Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-21 / 201. szám
T9M. július 21., csütörtök DunQntüli napló 3 Összekötő út épül Vejti és Zaléta között Társadalmi összefogással Boranya megye déli részén, az országhatár közelében összekötő út épül Vejti, Zaló- ta és Drávasztára között. iHogy ennek a ténynek mekkora a jelentősége, azok tudják bizonyítani, akik jelenleg kilométeres kerülőket kell hogy tegyenek, ha az egyik faluból a másikba akarnak eljutni. S e kerülők nem kis mértékben növelik a környék mezőgazdasági üzemeinek szállítási költségeit is. Manapság igazán kevés út- beruházás kezdődhet, így örvendetes dolog, hogy ebben az elmaradott térségben épül új út: s ez igaz még akkor is, ha a kivitelezés első ütemében „csak" a Vejti és Zalá- ta közötti majd 7 kilométer hosszúságú útszakasz készül el 1990-ig. Drávasztáráig ezután folytatódik majd az építés, ennek anyagi háttere egyelőre még nincs meg. A Vejti és Záláta összekötő út létrehozása is csak nagy társadalmi összefogással valósulhat meg, ami érthető, hisz mindenütt kevés a pénz. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumhoz és a Közlekedési Minisztériumhoz pályázatot lehet benyújtani összekötő és bekötő út létrehozására: a feltétel, hogy mezőgazdasági érdekeltségű területeken biztosítsa a közvetlen összeköttetést, csökkentve ezzel a tetemes fuvarozási költségeket, s hogy a leendő út az országos közúthálózat fejlesztési programjában szerepeljen. Amennyiben e alapfeltételeknek megfelel a pályázat, úgy a beruházás költségeinek egyharmadát a MÉM, egyharmadát a KM vállalja, a többi pénzt helyi összefogással kell előteremteni. A megyei tanács élve a lehetőséggel és vállalva a maradék egyharmad rész biztosítását, benyújtotta a pályázatot? amit elfogadtak, így augusztusban elkezdődik a kivitelezés. A beruházás 45 millió forintba kerül, melyhez a MÉM 14,9 millió, a KM 11,1 millió, a Baranya Megyei Tanács 12,7 millió, a vejti, valamint a zalátai termelőszövetkezet pedig 6,3 millió forinttal járul hozzá. A 6,7 kilométer hosszú, 6 méter széles összekötő út földmunkáit a Déf-dunántúli Vízügyi Igazgatóság végzi. Az utat tulajdonképpen a volt drávai védőtöltésre építik —, az új védőgót a Drávához közelebb már korábban elkészült —, így jelentős összeget megtakarítanak, mert hasznosítják a lebontásra ítélt töltést, s nem kell nagy meny- nyiségű földet máshonnan odaszállítani. A Vejti és Zaláta közötti út és a műtárgyak kivitelezésére a beruházó még nem adott megbízást. Ennek oka, hogy két cég versenyez, a Pécsi Közúti Igazgatóság harkányi üzemmérnöksége, és a Pécsi Közúti Építő Vállalat. A győztes az lesz, aki a kedvezőbb árajánlatot teszi. Remélhető, hogy két év múlva a két dél-baranyai községet jó minőségű, aszfaltozott út köti össze. R. N. Isztambul. Délutáni csúcsforgalom. Magyar részvétel az Eureka- programban A szocilista országok váMalatai közül eddig egyetlen intézmény, a magyar Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Légkörfizikai Intézete kapott megbízást a franciák által kezdeményezett közös nyugat-európai technológiafejlesztési vállalkozásban, az Eüreka- prog romban. Tavaly ősszel az Eure- kában részt vevők Madridban hoztak döntést arról, hogy EGK-n kívüli országok, illetve vállalatok csak a programba már bekapcsolódott három vállalat ajánlásával vehetnek részt az együttműködésben — s ezt most a budapesti intézet elérte. Szakembereik három kutatási-fejlesztési programban vesznek majd részt: az Eurotrac nevű környezetvédelmi együttműködésben, ahol jelenleg összesen 16 témában folynak előzetes kutatások, s közülük kettőbe bekapcso-. lódnak a magyarok is, továbbá a TOR nevű ózonréteg-kutatási és a Biotex- programbän, az utóbbi a bioszféra és a légkör kapcsolatát vizsgálja. Az intézeten kívül ipari üzemek is keresik az együttműködést, az Eure- kába való bekapcsolódás lehetőségét, s erőfeszítéseket tesznek támogatók szerzésére, felhasználva kooperációs kapcsolataikat, vegyes vállalati együttműködéseiket. A hazánk és az EGK közötti megállapodás tovább oldhatja majd a kötöttségeket, és előmozdíthatja a magyar iparvállalatok ezirányú törekvéseit. Atatürk Sókon kérdezték tőlem: milyenek a török emberek? A válasz nem .egyszerű és talán nem is létezik egészen pontos megfogalmazás. Minden magyar, aki török földre érkezik felkészülhet rá, hogy előbb- .utább elhangzik egy mondat: „Türk ve macar karde$ler" (türk ve madzsar . kardesler), vagyis: a török és magyar testvérek. Vendéglátóink többsége ezt igen komolyan veszi, és a Mohács előtti messzi múltból eredezteti. Találkoztam persze olyanokkal is, akik a mai Magyarország dolgai iránt érdeklődtek, és legalább olyan tájékozottak voltak a politikai életünk változásairól, mint az utóbbi évek szomorú focivere- ségeiről. A figyelem, a megkülönböztetett tisztelet jeleit az isztambuli egyetem környékén épp úgy tapasztalhatja az ember, .mint a trákiai országunokái úton, ha megáll pár perces pihenőre. Az utcai gyümölcsárus épp úgy megpróbál velünk szóiba elegyedni, mint az Olaszországban végzett mérnök, vagy a sebész, akivel a bazárbeli látogatásunk első napján találkoztunk. Baráti társaságban a sötétebb mellékutcákban sem éreztünk félelmet, késő éjjel olyan helyeken is megfordultunk, ahol rajtunk kívül nem járt más idegen. Az élet Törökországban sem könnyű. Sok férfi a fő munkahelyén kívül ezért vállal más állást is, vagy vesz részt különféle vállalkozásokban. Dr. Zekeriya T. névjegyén például az áll: igazgató, újságíró, idegenvezető, de baráti beszélgetés közben azt is megsúgta, hogy a bazárban az egyik üzlet fele is az övé. Idegenvezetőnk is ófláshclmozó, de különben mint műszaki mérnök dolgozik. A török közmondás szerint a kenyeret az oroszlán őrzi: eddig a - szájában volt, onnan kellett megszerezni. Most azonban lenyelte, és ohhoz, hogy hozzájusson az ember, muszáj agyonverni .az állatot. A szegénység, a nyomor riasztó jeleivel szinte mindenütt találkozhat a figyelmes szemlélő. Az utcai árusok, a cipő- tisztító gyerekek, vagy a szálloda előtt medvét táncoltató, borostás képű, beesett arcú anatóliai pásztorok ott élnek a bazárok iszonyú mennyiségű aranya 'közelében. Isztambul az ellentétek. városa. Szállodánkkal szomszédos utcában egy Bruce Lee- filmet játszottak. A jegy óra pont. annyi volt, mint egy friss kenyéré, 100 líra. Láttuk a hatalmas tűzfalon a fanatikus hívőik által megcsonkított ledér hölgyeket és reggelenként az ezanra, a müezzio imára hívó énekére ébredtünk. Milyenek Atatürk unokái? Emberek! Tudnak örülni, bosz- szankodni, dolgozni, lustálkodni, vagy éppen tervezgetni. Ferenci Demeter A betörő legtöbbször az ajtón jön be Vagyonvédelmi szempontból lakásunk legsebezhetőbb pontja az ajtó. Elvileg több- száz kilós terhelést is állnia kellene, de jószerivel némelyiket egyetlen komolyabb lökéssel ki lehet mozdítani a helyéből. Amelyik pedig a rögzítésben, anyagában meg is felelne a követelményeknek, gyakran elavult zárakkal van fölszerelve. Mit tudnánk tenni? Mindenekelőtt gondoljuk végig, hogy egy betörő hogyan végzi a „munkáját"? Először kiszemeli azt a lakást, ahol megfelelő zsákmányt remél. Ha nincs valami biztos tippje, vagy személyesen nem járt a lakásban, először felméri, mennyire tehetős emberek a későbbi áldozatai. Ilyenkor külső jegyekből próbál következtetni. Nézi az ajtót, a névtáblát, függönyöket. Itt az első alapvető szabály, hogy a szükségesnél többet ne áruljon el rólunk a névtábla, kerüljük a hivalkodó ajtó-, függönydíszítéseket. Envedülálló nők ne írják ki sem a teljes lánynevüket, sem az asz- szonynevüket, elegendő, ha csak a vezetéknevük áll az ajtón. Miután megvan a kiszemelt célpont, jöhet a lakók szokásainak tanulmányozása. Gyakran valami ürüggyel Dróbólnak bejutni a lakásba. Teljes természetességgel kérjük el minden ismeretlen igazolványát, aki a lakásunkban akar valamit mérni, megnézni, ellenőrizni. Fontos tanulság, ha gyanús, ismeretlen, szokatlan magyarázattal jön, (pl. keres valakit, vagy valamit, ami ismereteink szerint nincs a környéken), távozása után legyünk éberebbek és igyekezzünk emlékezetünkbe vésni a személyleírását. Tudomásul kell venni, hogy többemeletes házakban, a felsőbb emeleteken -, ahol kisebb az átmenő forgalom —, nagyobb a betöréses lopások kockázata. A másik módszer, hogy becsönaetnek szokatlan időpontokban és szokatlan kérdésekkel. (Pl. valaki rosz- szullétet színlelve, WC-re kéredzkedve, eladási, vételi stb. szándékkal.) Lehetőség szerint, ha nem tudunk kitérni a segítségadási kötelezettség elől, ne veszítsük szem elől az idegent. Előfordul, hogy a csengetéssel kívánnak meggyőződni, hogy nyaralni mentünk-e, vagy otthon tartózkodunk. Ugyancsak így ismerik ki szokásainkat, hogy milyen napszakban vagyunk távol. Helyes megelőzési szabály, ha külön csengőkikapásolót szereltetünk fel. Ha ezzel ki: kapcsoljuk a csengőt, elbizonytalanodik a betörő, mert nem tudja, hogy otthon vannak-e a lakók vagy sem. Csengetés, kopogtatás esetén használjuk az ajtó nézőkéjét, s ha ismeretlen személy akar bejönni, vagy még zárt ajtó mellett, vagy az ajtólánccal biztosított résen keresztül kérdezzük meg a szándékát. Az utóbbi időben elő szokott fordulni, hogy valamilyen kis jelet tesznek az ajtóra, hogy ellenőrizzék, hogy van-e mozgás a lakásban. Ez lehet egy hasadékba tűzött gyufaszál, cérnaszál, vagy egy pár centis celluxszalag. Ha ilyet tapasztalunk, azonnal távolítsuk el, és a következő napokban, hetekben különösen legyünk körültekintőek. Ugyancsak új módszer, hogy reggel, amikor sietve munkába igyekeznénk, azt tapasztaljuk, hoov kívülről nem tudják, a zárba a kulcsot bedugni. Ennek gyakran az az oka, hogy a leendő^ betörőnk éjszaka tubusból ragasztót nyomott a zárba. Ilyenkor semmi esetre se távozzunk a lakásból, hanem hívjunk segítséget. A bűnözők nem kizárólag buta, műveletlen fickók. Néha rendkívül leleményes módon győződnek meg a lakók távollétéről. A frankfurti repülőtéren füleltek le egy bandát, amely a külföldi tájakra igyekvő — általában tehetős -, emberek bőröndieiről. olvasta le a tulajdonosuk nevét és címét és pár nap múlva aztán ki is fosztották az egzotikus tájakon nyaralók' lakásait. Ehhez hasonló módszer ismert hazánkban is. Gvakrán a balatoni nyaralókra kiírják a tulajdonosok az otthoni címet. Nos, miután a tulajdonos megjelent a Balatonnál, az ismert címen betörők tesznek látogatást. Fontos szabály: a szükségesnél ne közöljünk magunkról több adatot a külviláagal. Iskolás gyerekeink, akik már saját kulccsal rendelkeznek, jóhiszeműen beengedhetnek távollétünkben is különféle ürügyekkel ielent- kező idegeneket a lakásba. Oktassuk ki gyerekeinket: utcán idegenekkel ne ismer, kedjenek, ilyeneket semmilyen körülmények között se hagyjanak a lakásba bejönni! Mindezekről — és további szabályokról — bővebb felviláaosítással szolgál a Bűnmegelőzési Tanácsadó Szolgálat. Körinek László egyetemi docens Miért csökken a melegvíz-szolgáltatási szünet? A Pécsi Távfűtő Vállalatnál a szokásos évi 'karbantadósokat úgy tervezik, hogy az a ildhető legrövidebb szünettel járjon, kivéve a nyári leállást, amikor az új létesítmények rákötését, a hálózati szerelvények karbantartását, a vezetékcseréket végzik el. Idén a forróvizes rendszeren a 'következő időtartamra szünetel a 'melegvíz-szolgáltatás: Komlón augusztus 1—5-ig, Pécsett pedig augusztus 8—13-ig egész Lvon-Kertvárosban, a nagyár- pádi városrészen, augusztus 15-19-ig pedig a város yisz- szamaradó területein, a budai, a szigeti, a mecsek-nyu- gati városrészen, valamint a belvárosban és Uránvárosban. Ami az előző évéket illeti, Pécsett 1972-ig évente öt napig, 1983-ban pedig hat napig szünetelt a melegvíz-szolgáltatás, 1984-ben álltak át a kéthetes, illetve a 12 napos szünetre. Idén azonban már csökken a melegvíz-szolgáltatási szünet időtartama, 'illetve két ütemben végzik el a szükséges munkákat. Mi tette lehetővé a melegvíz-szolgáltatási szünet csökkentését? A Pécsi Hőerőműnél 1984 őszén készült el az a 62 milliós beruházás, amelynek során az üzemelő 'három fűtőközpontot összekapcsolták, ezzel biztosítva, ha az egyik meghibásodik, akkor sem lesz ellátatlan a hozzá tartozó fogyasztókörzet, a terület hőellátását biztosítani tudják. Ez a beruházás teszi lehetővé, hogy a fűtőközpantok • karbantartását nyáron, felváltva tudják elvégezni, így használati melegvíz-kiesés nem lesz. Teljes leállásra csak Okkor 'kerülne sor, ha az összekötőrendszeren történne meghibásodás. A Pécsi Hőerőmű és a PÉTÁV programegyeztetése májusban megtörtént, s ennek alapján végzik el a karbantartási munkákat, valamint a rendszer ürítését és a feltöltését. A Pécsi Hőerőműben jelenleg is végeznek rekonstrukciós munkáikat, így a 4-es számú blokkét. Az ehhez kapcsolt 1. számú fűtőközpont a termelésből kiesett, ezért az erőműnek egy ezt helyettesítő, 4-es számú fűtőközpontot kell 'kiépítenie, amely a 6-os 'blokkhoz kapcsolódik. A gépészeti munkával 1987 nyarán elkészültek, rákapcsolták a rendszerre. Idén nyáron a 4-es fűtőközpont és a mellette lévő 2-es fűtőköz- pant teljes irányítástechnikai átépítése folyik, a befejezést szeptember 30-ra tervezik. Jelenleg a használati melegvíz- ellátásra csak a 3-as fűtőközpont áll rendelkezésre, amely dupla tartalékokkal rendelkezik, mind szivattyúkapacitásban és hőcserélőkben, így a használati melegvíz-ellátás üzembiztonsága megfelelő. Őszre már 3 fűtőközpont áll rendelkezésre - a 2-es, 3-as, 4-es — az 1-es pedig kiesik, amíg a 4-es rekonstrukciója folyik, 1989 őszétől pedig a 4- es blokkal kerül ismét üzembe. A nagy nyári leállás ideje alatt 220 különböző — 80 rémestől a 400 mm-ig — átmérőjű szerelvényt építenek be, illetve cserélnek. Elvégzik mintegy ezer szerelvény - többségük védőcsatornában, illetve aknában van — szokásos évi karbantartását. A szerelvénycserék idején szakaszos ürítés lesz, míg a karbantartáshoz elég, ha nyomásmentesítik a hálózatot. A leállás ideje alatt végzik el az új létesítmények rákötését is. M. Gy. Uránvárosban, a 17 emeletesnél már megkezdődött a PÉTÁV vezetékeinek felújítása
