Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-19 / 199. szám
1988. július 19., kedd Duncintüli napló 3 A Szénbányák továbbra is fogadókész Beilleszkedtek az erdélyi magyarok Nem ismétlődik meg a tavalyi szójahiány A tervek szerint a közeli napokban megkezdik az új szójaextrudáló épitését a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát törökdombi üzemében. Több termés a tavalyinál A baranyai munkaadók közül a Mecseki Szénbányák Vállalat foglalkoztat legnagyobb számban erdélyi magyarokat. A létszámgondokkal küszködő bánya fogadja az áttelepülteket, akiknek szintén nem előnytelen a kapcsolat, (hiszen Baranyában rövid idő alatt a Mecsek már nyújtani tudja a számukra kedvező kereseti lehetőségeket. A Mecseki Szénbányák központjában a munkafelvételen eddig 112 magyar nemzetiségű külföldi állampolgár jelentkezett. Közülük harmincnyolcán a nehéz munka, jobb ajánlat vagy egyéb más okok miatt elmentek, így most 74 a bányában foglalkoztatott erdélyi magyarok száma. Többségük Komlón és a pécsi munkásszállón lakik, hatan inkább az albérletet választották. Most csillés az a szőke fiatalember, akinek három hónap hiányzott az érettségi letételéhez. Menyasszonyával az elsők között jött át március derekán, attól tartva, hogy megszigorítják a határt. — Elsősorban a jó kereseti lehetőségek miatt választottam a bányát, hiszen nem kevés pénz kell az új élet megteremtéséhez. Ha nem is minden úgy alakult, ahogy terveztem — én ugyanis leginkább a kedvező esélyekkel számoltam —, azért most már nem olyan elkeserítő a helyzet. A munka nehéz ugyan, de a munkatársak barátságosak — mondja első 'benyomásait a csillogó szemű, értelmes, szőke fiatalember. S. B. eredeti szakmája szerszámgéplakatos, szintén Ist- ván-aknán csillés. — Számomra a vártnál sokkal jobbak az itteni körülmények. Bár még csak szükebb környezetemet, munkatársaimat ismerem jobban, nagyon jól érzem magam. A munka mindenütt munka, és ha lehet magyarként élni és dolgozni, azért bármit érdemes elvállalni. — Csak a legjobbakat tudom mondani Sanyi munkához való hozzáállásáról — egészíti ki csillése mondatait Nagy Gál István szakvezető vájár. — Érdeklődő, nagyon jó munkaerő. Amit egyszer megfigyel, másodszor már nem kell megmutatni neki.) Gy. V. vékony, törékeny termetű fiatalember. — Áprilisban hatan jöttünk együtt a barátaimmal, úgy határoztunk, hogf a későbbiek során is együtt maradunk. Két hetet dolgoztam a föld alatt, de úgy éreztem, egyelőre nagyon nehéz az még nekem. Még csak 19 éves vagyok, kértem hót a külszíni állományba való áthelyezésemet. Később talán újra megpróbálkozom a föld alatti munkával is. Nyugodt város, csendes, hangulatos vidék — mondták Pécsre és környékére a megkérdezettek az erdélyi magyarok közül. Lassan kezdenek beilleszkedni az itteni kerékvágásba. Nagy köztük az összetartás, maguk között is nyújtanak segítséget egymásnak. A foglalkoztatott magyar nemzetiségi külföldi állampolgárok létszámának gyarapodásával a Mecseki Szénbányák bér- és munkaerőgazdálkodási önálló osztályának munkatársai is kezdenek belejönni a velük kapcsolatos teendőkbe. Az osztály vezetője, Holler János a következőképpen foglalta össze eddigi tapasztalatait az erdélyi magyarokról; — Munkavégzőképességük és magatartásuk megfelel a magyar munkaerőjének. Többségük becsületesen, tisztességesen dolgozik, nem mérvadó, ha van közöttük egy-kettő, akiket talán maguk is kiközösítenének. őket is megilleti minden olyan kedvezmény, ami az itteni magyarokat. Hasonlóképpen brigád-, illetve szak- szervezeti tagok lehetnek, nem teszünk különbséget a keresetekben sem. A rászorulókat rendkívüli segéllyel, előleggel támogatjuk. Dolgozóink körében gyűjtést is szerveztünk javukra. Ha a jelentkező rendelkezik valamilyen szakirányú képzettséggel, igyekszünk szakmájában foglalkoztatni, amennyiben lehetséges. A többnyire kedvező tapasztalatok indokolják azt, hogy továbbra is fogadókészek maradunk az erdélyi magyarok iránt is. Külszíni és föld alatti munkában egyaránt foglalkoztatni tudjuk a további jelentkezőket, igyekszünk segíteni őket a beilleszkedésben. Kaszás E. Vegyesvállalatok Magyarországon A Pénzügyminisztérium eddig több mint 180 vegyesvállalat alapítására adott engedélyt, s ezek nagy része már megkezdte működését. A múlt évben 67 új vállalkozás jött létre, az idén ennél többre számítanak a szakemberek. Tovább tart tehát a vegyesvállalat-ala- pítási kedv növekedése. Mint ismeretes, a kormányzat 1986-ban egyszerűsítette az ilyen vállalkozások alapításával kapcsolatos eljárást, jelentős adókedvezményt vezetett^ be működésük megkönnyítésére és lehetővé tette, hogy önálló külkereskedelmi jogot kapjanak, saját maguk intézzék külpiaci munkájukat. Mindez nagymértékben hozzájárult, hogy az elmúlt másfél év alatt több mint 110 új vegyesvállalat jött létre. A vállalkozások révén a működőtőke-bevonás ma már meghaladja a 160 millió dollárt. A legtöbb ilyen céget osztrák és NSZK-beli vállalkozók hozták létre magyar partnereikkel. Több olyan vegyesvállalat is alakult, amelynek alaptőkéje megközelíti, sőt meghaladja a félmilliárd forintot. Ilyen az Agrofém magyar—japán Fermentációipari Rt., vagy az amerikai részvétellel létrehozott Float üveggyár Orosházán. A vegyesvállalatok háromnegyede ma mór termelő tevékenységet folytat. Ez is lényeges változás a korábbi évekhez képest, amikor elsősorban szolgáltatással és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások jöttek létre. A vegyesvállalatok jövedelmezősége is kedvező, a néhány éve működő vállalkozások a hazai átlagnál nyereségesebben gazdálkodnak. Szépen díszlenek a baranyai szójaföldek, ha elemi kár nem jön közbe, jó termés várható. A terület is nagyobb, mint tavaly, 12 895 hektár, ami majdnem 55 százalékkal több a tavalyinál. Ebben természetesen a vetőmag céljára vetett szója is benne van, amit a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát termel, illetve termeltet partnergazdaságaival. A takarmánynak vetett szója területe is jócskán felfutott. A tavalyi fehérjekrízis után a sertés- és baromfitartó gazdaságok most bizakodóbbak, több lesz a szójabab, ami jó hír minden érdekelt termelőnek. A nyár végén a szójaföl- deken is megkezdődik az aratás. Vajon mit csinálnak majd a nyers szójababbal, lépést tart-e a szójafeldol- gozók építése a rohanó idővel és a megnövekedett feladatokkal? Néhány baranyai termelőszövetkezet a tavalyi súlyos szó- jahiány megismétlődésétől tartva fontolgatta saját szója- feldolgozó létesítését. A TE- SZÖV illetékeseitől kapott tájékoztatás szerint azonban a tag tsz-ek elálltak ettől • az elképzelésüktől. Nem azért, mintha ezek az önellátást segítő beruházások drágák lennének, sokkal inkább azért, mert az ezekkel előállítható extrudált szója meg sem közelíti az extrahált szója minőségét. Ilyen extrudáló berendezés működik a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát törökdombi üzemében, s beüzemelte saiát extruderét a Szigetvári Állami Gazdaság is. A lippói Béke Őre Tsz-ben is beállítottak egy extrudálót, de ez elsősorban kukorica feldolgozására alkalmas, szükség esetén megpróbálkoznak vele az idén a szóját is feldolgozni. A szója legnagyobb megyei forgalmazója a Gabonaforgal-, mi és Malomipari Vállalat, az idén 10 000 tonna szójabab felvásárlására kötött szerződést a termelőkkel. A vállalat nagy teljesítményű szója- feldolgozó létesítését tervezte ez évben Siklóson, ez a beruházás azonban kútba esett, mivel a minisztérium nem engedélyezte. A szójafeldolgo- zás ugyanis államilag erősen támogatott, s érthető, ha a kormányzat a leghatékonyabb beruházásokat és megoldásokat támogatja. Petrovics Bélát, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesét kérdeztük meg ezek után, mit kezdenek a felvásárolt szójababbal, hogyan oldják meg feldolgozását? — Ha a nagy beruházás le is került a napirendről, azért megoldjuk a feladatokat, s erre többféle tervünk is van. Most von folyamatban két szójaextrudáló üzem létesítése. Az egyiket Mohácson, a GMV premixüzeme mellé, a másikat siklósi raktárunk mellé telepítjük. A berendezések nem drágák, darabonként 3—4 millió forintba kerülnek, a Mo- nori ÁlTatni Gazdaságnál már megrendeltük mindkettőt. Teljesítményük 7-8 mázsa óránként. Helyigényük kicsi, és egy hét alatt üzembe állíthatók. A szójabetakaritás idejére mindkettőt átadjuk rendeltetésének. Ezzel az a célunk, hogy a mohácsi, a siklósi és villányi takarmánykeverőket ellássuk szójaalapanyaggal. Mindez nyilvánvalóan nem oldja meg a gondokat, hisz a nagy sertés- és baromfihústermelő Baranya megye éves importigénye 40 000 tonna kész szójadara, s ennek mintegy 50 százalékát a GMV forgalmazza. Az előzetes importkilátások szerint az idén 570-580 ezer tonna szójadarát hozunk be külföldről, ami megfelel a tavalyi szintnek, s így remélhető, hogy Baranya 40 ezer tonnája is biztosítva lesz. A megyei többlettermelés e felett jelentkezik. Mivel a kis extrudáló üzemek nem tudnak ezzel a többlettel megbirkózni, a Gabona Vállalat tárgyalásokat kezdett a Növény- olajipari Vállalattal, a Nö- MOV-val, amely bővíti szója- feldolgozó kapacitását. A hazai növényolajgyárak, miután kivonják a szóiababból a szójaolajat, ezért ió minőségű, magas fehérjetartalmú és avasodósra nem hajlamos, extrahált szójadarát adnak vissza a termelőknek. Mint megtudtuk, a GMV felvette a kapcsolatot a Győri Keksz, és Ostyaqyár jános- somorjai cikóriaszárító üzemével is, amelynek szárító- kapacitása ez év három hónapjában van csak kihasználva, további hét hónap kapacitáslekötése végett vállalkoznak szójafeldolgozásra is. Ha a végső megoldás még várat is magára, történt bizonyos előrelépés abban, hogy a megtermelt, nagyobb meny- nyiségü szójabab ne maradjon feldolgozatlan. így talán a tavalyi szójahiány Baranyában már nem ismétlődik meg. — Rné — Portré a hőerőműből Papp László turbinafőgépész — A biztonsági követelnrfé- nyek nálunk méltán szigorúak, hisz mi látjuk el fűtéssel, ipari gőzzel, meleg vízzel és árammal Pécset, illetve a város környékét. Nálunk nem lehet nem figyelni, s ha szükséges, pillanatok alatt döntenünk kell — mondja Papp László, a Pécsi Hőerőmű turbinafőgépésze. Számomra nem sokat mond a szakmai alapszabályuk; rendelkezésreállás. Pedig ahogy nagy szakértelemmel és türelmesen elmagyarázza, olyan magától értetődő . . .- Mi nem tudunk raktárra termelni. Nekünk a pillanatnyi igényeket kell maradéktalanul kielégítenünk távhőből és villamos energiából.- Ezt mindig sikerül is maradéktalanul?- Épp ez adja a munkám szépségét, ugyanakkor ez jelenti a nehézségét is. Ha valo- mi üzemzavar következik be, akkor pillanatok alatt kel döntenünk, mert különben összeomlik a rendszer. A döntésnek olyannak kell lennie, hogy a hosszú vizsgálódás utón se találjanak alapvető szakmai kifogásolnivalót a villámgyors döntésben.- Marasztalták már el?- Olyan hibám még nem volt... Erős fizikumú, halk szavú, derűs a 47 éves Papp László. Jövőre lesz huszonöt éve, hogy a hőerőműben munkába állt mezőgazdasági gépésztechnikusi végzettséggel. Azóta volt segédberendezés-kezelő a turbinaüzemben, majd átkerült a blokküzembe, és tizenhat éve főgépészként négy turbina főnöke. Ennyi idő alatt bizonyára már a kisujjában van a szakma . . . — Hozzám tartozik a teljes táfűtés és a gőzszolgáltatás is... — hirtelen rámkérdez: — Emlékszik még a 79-es január elsejére? Az volt eddigi legemlékezetesebb műszakom. Viharos szél hordta, fújta be mindenhová a havat és hirtelen nagyot süllyedt a hőmérséklet. Minden igyekezetünk ellenére a villamos vonalon estünk ki ... Emberfeletti munkával, órák múltán tudtunk csak ismét visz- szaállni a normális üzemmódba .. . Megkönnyebbülve mondja; — Szerencsére ilyen csak nagy ritkán fordul, fordulhat nálunk elő... Azért is végeztem el annyiféle szaktanfolyamot, hogy minél kisebb legyen a hibalehetőség, vagy a mégis bekövetkezett üzemzavart mielőbb el tudjuk hárítani. A „rendelkezésreállás" nemcsak magára a hőerőműre, a dolgozókra is vonatkozik. Kemény próbatételt jelent minden nap a váltóműszakban dolgozó Papp Lászlónak is. Mindig észnél kell lenni és helyt kell állni. — A váltáműszakot meg lehet szokni?- Megszokni rettentően nehéz, majdhogynem lehetetlen. Inkább csak beletörődni lehet. Nehezíti a helyzetet, hogy a váltóműszakos kevesebet lehet együtt a csalóddal - már, vagy még alszanak, mire hazaérek, vagy már nincsenek is otthon -, a szervezet is képtelen a teljes átállásra.- Mégis vállalja ... — Ennyi év után már idenőtt az ember, meg aztán ki is alakul bennünk bizonyos megszállottság. Az biztos, hogy fűtés, meleg víz, valamint a villanyáram kell . .. De ha arra gondol, hogy a hőerőmű csak és csakis követel és nem ad cserébe semmit, akkor nagyot téved. Engem is a vállalat juttatott lakáshoz, segített a garázshoz, a zamárdi, orfűi és harkányi üdülőnkben is rendszeresen kipihenhetjük magunkat, nem beszélve a csehszlovákiai csereüdültetésről, vagy arról a két darab 4 személyes lakókocsiról, mely az Adrián várja a pihenni vágyókat. Azt hiszem, a jövedelmemre sem lehet panasz. Mindezekért cserébe, azt hiszem, joggal követelhet a hőerőmű. Világos beszéd. Már csak azért is, mert javában tart a nagy rekonstrukció, melynek végeztével ismét lesz bőven tanulni és beletanulni-valója a jelenlegi turbinafőgépésznek is. Hat éve fejezték be a 3-as turbina átalakítását, azóta fő profilja a távfűtés, a várost meleg vízzel ellátni. Most tavasszal kezdték lebontani a 4-es turbinát, s az új — a tervek szerint 1989 telére - már a villanyáram termelésén kívül távfűtést is biztosít és ipari gőzt is szolgáltat. Utána a 3-as következik, ipari gőz elvételére is alkalmassá teszik, majd a 2-es és az 1-es turbina rekonstrukciója kerül sorra. Közben a kazánok is kicserélődnek. Jelenleg még egy turbinát két kazán lát el, az új blokkrendszerben már egy turbinát egy nagykazán szolgál ki. — Ismét fel kell elevenítenem a kazános ismereteimet, én veszem majd át az 1. és a 2. blokkot — zárja le a témát. Hogy mire vitte Papp László, a hőerőműves majd negyed évszázada alatt? Elsajátított és átadott egy sor speciális — többnyire csak a Pécsi Hőerőműben hasznosítható - szaktudást. A szaktanfolyamok mellett politikai téren sem maradhatott el a tanulásban. Tizenkét éve párttag, a kalorikus üzem pártvezetőségi tagjaként újabban termelési felelősként is tevékenykedik, s tíz évig munkásőr is volt. Lakása 2,5 szobás, van egy 10 éves Trabantja, Orfűn kis üdülőtelke hétvégi házzal. Anyósáéknál 700 négyszögöles terület megművelése kikapcsolódásnak is jó. „Ez inkább szükséglet, mint hobbi; hasznos időtöltés, hisz mindenféle zöldséget megtermelünk magunknak" - mondja. Felesége bölcsődevezető, a művészeti szakközépiskola táncszakát végzett Hortenzia lánya jelenleg Ausztriában él, a 21 éves fia — szintén László — az ő nyomdokaiba lép. — Laci a gépipariban villa- mosenergia-szakon érettségizett, majd az 508-asban megszerezte az elektronikus műszerész végzettséget a hőerőmű ösztöndíjasaként. Remélem, ő is helyt fog állni a cégnél, és ő sem fogja megbánni, hogy itt kötött ki. Sajnos egyre nehezebb az - utánpótlás, nem vonzza a mai fiatalokat g három műszak, a lakáshoz jutási lehetőség sem egészen olyan, mint a mi időnkben volt. . . S a mai fiatalokról még valamit elárul, igaz, ez inkább önmagára vonatkozik: — A fiammal egykorú srácok most már sajnos bácsiznak . . . Hiába, ezt lassan tudomásul kell venni . . . Murányi László
