Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-21 / 201. szám

1988. július 21., csütörtök Punomon napló 5 Érdekvédelmet akarnak a kistermelők Tegnap reggel Pécsre, a Zöldérthez indították el a paradi­csomszállítmányt. Fotó: Läufer László I Egyetértési, kifogásolási, vétő- és sztrájkjog Megalakult a TUDOSZ Önálló tagszervezetként működik A kislétszámú tudományos intézményeket szinte lehetet­len helyzetbe hozta az az in­tézkedés, hogy erősen csök­kentették anyagi erőforrásai­kat, az elmúlt két év alatt tíz százalékkal. Ez — okkal — nagy elégedetlenséget váltott ki, hiszen emiatt vagy létszám­vagy bércsökkentésre kénysze­rültek. Az akadémiai intézme^ nyéknél dolgozók körében jo­gos igényként merült föl a hatékonyabb érdekvédelem kérdése. Olyan szakszervezeti formát akartak, amelynek ke­retében sajátos érdekeiket jobban tudják képviselni. A közelmúltban két új szak- szervezet is alakult, május­ban a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, amelyik független a Közalkal­mazottak Szakszervezetétől, s ezt követően június 10-én megalakult a TUDOSZ, a Tu­dományos Dolgozók Szakszer­vezete, amely a Közalkalma­zottak Szakszervezetén belül önálló tagszervezetként műkö­dik. — A Közalkalmazottak Szak- szervezetének kétszázhatvan­ezer tagja van, ezen belül úgy tízezerre tehető a tudo­mányos dolgozók létszáma - mondta Hrubi László, az MTA Dunántúli Regionális Kutatási Központjának szakszervezeti bizottsági titkára. — Célszerű­nek láttuk olyan formáció lét­rehozását, amely — önállósága mellett - megőrzi tömegbázi­sát is, de ugyanakkor sokkal eredményesebben tudja kép­viselni a sájátos érdekeket is. Több variáció jött szóba, ezek közül kettő valósult meg, az egyik a miénk, a TUDOSZ, a má^ik a teljesen önálló szak- szervezetként működő TDDSZ. A TUDOSZ munkamódszeré­ben döntően az alulról jövő kezdeményezéseket veszi fi­gyelembe, olyan döntéseket nem fognak hozni, amelyek az alsóbb szervezetekre kötelező érvényűek lennének. A TU­DOSZ olyan önálló tagszerve­zet, amely része lenne a Köz- alkalmazottak Szakszervezetén belül a jövőben esetleg kiala­kuló szövetségnek. Tulajdon­képpen azt szeretnék, ha a későbbiekben a Közalkalma­zottak Szakszervezete szövetsé­gi alapon működne, de hát ez még nagyon sok mindentől függ, így elsősnban attól, hogy az ide tartozó többi szakma hogyan képzeli el szakszerve­zetének jövőjét.- Nálunk a megalakuláskor nem volt tagmegújítás, auto­matikusan átvettük a tagságot, de csak azok lehetnek a TU­DOSZ tagjai, akik továbbra is a Közalkalmazottak Szak- szervezetén belül maradnak. Az bennünket nem zavar, ha valaki ezzel párhuzamosan a TDDSZ-nek is tagja, de amint a Közalkalmazottak Szakszer­vezetéből kilép, a TUDOSZ- nak már nem lehet tagja, csak a TDDSZ-nek. A két küldöttgyűlés közötti időszakban a TUDOSZ irányí­tó testületé a titkárok taná­csa, ez körülbelül negyven fő. Baranya megyéből ennek az önálló tagszervezetnek csak az RKK a tagja, ez az intézetben dolgozó nyolcvankilenc embert érinti. Közülük negyvenen Pé­csett dolgoznak, a többiek másutt. A Tudományos Dolgo­zók Szakszervezetéhez csatla­kozott intézmények közel ki­lencven százaléka akadémiai intézet — pécsi, budapesti, debreceni, szegedi, tihanyi, veszprémi —, a többi intéz­ményben is kutatómunka fo­lyik - ilyen például a Magyar Állami Földtani Intézet —„ de ők nem az MTA-hoz tartoz­nak.. A TUDOSZ szervezeti és működési szabályzatában tag­jainak élet- és munkakörül­ményeit érintő munkáltatói döntésekkel kapcsolatban a következő négy jogot rögzítet­te: az egyetértési, a kifogáso­lási, a vétó- és sztrájkjogot. Ez tehát a TUDOSZ, a TDDSZ-ről, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szak- szervezetéről részletesebben a következő héten írunk. D. Cs. Paradicsomháború Diósviszlón A fogyasztók is védtelenek Ki vágja zsebre a hasznot? Diósviszlón lázonganak a paradicsomtermelők. A hétfői szállítás után valóságos pa­lotaforradalom tört ki, olyan alacsony árat kaptak a por­tékáért. Törő Lajos szakcso­portelnök kétségbeesetten te­lefonált /a szerkesztőségbe, menjünk ki, s a szerdai szál­lításkor nézzük meg, milyen minőséget adnak ők át a Zöld­értnek, s találunk-e benne 30 százalék másodosztályút. Hét­főn ugyanis egy mázsa para­dicsomból 30 kilót másod- osztályú áron fizetett ki a vál­lalat, kilónként három forint­jával. Alku nincs, ha nem tet­szik, vigyék ahová akarják. Tegnap reggel éppen rak­ták a teherautót, mikor kiér­keztünk. Bencze Jánosáé óvo­dai dolgozó 13 mázsát hozott, de olyan szuper árut, ami a legigényesebb bécsi piacon is elmenne.- Egész este törülgettük a gyerekeimmel, hogy még egy folt se legyen rajtuk. Az első osztályúért is keveset adnak, 6 forintot, de hogy leminősít­sék 3 forintra. „Fél évi keser­ves munkánk van benne, 80 mázsára szerződtünk a Siklósi Áfésszel, de az áfész nem szerződött a Zöldérttel. Szedés előtt küldött akadályközlést az áfész, hogy nem biztos a piac. Télen szóltak volna, hogy mást termeljünk, akkor nem ölök bele 20 000 forintot. Drágább lett a fólia,- most már 6000 forint egy tekercs, három deka paradicsommaaért 2000 forin­tot fizettem. Fűtöttünk, tápkoc­káztunk, hatszor permeteztünk a drága vegyszerrel. A ma­gunk munkáját nem is szá­mítjuk. Ha így megy, jó, ha harmincezret beveszek, vagyis négy ember tízezer forintért dolgozott fél éven át." Pál József nyugdíjas 30 mázsára szerződött. Azt mond­ja: A városi fogyasztók a ter­melőt szidják, pedig nem mi vágjuk zsebre a hasznot. Amit tőlünk 6 forintért vagy 3 fo­rintért átvesznek, azt Pécsett a boltokban 16—20—25 forint­ért adják, ami felháborító. Mi fél évig kínlódunk vele, a ke­reskedő csak két-, maximum három napot, a nagy haszon mégis az övé. Három kiló primőr paradicsomot kell ad­ni egy korsó sör áráért. El­megy az ember kedve a ter­meléstől. — Az a baj — mondja Törő Lajos szakcsoportelnök —, hogy sem a fogyasztó, sem a termelő érdekét nem védi sen­ki. Még a kormány sem, hisz Baranyába is három vagon „zöld talpú” albán paradi­csomot hoztak be és 20 fo­rintért akcióztak vele akkor, amikor tőlünk 7 forintért vet­ték át kilóját. A kistermelők teljesen ki vannak szolgáltat­va, hisz még érdekvédelmi szervezetük sincs. Váncsa Je­nő, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a legutób­bi Tv 66-on — amire én is felutaztam - arra biztatott bennünket 4s, és a borterme­lőket is, hozzunk létre regioná­lis kistermelői érdekképvise­leti szövetséget, hisz a ter­mékek 30—40 százalékát mi állítjuk elő. A szövetség idő­ben ellátna minket piaci in­formációkkal, sérelem esetén fellépne az érdekünkben. Ha ötezer tudományos dolgozónak lehet, akkor 300 000 mezőgaz­dasági — áruellátó - kister­melőnek miért ne lehetne sa­ját érdekképviselete? A hazai termelést agyoncsapó importot is meg tudnánk akadályozni. Most megkezdjük a kilincselést a népfrontnál, a tanácsnál, a tsz-szövetségnél. Gazdát keresünk, aki felvállalná a szervezést. Lépni keTI, még mielőtt a termelők végleg le­állnak és fel nem lép az áru­hiány. — Rné — Országos játék augusztus 20-ra A KISZ KB legutóbbi ülésén döntött a közelgő István király évforduló mozgalmi megünneplé­séről. A tervek szerint ennek formá­ja történelmi—politikoi játék lesz, résztvevői pedig táborozó közép- iskolás diákok. Az augusztus 19— 20-án zojló országos játék ge­rincét az államolaprtás, az álla­miság, az alkotmány gondolatkö­re teremti meg. Az egy-egy évszá­zadhoz kötődő részfeladatok fel­ölelik a XI. századtól napjainkig a társadalmi fejlődés fontosabb állomásait. A szervezők szeretnének minél több állami, politikai vezetőt, ta­nácstagot bevonni az országos já­tékba, hogy a diákok tájékozód­hassanak a képviseleti szervek működéséről, a döntéshozatal me­chanizmusáról. A győztes csapatok részt vesz­nek a televízió augusztus 20-i mű­sorában, s emellett értékes ju­talmakban — többek között kül­földi utazásban — részesülnek. Megnyílt a Kórház téri hűsbolt Széles választék, rugalmas nyitva tartás Két év után — öt hónapos késéssel — ismét megnyílt Pé­csett a Kórház téri húsbolt. 1986-ban a belvárosi rekonst­rukció egyik láncszemeként kezdték el a Kolumbia cuk­rászdával szemközti épület­tömb felújítását. Az éleímiszer- és zöldségbolt már elkészült, a szomszédos dohánybolt hét­főn nyit, a tejivó augusztus elején, a húsbolt viszont már tegnap óta várja a vásárló­kat. A műmárvány padló, ízléses fadíszítésű belső berendezés közel egymillió forintjába ke­rült az üzemeltető Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnak. A felújítva át­adott üzlet — kivitelező a Bonyhádi Komplex Kisszövet­kezet — nagyobb rakodótér­rel, kulturált szociális blokkal is bővült. Az eladótérben há­rom hűtőpultban különféle hú­sok, felvágottak, házias ízesí­tésű készítmények sorakoznak. Emellett helyi fogyasztásra grillcsirkét, hurkát, kolbászt és üdítőket kínálnak. A reprezentatív, központi he­lyen lévő üzlettől legalább havi 2—2,5 millió forintos be­vételt várnak a vállalat veze­tői. Ennek érdekében széles választékot kívánnak biztosíta­ni. Ezért naponta többször (három—négy alkalommal) kapnak friss árut, elsősor­ban a Baranya Megyei Hús­ipari Vállalattól, a Kapos­vári Húskombináttól és a Bö- hönyei Állami Gazdaságtól, házias készítményeket pedig a Szekszárdi Húsipari Vállalat­tól. A tegnap megnyílt üzlet nyitvatartási ideje, rugalmasan alkalmazkodik a húsfogyasztás eddig kialakult gyakorlatához. Mivel hétfőnként kevesebben vásárolnak húsféleségeket, ezen a napon 6—14 óráig, keddtől péntekig 6—19 óráig, szombaton pedig 6—14 óráig várják a vásárlókat. Vegyesvállalatok is Kamara-tagok lehetnek Külföldi érdekeltségű, ma­gyarországi székhelyű vállalko­zások is tagjai lőhetnek a Magyar Gazdasági Kamará­nak — erről döntött a Kamara