Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-19 / 199. szám

1988. július 19., kedd DunQntúii napló 5 Újra a tehos munkákról Mire fordították a pénzt a tanácskozási központok? Három éve fizetünk településfejlesztési hozzájárulást. Sokan ellenezték, ellenzik ezt a támogatási formát, s a személyi jö­vedelemadó megjelenésével több településen meg is szün­tették. Pécsett elsősorban a peremkerületek tanácstagjai ér­veltek fenntartása mellett, hiszen e hátrányos helyzetű terüle­tekre minimális fejlesztési pénz jut. Igaz, a tanács az elmúlt évtől már differenciáltan osztja el a tanácstagi alapot, tehát a peremkerületek tanácstagjainak valamivel több jut, de a kommunális létesítmények ' hiányaihoz viszonyítva, az összeg elenyésző. A tanácskozási központok vezetőitől kérdeztük meg, hogyan gazdálkodtak a lakosság forintjaival, mi valósult meg az elképzelésekből. Az idei munkák már elkészültek A 2-es tanácskozási központ Meszest, a Budai l-es város­részt és kiemelten a hátrányos helyzetű Szabolcsfalut foglalja magába.- Ha nem lenne teho, nem lenne pénzünk — kezdi a be­szélgetést Bencze Lajosné, a központ vezetője. — 1986-tól jelentősebb összegekkel segí­tettük az iskolákat. A me^ze- si általános iskola udvarát aszfaltoztuk, a Frankel Leó utcai iskolában pedig a ke­rítést újítottuk fel. A központ vezetője örömmel mesélte, hogy az ez évre ter­vezett munkák már elkészültek, Csökkenő befizetések A 3-as tanácskozási köz­pont vezetőjének is komoly gondjai vannak. Pécsújhe- gyen nincs sem víz-, sem szennyvízvezeték, és a Gyár­város egyes területein szintén hiányzanak e közművek. A ta­nácsi pénzzel kiegészített la­kossági hozzájárulást útépítés­re fordították. A Rigó utca új burkolatot, a Fürj utca pedig új aszfaltszőnyeget kapott.- 1986-ban, amikor elké­szültek az utak, ki sem tudtuk fizetni az 1,2 milliós összeget, mert a befizetések nem érték el a tervezettet. A tavalyi te­többek között járda, korlát és útjavítások, parkfelújítások. Elismeréssel szólt Vargay Jó­zsefről, aki a városgondnok­ság részéről a jó szakember szemével irányította és el- _ lenőrizte a lakossági pénzből készülő munkákat. A társulá­sok is gazdagították a kör­nyezetet. A Hegedűs Mihály utcában szennyvízcsatorna és gázvezeték épült. — Nem irigylem a belvá­rost, nekem is tetszik az új­jávarázsolt Széchenyi tér, de remélem, egyszer nekünk is jut majd a fejlesztési összegből — reménykedik Bencze Lajosné. ho egy részét is erre a két út­ra költöttük — mondta Rózsa Béla központvezető. — A két nyilvános telefonállomás felál­lítására a tanácstagi alapot használtuk fel az elmúlt év­ben. A csökkenő befizetések ellenére a Bor utcai járda építéséhez is összejött már a pénz, és a kivitelezést el tud­juk kezdeni idén. A járda­építés egymillió forintba kerül, ezenkívül 100-100 ezer forint­tal támogatjuk a Meszes-pa­tak medrének tisztítását és az üszögpusztai családi házak kö. rüli terület fásítását. Az egészségügyet is támogatjuk A 4-es központban (Erzsé- bettelep, Borbálatelep és a Budai Il-es városrész), az élel­miszerboltok korszerűsítését és a gáz-, víz- és szennyvíz- társulások segítését tűzték ki célul. Az utóbbiadat tanács­tagi alapból finanszírozzák, hiszen a gyakorlatban már mindenütt a lakossági befize­tésekkel együtt használják fel.