Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-13 / 193. szám

© Dunántúli napló 1988. július 13. szerda Információk Hagyomány Közlemények A Pannónia Afész értesíti a lakos­ságot, hogy 1988. július 13-tól 15-ig vegyszeres védekezést hajt végre Pécs-Vasas Murom dűlőben oz I.— VI.-ik táblákon. Felhasználásra ke­rülő szerek: Ortho Phaltan, Rubigon 12 EC, Bi-58 EC. Az alkalmazott szerek méhek re és halakra veszé­lyesek. Uröghegyi Cini névre hallgató, most tüzelő két és fél éves skótju­hászkutya eltűnt Pécsett, a Jokab- hegyi út 59-ből, méghozzá úgy, hogy a magas kerítés aljában lyu- kot kapart. Gazdája keresi, telefon: 35-541. Taxisok közölték, hogy sok a kóbor és tüzelő kutya Pécs ut­cáin, főként a Makárban, Közép- Doindolbon és a Megyeri úton és komoly veszélyt jelentenek az 5-6- os csapatok a közlekedőknek. Nyári kempinget nyitott a pécsi DOZSO a művelődési intézmény udvarán, ohol ágyat, sátort, háló­zsákokat is lehet bérelni. Ügyintéző: Mesterházy Emilné, telefon: 14-600. Július 15-én Pécsett, a kertvárosi Testvérvárosok terén működő éjsza­kai ügyelet megszűnik. A központi ügyelet a Lánc utcai rendelőintézet­ben változatlanul működik, a csa­tolt községek, igy Aboliget, Nogy- kozár, Kozármisleny, Görcsöny, Pel- lérd, Kővágószőlős, Berkesd, Eger­ág lakói részére is. Hívások: 14-347. Július 19—20-án festés miott zárva tart a pécsi Csontváry Múzeum. Fürdőszobai kiegészítő pipereszek­rényekre, tükrökre és vécéfed lapokra is elfogad előrendelést a pécsi La- kisz—MOFÉM műszaki szerelvénybolt, amely a Jókai utca elején találho- tó. Az úgynevezett fittingárufélesé- gek iránt nagy az érdeklődés. A pécsi Apáczai Csere János Ne­velési Központjának gyűjtők klubja felhivjo azon gyűjtőket (pénz, érme, bélyeg, ez libris, képeslop, bőreim- ke, plakát, kerámia stb)., akik oz őszi szeptemberi kiállításon (mely díjtalan) részt kívánnak venni, irás- bon jelentsék be a Nevelési Köz­pontban igényüket. Cim: Gyűjtök klubja, dr. Berényi István klubveze­tő, Nevelési Központ Művelődési Háza, Pécs. 7601. A Pécsi Űtötrőház közli, hogy a Takácsné Hartmann Piroska által szervezett kirándulások - az ö be­tegsége miatt — elmaradnak, igy július 14., 19., volomint 21-én is. A Pécsi Helyőrségi Klubban jogi tanácsadás is működik. Legközelebb július 18-án 17.30-tól várják az ér­deklődőket. Szakértő dr. Aszódi Pál. Nem szerepel július 17-én Har­kányban a Harkányi Nyár kereté­ben a sárbogárdi fúvószenekar technikai okok miatt. Egészségügyi KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika. Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfü­lészeti betegek, égett és forrázott * gyermekek részére páratlan napo­kon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belgyógyászati Klinika. II. kerület: Megyei Kórház (I. belgyó­gyászati osztály) III. kerület: I. sz. Belgyógyászati KKniko. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Pécs város és csatolt köz­ségek ideg- és elmebetegei részére: POTE Ideg- és Elmeklinika. Szemé­szeti betegek: POTE Szemészeti Kli­nika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Pécs város felnőtt lakossága ré­szére egy helyen, a Lánc utcai ren­delőintézet földszinti ügyeleti helyi­ségeiben minden este 7 órától más­nap reggel 7 óráig. Telefon: 14-347. Lvov-Kertváros felnőtt lakossá­gának minden este 7 órától más­nap reggel 7 óráig a járóbetegek részére a Testvérvárosok terei kör­VÁLLALATOK FIGYELMÉBE! Minden típusú elektromos targoncák teljes felújítását vállaljuk. Gyors, pontos munkavégzés. FEMICO Telefon: 27-323 Az Arab Egyesült Emirátusok if­júsági