Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-23 / 203. szám

Dunántúli napló 1988. július 23., szombat C rósz Károly Kaliforniában (Folytatás az 1. oldalról) ■válaszában. — Úgy látjuk, hogy Reagan elnök az utóbbi évek­ben olyan politikát bontakoz­tatott ki, amelyben nemcsak a nagyhatalmaknak, hanem a kisebb országoknak is na­gyobb szerep jut. Ahhoz, hogy egy kis ország aktívan vegyen részt a nemzetközi életben, meg kell ismerkednie a nagy­hatalmak politikai elképzelé­seivel is. A tőlünk keletre eső nagyhatalom politikáját, bíz­vást mondhatom, jól ismerjük. Most ugyanezt szeretnénk el­érni a tőlünk nyugatra eső nagyhatalommal is — mondot­ta a kormányfő. Egy másik kérdésre válaszol­va leszögezte: a konzultációk hozzájárulhatnak a még min­dig fennálló, bár gyorsan csökkenő fenntartások felszá­molásához, amelyekkel az Egyesült Államokban a som­máson kommunista rendszerek­nek minősített államok iránt viseltetnek. A sok kérdés közül több vo­natkozott Magyarország kül- kopcsolataira. Grósz Károly egyebek között elmondotta: Fokozatosan rendezni kívánjuk kapcsolatainkat Izraellel. En­nek feltételeiről Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel is tárgyak. Jelenleg megbeszé­lések folynak egyebek között izraeli Malév-iroda nyitásáról és a menetrendszerű légijórat beindításáról. Grósz Károly is­mertette a Közös Piaccal nem­rég létrejött megállapodást is. Egy kérdésre válaszolva részletesen szólt arról, hogy milyen összefüggést lát a ma­gyar reformok és ai Szovjet­unió által megvalósított, illet­ve tervezett reformok között. Leszögezte: nemzeti érdekünk- nem tekintjük azt, hogy a Mihail Gorbacsov által képvi­selt reformok megvalósulja­nak. De ezek alakulásától füg­getlenül folytatjuk Magyaror­szágon a tervezett politikai és gazdasági reform megvalósítá­sát. Azt is leszögezte, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok alakulása ugyan befolyá­solja a magyar-amerikai kap­csolatokat, de nem jelent azokban egyedüli, meghatáro­zó tényezőt. Külpolitikánkat nem tesszük függővé ettől: annak a magyar nemzeti érde­keket kell szolgálnia. Elénk derültséget keltett, amikor a kérdésáradat lezárá­saként még azt is megkérdez­ték a magyar miniszterelnök­től, hogy miként készíti el a gulyást. Grósz Károly készsé­gesen ismertette saját recept­jét, nem kis gondot okozva a tolmács szerepét betöltő ma­gyar diplomatának, aki azon­ban derekasan megoldatta a szokatlan feladatot: még a marhalábszár angol megfele­lőjét is kapásból tudta. A befolyásos üzletemberek­ből, politikusokból álló kö­zönség, amelynek soraiban szép számmal voltok amerikai mogyar üzletemberek is, igen nagy rokonszenvet tanúsított a kormányfő iránt: beszédét, választóit sok alkalommal megtapsolták, s az előadás után több százan kérték meg, hogy adjon autogramot. Ami ennél fontosabb: a küldöttség tagjainál, szakértőinél máris többen érdeklődtek az üzleti kapcsolatok megteremtésének új lehetőségei, vagy egysze­rűen egy magyarországi láto­gatás iránt. A San Franoisco-i kereske­delmi kamarában tett látoga­tással folytatódott pénteken reggel Grósz Károly kaliforniai programja. Az MSZMP KB fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke a fontos amerikai pénz­ügyi és gazdasági központ ve­zető üzletembereinek újabb csoportjával találkozott, a gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségéről adott számukra ismertetést. Szólt azokról a tervekről, ■amelyek változást ígérnek. Az egyetemi felvételnél például a későbbiekben kötelező lesz egy idegen nyelv felsőfokú ismere­te, a végzett egyetemisták, a nappali tagozatos hallgatók közül is minél többnek sze­retnénk biztosítani azt a lehe­tőséget, hogy ismereteit kül­földi egyetemeken bővítse. Ugyancsak külföldi gyakorlat lehetőségét szeretnénk nyújta­ni minél több szakmunkásnak. Felmerült a lehetőség, hogy Budopesten olyan egyetemi központot hozzanak létre kül­földi és magyar hallgatóknak, ahol a képzés nyelve az angol és nemcsak magyar, hanem meghívott kiváló külföldi ven­dégprofesszorok is oktatnak. Amerikai közreműködéssel me- nedzseriskolót is létrehoznak Magyarországon. A megfelelő törvények lét­rejöttével arra is lehetőség nyílik majd, hogy külföldi ma­gánvállalkozó magyar magán- vállalkozóval hozzon létre kö­zös vállalatot. „Hívjuk és várjuk önöket, keressék a vállalkozás módját, saját érdekeiknek megfele­lően. Nem segélyt kérünk, nem is akarunk, olyan együtt­működést ajánlunk, amiben mindenki megtalálja a maga számítását” - mondotta egye­bek között a kormányfő. Grósz Károly válaszolt a je­lenlévők, valamint a meghí­vott újságírók kérdéseire is. Egyebek között elmondotta, hazánk szívesen nyitna keres­kedelmi képviseletet San Fran­ciscóban is, éhhez azonban az amerikai hatóságok egyelőre nem adtak hozzájárulást. Hazai idő szerint az esti órákban kezdődött meg a megbeszélés Grósz Károly és kíséretének tagjai, illetve Ar­mand Hammer és az Occi­dental Petroleum vezetői kö­zött. Új munkaprogram a bécsi utótalálkozón Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bé­csi utótalálkozójának résztve­vői pénteken új, egyhetes munkaprogramot fogadtak el. Ennek érteimében a 35 ál­lam küldöttségei az eddigi he­tenként kétszeri plenáris ülés ■helyett a jövő péntekig minden munkanapon tartanak ta­nácskozást. Körben folytatják tevékenységüket az utótalálko­zó záródokumentumának rész­letkérdéseivel foglalkozó szak­értői csoportok is. A pénteki plenáris ülé­sen Peter Steglich nagy­követ, az NDK küldött­ségének vezetője — a Var­sói Szerződés többi tagálla­mának küldöttségei nevében is - sürgette, hogy az utóta- láikozót politikailag jelentős dokumentum elfogadásával a lehető leghamarabb fejezzék be. Felhívta a figyelmet arra. hogy a hátralevő megbeszélé­seken kiemelkedő fontosságuk­nak megfelelően kell kezelni a katonai biztonsággal — a bizalomerősítő intézkedésekkel, a fegyverzetkorlátozással és a leszereléssel - összefüggő kér­déseket is. Eduard Brunner svájci kül­ügyi államtitkár kifejtette vé­leményét, hogy a bécsi utó­találkozó különösen számotte­vő előrelépést eredményezhet három vonatkozásban: az em­beri dimenzió ügyeiben terve­zett háromlépcsős konferencia megrendezésével, a környezet­védelmi együttműködés fejlesz­tésével és a leszerelésnek a helsinki folyamatba való be­kapcsolásával. A politikus a környezetvédelemmel kapcso­latban méltatta a VSZ-tagál- Jamok politikai tanácskozó testületének erről szóló varsói állásfoglalását. NAGYVILÁGBAN Michael Dukakis massachusettsi kormányzót választották a De­mokrata Párt elnökjelöltjének Atlantában a párt elnökjelölő gyűlésén. MTI Telefotó » Hőhullám Kínában Kína több nagyvárosában aggasztó vízhiányt okoz és eddig 466 emberéletet köve­telt a július eleje óta tartó hőhullám. Ugyanakkor az or­szág déli részén szélvihar és trópusi eső pusztít, eddig 17 ember halálát okozva. Az évszázad legnagyobb szárazsága miatt Sanghajban, a legnépesebb kínai városban a víztartalékok annyira lecsök­kentek, hogy jelentések szerint már csak öt napra elegen­dőek. Vuhanban, Hupej tar­tomány fővárosában eddig 22-en haltak meg. A tájfun 17 ember halálát okozta, 153-an pedig megse­besültek Kuangtung dél-kínai tartományban. Az Új-Kína hír- ügynökség jelentése szerint a szélviharral párosuló trópusi esőzések több mint 13 ezer lakóházat elmostak, 370 ezer hektár termőföldet elöntöttek, továbbá utakat tettek járha­tatlanná.-f JERUZSÁLEM: Szabó Ist­vánt, a nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet elnö­két, aki több magyar szakem­ber kíséretében üzleti tárgya­lásokat folytat Izraelben, pén­teken fogadta Jichak Samir miniszterelnök és Simon Pe­resz külügyminiszter.-f- ROMA: Sebességkorlá­tozást vezetnek be vasárnap­tól kezdve az olaszországi közutakon - jelentették be csütörtökön Rómában. A szep­tember 11-ig érvényben levő korlátozás értelmében az autó­pályákon 110 kilométer/óra, az autóutakon pedig 90 kilomé­ter/óra lesz a megengedett legnagyobb sebesség. A se­bességkorlátozásról azt "köve­tően döntöttek, hogy az el­múlt hétvégen 95 ember halt meg szerencsétlenségek kö­vetkeztében az olasz utakon.-f- ATLANTA: Lloyd Bensten texasi szenátort választották meg a Demokrata Párt alel- nökjelöltjének csütörtökön es­te az atlantai párttanácskozá­son, az úgynevezett konven­ción. A küldöttek közfelkiáltás­sal voksoltak Michael Dukakis massachusettsi kormányzó, a párt elnökjelöltjének válasz­tottja mellett. Sokáig kérdéses volt, hogy a csütörtök esti vá­lasztás simán zajlik-e majd le, mivel az előválaszásokon mint­egy 7 millió szavazatot szerző polgárjogi vezető, Jesse Jackson hívet még a hét ele­jén is azt mondták, hogy tel fogják vétetni Jackson nevét az alelnökjelöltek listájára. Időközben azonban megoldód­tak a Dukakis és a Jackson közötti nézeteltérések, és a csütörtöki, a jelöltek beterjesz­tésére vonatkozó határidő le­jártáig Bensten nevén kivül más személy neve nem került fel a listára. Afrika-díj Robert Mugabe, Zimbabwe elnöke kapja kiemelkedő po­litikai munkásságáért 1988- ban az ENSZ Afrika-díját - jelentette be csütörtökön New Yorkban a díjkiosztó bizottság elnöke, Bradford Morse. A 100 ezer dolláros díjat szeptember 15-én adják át az ENSZ székhelyén. Az Afriko-díjat két évvel ez­előtt alapította a Hunger Pro­ject elnevezésű, New York-i központú szervezet. A múlt év­ben Abdou Diouf szenegáli elnök és Thomas R. Gdhiam- bo kenyai professzor vehette ót az elismerést.-<j>- BELGRAD: A jugoszláv légiforgalmi irányítók munka- lassitá sztrájkot kezdtek, hogy tiltakozzanak alacsony fizeté­seik ellen. A sztrájk mind a belföldi, mind pedig a nem­zetközi légiforgalomban hagy késéseket okoz. A Slágerbolt ajánlata! □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ (Pécs, Szabadság u. 40.) Nagy választék áll a vásárlók rendelkezésére a szövetkezet kötőüzemének olcsó pulóvereiből, valamint női blúzok 300 Ft-tól 410 Ft-ig, gyerekingek 110 Ft-tól 193 Ft-ig, lányka nyári szoknyák 160 Ft-ért, bakfis szoknyák 479 Ft-tól 700 Ft-ig, bakfis nadrágok 360 Ft-ért, női fekete aljak 550 Ft-tól 1066 Ft-ig, férfi vászonnadrágok 709 Ft-ért, női otthonkák 173 Ft-ért kaphatók. □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □)□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□(□ Külügyi szóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) telepítése ellentétes a szem­benállás csökkentésének szán­dékával. A Külügyminisztérium megítélése szerint a javaslat sorsa és a Varsói Szerződés válaszlépéseiről szóló tárgya­lások sikere egy lépés lehetne az aszimmetria felszámolására ■felé. Hazánk támogatja az európai veszélycsökkentő köz­pont felállításának gondolatát is - szögezte le a külügyi szó­vivő. E központ létrehozása az első lépés lenne egy, a Nyu­gattal közös biztonsági és bi­zalmi struktúra kialakításához, amely a meglepetésszerű tá­madás kizárására összponto­sítana kontinensünkön. Az iraki-iráni konfliktus fejleményeiről szólva a kül­ügyi szóvivő kiemelte: hazánk közvéleménye nagy érdeklő­déssel és megelégedéssel fo­gadta azt a hírt, hogy az irá­ni vezetés kész feltétel nélkül elfogadni az ENSZ 'Biztonsági Tanácsának 1987. július 20-i, 598. számú 'határozatát, amely tűzszünetre, a csapatoknak az 1980-as határokra történő visszavonására és béketárgya­lások megkezdésére szólítja fel a harcban álló feleket. Komoróczki István emlékezte­tett arra, hogy a Magyar Nép- köztársaság a konfliktus kez­detétől fogva annak békés, politikai eszközökkel való ren­dezése mellett szállt síkra. A hazai és a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva Komoróczki István szólt arról, hogy hazánk a le­szerelési folyamatban részt kíván venni; mi — az európai biitonsóg- és bizalomerősítő intézkedések keretében — ar- ■« számítunk, hogy a VSZ és a NATO országai párhuzamo­san kezdik meg a fegyverzet­csökkentést. Ezt hangsúlyozta Grósz Károly miniszterelnök is amerikai útján, amikor cáfol­ta, hogy Magyarországon egy­oldalú leszerelésre kerülne sor. Az egyik tudósító arról tu­dakozódott, hógy Szabó Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke milyen jelle­gű látogatáson tartózkodik Izraelben? Utalt nyugati táv­irati irodák jelentésére, ame­lyek szerint Szabó István ki­jelentette: hazánk hibát kö­vetett el, komoly gazdasági nehézségeket okozott magá­nak, amikor megszakította az Izraellel fennálló diplomáciai kapcsolatokat. A szóvivő el­mondta, hogy Szabó István termelőszövetkezeti elnökként, a gazdasági együttműködés elősegítésének óhajával láto­gatott Izraelbe. Emlékeztetett arra, hogy a VSZ országainak többsége 1967-ben, a hatna­pos háborút követően egyez­tetett módon döntött a diplo­máciai kapcsolatok megszakí­tásáról, illetve határozott ar­ról, hogy nem újítja meg azo­kat mindaddig, amíg a békés rendezésre nem kerül sor. Komoróczki István leszögezte: utólag nem lenne célszerű egy akkori közös politikai dön­tést felülbírálni. Más kérdés, hogy miként lehet megterem­teni a békés rendezés felté­teleit, illetve a kétoldalú kap­csolatokban biztosítani az em­berek közötti érintkezést. A szóvivő rámutatott arra, hogy e folyamatba illeszkedett ha­zánk és Izrael megállapodása érdekképviseleti hivatal felál­lításáról. Több újságíró érintette a magyar-román viszony alaku­lását, azt firtatva: lát-e a ma­gyar vezetés lehetőséget arra, hogy a Varsói Szerződésen belül rendeződjék a kapcso­lat. A szóvivő emlékeztetett: többször hangsúlyoztuk, hogy kétoldalú párbeszédekkel pró­bálunk megoldást találni, úgy véljük, hogy a VSZ erre nem alkalmas fórum. Hazánk nem kíván külső közvetítő félhez fordulni a problémák rende­zése érdekében. A szőlészet és borászat szerkezetátalakítási programja A borértékesítési nehézsé­gekre és az ezekkel kapcsola­tos termelői kezdeményezések­re — amelyek az elmúlt hetek­ben a közvéleményt is foglal­koztatták — mintegy válaszul a MÉM-ben kidolgozták a sző­lészet <és a borászat szerkezet- átalakítási programját, ame­lyet megtárgyalt és határozat­tal hagyott jóvá a Tervgazda­sági Bizottság. A részletekről Raisz Gusztáv mezőgazdasági ■és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes pénteken a miniszté­riumban tájékoztatta az újság­írókat. Elmondotta, hogy a jelenle­gi feszültségek régebbi kele­tűek, ám most azért törtek a felszínre, mert a szovjet ex­port jelentős visszaesése, vala­mint a belföldi borforgalmazás stagnálása miatt a készleteken nehezen lehet túladni. A szakma amúgyis jövedelmező­ségi gondokkal küszködik, ez a tény azonban nem választ­ható el attól, hogy a hazai bor egy része nem felel meg a minőségi követelményeknek. A hazai ültetvények — normá­lis évjáratban — jelenleg 5-5,5 millió hektó bor megtermelé­sére képesek, ám a reális igény ennél jóval kevesebb, 'hozzávetőleg 4—4,5 millió hek­toliter. Évente 100 ezer tonna szőlő gyakorlatilag a mostani számítás szerint fölösleges, mi­vel eladása csaknem megold­hatatlan. Az idei értékesítési gondok nyomán — mint ismeretes — mór volt egy ízben központi döntés, amellyel a borászatot érdekeltté tették abban, hogy termelői árát csökkentse. En­nek nyomón a pincészetek va­lóban megtették a szükséges lépéseket, ám a jelzések sze­rint a kereskedelmi szerveze­tek nem tették meg ugyanezt, azaz végül is a leszállított árú bor nem került a pultokra, Ezért most a Tervgazdasági Bizottság úgy határozott, hogy a termelői árcsökkentésnél meg kell jelennie a fogyasz­tói árakban. Amennyiben c kereskedelmi átképzés erre nincsen tekintettel, úgy eljá­rása tisztességtelen gazdaság tevékenységnek minősül é: srigorúan szankcionálandó. A MÉM-ben szükségesnél tartják, hogy az elkövetkező négy-öt évben — a most ki dolgozott és jóváhagyott prog ram során — mintegy 20-2! ezer hektárral csökkentsék < szőlő termőterületét. Mindé nekelőtt az értéktelenebb ré széken, ami önmagában i javítja', a minőség irányábi tolja el a termőterület szerke zetét. Ugyanakkor évente 2 eze hektáron — ösztönző állam támogatással - új telepítések re kerül sor, ezek azonban kizárólag a minőségi borter melés szolgálatában állna majd. A programbon azt irá nyozták elő, hogy minden tér mék, a szó igazi értelmébei megfeleljen az eredet-, eine vezés- és minőséghűség köve telményeinek. A szőlő- és bor gazdaságoktól megkövetelik < jogszabályok következetes be tartását és fokozzák a szakmc ellenőrzést. A felvásárlási ára kát az eddiginél jobban dil ferenciólják majd a minősé és a termőkörzet szerint. Egyéb intézkedéseket i hoztak, amelyek a borászaté számára fontosak. Ilyen, bog o szőlő és a bor importjc amelyet a továbbiakban i fenntartanak — mivel főkér olcsó, úgynevezett technoló gioi borok behozatalórái va szó - nem terhelheti feleslegé sen a hazai készleteket.

Next

/
Thumbnails
Contents