Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-27 / 207. szám
6 Dunántúli napló 1988. július 27., szerda Információk Házán le fajain Áramszünet lesz f. hő 23—29-ig naponta 7—IS.20 óráig Pécsett a Tettye dűlőben, valamint a Szóló utcában a Kalinyin úttól északra. Áramszünet lesz július 28-án •—15 óráig a Verseny u., Laskó u., Kapacs u. által határolt területen, valamint a PVSK és Postás sporttelepek területén. Ifjúsági turisztikai utalványok egyéni igénylőknek is Lapunk egyik korábbi számában foglalkoztunk azzal az új kezdeményezéssel, mellyel az AISH kívánta segíteni a diákturizmust 20 forintos ifjúsági turisztikai utalványok kibocsátásával, melyeket aztán bármely állami kölcsönzőben fel lehet használni sátrak, gumimatracok, hátizsákok kölcsönzéséhez. Mivel eddig csak iskoláknak, különféle szervezeteknek adtak ki ilyen kedvezményre feljogosító utalványokat, a kibocsátott 8000 db-bál mintegy 3000-et vittek csak el a MISO- ból, ahol ezentúl új határozat alapján már egyéni igényeket is kielégítenek. Egészségügyi szolgálat KORHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyelet gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika. Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi fölvételt igényló gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belgyógyászati Klinika. II. kerület: Megyei Kórház (I. sz. Bel- gyógyászati Osztály), III. kerület: I. sz. Belgyógyászati Klinika. Sebészet, baleseti sebészet, égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Pécs város és a csotolt községek ideg- és elmebetegei részére: POTE Ideg- és Elmekliniko. Szemésieti betegek: POTE Szemészeti Klinika. Felnőtt fül-orr-gégészet: POTE Fül-Orr-Gége- klinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Pécs város felnőtt lakossága részére egy helyen, a Lánc utcai rendelőintézet földszinti ügyeleti helyiségeiben minden este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 14-347. Fogászati ügyelet minden este 7 órától másnap reggel 7 óráig a Lánc utcai Rendelőintézet földszinti ügyeleti helyiségeiben — gyermekek részére is. Gyermeklakosság részére: a Gyermekklinikán, Pécs, József A. u. 7. (bejárat a Bajnok u. felől) este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 10-938. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Bajcsy-Zs. u. 23. 10/15. sz. gyógyszertár. * SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hivható a 12-390-es számon este 7 órától másnap reggel 7 óráig. * Bűnmegelőzési tanácsadó szolgálat, Pécs, Németh L. u. 16. ügyfél- szolgálatot tart minden nap 17.00- 19.00 óráig. Telefon: 41-563. * Drog-telefonszolgálat: a pécsi drogközpont telefonügyelete a 32-600- as számon hivható szerdán, csütörtökön 15—18 óráig. A telefonszolgálat tanácsot ad minden kábítószer- fogyasztással kapcsolatos problémára. A PANNON VOLÁN SIKLÓS! UZEMIGAZGATÓSAGA FELVESZ gazdasági csoportvezetőt közgazdasági egyetemi, vagy pénzügyi-számviteli főiskolai végzettséggel. Jelentkezés az üzemigazgatónál, bérezés megegyezés szerint. KEDVEZMÉNYES UTAZÁST BIZTOSÍTUNK. A magyar cserkészet története A cserkészet Magyarországon keresztény erkölcsiségre alapozott, önkéntes ifjúsági mozgalom volt, súllyal a két világháború között. Épp ezért — egyenlőségjellel a militari- zá It és kötelező leventemozgalom mellett — elparentáltuk jó 40 éven át, mint „fasiszta jellegű” szervezetet. Ami ugyanúgy nem igaz, mint sok más, amiről évtizedek múltán derült ki, hogy hamis politikai vádakkal hullott alá a negyvenes évek végének történelmi süllyesztőjébe. S mint ilyet, hallgatás övezte — mindmáig. Az ország több múzeuma is próbálkozott korábban a cserkészmozgalom bemutatásával — eredménytelenül. Ez év tavaszán, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum helytörténeti osztálya, nyilvánvalóan a reformpolitika jegyében, fölépített egy rendkívül érdekes, nagy hatású kiállítást A magyar cserkészet története címmel. Látnivalóit naponta mintegy félezren tekintik meg. Fiatalok és idősebbek; egyéni turisták, iskolai és kiránduló csoportok egyaránt. A kiállítás 1989 február végéig látható az ún. Fekete Házban, a szegedi múzeum helytörténeti oszitályán. A kiállítás legfőbb értéke, hogy nem magyaráz. Bemutat. Objektiven és a történész szemével tekinti át időrendjében e mozgalom vázlatos történetét, mindössze annyi kísérő- szöveggel, amennyi a tények és összefüggések követéséhez okvetlenül szükséges. Egyébként a kiállított rekvizitumok és kordokumentumok önmagukért szólnak. A mozgalom hibőiróI ugyanúgy, mint kimagasló értékeiről. És küzdelmeikről is ezek átmentésére egy fasizó- lódó korszakban, ahol — ellentétben a kialakult hivatalos nézeittel — nem nézték jó szemmel a pacifista beállítottságú, s a népek barátkozásá- ra alapozott ifjúsági mozgalom célkitűzéseit. Teleki Pál halálával (1941. IV. 3.) megszűnt a Magyar Cserkészszövetség viszonylagosan védett helyzete, fokozódott a szélsőjobboldal nyomása rájuk. És bár Horthy kormányzó (politikai okokból) megakadályozta a mozgalom tervezett beolvasztását a leventébe, a kinevezett új főcserkész (kis- barnaki Farkas Ferenc altábornagy) irányításával a cserkészet átszervezése elkerülhetetlenné vált - formailag. „Nemzetvédelmi” és „Országépítő" feladatok kerültek az élre. Ám a mozgalom szervezete, tiszti kara (jobbára pedagógusok), következtetésül a magyar cserkészet korábbi szellemisége, lényege voltaképp nem változott. „Hallgatólagosan” ótmentődött a háborús években is. Bocskai-sapka Kiállítás a szegedi Fekete Házban A Pécsi Cisztercita Főgimnázium 47. sz. cserkész csapatának egyik raja táborozás közben, a húszas évek végén A gödöllői cserkész világtalál kozó jelvénye került ugyan a letiltott „búr- kalap” helyére, ez viszont nem védte meg őket a honvédelmi neveléssel, a „hadrafoghatóság" mértékével elégedetlen jobboldali és fasiszta körök erősödő támadásaitól, a 40-es évek első felében. • Voltaképp mit jelentett cserkésznek lenni Magyarországon, a mozgalom különböző szakaszaiban? A lényeget, az alapelvet illetően ugyanazt jelentette. A századforduló tájékán jelentkező modern polgári gondolkodással új nevelési ideál formálódott. Ennek középpontjában az olyan öntevékeny fiú áll, ,,aki képes eredményesen, önállóan cselekedni, problémákat megoldani, egyéni véleményt formálni, dönteni; aki saját erőfeszitéseivel fejleszti testi, lelki és szellemi értékeit, praktikus ügyességét; el tudja viselni a testi és pszichikai nehézségeket, aki kiegyensúlyozott, és nyitott a szeme a természetre és az emberekre egyaránt". A cserkészet alapelvét Lord Robert Baden-Powell tábornok dolgozta ki híres könyvében (Scouting for boys) 1908- ban. „Bi-Pi” —, ahogyan világszerte emlegették —, nagy érdeme, hogy új, humanitárius eszményt állított a serdülő fiúk elé, a kreatív és önzetlen, mások javán fáradozó ember típusát. Ez az alapelv nemzeti sajátosságok és eszmények szerint rugalmasan formálható —, ennek köszönhette rohamos terjedését. Nálunk a tizes évek elején jelentek meg az első búrkalapos csoportok. Vallási különbségek nélkül, a szigorú önkéntesség elve alapján lehetett jelentkezni cserkésznek a 12. évüket betöltött fiúknak. (A kisebbek részére később „far- kaskölyök,’-csoportokat alakítottak.) A jelentkező háromhónapos jelöltidejét követően, sikeres újoncpróba és a fogadalomtétel után lehetett cserkész, bekapcsolódva a kisközösségek (őrs) munkájába. (Próbák, különpróbák.) 15—16 évesen, ha letették az I. osztályú próbát, vagy vezetők (raj, őrs), később tisztek lehettek; vagy 16-18 évesen ún. roverek, (vízi-, vitorlázó, lovas, túravezető, vagy regős- cserkészék). A cserkészéletforma (a közösség önkéntes és önzetlen szolgálata) meghatározott koron fúl is megmaradt az öregcserkészek különböző közösségeiben, klubjaiban. A cserkész szövetség megalakulásával 1914-ben bontakozik országossá a mozgalom, s válik a háború után egyre népszerűbbé. Kiépül intézményrendszere, s a harmincas évek elejéje ugrászerűen megnövekszik, mintegy 40 000 a taglétszáma. A kezdetben egyházi középiskolákban elinduló mozgalom egy harmada ekkor már ipari szakmunkástanulókból (tanon- cok) tevődik ki. Megnövekszik a magyar cserkészet nemzetközi tekintélye. A négyévenkénti világtalálkozókon (,,jamboree”Jk) elért, kimagasló eredményeik alapján a IV. „World-Jamboree”-t Magyarország rendezi meg 1933 augusztusában Gödöllőn — egyébként átütő világsikerrel. A harmincas évek politikai mozgásirányai —, bár a mozgalom továbbra is elzárkózik a napi politikától —, nem kedvezőek a baden-powell-i elvek számára. Az alapcélokat azonban, mint említettem, a fokozódó jobboldali nyomás és a Teleki halála utáni átszervezés ellenére is sikerül átmenteni jobb időkre az akkor már 50 ezer főnyi mozgalomban. Legalábbis így gondolták . . . Az 1945-ös újjászervezés vezetősége súlyos hibákat követett el. Nem vitte végig az egyébként megkezdett, radikális megújulási folyamatot. így ebből is adódott, hogy a cserkész szövetség - jobbára a szerencsétlen és káros Mindszenty-féle politika hatására —, az antidemokratikus- nak és reakciósnak bélyegezett katolikus egyház elleni, baloldali támadások egyik céltáblája lett. • A pécsi „ciszter” gimnázium cserkészcsapatának zirci táborozásakor készült fénykép. Cserkészek néprajzi gyűjtő úton egy Zirc környéki faluban. (A két archív képet dr. Bédi Imre ny. főkönyvelő gyűjteményéből közöljük.) 1946 nyarán Rajk belügyminiszter feloszlatta a szövetséget. Jogutódja (Magyar Cserkészfiatalok Szövetsége), új demokratikus alapokon megkísérli fenntartani a mozgalmat; 1947 nyarán még egy 200 tagú küdöttség képviseli hazánkat Moisson-ban (Franciaország), a világ jamboree-n, ez azonban, mondhatni, haty- tyúdala a magyar cserkészetnek. A feszülő politikai küzdelmek, az úttörőszövetség megalakításának előkészületei előrevetítik a mozgalom sorsát. A monolit hatalmi struktúra az ifjúság körében sem tűrte el a pluralitást; 1948 nyarán a cserkészet beleolvadt az akkor elinduló úttörőmozgalomba. Wallinger Endre
