Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-23 / 203. szám

Krakkó és Pécs Testvérvárosok közvetlen együttműködése A testvérvárosok együtt­működése új minőség a nemzetközi kapcsolatokban. Különösen gyümölcsözően fejlődik a Wawel városa és Baranya megye, valamint a történelmi Pécs közötti együttműködés. A megálla­podás, melyet megkötöttek, határidő nélküli és folytono­san új tartalmakkal bővül. Kezdetben mindkét fél a kö­vetkező témákban jelölte meg a közös érdeklődésre számot tartó területeket: kultúra és művészetek, a helyi tanácstestületek és a képviselő szervezetek proble­matikája, műemlékvédelem, tudomány és felsőoktatás, építészet, a természeti kör­nyezet védelme, közlekedés, ifjúsági cserekapcsolatok és a sport. Természetesen nem lehet megfeledkezni a keres­kedelemről és a szolgáltató- iparról sem. Ezek a széles körű tervek két és többoldalú kapcsola­tokban valósultak meg. Len­gyel részről a cserékben a legélénkebben veszi ki ré­szét többek között: a krak­kói Művelődési Ház, a „Pod Baranami”, a Szövet­kezeti Művelődési Központ, a Krakus, a krzeszowicei Mű­velődési Ház. A néprajzzal foglalkozó munkahelyeken ki­állítások cseréjéről tárgyal­nak. Az élet más területei­ről bekapcsolódtak: a Váro­si Könyvtár, a Zeneakadé­mia, az építőművészek szö­vetségeinek helyi csoportjai, szobrászok, festők, zenészek, sportklubok, a Jagelló Egye­tem segíti a lengyel szakos hallgatókat, a Pécsi Tudo­mányegyetem magyar lekto­rokat küld Krakkóba, akik a magyar szakos hallgatókkal végzett munka szakmai fel­ügyeletét látják el. A budapesti Lengyel Ke­reskedelmi Iroda munkatár­sai véleménye szerint a vá­rosok és régiók együttmű­ködésének a legnagyobb eredményeit, hasznát a gaz­dasági cserekapcsolatokban érhetik el. Ez idáig a kétoldalú kap­csolatok az ötéves tervekre és az évente megújított ál­lamok közötti meaállapodá- sokra támaszkodtak. A leg­fontosabb ezekben a jegyző­könyvekben a kölcsönös kompenzáció. Gvakran az új tárgyalások kezdete egy ré­gebbi megállapodás végét jelenti. A gazdasági ered­mények egyre inkább bizo­nyítják. hogy a kétoldalú kapcsolatokban széles teret kaDhatnak a közvetlen kon­taktusok. Tavaly a krakkói üzletek­ben 1 milliárd zloty értékű áru jelent meg. Ennyit cse­réltek a kereskedelmi szer­vek a szocialista országok­kal. A magyar kereskedelmi partnerekkel - a Krakkó és Pécs közötti együttműködési megállapodás értelmében — együttműködnek: a Kinga és a Wanda kereskedelmi köz­pontok és az Arpis Vállalat. Legjobban a Jubilat és a Meruker Kereskedelmi Válla­latok között működik a kapcsolat, állandó árusító­helyeket alakítottak ki és többé-kevésbé rendszeresen kapnak árukat Magyaror­szágról. A közelmúltban lé­pett kapcsolatba a Wierzy- nek Turisztikai-Gasztronómiai Vállalat és a Mecsek- tourist. Az árukínálat gazda­gításához nagyon is jól jön­nének a magyar borok, mi pedig mézbort, talán Oko- cimból export sört szállíthat­nánk Magyarországra. A Miraculum nevű kozmetikai gyárnak már régóta nagy gondot jelent a csomagolás. Ezért fogadjuk igen nagy örömmel a pécsi Sopiana céggel kialakulóban levő közvetlen kapcsolatot. A magyarok avórtiák a csoma­gológépeket, mi pedig a késztermékkel fogunk fizetni. Jó lenne, ha egyre több ke­reskedelmi és gazdálkodó egység lépne közvetlen kap­csolatba. A testvérvárosok együtt­működési megállapodása alapján a Baranya Megyei Építőipari Vállalat és a krakkói KOMEX Építőipari Vállalat közvetlen kapcsola­tot alakított ki a következő területeken: segítenek a ter­vezett termelési feladatok végrehajtásában, tapaszta­latcserék az építési techno­lógiákban, valamint részt vesznek egymás sportrendez­vényein. Tavaly ott voltak a lengyel specialisták Buda­pesten is, több építkezésen. Eredményes munkájuk még a lakásépítési program tel­jesítésében is megmutatko­zott. Ezeket a kapcsolatokat egyre gazdagítjuk és minden jel azt mutatja, hogy az év végén ismét utaznak a krak­kói dolgozók Magyarország­ra. Amikor a hagyományos lengyel—magyar barátságról beszélünk, érdemes elgon­dolkodni azon, milyen tartal­mat adjunk a jelennek. Bu­dapesti nagykövetünk, Tade- usz Czechowicz úgy véli, ér­demes fejleszteni a testvér- városok közötti kereskedelmi, kulturális és gazdasági kap­csolatokat. Sokat tanulha­tunk és megpróbálhatjuk megérteni, hogyan oldjuk meg a nehézségeket. Wojciech Zurawski Krakkó egyik nevezetessége, az egykori királyi palota, a Wawel épülete A műemlékek városa Krakkó és Velence! Milyen sok közös vonása van e két ■híres városnak. Mindkettőben számtalan felbecsülhetetlen ér­tékű műemlék, mindkettő ráke­rült a világörökség listára, mindketttő nagyon megrongá­lódott. A nedvesség rágja a velencei épületek falait, a kö­zeli gyárakból a por és a gáz pusztítja kérlelhetetlenül a csodálatos építészeti elemeket. A város vezetői az egész vi­lághoz 'fordulnak segítségért. Hogy megmentsék Velencét dollárok milliárdjaira van szük­ségük. Velencéhez hasonló helyzetben van a királyi Krak­kó is. Az 1960-1980-ig terje­dő időszakban a szakértők vé­leménye szerint, a város na­gyobb pusztításnak volt kitéve, mint a keletkezése óta eltelt teljes időszakban. Krakkó ro­hamosan fejlődött ekkor, fej­lődött az ipar és a gazdaság. A város 730 ezer lakosának munkahelyet, lakást, meleg vi­zet kellett biztosítani. Ezek a kényszerítő körülmények jobban igénybe vették a város anya­gi erejét, mint a szétesőfélben lévő waweli domb, a maga világszínvonalú műemlékeivel: a kiráyi várral és a székes- egyházzal, az összedölőben levő gótikus és rene­szánsz lakóházakkal, a Su- kiennice pusztuló dombor­műveivel, Európa egyik legré­gebbi egyetemének — a Ja­gellónak —, épületeivel, stílusos templomaival. A gyárak és üze­mek több ezer tonna port és gázt bocsátanak ki, melyek el­pusztítják az épületek homlok­zatán a díszítéseket, a relie­feket, a kőpárkányokat. A sa­vas eső ijesztő gyorsasággal emészti fel a Zsigmond kápol­na arany lemezeit, tóhát o fémet, melyről azt 'hittük min­dennek ellenáll. Mindamellett, hogy Krakkó egyike a 12 műemlék-város­krakkóiak és az idelátogató turisták bőkezűen dobják be pénzeiket. Eddig körülbelül 4 milliárd zloty, csaknem 300 000 dollár és 45 000 rubel gyűlt össze a perselyekben. A Posztócsarnok (Sukiennice) előtt, a piactéren nak, melyet az UNESCO a világörökség listára vett fel, ebből semmiféle támogatást nem élvez. Krakkó megmenté­se tisztán lengyel ügy. Krak­kó lakossága, a város vezetői elhatározták, hogy (hozzálát­nak a város felújításához. 1978 végén megalakult a Mű­emlékfelújító Bizottság, melyet állami vezetés támogatott. Az emberek nem sajnálták a pénzüket, melyet a felújításra szánt csekkszámlára küldtek be. A főtéren .