Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-25 / 205. szám
1988. július 25., hétfő Dunántúli napió 3 Rétfalvy Sándor új szobra Kígyós Sándor emlékezete Állandó kiállíhás Pécsváradon Kígyós Sándor szobrászművész ebben a hónopban lett krolna 45 éves — és mi a most felállított síremlékéről számolunk be. Alkotóereje javában lehetne — és szombat este, a főműsor után egy televíziós film gyűjtötte össze mindazt, ami elmondható és megtudható róla, tőle. Ma és holnap volna szükségünk okosságára — és emlékkiállítása készül Pécsváradon, ahol első kövét megfaragta húsz éve. Síremléke újabb jelentős köztéri szobra Pécsnek, Rét fa/vy Sándor, a szobrász barát, a pályatárs alkotása. Hatalmas tömb süttői kő borítja a sírt. Tömege, robusztussága méltón idézi az egykor volt Ki. gyós Sándor szobrászt. A fed- lapon odavetve egy kabát, egy cipzáras, csatos, kámzsás dzseki, zsebéből kiáll a jólismert pipa — Kígyós kedves ruhadarabja s pipája. Baráti köre, ami országnyí volt, ismeri a már súlyos beteg álmát a sírjára terített kabátokról ... Ezt az álmot írta versbe annak idején Pálinkás György, és faragta most kőbe Rétfalvy Sándor (aki nemrég Pilinszky János síremlékét készítette el). A szombat esti posztumusz portréfilmet Kútvölgyi Katalin rendezte, Ézsiás Anikó szerkesztette a Kígyós Sándorról készített riport, a Műhelytitkok előadásai, barátok visszaemlékezései és a művek felfűzésével. Aláfestésként a művek bemutatásakor a Kígyós alakját felidéző interjúsorozat emléke, zőszavait hallhattuk. Legmeggyőzőbbek persze Martyn Ferenc, Amerigo Tot és Máko- vecz Imre szavai mellett is Kígyós kövei voltak, a meghajlított kövek, meg a tulajdon szavai. Lényeg retapintó, a húsvér valóságra vonatkozó pontos megállapításai. Kár, hogy olyan korán elment. Szükség volna most eszére és szívére. Hogy ittjórta parancsoló volt, mutatja ez a portréfilm, a megindító erejű síremlék, meg az, hogy Keserű Katalin művészettörténész tanulmányával albumot készül kiadni Kígyós Sándorrá! a Pannónia Könyvek, továbbá az, hogy kedves Pécsváradján, a várban augusztus 19-én megnyílik állandó kiállítása. G. O. Együtt a múlt, jelen és a jövő Néjy év szint-java a színpadon 30. évét- ünnepelte a Szabadteri Táncszínen a B. M. KISZÖV „Pannónia NéptencegyüfTese Harminc év nagy idő. Eny- nyi alatt már teljesen felnőtté érik az ember, megkomolyodik, tudja mit akar, és azt igyekszik is megvalósíta- ni. Talán ehhez a folyamathoz lehetne hasonlítani a Boranya Megyei KISZÖV „Pannónia" Néptáncegyüttesének első harminc évét. A gyerekkor kezdeti ösztönös tevékenysége utón a csoport egyre tudatosabban kapcsolódott be az amatőr mozgalomba, mára pedig már felbecsülhetetlen értéket, mondhatni kincsét jelent az együttes létezése. Szombaton este a jubileumi műsoron a pécsi Szabadtéri Táncszinen az együttes tagjai méltó emléket állítottak az elmúlt harminc évnek. A műsor nagyobb részét az elmúlt négy év legsikeresebb produkciói adták, nem egyhez több kedves emléke is fűződik a táncosoknak. A mozgalmas, magával ragadó nyitányt a négy évvel ezelőtti szolnoki fesztivál sikerdarabja, a Bácskai szvit adta, amely után ügyes szerkesztői fogással a Legényes következett. Az együttes több kiváló táncossal rendelkezik, de lelkesedésével és tudásával talán még közülük is kiemelkedik Reischl Imre, aki rendelkezik olyan adottságokkal is, amelyek lehetővé teszik, hogy könnyedén, szinte játszva mutassa be ezt a technikailag sokat kívánó táncot. A Bácskai szvithez hasonlóan kedves darab a műsor első felének lánytánca és az azt követő 1962. Gyulaháza. Az előző a ’85-ös szövetkezeti néptáncfesztivál, az utóbbi pedig az idei zalai kamara- tánc-fesztivál koreográfiái díját érdemelte ki, az együttes pedig a velük elért eredményekhez méltóan tálalta a darabokat szombaton este. A szünet utáni első szám mottója lehetne: néptánc- show humorral fűszerezve. Kiváló gondolat volt az ünnep alkalmából ekkora nyilvánosságot adni az együttes utánpótlás csoportjainak, a szentlőrinci Újhelyi Imre Mg. Szakközépiskola, a Janus Pannonius Gimnázium és az Úttörőlház együtteseinek, hiszen azok tagjaiból építkezik a „Pannónia". Szatmár színes képei előzték meg a Gyímesí táncokat, amelyben mindössze egyetlen pár árválkodott eredeti népviseletben a színpadon a próboru- hába öltözött többiek között. Az együttes néhány tagja komoly áldozatot hozva a közelmúltban Gyimesbe látogatott, hogy a darabhoz szükséges népviseletet elhozza. A táncosok a kintjá- rók keserű tapasztalataira emlékeztek a szokatlan öltözetű tánccal. A fergeteges finálét hozó Mezőségi táncok előtt a műsort szerkesztő Szabó Sándor újabb meglepetést tartogatott a nézők számára. Grünwald Péter szervezésében és Bo- donyi István tanításában az együttes 14-16 évvel ezelőtti táncosai, többszörös anyukák és apukák léptek a dobogóra. A szombat esti műsor zenekara külön elismerést érdemel. Különösen vonatkozik ez a prímás Ös Csabára. A kaposvári ének- történelem szakos tanár fiatalember egy lemondást követően két nap alatt tanulta be a szükséges zeneszámokat, így beugrása valóságos bravúrnak mondható. A jubileumi műsor alkalmával Aparácz Dénes, a B. M. KISZÖV elnöke adta ót Szabó Sándor művészeti vezetőnek a Művelődési Minisztérium Szocialista Kultúráért kitüntetését, Kozák László, Földényi Klára, Reischl Imre, Szilágyi Éva és Zsemberovszky Péter táncosok pedig Miniszteri Dicsérő Oklevelet vehettek át. Kaszás Endre fi dinnyéseket matői másutt kell keresni Irányi Dániel tér bódék nélkül Nem is a dinnyések hábo- rognak a legjobban, hanem azok a lakók, akik immár hatodik éve járnak ide az Irányi Dániel térre vajszlói dinnyét vásárolni. Mától ugyanis másutt kell keresni őket; az Irányi Dániel teret a mai naptól megtisztítják a bódéktól. A dinnyések ugyan már nem a régi helyükön, a tér elején árulnak, a szakközépiskolával szemközti elegyengetett, kő- zuzalékkal leteritett parkolóban kaptak helyet. Horváth Lászlóné, az árusok egyike mondja: - Elmondom, hogy tulajdonképpen mi sért bennünket. Hat éve dinnyézünk, minden évben itt árultunk. Idén is. Annak rendje-módja szerint június elején beadtuk a tanácsra a kérvényt. Akkor szóban azt a választ kaptuk, hogy rendben, de nem a régi helyen, hanem ide kell jönnünk, ahol most vagyunk. Természetesen tudomásul vettük, kifizettük az 5000 forint bérleti díjat, felállítottuk itt a bódékat, elkezdtünk árusítani. Erről a papírt azonban június 9-i dátummal csak július 15- én kaptuk meg. Ám, még mielőtt kézhez kaptuk volna ezt az engedélyt, jött két fiatalember, akik közölték, készüljünk fel, mert el kell innen költöznünk, rontjuk a városképet. Mondtam, nekünk mást ígértek. Pár nap múlva jött egy nő is a tanácsról, s megerősítette, valóban mennünk kell. Mivel ekkor már a kezemben volt az ideszóló írásos engedély, azt válaszoltam, ne itt a bódénál, szóban közöljék ezt velem, hanem a tanácson mutassák meg erről a határozatot. Nos ez megtörtént. Közölték, hiába van az engedély a kezemben, az már érvénytelen.- Nem kis költség ezt a bódét faluról ide hozatni, felállítani — veszi át a szót a szomszéd árus Török Ferenc- né. — Miéri nem mondták meg először? Júniusban még nem tudták, hogy rontjuk a városképet? Tudom, hogy nem szépek ezek a bódék, de mondtuk, mi hajlandók vagyunk vagy lefesteni, vagy drapériával bevonni, vettünk volna ide színes napernyőket, asztalokat is, hogy jól mutasson. Én megértem a város törekvését, mert ami igaz, gyönyörű most Pécs, sokat tettek érte az elmúlt időben. No, de már csak mi, dinnyések vagyunk az egyetlen ronda folt? A dinnyéseknek legalább helyet biztosítottak, egyikük a Diana térre, a másikuk a Kun Béla térre kapott engedélyt. Bitter Károlyné virágos bódéjának helyet sem tudtak biztosítani, nem is biztatják semmivel. Sír. — Pár éve megcsináltatták velem ezt a bódét, hogy szebb legyen, pénzt költöttem rá, most meg le kell bontani. Négyezer forint a nyugdijam, a férjem beteg, nem tudok annyiból megélni. Különösen most kellene a pénz, mert a lakásomat lakhatatlanná nyilvánították, de se a PIK, se a tanács nem tud helyette másikat adni. Hiába fordulok bárhová segítségért, mindenhol csak elutasítanak, most a bódémat is le kell bontanom. Nézem a teret. Valóban szép az új nyugdíjasház, a garzonházak környéke és a rendelőintézet előtti tágas, zöld tér (csak nehogy ismét sűrűn beépítsék!). Dicséretre méltó a város törekvése, hogy szépítsenek, amit lehet, hogy felszámolják a városképet rontó „szeplőket". Itt az Irányi Dániel tér nyugati oldalán még ugyancsak sok a tennivaló, ha valóban ezt szeretnék elérni. Mert meglehetősen rontja a képet az út V- alákú elágazásban lévő kis minipark elhanyagoltsága, a szemközti oldalon az egykori bódék helyén a töménytelen szemét, a motorbolt szegényes, semmitmondó, de annál porosabb kirakatai, a járda és az úttest közötti lebetonozott rész repedezettsége, az igénytelenül primitív módon való többszöri kifoltozása, ami az egészet egyetlen förtelem- mé „varázsolta", s rajta mindenütt a sok szemét, a piac bejárata előtti garázsépület vedlett falai, rozsdásodó, elhanyagolt ajtajai, s maga a piacbejárat két oldalának ronda, omladozó falai. Sarok Zsuzsa Hajókézás, városnézés, Benkó Dixieland Band koncert Esztergom helyett Visegrád az úticél Levonulóban a szennyhullám a Tiszán Idő: 1988. július 24., vasárnap. — Tovább javul a Tisza és a Szamos vizének minősége; vasárnap reggelre a Miskolci Vízügyi Igazgatóság területén harmadfokúról elsőfokúra mérséklődött a készültség a Tiszán. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főügyeletének közlése szerint a folyón a szennyhullám levonulóban van, eleje szombat délutánra elérte Tiszafüredet. Ezen a szakaszon elrendelték az elsőfokú vízmi- nőségvédelmi készültséget. A mérések azt igazolják, hogy a szennyeződés a Tiszán egyre Hígul. A Szamoson változatlanul harmadfokú készültség van. A vasárnap déli információ szerint az elmúlt 24 órában nem érkezett hazánk területére újabb szennyeződés. Ismét egy új úticéllal, de a térképen szereplő Esztergom helyett ezúttal Visegrádra indul július 30-án, reggel 6 órakor a MÁVTOURS—VDN-vonat. A 9 órai budapesti érkezést követően metróval jutnak el az utasok a Vigadó téri hajóállomásra, ahonnan 10 órakor indul közel 3 órás útjára a sétahajó. A Dunakanyar csodálatos látnivalókat kirtál az utasoknak, akik érkezés után Visegrád szépségeivel, műemlékeivel ismerkedhetnek. Az ebédet a Sirály étteremben fogyaszthatják el, és ezután idegenvezetők segítségével fedezik fel a történelmi emlékhelyeket. Késő délután, 16.30-kor indul vissza és 18.35- kor érkezik Budapestre a kirándulóhajó. Ezután a 49-es villamossal, a Kosztolányi Dezső térig utaznak a vendégek. A tér szomszédságában található a budai parkszínpad, ahol este 20 óra 30 perckor kezdődik a Benkó Dixieland Band koncertje. Az előadás után a 49-es, illetve a 19-es villamosok viszik az utasokat a kelenföldi pályaudvarig. Amennyiben véletlenül valaki lemarad e járatokról, a pályaudvar 15—20 perces sétával is megközelíthető. Innen hajnali 1 óra 5 perckor indul el, s 4 óra 52 perckor érkezik Pécsre a VDN- vonat. Részvételi jegyek a koncertjegyek árától függően 722, 719 és 661 forintért vásárolhatók. A MÁVTOURS főpályaudvari irodájában ma 9 órától 18 óráig, keddtől csütörtökig 9-től 16 óráig, pénteken pedig 9-től 12 óráig várják az utazni kívánókat. A jegyváltáshoz a mellékelt térkép felmutatása is szükséges. VDN-vonatok, 1988 E szelvény érvényes a MÁVTOURS-VDN-vonat hatodik útjára, amely július 30-án, szombaton Budapest—Visegrád úticéllal indul. Felmutatásával egy részvételi jegy váltható.