és felnőtt kézilabdacsapata mérkőzik Komlón július 14-én 14 órá­tól az ifik, 16 órától pedig a fel­nőttek találkoznak a komlói kézi- labdásokkal a városi sportcsarnok­ban. Az arab játékosok a Tatabá­nyai Bányász vendégeiként érkeznek a Komlói Bányász Sportegyesület­hez. Rendezvények Betéttombola-sorsolást szervez jú­lius 13-án 17.30-kor Pécsett, a ME- SZOV-székházbon, az első emeleti 125. sz. tanácsteremben a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet pécsi kirendeltsége. A főnyeremények kö­zött szerepelnek Dacia, színes tévé és betétkönyvek is. A Pécsi Úttörőházbon július 15-én 15 órától a nyári nyelvi nopközis csoportok tartják záró bemutató fog­lalkozásaikat szülők, érdeklődők ré­szére is. Ugyanezen a napon 9—12 óráig az alkotónapon lehet rezet domborítani, tűzzománcot késziteni, gyöngyöt fűzni, gipszet önteni. Ve­zető tanárok: Bogdány Edit (ongol), Krommer Judit (német), Csejtei Lí­via (német). Szervező: Gáborné An­tal Zsuzsa. A képzőművészeti össze­jövetel gazdája Derváliné Jagasics Ilona. A Pécsi Helyőrségi Művelődési Klubban minden csütörtökön és va­sárnap 19-21.50-ig diszkót szervez­nek. — Minden csütörtökön 18 órától diákdiszkóra várják az érdeklődőket a pécsi Nevelési Központban, mig szerdánként 14 órától ugyanitt a játszóházat Bocz Beáta és Olbei László vezeti. A szünidei program keretében jú­lius 15-én 14 órakor Sásdon a helyi Művelődési Központ szervezésében a gyerekeknek a Száguldó fafka című filmet vetítik. Ugyanezt megismét­lik, de már felnőtteknek 16-ón 21 órától a helyi nyári kertmoziban. A Mohácsi Művelődési Központ délszláv néptáncegyüttese lép fel július 16-án 18 órától Horkányban, mig 21 órától délszláv táncházra kerül sor. De ugyanezen a napon népművészeti vásárra is mehetnek az érdeklődők. A mohácsi Ifjúsági és Úttörőház­ban minden szerdán 10 órától vi­deómozira lehet járni. Ki volt Rózsa Sándorf címmel könyvtári foglalkozást vezet Kovács Károlyné a komlói József Attila Gyermekkönyvtárban július 14-én 10 órától. Július 14-én 10-12 óráig a Komlói Úttörőházban a könyvborátok talál­kozóját bonyolítják le. szolgálat zeti rendelőben orvosi ellátást biz­tosítunk. A kertvárosi hívásokat to­vábbra is a Lánc utcai rendelőinté­zetben kell bejelenteni. Telefon: 14-347. Fogászati ügyelet minden este 7 árától másnap reggel 7 óráig a Lánc utcai Rendelőintézet föld­szinti ügyeleti helyiségeiben — gyer­mekek részére is. Gyermeklakosság részére: a Gyer­mekklinikán, Pécs, József A. u. 7. (bejárót a Bajnok u. felől) este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Te­lefon: 10-938. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Bajcsy-Zs. u. 23. 10/14. sz. gyógyszertár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es számon este 7 órától másnap reggel 7 óráig. •ie Drog-telefonszolgálat: o pécsi drogközpont telefonügyelete a 32-600-as számon hívható szerdán és csütörtökön 15-18 óráig. A tele­fonszolgálat tanácsot ad minden kábitószerfogyasztással kapcsolatos problémára. •Se Bűnmegelőzési tanácsadó. Bűn­megelőzési tanácsadó szolgálat Pécs, Németh L. u. 16. Telefon: 41-563. Upvfélszolgálatot tart: szer­dán 17—19 óráig. 's-----------------------------------------------v \ SPRINT üzlet ajánlata: konyha, előszoba és kiegészítő bútorok, porcelán- és üvegáru, tükrök, üvegezés. MOHÁCS, Felszabadulás Itp. Szolgáltatóház. OLCSÓN, GYORSAN, NÁLUNK! A PÉCSI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ gyakorlattal rendelkező — főkönyvi könyvelőt, bérelszámolót (SZTK-ügyintézői ismeret szükséges), — pénzügyi előadót, — férfi anyagraktárkezelőt (bőripari ismeret szükséges), — férfi raktárkezelőt bükkösdi telepünkre. JELENTKEZÉS: Pécs, Madách Imre u. 10. Munkaügyi-bérosztály. linií'íiüíí::;!!sí""?"t:stíílfrifTflfJí* 150 éve halt meg Szepesy Ignác A Dóm tér pompás épület- együttesének középpontjában, a Sétatéren áll Szepesy Ignác bronzba öntött szobra, melyet Pécs város közönsége állított 1893-ban nagynevű püspöke emlékének. Ezrek és ezrek cso­dálják Kiss György nagyszerű alkotását, de azt, hogy való­jában ki volt ő, életét és tet­teit kevesen ismerik. E héten van halálának 150. évforduló­ja, s úgy vélem ez jó alka­lom arra, hogy jobban megis­merkedjünk személyével, meg­tudjuk valójában ki is volt a reformkori Pécs püspöke. Az Egertől alig 13 km-re lé­vő Noszvajon született 1780. augusztus 13-án, s alig két és fél éves volt, amikor a fran­ciás pompát tükröző nagysze­rű kastélyt építtető apia, Sá­muel, a súlyos adósságok miatt azt eladni kényszerült és Sályra költöztek. Az anyagi nyomorúság is szerepet játsz­hatott abban, hogy Ignác ko­rán kikerült a családból és egri papnövendék lett. Kiváló képességei folytán igen gyorsan halad előre. s már két doktori oklevél birto­kosa, mikor 23 . éves korában felszentelik: egri plébános, 5 év múlva kanonok és nincs negyven éves, mikor a prímás! székre távozó Rudnay Sándor helyére kinevezést kap az er­délyi püspöki székre. Amilyen gyors, szinte robbanásszerű volt eddigi előmenetele az egyházi hierarchiában, ez a di­namizmus nyilatkozott meg to­vábbi életvitelében is. Hatolmas egyházmegyéjét hamarosan bejárta és jelentős reformokat akart megvalósíta­ni, pl. az egyházi funkcióknál a latin helyett a magyar nyelv használatát kívánta bevezetni. E törekvése logikusan követke­zett a pozsonyi országqyűlése- ken történt megnyilatkozásai­ból, ahol élénk feltűnést kel­tett magyar nyelvű felszólalá­saival, továbbá az 1826. évi javaslatával a magyar nyelv kénvszer nélküli terjesztése tár­gyában. Ugyancsak lelkesen fogadta az akadémia megala­pítását, annak első ülésén tiszteleti taggá választották, majd az igazgató tanácsnok is tagja lett és haláláig éven­te 600 forinttal támogatta az akadémiát. Reformtörekvései miatt kellett elhagynia az er­délyi püspökséget, és ekkor, 1828-ban a pécsi püspöki székre nevezték ki. Szepesy tudott a város több évtizedes sérelméről, a királyi akadémia Győrbe helyezéséről, s alig érkezett Pécsre, máris felterjesztésében kért enge­délyt - egyelőre - bölcsészeti tanfolyam fölállítására, amit hamarosan meg is kapott. Ez­után már maga diktálta az iramot. A várostól kapott tel­ken bölcsészet céljára 1830- ban felépítette a mai Egyete­mi Könyvtár épületét, majd a megyétől megvásárolta az egykori pálos kolostort (a mai Széchenyi Gimnázium épülete), ide helyezte át a 100 000 fo­rintos alapítványával létröho- zott Lyceumot, míg az előbbi­ben a Klimó-könyvtárat he­lyezte el. 1831-ben megalapí­totta és megnyitotta a pécsi tonítóképezdét is, de közben bejárta vízitációként egyház­megyéjét és alig egy év alatt megtanult horvát nyelven, hogy e híveihez is anyanyelvükön szólhasson. Fontosnak tartotta, hogy a tudományos élet szolgálatára egy korszerű nyomda legyen a városban, s nagy költséggel életre hívta a Lyceum nyom­dát, mely a Perczel és Lyceum utca sarkán ma is álló épü­letben működött. Más vallá- súakkal szemben rendkívül to­leráns volt, amit talán elég­gé bizonyít, hogy e nyomda élére a református vallású Nagy Benjámint hívta meg Bécsból. mert csak azt nérte, hogy jó szakember és jó ma­gyar ember legyen. Már az 1822. évi nemzeti zsinat megállapította, hogy a KáIdi-féle Biblia 3. kiadása is elfogyott, de nyelvezete már elavult, új kiadást kell készí­teni. Az idő múlt, de a hatá­rozaton túl nem történt sem­mi. Szepesy Pécsre jőve ki­váló gárdát toborzott és elin­dította a Szentírás új, átdol­gozott kiadását 1834—1835— 1836. években, hat kötetben, összesen 5470 oldal terjede­lemben, 1500 példányban a pozsonyi Belnay-örökösök nyomdájában. Ebben az időszakban már naponta 14-16 órát dolgozott, óm ez a maga által diktált hatalmas munkatempó felőröl­te erejét és 1838. július 16-án este egy tüdővérzéses roham nyomán meghalt. Végrendelete szerint egysze­rű, fekete fenyökoporsóban te­mették el, gyászbeszédek nél­kül. De azt már nem tilthatta meg, hogy halála hírére — a nogyharang kongatása nyomón — az utcán sírva emlegessék a város nagy jótevőjét. Ahol ma szobra áll, elha­nyagolt várárok volt. melyet ő töltetett fel és adott pihenő­helyül szeretett városának. Szepesy Ignác báró volt — de egyszerű, közvetlen —, püs­pök. volt, de a saját szegény- ségéig jótékony. Olyan ember volt, aki valóban megérdemli, hogy százötven év távlatából is tisztelettel, megbecsüléssel tekintsünk szobrára és gondol­junk emlékére. Borsy Károly Fotó: Csonka Károly A római háztartások világítása A római civilizációnak meg­voltak az árnyoldalai is. Mér­nökeik egyébként élénk felta­lálói szelleme ellenére sosem sikerült hatásos világítástech­nikát kifejleszteniük. Úgy lát­szik, nem ismerték a gyertyát, ezért a hosszú téli estéken és az éjszakai vendégeskedések alkalmával fenyőfáklyókkal, fáklyákkal és olajlámpásokkal világítottak. Ez utóbbiak szá­mítottak az egykori világítás- technika csúcsának. Minden­esetre ezek az agyag- vagy fémlámpák a szabadon kilógó kanócukkal (néha több ka­nóccal) csak egy gyertyányi világosságot teremtettek. Csak a lámpák tömegével tudtak több fényt előállítani; igy vannak képek, melyeken rab­szolgákat lehet látni, mint kan­delábereket egy lámpával a fejükön és többel a kezükben. A császárkor fokozódó fény­űzése a vilóaítós iránti keres­letet is növelte. A régészeti leletek valóban azt mutatják, hogy az i. sz. I. században nagy sorozatban, gyártásszerű- en állítottak elő agyaglámpá­kat. Ezeknek, a régészek által „céglómpák"-nak nevezett tár­gyaknak az alján igen nagy cégnevek szerepeltek. Az első lámpagyáros, úgy látszik, egy bizonyos Strobilos volt. Ezeket a céglámpákat for­mában előnyomott alkatrészek­ből állították össze és — a korábbi igen díszes kézműipa­ri lámpáktól eltérően — telje­sen simák és dísztelenek vol­tak. A céglámpákon minden részletnek megvolt a maga funkciója, például az olajbe- öntő-nyílós körüli peremnek a sima felső felén, hogy meg. akadályozzák az olaj kiloccsa- násót, vagy a lapos állitógyű- rűnek az alsó felén, hogy megakadályozzák az alátét át- zsírosodását. Az alsó oldalán a cég neve, persze, dekoratív­nak hat, bár ez inkább reklám volt, mint díszítés. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezeket a céglámpákat igen ra­cionálisan tervezték meg, hogy minimális munkával a legna­gyobb darabszómot lehessen piacra dobni. < A pécsi ásatásokon is gya­korta kerül elő mécses, lámpa vagy azok töredéke. Sőt nagy a valószínűséae, hogy Sopia- naeban is volt lámpagyártás, hiszen 1964-ben az Eötvös ut­ca 5. szám alatti ásatásnál találtak eqv mécseskészítő ne­gatív formát, a mai Rákóczi út 44. helyén pedig volt egy fa- zekasműhelv. ahol elvileg ke­rámialámpákat is gvárthattak, bár közvetlen bizonyíték még nincs erre. Szent István-emlékek Komlón A mánfai templom legendája Tudom, furcsa csodálkozás ült olvasóm orcára, amikor a címet elolvasta. Egy alig 40 éves szocialista bányavárosnak mi köze lehet a 950 éve el­hunyt államalapító királyhoz? Valóban, Komló sajátossá­gát újszerű bányászati ipara, valamint a két dombra épült és ma is épülő városrészek adják meg. Honismereti kutatásaink so­rán azonban sikerült a múlt gyökereiből is feltárni néhány igen érdekes emléket. Igy pl. a római korból, valamint I. (Szent) István királlyal kapcso­latban is. Vegyük sorra az utóbbit igazoló tényeket. — Mit őrzött meg például a helyi szájhagyomány? írásos feljegyzés van arról, hogy Komlón már az 1500-as évek­ben ismert volt a ma is né­pes „Czukor” család. Az 1930- as években Czukor József (csizmadia) azt mesélte, hogy Komlón is járt Szent István. Természetesen ezt az állítást csak fenntartással kell és le­het elfogadni. Lehetséges, hogy a fent leírt népi hiede­lem abból ered, hogy Komló régi templomának (ma műem­lék rom templom) Szent István király volt a védőszentje. Ez utóbbi adat olyan kultúrtörté­neti tény, amely méltán erősít­heti kötődésünket a szent ki­rály emlékéhez. És amit a történelem is fel­jegyzett: Vórady, a pécsi történetíró Baranya múltja és jelene című munkájában (II. 231. I.) okle­velekre hivatkozva azt írja, hogy Szent István Jánosit és környékét a Bökény (Buken) ■nemzetségnek adományozta. (Jánosi — ma Mecsekjánosi— Komló külterületi része.) Ezzel a birtokadományozás-' sal a mi vidékünkön is gyöke­ret vert az új rend, a hűbéri­ség, mely a királyi hatalom erősítésével a feudális magyar állam szervezésének egyik láncszemévé vált. Mi kései utódok némi büszkeséggel és rácsodálkozással ismerjük fel ennek a hiteles történelmi eseménynek érdekességét és jelentőségét. Komló legféltettebb és leg­értékesebb műemléke a mán­iái Árpád kori templom. Eh­hez a létesítményhez is fűző­dik Szent Istvánnal kapcsola­tos szájhagyomány, miszerint Koppányt, a lázadót a szent király üldözőbe vette nagy ív­ben szökellő táltos lovával, és ahol annak patája egyszer­egyszer földet ért, ott egy-egy templom épült így a mánfai templom is. Ismert Szent István király templomépíttető törvénye (min­den 10 falu köteles volt egy templomot építeni). A mánfai templom ugyan nem István ki­rály korában épült, de az ő törvényük szerint a XI. sz. vé­gén vagy a XII. sz. elején. (Ez Könyves Kálmán kora.) És még egy helyi érdekes­ség Szent Istvánnal kapcsolat­ban. Közismert, hogy a pécsi székesegyház első változatát ugyancsak Szent István király építtette. De az már kevésbé ismert, hogy az építéshez szükséges homokkőhasábokat a mai Komló területéhez tarto­zó budafai Gimonca dűlőn megnyitott homokkőbónyából fejtették ki. A későbbi temp- lomalakitások és -javítások so­rán is ugyanezt a homokkö­vet használták fel, és használ­ják a mai napig is. Befejezésül arra szeretnék választ adni, hogy mi vezetett e sorok megírásához. Két ökom is volt rá: — A jubileumi esztendő al­kalmából e sorokkal szeretnék tisztelegni egyesületünk és városunk nevében is államala­pító királyunk emléke előtt. — Ma sokat hangoztatott té­ma a nemzettudat erősitésénök fontossága, amely jelenünk és múltunk ismeretéből és annak megbecsüléséből táplálkozik. Szocialista jelenünk építkezé­sének egyik jelentős létesítmé­nye Komló. Erre mi büszkék is vagyunk, ez erősíti lokál- patrióta tudatunkat. Ugyanak­kor Szent István emlékének megbecsülésével hűséggel kö­tődünk a leghaladóbb magyar múlthoz, amely ma is tanít és nevel — a haza szolgálatára és szeretetére. Kiss József, a Honismereti és Városszépitő Egyesület tagja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents