Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-23 / 203. szám

il világ most nemzetközibb, mint valaha Nyolcadszor rendezték meg júniusban — a fehér éjszakák időszakában —, a finn—magyar barátsági he­tet — Finnországban és Ma­gyarországon egyidőben —, amire 1967 óta hároméven­ként kerül sor, és „a népi diplomácia — mint azt Horváth István belügymi­niszter helsinki beszédében mondotta —, úttörő, példás és eredményes megvalósulá­si formája.” Pécsről 16 tagú küldöttség látogatott ez al­kalommal testvérvárosunkba, Lahtiba Piti Zoltán tanács­elnök vezetésével. Az egyhe­tes program betekintési le­hetőséget nyújtott egy jól kormányzott, most is egész­ségesen fejlődő, kiegyensú­lyozott ország életébe. A barátsági hét előtt Jyväskyläben megtartották a 24—24 testvérváros polgár- mestereinek konferenciáját. A tanácskozásról dr. Patla Károly, Pécs Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tagja számol be. Az I. magyar—finn testvér- városi konferenciát 1979-ben Budapesten tartották. Ezt kö­vette az 1982-ben Espooban és az 1985-ben Debrecenben tartott találkozó. Ez évben Jyväskyläben került sor a IV. konferenciára. Az értekezlet résztvevői há­rom témakörben folytattak vé­leménycserét. Mindegyikben két-két előadás hangzott el — egy magyar és egy finn. Személyes kapcsolatokat! Az első témakör a testvér- városok tevékenységének fej­lesztése, az ezzel kapcsolatos elvárások és a fiatalok rész­vétele volt. A finn előadó Seppo Valisalo Lahti város polgármestere megállapította, hogy a vi'txLg most -nemzetkö­zibb, mint valaha, és a népek közötti kapcsolatok egyre ja­vulnak. Az első magyar—finn testvérvárosi kapcsolatot Lahti és Pécs között kezdetben az érzelmi szempontok, a régmúlt­ból eredő rokonság tudata táplálta. A kapcsolatok az idő múlásával egyre tartalmasabbá váltak és ma már a hivatalos városi és baráti kapcsolatok mellett, általános a különböző szakmai, kulturális és sport­egyesületek kölcsönös cseréje, valamint a két városban ren­dezett kiállításokon a gazda­sági szervezetek részvétele. Az együttműködés városi anyagi terhei már nem növel­hetők. Azon kapcsolatokat kell fejleszteni, amelyek nem hoz­nak már további anyagi meg­terhelést. Ilyenek a két város lakói közötti személyes kap­csolatok és a közös informá­ciócsere. A fiatalok turizmusá­ban látja a legjelentősebb to­vábblépési lehetőséget. Fejlesz­teni kell az információcserét a híradástechnika új lehető­ségeinek bevonásával. Célsze­rű lenne, ha a Lahti Testvérvá­rosi Bizottság megszervezné az iskolákban a testvérvárosokról szóló rendszeres ismertetést. Az utazási irodáknak is töb­bet kellene foglalkozniuk a testvérvárosok életével, rend­szeres tájékoztatást adni napi életükről, kiemelkedő hazai és nemzetközi rendezvényeikről. Szolnok tanácselnöke Bálint Ferenc előadását azzal vezet­te be, hogy a testvérvárosi kapcsolatok a társadalmi élet minden területén lehetőséget nyújtanak egymás megismeré­sére, és olyan tapasztalatok megszerzésére adnak módot, melyek mindkét fél javát szol­gálják. A kapcsolat ma már átszö­vi a gazdaság, a kultúra és az egészségügy sok fontos te­rületét. Részletezte, hogy a szolnokiak hogyan tanulmá­nyozták a finn építészetet, a lakáskultúrát, a kommunális ellátást, a közigazgatás kor­szerűsítését, a művészeti moz­galmakat, a klubéletet, az ön­tevékeny társaságok szociális, sport- és kulturális akcióit. Külön kiemelte a vízügyi és vasúti dolgozók rendszeres kapcsolatát, és a szolnoki pa­pírgyár beruházásán dolgozó QHÉTVÉGE Lahti ban befejezéséhez közelednek a jövő évi si-világbajnokság előkészületei. Épül a 900 ember elhelyezésére alkalmas falu, áll már a sajtóközpont. Ötödször rendezik meg itt a világbajnok­ságot. A 73 méter magas nagysáncon 124 méter a rekord. Illepi diplomácia Három év múlva Pécsett tartják meg a testvér- városok polgármestereinek konferenciáját finn szakemberek munkáját. Szélesedik a városi magyar­finn baráti kör kapcsolatrend­szere is. December 6-ról, a finnék nemzeti ünnepéről éven­ként megemlékeznek. Rend­szeresítették a fiatalok csere­látogatását. A nagy átrendezés után A második téma: a struktú­raváltás az ország, és különö­sen a városok szemszögéből. A téma érdékességét hazai időszerűségén túlmenően az adta, hogy Finnországban a nagy szerkezetváltás már az elmúlt évtizedben lezajlott, de a nagy átrendeződés után to­vábbra is folyamatosan szá­molni kell az ebből adódó vál­tozásokkal a társadalmi és gazdasági életben. Jaakko Lóvén, Jyvöskylö polgármestere, előadását a fogalom tisztázásával kezdte. Szerinte struktúrán azt a mó­dot kell érteni, ahogyan egy bizonyos egység részei viszo­nyulnak egymáshoz. A struk­túraváltás az ebben a viszony­bon történő változást jelenti. Változó világban élünk, a változás tartós. Ennék külön­böző fázisai felgyorsultak és a változásoknak a napi tár­sadalmi döntéshozásra gyako­rolt hatása 'hangsúlyosabbá vált. A gyors változások követ­keztében felhalmozódtak a társadalmi problémák, az egyénekben erősödött a bizony­talanság érzete, azért a tör­vényhozás tudatosan lassította a struktúraváltozást. Állami feladatként jelentkezett az el­maradt fejlődő területek támo­gatása, a főváros és közvetlen környéke fejlesztésének mérsék­lése, a területi központok ki­alakítása. A gazdasági és társadalmi struktúra változá­sának követése, az ehhez kap­csolódó sokirányú új kérdé­sekre történő felkészülés a társadalomtudósok és a ku­tatóintézetek széles körét fog­lalkoztatja. Különböző elméle­tek születtek a változások kö­vetésére, előrejelzésére, ame­lyek a társadalom és a gaz­daság sok részterületével is foglalkoznak. A társadalmi struktúrában azon városok sze­repe emelkedik ki, amelyek egyetemmel, ifi. főiskolával rendelkeznek. Finnország e struktúraváltási helyzetben olyan fejlesztési alternatívát választott, amely sok szempont­ból kedvező az új aglomerá- ciós központok számára, más­részt tudatosította azt a tényt, ihogy az ország egy egészet alkot, amelynek fejlődési ered­ménye azonos a részterületek fejlesztésének az összegével. A folyamatban lévő struktúravál­tós különösen a régi ipari vá­rosok számára jelent kemény megpróbáltatásokat. A váltás nemcsak a gazdaság, 'hanem a szociális körülmények átfor­málását is jelenti. Előtérbe ke­rültek a kommunális kérdések, a lakosság érintett részének szakmai átképzése. A népgaz­daságra és a városokra vonat­kozó általános elvek mellett tudomásul kell venni, hogy minden városnak önmagának kell átgondolnia alternatív le­hetőségeit, az átrendeződés alapján jelentkező gondok meg­oldására irányuló feladatait. A feladatok megoldása egyre gyorscbb döntéshozatali rend­szert igényel, amelynek rugal­masnak is kell lennie, a struk­túraváltás mellékhatásainak minél zökkenőmentesebb leve­zetésére. Dr. Orosz István Miskolc város tanácselnök-helyettese is­mertette Miskolc fejlődését, gazdasági helyzetét. Rámuta­tott arra, hogy a gazdasági szerkezetváltás nyomán jelent­kező feladatok arra kényszerí­tették a város vezetését, hogy új módszerekkel és eszközök­kel segítsék ezek megoldását. Ez irányú fontosabb tevékeny­ségük, céljaik a következők: — támogatnak minden kez­deményezést, amely korszerű termelési módszerek és szolgál­tatások letelepítésével új ága­zatokat honosít meg a város­ban és annak vonzáskörzeté­ben. — A kedvező irányú elmoz­dulást az államigazgatás kü­lönböző eszközeivel segítik, így innovációs főmérnököt állíta­nak be, segítik a fejlesztési partnerkapcsolatok létrehozá­sát, feltárják az új telepítések elősegítésére szolgáló infra­strukturális lehetőségeiket, és anyagi kedvezményeket is nyújtanak. — Az egyetemi és középis­kolai oktatást a várható igé­nyekhez igazítják. — Javítják a környezetvéde­lem terén fennálló feszültsége­ket. — Átképzéssel segítik a munkaerőfelesleg átcsoportosí­tását. Az együttműködés közvetítői A harmadik térrfa a „Test­vérvárosok gazdasági és ke­reskedelmi együttműködésének lehetőségei és feladatai". Piti Zoltán Pécs város tanácsának elnöke bevezetőjében a kis or­szágok világgazdasági helyze­tével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy ez az állapot előny és hátrány forrása is lehet. Előnyként említette, hogy nem kell egyidejű és minden ága­zatra kiterjedő kutató és fej­lesztő tevékenységet végezniök, mert ha késéssel is, de átve­hetik a technikai haladás eredményeit. Hátrány viszont, hogy a kis országoknak job­ban kell alkalmazkodniuk a külső környezethez és annak változásaihoz. Pécs az országban az el­sők között kapcsolódott be a testvérvárosok mozgalmába, így közvetlenül érzékeli a mozga­lom fejlődését, annak tartal­mi megújulását. Ma az ön- kormányzati (igazgatási) mun­kakapcsolatok mellett, szerte­ágazóak az óktatási és közmű­velődési intézmények, a sport­egyesületek és utazási irodák közötti kapcsolatok. A közvet­lenül mérhető eredményeket a gazdasági kapcsolatok adják. Az egymással hivatalos kap­csolatban álló testvérvárosoik fontos közvetítői a gazdálko­dó szervek egymásra találásá­nak. Ezt jól szolgálják a rend­szeres időnként szervezett gaz­dasági kiállítások és vásárok. E tevékenységben ma már a kereskedelmi kamarák is részt vesznek, amelyek tevé­kenységét az együttműködés­ben növelni kell. A kiállítások és vásárok mellett egyre nö­vekvő figyelmet kell fordítani a termelő és kereskedelmi vál­lalatok folyamatos árucseréjé­re, a termelés kooperációjára, valamint a közös vállalatok lé­tesítésére. Az előadó szólt Pécs és Lohti immár több, mint 30 éves testvérvárosi kapcsolatáról, részletezte a fejlődés egyes ál­lomásait, majd aláhúzta a szellemi termékek, a különbö­ző képzettségű szakemberek rendszeres cseréjét. Az idegen- forgalmi és vendéglátóipari szakemberek kölcsönös ta­pasztalatcseréik keretében nemcsak szakmai gyakorlatot végeznek, hanem a „nemzeti hetek" keretében bemutatják a testvérnemzet táplálkozási szokásait, ételkülönlegességeit. Igen hasznos a szociális, és az egészségügyi szakemberek közös munkája is a komplex szűrési rendszer, és az ellátás szervezéstechnikájának elsajá­títása terén. Hangsúlyozta, hogy a sokirányú kapcsolat- tartás mellett, növekvő figyel­met kell fordítani vállalataink kölcsönös érdekeltségen alapu­ló gazdasági kapcsolataira, fejleszteni kell a szakemberek cseréjét, a pályázati rendszer­rel kell segíteni a fiatalok szakmai továbbképzését. Kari Talvitie, a kereskedelmi és ipari minisztérium tanácso­sa, Finnország népgazdasági helyzetéről szólt, és aláhúzta azt a tényt, hogy a kereske­delmi és gazdasági kapcso­latok, az egyes nagy szerző­déskötések és szállítások mel­lett, sok kis ügyletből tevőd­nek össze, ezeket fokozottab­ban kell megbecsülnünk, és keresni kell a fejlesztési lehető­ségüket. Piti Zoltán javasolta, hogy o testvérvárosok képviselői há­rom év múlva Pécsett találkoz­zanak. A konferencia egyetér­téssel fogadta Pécs város ta­nácselnökének meghívását. Hétről Hetre Pécsi körkép A Pécsi Közúti Építő Válla­lat pernyebázisú keverőtelepet létesít a Hőerőmű melletti 6270 négyzetméternyi területen. A tanács támogatja a hőerő- művi pernye felhasználósót, ezért a végrehajtó bizottság ötvenforintos négyzetméteren­kénti áron adja át a tanácsi kezelésben levő területet. Ugyanitt a MECSEKÉP is ha­sonló céllal létesít üzemet. * A pécsi TSZKER bővíti a Va­dász utcai Mini ABC tevékeny­ségét. Az élelmiszerellátás mel­lett szőlészeti, borászati, kerté­szeti és vegyianyag árucikkek forgalmazását is tervezi. Elké­szítette az épület bővítési ter­veit: 110 négyzetméterrel toldja meg az üzletet. * Az AGROKER Áruház is bő­víti szolgáltatásait a Közraktár utcában. Négyállásos gépko. csimosót és javító részleget lé­tesít. A terv megvalósításához szükséges területet térítésmen­tesen kapta meg a városi ta­nácstól, mert az AGROKER ^ ' s;. . szemét. A kis utcai edényeket is legalább naponta kétszer kellene üríteni, mert rendsze­rint délelőtt megtelnek. A kézi úttisztítással kapcsolatban az a közterület-felügyelők észre­vétele, hogy kevés a takarító létszám, és ez a kevés ember sem 'használja ki a munkaide­jét. A kora reggeli órákban bokrok alatt, padokon pihen­nek, többször kellett bírságot kiszabni, mert a közterületen alkoholt fogyasztottak, * Elkészültek a nyilvános il­lemhelyek a belvárosban: meg. kezdődött a Széchenyi közi és az Esze Tamás utca 5-ben le­vő műszaki átadása (ez utób­binak ideiglenesen a Landler Jenő utca felől, a városfalon nyílik a bejárata). A Város- gondnokság a jövő hét elején veszi át és üzemelteti a nyil­vános illemhelyeket. * A PKUV befejezte a Felső- havi út keleti oldalán - az Ady és a Losonc utca között - a járda aszfaltozását. A ^flU 4 ISHHhi Megszépült a Barbakán-kert és környéke. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat a héten befejezte és átadta a felújítási munkát. vállalta a területrendezés költ­ségeit, sőt korábban, az öt­ven férőhelyes közterületi par­koló létesítésekor a Hídépítő Vállalat telepének átköltözteté­sével járó anyagi terheket is. Helmuth Hildebrandt, az Egészséges Városok Mozgalom egészségmegőrzési konzulense a napokban járt Pécsett, a ta­nács egészségügyi osztályának vendégeként. Kidolgozták a mozgalom novemberi munka- értekezletének részletes prog. romját, amelynek alapvető fel­adata a jövőre Pécsett rende­zendő világkongresszus előké­szítése. * A tanács Adó- és Illetékhi­vatala tájékoztat: a kisterme­lői borértékesítéssel kapcsola­tos gondok enyhítése érdeké­ben — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kez­deményezése alapján — a la­kossági borforgaími adó idei fizetési rendjét módosították: Az igazoltan (a felvásárlási kapacitás miatt) eladhatatlan borkészlettel rendelkező ma­gánszemélyek az általános szabályok szerint 1988. márci­us 15-ig, illetve szeptember 15-ig adópótlék nélkül fizethe­tő borforgalmi adójukat eze­ken a határidőkön túl is egy­ségesen a bor értékesítéséig, de legkésőbb 1988. december 31-ig fizethetik be adópótlék­mentesen. Pécsi KÉV elkészült a Perczel utca déli oldalán a járda ja­vításával, míg a Munkácsy iMihály utca 24. előtt a csa­padékvíz-kifolyó építésével. A PKUV megkezdi a Kálvária lépcső mellett a korlát építé­sét. A Pécsi KÉV-pedig a Széchenyi közben az északi ol­dal járdájának és az úttest­nek a felújítását - a munka idejére lezárják a Széchenyi közt. Szintén a Pécsi KÉV ja­vítja a következő napokban a Káptalan utcai támfalat. * Közműépítéseket kezdtek a héten: július 18-tól lezárták az Aknász utcát, mert gázve­zetéket épít a Favorit gmk, Szintén július 18-tól zárták le a Sztahanov utcát, mert szép tember 10-ig gázvezetéket épí a Mélyép gmk. A Geo-techni ka '86 gmk gázvezetéket épí az Engels úton — a dr. Szán tó-Blaha utca között — júliu 20-tól szeptember 30-ig. / forgalmat az út félszélességé ben biztosítják. * A Városgondnokság közi hogy intézkedett a lakossác bejelentésekre: a Bőrklinil« előtti útsüllyedés helyreállító sót megrendelte a Pécsi KÉV nél. A Geisler Eta utca előtti szennyvízakna fedlapjá nak cseréjét szintén megren delte a Pécsi Vízműnél. 'Puskin utcában a lámpateste cseréjét kérte a DÉDÁSZ-tá * * A Közterület-felügyelet mun­katársai az elmúlt napokban különös gonddal figyelték a köztisztaság helyzetét. Tapasz­talataikról tájékoztatták a Pé_ esi Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalatot is: a szemét­szállításkor a konténerek és kukák ürítése után nem taka­rítják össze a mellé szóródott szemetet, ütlegelik az edénye­ket, hogy a beragadt hulladék kijöjjön belőlük, ezért egyre több a tönkrement szeméttá­roló, és mellette halmozódó >an a gáiveze íz nőm készül út 39-nel « irekvés utcába A Városgondnokság ellenőrizte kiadott engedélyeket, és kiderül hogy több cég nem készült ol munkával a vállalt határidőre: Mélyépítő gmk nem fejezte be a I. Ötéves Terv utcában ték-építést. A DDGáz el a Felsőbalokány gázbekötéssel, a Törekvés a gázvezeték bekötésével és Alsóbalokány út 55-ben a gázbeki téssel. A Pécsi Vízmű nem fej« be a. Szondy út 4-ben, a Bara vár út 12-ben és a Hegyalja 72-ben a vízvezeték bekötését, val mint a Dobó István úti Kodá Gimnáziumnál szintén bekötését. Gáldonyi Magdolna 1988. július 23., szombc

Next

/
Thumbnails
Contents