- Az Engels úti bolt átala­kítása iái sikerült — értékelt elégedetten Dormán Máténé központvezető. A rosszul mű­ködő élelmiszerbolt helyén ma egy jól ellátott és kedvelt húsüzlet várja a környék la­kóit. A másik két bolt korsze­rűsítése nem volt ennyire sike­res. A különböző vezetékek épí­tése a talaj kedvezőtlen adott­ságai miatt a Marx út környé­Néhány forintot jelent Az 5-ös tanácskozási köz­pont területe az Ipari úttól a Tettyéig terjed, vezetője Csep- regi István: — Nagyobb össze­get emésztett fel a Légszesz­gyár utca fásítása, amely több mint egy évtizede húzó­dó gond: amióta a Posta ká­belfektetés közben az utca fáinak gyökereit is elvágta, visszaköszönő téma lett a fák pótlása. De csak a teho segítségével tudtuk megoldani, akárcsak a Légszeszgyár utca járdaszegélyeinek javítását. kén jóval többe kerülnek, mint a város más részein. A tár­sulások támogatását két szem­pont is indokolttá tette. Az egyik, hogy fővezetékről van ezó, s ha nem készül el, a további építés visszavetette volna, a másik, az egy csa­ládra jutó összeg elérte az ötvenezer forintot, ami a ^környék lakóinak nem kis gondot okozott. — Idén az egészségügyet is támogatjuk (— a Felsővámház utcai gyermekorvosi rendelő bérleti díját magunkra vál­laltuk, nehogy megszüntessék a 'rendelőt —) vázolta a to­vábbi terveket Dormán Má­téné. A tanácstagi alapot pe­dig a Csillag, az Endre és a Rippl-Rónai utcai szennyvíz­társulás támogatására fordít­juk. Sok nyugdíjas él . a területen, kevés a befizetett összeg, mégis néhány forintot jelent, amiből gazdálkodhatunk - vélekedik Csepregi István. — Igazán csak az utóbbi Időben alakult ki az a gya­korlat, amely a tehós munkák műszaki átvételénél a tanács­tag jelenlétét is megköveteli, aki lassan megtanulja elbí­rálni a különböző munkákat. Ma már harmadosztályú mun­kát csak csökkentett áron veszünk át. Porth E. Olcsó és csendéi Újfajta autólopásgátló mű­szer gyártását kezdte meg az Agroinnova Gt. A szabadal­maztatott berendezés lényegé­ben egy elektronikus zár; csu­pán az autóban elhelyezett rej­tett kapcsolóval válik indítha- tóvá a motor. A szerkezet a műszer bekötő kábelének elvá­gására is rövidre zár, megaka­dályozza a gyújtást. Mivel az autólopások száma emelkedik, csupán az Állami Biztosító ta­valy 12 millió forintot fizetett ki az eltűnt autók után, az új mű­szer várhatóan sokak érdeklő­dését feixelti. Annál is inkább, mert viszonylag olcsó - ára 1000 forint alatti —, s a vészjel­zőkkel szemben hangtalanul őrzi a kocsit, nem veri fel az éjszaka csendjét. Akusztikai próba a sportcsarnokban A hangvetőrendszer javítja az összhatást Táncház­pályázat Táncház—népzene 1989. cím­mel pályázatot hirdet népzenei együttesek, hangszeres szólis­ták és énekesek számára az Országos Közművelődési Köz­pont és a Hungaroton. A pályázat célja: elősegíteni a hagyományhű népzenét elő­adók bemutatkozását, népszerű­sítését. Pályázni népzenei anyag­gal, illetve e szellemben készült feldolgozással lehet. A kazet­tán beküldendő hangfelvételek együtteseknél maximum 30, szó­listáknál pedig 15 perc lehet. Beküldési határidő: 1988. szep­tember 30. Cím; Országos Köz- művelődési Központ Módszertani Intézete tánc és zenei osztály. (1251 Budapest, I., Corvin tér 8.) A Hungaroton a pályázatok­ból készíti el a Vili. magyar- országi táncház-találkozó című lemezt. Egy hét múlva érkeznek az Europa Cantat első résztvevői Pécsre, vagyis megkezdődött a visszaszámlálás a nagy ese­ményre. Tegnap a nyitó- és a zárókoncert színhelyének, a sportcsarnoknak akusztikai pró­bája zajlott le: a Bagossy László rendezésében 22-én színre kerülő Székelyfonó tel­jes stábja tartott próbát Hevesi András vezényletével, kedvező hanghatással. Ezt több pontról figyelték az Europa Cantat, a KOTA jelen lévő képviselői, to­vábbá a rendezvény háziasszo­nya, Komlódi Józsefné, Pécs Város Tanácsa elnökhelyettese. És legfőképp Wittner Kálmán, a Dél-dunántúli Tervező Válla­lat akusztikusa. Ö avatott be mindabba, ami ezt a próbát megelőzte:- Több dologgal javítottunk a sportcsarnok akusztikai adottságain. Először is, sokat jelentett a szőnyeg, ami egyút­tal a sportparkettát is megkí­méli, és amit az igényesebb koncerteken azután is használ­ni fognak. A legfontosabb a dobogó felett látható hangve­tőrendszer, amely speciálisan erre az alkalomra készült. Kis­sé megtört felületű függesztett lapok biztosítják, hogy a kö­zönség kielégítő hangminősé­get halljon, és hogy a zené­szek egymást jól hallják. Azt tudom elmondani erről a rend­szerről, hogy külön-külön és összekeverten, együtt is jól hallatszanak a szólók, a szóla­mok és a teljes egtüttes.- Dolgoznak-e ilyenkor mű­szerekkel?- A műszeres bemérés már korábban lezajlott, mert az a jó, ha egy ilyen akusztikai ter­vezést alapos előkészítés előz meg. A bemérés, a terem ter­vei, a geometriai és a statiszti­kai teremhangtan, továbbá a közönség jelenléte - mindez együtt adja azokat az adato­kat, melyeket figyelembe kell venni. Wittner Kálmán volt az akusztikusa a Művészeti Szak- középiskola nagytermének, a pécsi Zeneiskola Sörház utcai zenetermének és a Pécsi Úttö­rőház nagytermének. Az első és a harmadiknál R. Füzesi Zsu­zsa keramikus akusztikai kerá­miáival burkolták a falakat — hasonló munkára készülnek most a Paksi Atomerőmű isko­lája számára. A tegnapi Euro­pa Cantat-próbáról annyit, hogy az jól sikerült, egyike volt a nagy ese'mény előtti utolsó simításoknak. G. O. Leértékelik a forintot A Magyar Nemzeti Bank 1988. július '.9-i határnappal a forintot a konvertibilis valu­tákkal szemben 6 százalékkal leértékeli. Az intézkedést több tényező indokolja. Az 1987. második felétől kibontakozott, erőtel­jes exportnövekedési ütem fenntartásához elsőrendű nép- gazdasági érdek fűződik. A vállalatok exportérdekeltsége, az új termékek külpiaci beve­zetése, a mezőgazdasági több­let-árualapok külföldi értékesí­tésének elősegítése megköve­teli, hogy a legfontosabb ke­reskedelmi partnerországok ár­alakulása és a magyar terme­lői áralakulás különbségeit az árfolyammódosítás kiegyenlít­se. A vállalatok viszonylag mérsékelt konvertibilis import- igényességének fenntartása, valamint a belső pénzügyi fo­lyamatok alakulása is indo­kolja, hogy változatlanul szi­gorú keresletszabályozással se­gítsük elő a belső és a kül­ső egyensúlytervezettnek meg­felelő alakulását. * A Pénzügyminisztérium tájé­koztatása szerint a külföldre utazás pénzügyi feltételeiről és a magán célú utazási valuta­ellátásról szóló 84/1987. (XII. 27.) PM számú rendelet 17. paragrafusa alapján a kon­vertibilis elszámolású orszá­gokba történő utazáshoz 1988. július 19-től igénybe vehető turistaellátmány és közlekedé­si költségkeret összege — a forintnak a konvertibilis valu­tákkal szembeni 6 százalékos leértékelése miatt — megvál­tozik. * 1. A turistaellátmány összege há­rom naptári évi időszakra 20 200 forint. 2. A 14. életévüket be nem töl­tött kiutazók részére naptári éven­ként egy alkalommok 3000 forint összegű, konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vő--n I hr tó. 3. A közlekedési költségkeret csz- szege három naptári évi időszak­ra 13 000 forint, amelynek terhére gépjármű-üzemanyogköltségre 6400 forint összegű, konvertibilis elszá­molású fizetőeszköz vásárolható. 4. A turistaellátmány igénybevé­telére nem jogosultak 1988-ban és 1989-ben évenként egy alkalommal 3000 forint összegű, konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárol­hatnak. 5. A Jugoszlávián keresztül Bulgá­riába kiutazók részére — ameny- nyiben a kiutazáshoz szükséges mi­nimális 3000 forintnak megfelelő bolqár levát vásárolnak — utazá­sonként, turistaellátmányuk terhelé­se nélkül 600 forint összegű jugo­szláv dinár szolgáltatható ki. 6. A magyar—jugoszláv kishatór- forgalomban érvényes határátlépési engedély alapján kiutazók — utazá­sonként, turistaellátmányuk terhelése nélkül —, 300 forint összegű jugo­szláv dinárt vásárolhatnak. A leértékeléssel arányosan vál­toznak a valutaalapokon lévő ma­rad van vösszeqek is. Nem változik uqvanakkor az, hoav a magán- útlevéllel vagy szolqálati útlevél­lel külföldre utazó maavar ál­lampolgár az országhatár átléDésé- hez 3000 forint összeaű. hivatalos eredetű külföldi fizetőeszközzel köteles rendelkezni. Ha nem is annyira előnyös a hűvös munkahely, mint ahogy mi itt fönt a hőségben gondol­juk, bizonyára nem véletlenül mondták ezt azok, akik már több éve dolgoznak a Pannon- vin pezsgőspincéjében. Nekünk arra a rövid időre igazán kel­lemes volt a nagy meleg után a lenti tizennégy fok - csak- hát mi nem az egész napot tölt­jük ezen a hőmérsékleten. Kollár Emil üzemvezető ka­lauzol bennünket a Pannonvin István téri pezsgőüzemében; a tűző napról belépve, mire le­megyünk a hatvannyolc lép­csőn a négyes szintre, egész kellemesen érezzük magunkat. Első benyomása az embernek az, hogy de jó is volna ilyen helyen, ’ ilyen hőmérsékleten dolgozni, amíg tart a nagy nyári meleg - de ez persze csak futó benyomás. A négyes szinten, éppen a Sétatér alatt, úgy körülbelül hét méter mély­ségben, ketten dolgoznak: Stri- gán Lajosné és Molnár György- né, bort fejtenek, mindketten pulóverben. Ujjatlan nyári ru­hában — ami nekünk most na­gyon kellemes - elképzelhetet­len lenne egy egész műszak. — Nem annyira előnyös ez a hűvösség mint amilyennek lát­szik, sőt, nyáron még sokkal veszélyesebb, mint télen — mondják. - Túl nagy a hőmér­sékletkülönbség. Ha fölme­gyünk az üvegtetős csarnokba, ott sokszor negyven fokos a meleg, itt pedig csak tizennégy. Idő kell, amíg az ember ezt megszokja. Eleinte mindenki A hűvös munkahely sem előnyös... nagyon könnyelmű, de azután hamar rájövünk, hogy könnyen meg lehet fázni, hogy melegen fel kell öltözni. Ilyenkor nyáron elég a pulóver, de télen leg­többször pufajkában dolgo­zunk. S lent magas a páratartalom is, sőt, nyáron fojtóbb, doho­sabb a levegő. A mindent ösz- szevéve kétezerhétszáz méter hosszú pincerendszerben most másfél millió másfél literes pa­lackban érlelik a pezsgőt. Az üzemben negyvenen dolgoznak, ebből úgy tizenöten lent a pin­cében, tegnap azonban csak hárman voltak: ugyanis éppen tegnaptól csoportosították át a munkaerőt az igényeknek meg­felelően. S most, mint Kollár Emil mondta, a többiek a Már­ka-üzembe mentek a palacko­zásnál segíteni, mert — s ez is a hőséggel van összefüggésben — igen nagy az igény az üdí­tőre. D. Cs

Next

/
Thumbnails
Contents