ügyvezetősége. A külföldön működő kama­rák számos országban ellát­ják a vegyesvállalatok érdek­képviseletét is, így több, nem hazánkban működő magygr érdekeltségű vállalkozás tagja küföldi kamarának. Az MGK ügyvezetősége is indokoltnak látja, hogy a külföldi tőkével működő vállalatok is tagjai legyenek a Magyar Gazdasá­gi Kamarának. A döntés nyomán a vegyes­vállalatok minden más kama­rai taggal azonos feltételek szerint vehetnek részt a Ka­mara munkájában. Bekapcso­lódhatnak bármely kamaraif testület tevékenységébe, indít­ványokat és javaslatokat ter­jeszthetnek elő, és képviselői­ket szavazati jog illeti meg. Egyenrangú tagként nemcsak szavazati joguk lesz, hanem választhatók is lesznek, és így részt vehetnek a Kamara ve­zetésében is. Ezzel a Kamara tovább kí­vánja javítani a külföldi mű­ködő tőke bevonásának ma­gyarországi feltételeit, hatéko­nyabb érdekképviseletet bizto­sítva a vegyesvállalatoknak. MHSZ barátsági tábor Nemzetközi barátságtábort rendez július 22. és augusztus 2. között az MHSZ bolgár testvérszervezete Razgrádban. A táborban egyéb versenyszá­mok mellett szerepel akadály- verseny, párbajlövészet, 1000 és 3000 méteres terepfutás, hadifegyver-lőgyákorlat. A ba­rátság táborban a Magyar Néphadsereg tíz középiskolai honvédkollégiumának 35 tanu­lója vesz részt. Száz ember fizetés nélkül Április óta legalább száz dolgozó nem kapja meg a havi fizetését Pé­csett, a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat rekonstrukciós építkezésén. Nem az ÁHV a felelős a történtekért. A tíz kisiparos és gmk- közösség munkásai számá­ra a havi bért a fővárosi Agrocoor szövetkezeti egyesülésnek, valamint az ugyancsak fővárosi Gene­rál Coop szakcsoportnak kell biztosítania. Ök a ki­vitelezések szervezői. Az érintett személyek szinte valamennyien baranyaiak. Ez az egyetlen munkale­hetőségük, bíztak a biz­tonságos munkalehetőség­ben. Panaszukat 15-000 rovatunknak Majorosi Ká­roly és Selyem,. József né közvetítette, akik több fó­rumot is felkérestek és nem kaptak kielégítő ta­nácsot. Utoljára azt a megoldást ajánlották ne­kik, hogy forduljanak bí­róságihoz és peres úton próbáljanak igazságot nyerni. De az hosszú idő­be telne. Mint megtudtuk, az Agrocoor biztosította a bérek összegét a kivitele­ző munkásokat összefogó General Coopnak, tehát vétlennek érzi magát. Míg a „generálosok” majdnem, hogy az ellen­kezőjét állítják. Mindkét fél hivatkozik arra is, mi­ként is sértették meg a pénzügyi elszámolási fe­gyelmet, hogy az alvállal­kozók nem tartották a ha­táridőt, nem épp jó minő­séget produkáltak stb. Ezekben a napokban fel is mondtak nékik. Nem tudtuk meg a te­lefonbeszélgetések után, hogy melyik kivitelezés- szervező mennyire is ne­héz gazdasági . helyzetbe került, de hogy nagy a bajuk, azt érezni lehetett a válaszolók hangneme, stílusa alapján. Úgy tűnik, hozzá kell szokni ahhoz, hogy csődbe mennek ki­sebb,' gyors válialkozású cégek is, aminek kelle­metlenek az emberi vo­natkozásai. Csak épp eze­ket kellene enyhíteni, ha már megszüntetni nem is lőhet. Száz ember most az utcára került munka és anyagi támogatás nélkül. Gyorsabban kellene az átmeneti megsegítésüket megszervezni! Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents