-ben amúgy is pártérte^- kezletre kerül sor, amelynek szervezési munkálatait legké­sőbb a jövő év végén meg kell kezdeni. Kooptálás, új módon — A megyei pártvezetés és a végrehajtó bizottság tagjai minden pártbizottsági taggal találkoztak az elmúlt időszak­ban, elbeszélgettek velük, vá­zolva a megnövékedett fel­adatokat, vázolva azt, hogy mit jelent ez az egyénekre nézve, s egyúttal kérték a testületek tagjait, hogy ebben a szellemben vállaljanak fel­adatokat. A beszélgetéssoro­zat nyomán kiderült, hogy kik és miért nem vállalják a to­vábbi munkát, akár családi, munkahelyi okok miatt, akár azért, mert az aktiv munkától eltávolodva, nyugdíjba vonul­tak. A legutóbbi megyei párt­bizottsági ülésen 5 pártbizott­sági tag felmentésére került sor — akik többsége a párt­munkától természetesen vég­képp nem távolodott el —, s ezek helyére új tagokat koop­tálnak majd. Két módon; vagy választással - vagy dele­gálással. Ez utóbbi újszerű, nyugodtan nevezhetjük kísér­letnek is, melyet fölvállalt a megyei pártvezetés. Önállóság és pártdemokrácia A megye városainak párt- bizottságai is úgy döntöttek, hogy nem tartanak pártérte­kezletet. 'Szigetváron pártbi­zottsági ülésen ugyan ez fel­merült — akadt felszólaló, aki erre voksolt —, de a többség másként foglalt állást. Pécs városában a pártbizottság tagjaiból létrehoztak egy bi­zottságot, amely a soron kö­vetkező politikai célok és fel­adatok mellett a személyi kérdéseket illetően is javasla­tokat dolgoz ki; Pécsett te­hát még nem eldöntött a kér­dés. A megyei pártbizottság egyöntetű állásfoglalása: ki-ki a maga területén látja, mi a teendő, azt nem befolyásol­ják. Ugyanez az önállóság és pártdemokrácia érvényesül az úgynevezett egy-testületes pártbizottságok létrehozása so­rán is, mely jószerivel a KB 1987. november 11-i határo­zatának végrehajtása nyomán kezdődött, s megyénkben ösz- szesen 92 pártvezetőséget, üzemi, intézményi, községi és ágazati pártbizottságot érint. Az eddigi tapasztalatok szerint a megújulás szellemében fo­lyik az egytestületes pártbi­zottságok létrehozása. A személyi változások-váltá- sok sora, a testületek átalakí­tása nagyon komoly feladat; a kiválasztások legfőbb krité­riuma a rátermettség, megva­lósításának módja pedig a lehető legszélesebb körű párt­demokrácia érvényesítése. Ez a megye pártvezetésének ál­lásfoglalása, szándéka. Kozma F. A magyarországi németek egyharmada, a délszlávok egynegyede él Baranya me­gyében, s az itt zajló nem­zetiségi életet országosan is magas színvonalúnak ítélik meg. Ilyen okok is indokol­ják, hogy most először Pé­csett rendezik meg decem­ber első napjaiban — 3-án és 4-én — a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének X. kongresz- szusát. Ugyanebben az idő­ben kerül sor a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetségének VII. kong­resszusára Budapesten. A kongresszusi előkészüle­tek a megyében mór majd­nem teljesen lezajlottak: a többi megyével összehason­lítva elmondhatjuk, hogy a Hazafias Népfront keretében zajlott választási előkészüle­tek, a kongresszusi küldött- gyűlések lebonyolítása első­ként Baranyában történt meg. Másutt még folyamat­ban vannak a küldöttvólasz­A sásdi tanács tizenkét OTP- •lakást építtet a helyi építőipa­ri szövetkezet kivitelezésében a Kossuth Lajos utcában. A (másfél és két és fél szobás lakások sarokerkélyesek lesz­nék. A fűtést az előszobában elhelyezett vegyestüzelésű kis­kazánnal oldják meg. Az ala­pozás várhatóan már ez év őszén megkezdődik és 1989. második felében már beköltöz­hetnek a lakók. A Kossuth Lajos utcában eddig 45 OTP-lokást építettek fel, amelyekben elsősorban Ifiatal házasok laknak. A ta­nács vissza nem térítendő és visszatérítendő kamatmentes kölcsönnel támogatta a beköl­tözőket. A vissza nem téríten­dő támogatás összege 50 000- 100 000 forint, a kamatmentes kölcsön felső határa április elsejétől 180 000 forint, ennél a hitelfajtánál három év eltel, te után kell megkezdeni a tör­lesztést. Sásdon kamatmentes hitelt igényelhetnek azok a 35 év alatti fiatal házasok is, akik házat, lakást vásárolnak, építenek, de az egy főre eső tó gyűlések; nálunk már csak német területen a pé­csi és bólyi, délszláv terüle­ten a pécsi, siklósi és felső, szentmártoni van hátra, ezekre az ősz folyamóni vár­hatóan szeptemberben kerül sor. Ahogy azt dr. Lantos Jó­zsef, a Nemzetiségi Bizott­ság megyei elnöke elmond­ta, a megválasztott küldöt­tek számaránya tükrözi a megyében élő nemzetiségi lakosság arányát: nyolcvan- négy német nemzetiségű és negyvenöt délszláv nemzeti­ségű küldött képviseli majd a kongresszusokon a bara­nyai nemzetiségi lakosságot. Hogy a délszlávok kong­resszusát Pécsett rendezik meg, az nem csupán meg­tiszteltetés és a helyi nem­zetiségi politika elismerése, hanem ez természetesen az­zal jár, hogy kiegészítő ren­dezvényekről kell gondos­kodni, hogy minél színvona­jövedelmük nem magasabb 2500 forintnál. A támogatás odaítélésekor, a jogosság el­döntésénél együtt veszik fi­gyelembe a családi hátteret és a pályakezdő személyi jö­vedelmét. Sásdon az új telepen 23 te­lek vásárolható meg még, A területen kiépítették a víz- és villanyvezetéket. A tanács köz­műfejlesztési hozzájárulás eile, nében ad járdát és utat. Az elmúlt években átlagosan 100 családi házat építettek. Idén azonban mindössze nyolc ház­hely talált gazdára, pedig a telek négyzetmétere mindössze nyolcvan forint. Sásdon 122 tanácsi bérlakás van. Tizenhárom évvel ezelőtt építették meg az utolsót. 1987- ben és 1988-ban csak négy szolgálati lakást adtak át pe­dagógusok és egészségügyi dolgozók részére. Jelenleg 22- en várnak tanácsi lakásra, ré­szükre azonban csak régi le­adottat tudnak kiutalni. Évente ■négyet, ötöt. Igaz, hogy áp­rilistól felemelték a használat­bavételi díj összegét a hatszo­lasabban adhassunk otthont a kongresszusnak. Éppen ezért erre az időre Pé­csett, a Művészetek Há­zában egy nagyobb kiállítás is nyílik, ahová az anyagot Zágrábból hozzák. Arra a kérdésre, hogy a megyei küldöttek milyen témában szándékoznak hozzászólni a kongresszushoz, mind a né­metek, mind a délszlávok esetében azonos a válasz: — A legfontosabb az anyanyelv kérdése - mond­ta dr. Lantos József -, s ez már nem újkeletű téma, er­ről már nagyon sokszor szóltunk. Nemcsak az anya­nyelv tudásáról, hanem az iskolában, a közéletben való használatáról is szó van. Több helyen fölmerült a két­nyelvű oktatás lehetősége, illetve az erre való szándék. Ehhez a témához jól kap­csolódik a közelmúltban el­fogadott megyei nemzetiségi tanácsrendelet is, amelyben rögzítettük az anyanyelv hi­vatalos használatát olyan községekben, ahol a nemze­tiségi lakosság aránya eléri a nydlcvan százalékot. Az anyanyelv használatát nemcsak a közéletben, ha­Épülő családi házak Sásdon rosára. Ez azonban mindössze azt jelenti, hogy a bérlő, aki visszaadja a tanácsnak a Rá­kóczi úti összkomfortos laká­sát, az 240 000 forintot kap. Ez nem elegendő sem lakás- vásárláshoz, sem építkezéshez. Tanácsi bérlakásra várnak a nagyközségben gyermeküket egyedül nevelő apák, anyák és az egyedülálló idős emberek, nem az egyházi szertartá­soknál is szorgalmazta a la­kosság, mindkét nemzetiség részéről. S elég önkritikusak is voltak több küldöttválasz­tó gyűlésen: elhangzott, hogy az anyanyelvi sajtót meglehetősen kevesen fizetik elő. S egyre kevesebben vannak, akik a mindennapi életben akár a beszéd, akár az olvasás, akár a tanulás terén használnák eredeti nyelvüket, s ezen változtatni kell, ez nincs így jól. Ezért is ajánlotta föl több általá­nos iskola a kétnyelvű okta­tás bevezetését. Valóban, így igaz: az anyanyelvét mindenkinek meg kell őriznie, s az újabb generációknak is meg kell tanulniuk, s olyan or­szágban, ahol ezzel az alap­vető joggal élhetnek is, vé­tek nem élni ezzel a lehető­séggel. Éppen ezért nem vé­letlen, hogy a kongresszusi küldöttek elsősorban ehhez a témához szólnak majd hozzá, arra buzdítván saját nemzetiségüket, hogy anya­nyelvűket semmiképpen ne hanyagolják el. akik életük során nem tudtak maguknak önálló otthont te­remteni. Számukra elérhetetlen egy OTP-la'kás, vagy akár a társközségekben megvásárol­ható ház is. Ugyanis ha min­denfajta támogatási formát igénybe vennének, akkor nem tudnának miből megélni a Imagas törlesztés miatt. Sz. K. D. Cs. Kevés telket vásárolnak OTP-lakások épülnek Sásdon •őst**-, i’i Fotó: Gondos Nóra Kiváló orvos Dr. Jani Lajos A szociális és egészségügyi miniszter kiemelkedő, több év­tizedes munkássága elismeré­seként „Kiváló Orvos" kitün­tetésben részesítette dr. Jáni Lajost, a Bólyi Egészségügyi Gyermekotthon igazgató főor­vosát. Életében kétszer akart meg­szökni. Először az orvostudo­mányi egyetemről, a boncte­remből, éppen a félévi vizs­gák előtt. Abban az évben Sztálin születésnapja alkalmá­ból előrehozták a vizsgákat és ő maradt. Másodszor innét Bolyból, a meggyógyithatatlan gyerekektől, ahol most is dol­gozik. A hajdani grófi birtok gé­pészének fia nem készült or­vosnak. Gépészmérnök akart lenni, méghozzá mezőgazda- sági gépészmérnök, de nem vették fel az egyetemre Kle­rikális beállítottságú, sütötték rá megfellebbezhetetlenül azon az alapon, mivel a falu­ban egy ideig nem volt más, (hát ő orgonáit a templomban nogymiséken. Később az egy­kori és Pécsett tanuló iskola- társoi biztatására újra jelent­kezett, de már az orvostudo­mányi egyetemre . . . Harminchárom évvel ezelőtt avatták, 1960-bon gyermek- gyógyászatból szakvizsgázott. A gyermekklinikai kezdés, a hároméves NDK-beli gyógyító munka, a mohácsi kórház gyermekosztályának osztályve­zető főorvosa, a megyei gyer­mekkórház légúti osztályának vezetője, (megyei főorvos-he­lyettes, és a bólyi gyermek- otthon - a pályájának leg­fontosabb állomása. Mindegyikhez kötődik siker­élménye, valami szép emléke, és a sok kedves, de megfa­kult kép kontúrja olyan hirte­len erősödik fel benne, hogy tőle teljesen szdkatlan módon csapongva beszél, mint aki sajnálná, ha egy-egy emlék felidézésével túl sokat töltene, s nem jutna idő a többire ... Járták a falvakat, a védőnők­ikel együtt magyaráztak a fia­tal édesanyáknak, megvizsgál­tatták a kutak vizét, szűrték a gyermeket, ifjúsági osztályt létesítettek és természetesen gyógyítottak. Kezdő és később szakorvosként is olyan kollé­gákkal dolgozhatott együtt, akiket érdekes módon egy szempont alapján említ: kitől mit tanult, ki mivel hatott rá. iKiben dominált a megszállott­ság, kiben a tapintat, kiben a mélységes emberség . .. Bolyban, a súlyosan fogya­tékos gyermekek otthonában mindegyikre szüksége van. Hat évvel ezelőtt, amikor ideke­rült, már eldöntött tény volt, hogy új épülettel bővül az in­tézmény. Két éven át — amíg épült az új szárny — legtöbb­ször az építkezésen találkoz­tunk, s mindig naprakészen tudta, hol tartanak, mi hi­ányzik, hogy folytatják. Kez­dettől a mai napig sok olyan véleménnyel szembesül, ame­lyek lényege: miért pont a beteg gyerekeknek épült ez a szép, korszerű létesítmény, s ő mindig ugyanazt feleli: ezek a gyerekek is érzékelik maguk körül a szépséget, a rende­zettséget, nyugtatóan hat rá­juk, de még fontosabb mind­ez az itt dolgozó nővéreknek. A hangulatos szobák, a ren­geteg virág valamelyest ellen­súlyozza azt a fizikai és pszi­chés terhet, amelyet a gyer­mekek gondozása jelent. Az Idelátogató szülőknek, roko­noknak úgy kell tudtára adnia a legtöbb esetben megváltoz- tathatatlont, hogy egyben megnyúgtassa őket: itt min­dent megkap a gyermekük, tisztességesen gondozzák és ne legyen lelkiismeretfurdalá- suk amiatt, hogy nem velük él. Valahányszor végigjártuk az épületeket, az udvart, mindig akadt néhány gyerek, aki oda­jött, megfogta a kezét, meg­simogatta az arcát, vagy le­vette a szemüvegét. . . Hi­szem, hogy ezt bármikor meg­tehetik, különben akkor sem merték volna . .. T. É. iiiiiuiiij

Next

/
Thumbnails
Contents