és Krakkó több, a turisták által kedvelt idegen- forgalmi központján perselye­ket állítottak fel, melyekbe a Krakkó Lengyelország legré­gebbi egyetemének, a Jagelló Egyetemnek a városa nap­jainkban is, az egyetemisták központja. A csaknem 800 ezer lakosú városban mintegy 50 ezer egyetemista tanul. Jelen­létük szinte minden lépésnél érzékelhető és Krakkónak kü­lönleges hangulatot ad. Külö­nösen a tanítási szünetben ér­zékeljük hiányukat, amikor leg­többjük elutazik Krakkóból. A fiatalok 11 felsőoktatási intézményben tanulnak Krakkó­ban. A választék tehát óriási.. A Jagelló Egyetem öt karán kívül a Műszaki Egyetemen, a Kohó- és Bányászati Akadé­mián keresztül — mely jó hír­névnek örvend külföldön is, az Orvosi Akadémián, a Mező- gazdasági Akadémián, a Ta­nárképző Főiskolán, a Szép- művészeti Főiskolán, a Színmű­vészeti Főiskolán, a Zeneaka­démián, a Közgazdasági Aka­démián, a Testnevelő Főisko­lán évente több ezer egyete­mista tanul. Ha ehhez még hozzátesszük a Katonoi Főis­kolát és a Teológiai Akadé­miát, akkor szinte teljes képet Az egyetemisták központja nyerhetünk a fiatalemberek krakkói képzéséről. A városnak gondoskodnia kell a megfelelő körülmények megteremtéséről, Hogy az or­szág különböző pontjairól ér­kező egyetemisták tanulni tud­janak. A krakkói felsőoktatási intézményeknek nagyon sok he­lyen vannak épületei, de még­is állandó helyhiánnyal küsz­ködnek. Elsőbbséget élveznek a' kollégiumi elhelyezésben, a diákmenzán azok a hallgatók, akik alacsony kereseti színvo­nalú családokból származnak. Jelenleg az úgynevezett szo­ciális minimum, mellyel kollé­giumi férőhelyet és menzát kapnak, valamint megfelelő összegű ösztöndíjat a 14 000 zloty egy főre eső átlag. Azok a hallgatók, akiknél az egy főre eső átlag kevesebb ennél az összegnél a családban ösz­töndíj kiegészítést kapnak. A többieknek magukról kell gondoskodniuk. Jelenleg egy szobát, vagy lakást bérelni igen költséges. Túl a többnyi­re mesebeli összegekről, még igen sok szervezési probléma is adódik. Maguk az egyetemisták mégsem panaszkodnak, a Krakkóban eltöltött évek emlé­kezetes és szép, tartalmas idő­ként maradnak meg emlékeze­tükben. Sokün vállalnak mun­kát, újságkihordást, takarítást és persze igyekeznek jól tanul­ni, mert a tanulmányi ered­ménytől is függ az ösztöndí­juk. Tény mindennek ellenére, hogy nem csupán az élet anyagi oldala érdekli a fiata­lokat. Idén huszonnegyedik al­kalommal rendezték meg a Krakkói Egyetemista Dalfeszti­vált. A fellépő egyetemisták és a közönség egyértelműen igen magasra értékelte ennek a fesztiválnak a színvonalát. Ál­landóan jelen vannak a diák­klubokban is, ezek közül vál­tozatlanul a legnépszerűbb az óváros piacterén található Jaszczary, ahol az Énekelni mindenki tud rendezvényeken és a keddi jazzkoncerteken mindig nagy a tömeg. Ugyancsak sok az érdeklődő a diák színjátszók fesztiválján, a filmesek bemutatóin is. A legnépszerűbb jelenleg a vi­deó, olyan műsorokat tudnak itt megnézni több klubban is, melyeket egyébként még nem vetítenek mozikban. De van­nak még egyéb rendezvények is, ilyen például a tánctanfo­lyamok szervezése. Az egyetemista élet mind­emellett sem csupán a szóra­kozást jelenti, hiszen minde­nek előtt a tanulás, a könyv­tári, levéltári munka, a ta­pasztalatok gyűjtése tölti ki életüket, mi csupán abban-se­gíthetjük őket, hogy lehetősé­geket adunk nekik a sokirányú érdeklődés felkeltésére és az önálló kezdeményezések ki­bontakoztatására. Z. S. Jelentős változást eredmé­nyezett a (Minisztertanács 1985. február 18-i határozata, mely­nek értelmében biztosítani kell a műemlékfelújítások anyagi és egyéb feltételeit. Ez a határozat kötelezte a köz­lekedési minisztert Krakkó köz­lekedési hálózatának átdolgo­zására, a környezetvédelmi mi­nisztert pedig egy olyan prog­ram kidolgozására, mely lehe­tővé teszi a levegő, a víz és a talaj minőségének javítá­sát. A közlekedési hálózat át­szervezése és a levegő tisztí­tása lehetővé teszi, hogy va­lóban hozzálássunk Krakkó műemlékeinek felújításához. Van mit védenünk Krakkóban, ugyanis 6 ezer műemlékobjek­tum található, .melyből 1500 áll védelem alatt. Ebből 620 azon­nali építészeti beavatkozást igényelne. A felújítás megkez­désének pillanatától sok min­den történt. A Felújítási Ható­ság igazgatója . szerint, már 460 objektum nyerte vissza ere­deti szépségét, ebből 60 olyan komplex tevékenységet igényelt, hogy az alapok megerősítésé­től a teljes felújításig, és vé­gül az eredeti funkció vissza­állításáig minden munkát el kellett végezniük. A többi épü­letben megerősítették az ala­pokat, a tetőszerkezeteket és felújították a vezetékeket. Hosszú távú elképzelések is születtek, a legfontosabb az 1986—1995-ig terjedő időszak­ra tervezett munka, melynek értelmében 120—130 objektumot kell felújítani és további ezer­nél állagmegóvást végezni. Minderre több milliárd zloty fog elmenni. A műemléképüle­tek között, melyek felújításra várnak, sok a gótikus és rene­szánsz lakóház, számos palo­ta van köztük, de közéjük tar­tozik a Slowacki Színház is, a város egyik legértékesebb épülete. Itt, a színházban a közelmúltban kezdték meg a felújítást, mely 1993-ig tart majd, tehát akkor fejezik be, mikor a színház 100-dik évfor­dulóját ünnepli. Krakkónak segítenek más lengyel városok is. Közülük több vállalja egy-egy objek­tum felújítását. Nagyon konk­rét segítséget nyújt a szom­szédos katowicei vajdaság. Egy Krakkó központjában található palota felújítására 50 millió zlotyt ajánlottak fel, és Ígé­retükhöz híven igyekeznek 1990-re visszaállítani eredeti ál­lapotába ezt a szép épületet. Hasonló megállapodást kötött Krakkó déli szomszédja Nowy Sacz. Felújítja a Jagelló utcá­ban található turistairoda épü­letét. Lódz segít a Maria tér 3. alatti épület felújításában, Opole pedig a Jagelló Egye­tem három jelentős épületét újítja fel. A főváros — Varsó, részt vesz a Collegium Juridi- cum műemléképületének fel­újításában. A közelmúltban határozat született a nagyobb műemlék­együttesek teljes felújítására is. Ezek közül az egyik legérté­kesebb terület a Kazimir zsidó­negyed, melyet nagyon meg­rongáltak az évek. Kezdetben ez teljesen- egyedülálló mó­don önálló városként működött, melyet 1335-ben Nagy Káz- mér alapított. A városnál; vol­tak fénykorai, mélypontjai, és végül is Krakkóhoz csatolták. Ebben a kerületben jelenleg 25 000 ember él, mintegy 760 épületben. Ezt a kerületet is felvették a világörökség listá­ra, mivel olyan egyedülálló ér­tékű műemlékek és urbanisz­tikai megoldások találhatók benne, melyek másutt ilyen mennyiségben nem lelhetők fel. Az elmúlt években a leg­értékesebb műemlékeket hoz­ták-rendbe: templomokat, a zsinagógát, a városháza tor­nyát, jelenleg a lakóházak fel­újításán a sor. Ebben a kerü­letben található Európa egyik legépebben megőrzött zsidó temetője is. Egy más jellegű, de nem ke­vésbé értékes együttes a Ka- noniczna utca. Az utcában álló 24 épület közül 8 a legmaga­sabb értékű műemlék, 14 pe­dig műemlékjellegű épület. A házak a gótikus és reneszánsz időkből származnak, és a szakértők véleménye szerint, Európa legértékesebb műem­lékegyütteseinek egyike. Mikor nyeri vissza Krakkó régi fényét? Ügy gondolom, kö­rülbelül 2000-ben. És akkor nemcsak a királyi várban, a waweli székesegyházban, a Sukiennicében gyönyörködhe­tünk, hanem a sok gyönyörű felújított lakóházban, palotá­ban is. Zbigniew Satala 1988. július 23., szombat HÉTVÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents