Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-25 / 205. szám

1988. július 25., hétfő Dunántúlt napló 3 Pécsi Nyári Színház Fölújított Székelyfonó Kodály dalműve a teHyei romoknál Rég nem látott tömeg igazolta, hdigy Kodály Szé- kelytonója iránt évek múl­tán sem lohadt az érdeklő­dés, ami örvendetes jelen­ség. Annál kevésbé örvendetes az, hogy a már tömött szék­sorok közé érkező újabb né­zőcsoportok helyfoglalása, enyhén szólva, nehézségek­be ütközött. Részben a szá­mozott és számozatlan je­gyek miatt; részben az el­várható nézőtéri felügyelet hiányában. Jegykezelőket, rendezőket nem láttam. (Ha. csak az a 13—14 év körüli nogyfiú nem tekinthető an­nak, aki udvariasan megkér­dezte tőlem: „Tetszik tudni a helyét?) . .. Hót én még csak-csak, igaz (sokadmagammal) nem kis szorongással: nem ülök-e vajon másnak eladott he­lyen? . . . Hátam mögött vi­szont régi ismerősöm nem úszta meg. Kezdés előtt va­lakik felállították a helyéről (ahová nyilván leültették va- Ipkik), és rövid úton elküld­ték ... A jeles táncművész és koreográfus, akinek a nevét egész Európában is­merik, megszégyenülten ki­kullogott a nézőtérről, mint egy potyanéző, aki beslisszolt és rajta kapták... Anélkül, hogy bárki karon fogta és elnézést kérve leültette vol­na megfelelő helyre. Ezt kul- túrbotrónynaik, a nézőtér hiányzó felügyeletét anar­chiának tartom. (Évek óta ri- mánkodunk: ne adjanak ki számozatlan jegyeket!. . . Úgy tűnik — ez megoldha­tatlan.) Ezek után az előadásról. Fölfrissitésül annyit, hogy 6 éve némely dramaturgiai át­alakításokkal mutatták be Kodály művét. Elhagyták a keretjátékot, drámai helyze­tek sorozatának tekintve a népdalok-'balladók láncola­tát, középpontjában a szere­lem, elválás, elszakitottsóg örök emberi fájdalmával, tragikumával. (Ellentétben a daljáték eredetileg világo­sabb tónusaival és vidám hangulatú „happyendes" zá­róképével.) Mindez a szín­padi teljesség, a zene, a szólóénekek, kettősök, kóru­sok és mozgás, tehát a cso­port- és szólótáncelemek egyidejű és egységes hatá­sú kibontakozásának nem mindennapi élményével. Kör­nyezetben, jelmezben, dísz­letben pedig eltűnt az ere­deti székely fonóház, a komplex táncszínházi kon­cepció itt térben-időben egy általánosabb mondandót su­gall. Bagossy László rendezésé­ben lényeges változtatás nem mutatkozik. Néhány részletet talán élesebben, pontosab­ban sikerült most megfigyel­ni. így például A rossz le- /eség-ballada fölbontását és dramatikus előadását; ha­sonlóképp, táncdrámaként a Görög //ona-ba4ladát. Na­gyon szép megoldás mind­kettő. Az viszont, hogy a ,/Kitrákotty”-mesét miért a Bolhával énekelteti-játszatja el a rendező? — rejtély. . . Pláne így, „zanzásítva”, amivel éppen savát-barsát veszti a bájos humorú da­locska. Nagyon szép ellen­ben változatlanul a zárókép látványa, jóllehet több zava­ró körülmény ide is „bele- motíválódott”. Maria Theresa Uribe (Fia­tal lány) szopránját ezúttal is csillogó fényekkel és ki­fejező erővel hallottuk föl­csendülni. Gerdesits Ferenc (Fiaital legény) főképp erőt sugárzó hangszínével tűnt ki. A további vendégszerep­lők teljesítménye elmarad a korábbiakétól. Sánta Jolán (Háziasszony) kellemes alt­ja főleg a lírai dalokban ér­vényesült, alakításából azon­ban - A rossz feleség elő­adását kivéve — hiányzott az igazi drámai erő. Hasonló­kat róhatunk fel Martin Já­nosnak (Kérő) és Szüle Ta­másnak (Bolha) is. A dalo­kat, balladákat tisztes, el­fogadható nívón adták elő, színpadi jelenlétük ellenben súlytalan, erőtlen. A kórus teljesítménye hullámzó. A női karnak voltak nagyon szép pillanatai, de előfordul­tak bizonytalanságok is, fő­leg a nagy távolságra szét­húzott férfiszólamoknál. A tánckar (koreográfus: Vidá- kovics Antal) szerepkörében elfogadhatóan helytállt; a szólókat Barakonyi Aliz, Vár­nagy Péter és Bognár Jó­zsef táncolták. A zenekart Hevesi András vezényelte. Péter Anna jelmezei és Bachmann Zoltán díszlete ezúttal is jól szolgálták a rendezői koncepciót. összhatásában a fölújítás nem mutatja fel az 5-6 év előtti előadások valamennyi értékét, és akad rajta ép­pen csiszolni való is. Leg­alábbis a péntek esti elő­adás alapján. W. E. Europa laudat! Meglepő könyves­bolt Nyílva tartás reggel 8-tól 23 óráig még vasárnap is A pécsi Művészeti Könyves­bolt az Europa Cantat idején mindennap reggel 8-tól este 11-ig nyitva lesz! A Széchenyi tér aljában a bolt felkészült. Az eddig keresett, de nem kapható NDK kiadású zenei könyveket, kottákat nagy cso­magokban hozatták le, gusz­tusosán átrendezték a kiraka­tokat. Tizenegy helyszínen megszervezik az árusítást szor­galmasan, de meggondoltan. Azt mondja dr. Mednyánszky Sándorné; az üzlet vezetője: — Amit az énekesek a fe­jükben, a dallamemlékeikben elvisznek, amellé mi a táská­jukba is adjuk a magyar kul­túrát. A tizenegy elárusítóhely közül csak az egyiken, a Leő- wey Gimnáziumban lesz nem­zetközi könyv-kottakészlet, mindenütt máshol magyar. A Művészeti Könyvesbolt lendülete érthető. Hiszen kó­rusanyagot általában nem tar­tottak, csak ha valaki kérte, akkor hozatták meg. Nem köznapi igény! Most a ha­zaiakon kivül 12 nyugati ki­adó is elküldte áruját. De a kultúra szép világában is te­gyük fel a rideg kérdést: — Fáradtak lesznek majd reggel 8-tól este 11-ig!? És a szabadnapok I? — Persze, hogy fáradtak leszünk. De valahogy min­dent megoldunk. Ezt az alkal­mat nem szalaszthatjuk el. Az Europa Cantat alatt időará­nyos forgalmunkat 200—250 százalékra szeretnénk növelni! Mit is mondjunk erre? Jó dolog, ha valaki az általános és indokolt panaszkodás mel­lett nekilát és dolgozik. Euro­pa Cantat? Europa laudat! Vagyis magyarul: Európa di­csér majd! Nas ekran és Unser Dildschirm Reil József a német szerkesztőségből és Balázs Mihály a szerb-horvát szekcióból Tízéves Pécsett a nemzetiségi tv-adás Tíz éve már, hogy hazánk­ban először nemzetiségi tele­víziós adás kezdődött. Szüle­tési helye Pécs, az MTV ak­kor második életévét taposó körzeti stúdiója. Az intézmény neve ekkor bővül a „nemze­tiségi” jelzővel. 1978 februárjában került napirendre a feladat, amely szerint a Magyar Televízió II. adóján első Ízben megkezdőd­nének a hazánkban élő nem­zetiségeknek, németeknek, dél- szlávoknak, szlovákoknak és románoknak sugárzott televí­ziós adások. Pécs a rádió nemzetiségi stúdióival már sok éves tapasztalatot tudhatott maga mögött. A nemzetiségi tv-adás elsőszámú bázisa is Baranya, illetve Pécs városa lett, és azonnal a két nyelv- területen, német és horvát- szerb nyelven. Áprilisban már nemzetiségi stúdiót indított a pécsi tele­vízió, melynek egy hónapos kur­zusán nemzetiségi fiatalok vet­tek részt elsősorban, tanulták a televíziós munkát. A televí­zió máris igénybe vette a két nyelvi lektort, a Tanár­képző Főiskola német, illetve horvátszerb tanszékéről Szen­de Bélát és Barics Ernőt, akik­nek munkáját azóta sem nél­külözhetik. Miközben készült az első műsor, összeült egy, a nemzetiségi ügyekben tájé­kozott csapat, hogy közösen kitalálják a műsorok nevét: így született meg a Nas ekran, illetve az Unser Bildschirm ro­vatcím - magyarul a mi kép­ernyőnk. Az első műsort egyéb­ként május 25-28. között rög­zítették. A szerkesztőriporter Hárságyi Margit volt, egyben a nemzetiségi adások főszer­kesztője a kezdeti időkben. Wiedermann Károly rendező és Bárány György operatőr ké­szítette az első műsort. Majd sikerült megtalálni a műsorok kulcsembereit, az el­ső riportereket: először Popo- vics István tanárt, aki a hor­vátszerb adások szerkesztője lett, az év őszén pedig Wol­lart Jánost, a német műsorok felelősét, aki a Pécsi Rádiótól pártolt át. Ma már egyikük sem televíziós riporterként dol­gozik, de egyikük sem lett hűtlen a nemzetiségi kultúra ápolásához. Az első adás pontos ideje 1978. augusztus 16. 18.40; a Magyar Televízió II. műsorá­ban, fekete-fehérben volt lát­ható a műsor, amelyben Knipf Erzsébet és Popovics István a nemzetiségi szövetségek veze­tőit interjúvolta. Megjegyez­zük, hogy ugyanekkor Szege­den megszervezték a szlovák nemzetiségi adást, majd a ro­mán műsor is megszületett. Tíz év után hetente jelent­kezik a pécsi stúdió 5 perces hírösszefoglalóval német, to­vábbá horvátszerb nyelven. Havonta születik meg egy Nas ekran, valamint Unser Bild­schirm 30-30 percben. A Pan­non krónika havonta jelentke­ző adása is válogat a nem­zetiségi műsorokból. Negyed­évente 50—50 perces mellék­letet készít a német és a hor­vátszerb szerkesztőség. Műsoraikat a 10 év alatt megismerte és várja a nem­zetiségi lakosság az ország különböző pontjain, mert a pécsi tévések eljutottak vala­mennyi érdekelt területre. Augusztusra nemzetiségi gála­műsort készítettek, 60 perc­ben, magyar nyelven, hogy a többségi nemzet minél többet tudjon meg a kisebbségről. Esetünkben a hazai németek­ről, ihorvótokról, szerbekről és szlovénekről. Az első tapasztalatok Kamatemelés után VáltózaHan az érdeklődés a lakossági kölcsönök iránt Drágultak a lakossági köl­csönök kamatai. A központi intézkedés részleteiről a Pénzügyminisztérium közle­ményében olvashattunk né­hány nappal ezelőtt a napi sajtóban. Az elmúlt egy hét meghozta már felhasználói részről is az első reakció­kat, ezeknek és a rende'et várható hatásainak néztünk utána. Szabó Gyuláné, a MÉ­SZÖV Taka-ékszövetkezeti Titkárságának munkatársa:- Elöljáróban csak annyit szeretnék mondani, hogy az OTP megyei igazgatóságá­hoz hasonlóan m egyeszerte változatlan hitelkerettel fo­gadjuk ügyfeleinket. Ebben az évben takarékszövetkeze­teinknek a megyében 1163 millió farint áll rendelkezé­sére, ebből 730 milliót for­dítunk hosszú lejáratú hite­lekre. A kamatemelés hatá­sait még nem lehet ponto­san látni. 1987 első félévé­ben 8900 személyi kölcsönt adtunk ki a megyében, ugyanez a szám idén 11 300 volt. Véleményem szerint nem fog csökkenni a személyi kölcsön után érdeklődők szá­ma. A növekvő árak és re­zsi miatt az emberek kény­telenek lesznek élni még ez. zel a drágább lehetőséggel is, legfeljebb a jövőben job­ban megfontolják, hogy mire költik el a felvett pénzt A terhek megnövekedése mel­lett számítanunk kell viszont a visszafizetési morál meg­romlására. Különösen a fia­tal csalódblapítókat érinti majd érzékenyen a kamat­emelés, tovább nehezítve c. lakásszerzést és annex be­rendezését. Valamennyit eny­hít terheiken, hogy számukra az áruvásárlási kölcsön ka­mata változatlan maradt — mondta kérdésünkre Szabó Gyuláné. Az OTP Baranya Megyei Igazgatóságán az első na­pok tapasztalatai a MÉ­SZÖV Takarékszövetkezeti Titkárság pénzügyi szakem­berének előrejelzését erősí­tik. Bár a néhány napból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, az mindenesetre tény, hogy az igazgatóságban eddig nem csökkent a lakossági kölcsö­nök 'kereslete. A hét elejei rendelet nem hagyta érintetlenül az áru­vásárlásra felvehető kölcsö­nök kamatát sem, az 16 százalékra emelkedett. A be­vont árucikkek körébe tarto­zik a bútor is, ezért érdek­lődtünk a pécsi Domus Áru­ház forgalma iránt. — A megnyilvánuló keres­let miatt az az érzésem, hogy az intézkedés még nem teljesen jutott el az emberek tudatáig — mondta először Frick Ferenc, az áruház Igaz. gatója. — ■ Ám a kamatter­hek megemelése ellenére a részletekre történő vásárlás­nak még mindig nagy, és valószínűleg nagy is marad a vonzása. A bútorvásárlás havi törlesztésben nem jelent akkora terhet, amit az em­berek ne vállalhatnának. A hét eleji forgalmunk külön­ben szokatlanul magas volt, kedden 1 100 000 forint volt a bevételünk, aminek nagy részét, általában kétharma­dát, az- OTP-s vásárlások eredményezik. Szólaljon meg a vásárló is. Nock Mihályné hálószo­babútort vett, természetesen részletre. — A bútor több mint 25 ezer forintba kerül. Mivel n'em áll "endelkezésemre ennyi készpénz, ezért most, hogy végre kedvemre valót találtam, kénytelen vagyok OTP-re vásárolni. Tudom, hogy drágult ugyan a ka­mat, de nincs más választá­som. Jelen gazdjsági helyre, tünkben sokakat nem is ért váratlanul, hogy az emelke­dő árak mellett a napjaink­ban oly nagy szerepet ját­szó pénz is megdrágu.t Tu­domásul kell vennünk, meg­fontoltan kell vele bánnunk. K. E. Földessy Dénes G. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents