Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-12 / 192. szám

1988. július 12. kedd Dungntmvngpiö 3 Nélkülözhetetlen szolgáltatás A magocsi tsz részére szállítják a folyékony műtrágyát Egy éve termel a szentlőrinci folyékony- műtrágya-üzem Bővül a vevőkör, újabb tárolókat építenek Érdeklődnek a jugoszlávok is Cseri László felvétele Csökken a betegség rí: Mini filterszipka az erős dohányosoknak A Kálki és a Superfilt füstszűrő cigarettaszipkák után most itt az újdonság­nak számító Minifilter, ame­lyet a Novotrade Rt. pécsi kirendeltsége gyártat több, elsősorban fővárosi alvállal­kozóval. Az ötlettel és a szabadalommal egy USÁ-t megjárt budapesti ember jelentkezett, ott hasonló fil­tereket tanulmányozott ma- gánútja alkalmával. Bara­nyában, elsőként az ország­ban a kirendeltség 100 000 darabot adott el a Baranya Megyei Élelmiszerkereskedel­mi Vállalatnak, amely első­sorban pécsi üzleteiben meg­kezdte az árusítást. A vállalkozás, az üzleti si­ker biztosra vehető, hisz gyorsan fogy a portéka, sőt azóta a hazai dohánygyárak is jelentkeztek és a nagy-, valamint a kiskereskedők­nek is árusítják az újdonsá­got. Közben lépett a pécsi kirendeltség, most a Dél- dunántúli TÜZÉP Vállalattal is tárgyal, amely az elkép­zelések szerint szintén terí­teni fogja a minifiltert. De mintadarabokat vittek ki Hollandiába is, s hamaro­san Eszék következik, hátha jugoszláv megrendelők fs jelentkeznek. A mostani hely­zetben a legbiztosabb üzle­ti partnernek a TÜZÉP lát­szik és úgy tűnik, hogy a havonta eladható mennyiség számo elérheti a 200- 300 000-et is a TÜZÉP-pel folyó tárgyalások sikere ese­tén. A Dohányipari Kutatóinté­zet szakvéleménye szerint a Mini filterszipka a cigaretta nikotin- és kátránytartalmát 50 százalékkal mérsékli, ek­kora a szűrőképessége. Ezt a filtert az erős dohányo­soknak találták ki, akik nem tudnak leszokni dohányzási szenvedélyükről. Hasonló adatokat közölt vizsgólotai befejezése után dr. Molnár Tamás, a pécsi Megyei Kór­ház tüdősebésze is. Szerinte is az újfajta szipka alkal­mazásával senki sem mente­sítheti magát a dohányzás okozta kóros és káros követ­kezményektől, de a várható betegségrizikó erősen csök­ken. A gyártotó Novotrade ezek után cseppet sem saj­nálja a befektetést, a havi több százezres előállításra is felkészült. Cs. J. Mór huszonnégy felhasználó, a megye mezőgazdasági nagy­termelőinek egyhamada áll kapcsolatban a szentlőrinci fo- lyékonyműtrógya-üzemmel. Ta­valy júniusban még csak a kí­sérleti gyártást ment, aztán az őszi szezon végére összesen harmincezer tonna nitrogén- foszfor-kálium szuszpenziót ál­lított elő az újonnon létesített üzem. A Folyékonyműtrágya- gyártó Gazdasági Társulás a tavalyi termelés alapján - a tulajdonosi hányad arányá­ban - már osztalékot is fize­tett fő részvényesének, a Bá­bolnai Iparszerű Kukoricater­melő Közös Vállalatnak, vala­mint tagjainak, a több mint tíz baranyai gazdaságnak. (A felhasználók közel fele nem tagja a gazdasági társulás­nak.) A társulás legnagyobb nye­resége azonban maga a folyé­kony műtrágya.- Aki egyszer kipróbálta, az vissza nem térne a szilárd mű­trágya alkalmazásához — ál­lítja Földvári János, a szent­lőrinci üzem vezetője. — Ezt ballom a boksáinktól, re­ménypusztaiaktól, mágocsiak- tól, a helybeli termelőszövet­kezet szakembereitől. Ugyanis megszűnt számukra a műtrá­gyabeszerzés gondja, a raktá­rozás, készletezés terhei úgy­szintén, és ráadásul minőségi termékhez jutnak, méghozzá akkor, amikor szükségük van ró. A folyékony műtrágya a ta­laj kívánt rétegébe juttatható, a hatóanyagot a növények könnyen hasznosítják. A mű­veleti költségek csökkennek. E vitathatatlanul jó tulajdonsá­gok következtében idén továb­bi vevők jelentkeztek. Hogy az új partnerek ellátása zavarta­lon legyen, növelni kellett a tárolóhelyek számát. (Eddig Mógocson, Siklóson és Szent- lőrrncen volt.) Az építmények alapozását Újpetrén, Páprádon és Patapoklosiban befejezték, jelenleg a szerelések folynak. (A Budapesti Közmű- és Mély­építő Vállalat a kivitelező.) A három új tároló ősszel már fo­gadókész lesz. A fuvarozást a Pannon Volán, a Bikali Állami Gazdaság és a bogádmind- szenti termelőszövetkezet tar­tálykocsijaival végzik.- Túljutottak az első tava­szi szezonon. Mennyi nitro­génoldatra volt igény? - kér­dezem az üzemvezetőt.- Egyelőre tizenkétezer ton­nára szerződtünk, de tizenhá­romezret gyártottunk. Ennél többre is képes az üzem, úgy hat-hétezer tonnával. A nitro­gén -foszfor-tká li um szuszpenzió készítése, azaz az őszi szezon száznapos termelési ciklusa jú­lius végén kezdődik. Negyven­ezer tonna szuszpenzió gyártá­sát terveztük, ehhez már itt van minden alapanyaq. A jú­nius hónap a karbantartásé, a felkészülésé, hogy a folya­matos üzemelést júliustól az év végéig lehetőleg semmi se akadályozza. Az üzemünkben mindössze harmincon dolgo­zunk, de ennek a létszámnak az egyharmadát univerzális szakmunkások adják, ők egy­aránt értenek a folyamatos üzemmenet biztosításához és a ka rba n ta rtó shoz, f el ú j ít áshoz. A szentlőrinci folyékonymű- trágya-üzem híre eljutott már Szlavóniába is: a jugoszlávo­kat igencsak érdekli a gyártási eljárás, volamint a folyékony műtrágya gydkorlati alkalma- zása. Októberben Szlavónia és Baranya szokemberei táp­anyag-visszapótlási témában eszmecserére jönnek össze, s a vendégek meglátogatják a gyártási ciklus kellős közepén tartó szentlőrinci üzemet, ahol a technológiái folyamat mel­lett szántóföldi bemutatón is­merkedhetnek a jugoszlávok a folyékony műtrágya előállítá­sával és felhasználási módjá­val. L. Cs. K. Pécs belvárosának egyik újjá varázslója Gernert József építésvezető- Amikor elkészülünk egy régi épület felújításával, az átadási tortúra végére szelle­mileg nagyon elfáradok. Az­tán elfeledem a kínlódásokat és tűkéként is gyönyörködöm a felújított pécsi, belvárosi épületek szépségében. Nagyon szeretem a városomat, mely­nek ezek az épületek is szer­ves részei ... - mondja a Széchenyi téren, miközben ma­gyarázza a volt megyei ta­nács épületfelújításának fázi­sait, a szakmai vívódásokat és sikerélményeket elevenítve fel. Gernert lózseí, a Baranya Megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat építésvezetője - míg kérésemre sorra visz a mun­katerületein —, hogy bemu­tassa, mit is csinálnak - sok mindent elárul magáról, s a munkájáról is. Építészfelada­tok ezek a javából. Nem akármilyen felkészültség, szak­tudás és megszállottság kell ahhoz, hogy az évtizedek alatt elhasználódott, lekopott, már- már csúf épületek ismét haj­danvolt szépségükben pom­pázhassanak. — De úgy ám, hogy meg­feleljenek belülről a ma kö­vetelményeinek, külsejükben emeljék a történelmi belváros rangját, és - mert ez sem el­hanyagolható szempont — a minőségi munkával a vállalat és a dolgozói is megtalálják a felújításon a számításukat. Nem könnyű ennyiféle köve­telménynek megfelelni - mondja, s indulunk az ele- fántos tömbbe. (Annak az ét­termén és presszóján kívül minden részét ők varázsolták újjá.) Negnézzük a Lóránt- palotát, s a Perczel utcában a PIÉRT-épületet és a patyo- latos házat, kívül-'belül a Kossuth téri tanácsi hivatal épülettömbjét (az még néhány évig munkát ad nekik) és a Rákóczi út 48-50. számú épü­lettömböt, melynek most 'kez­dik a teljes rekonstrukcióját. — A rekonstrukció szemmel láthatóan többet kíván meg az építőktől, mint mondjuk egy új épület. Ez szakmailag is így van?- A teljes felújítás valóban többet kíván. Hogy miben? Nélkülözhetetlen az építész­tervező, a generál építésveze­tő és az építész műszaki el­lenőr körös olkotói tevékeny­sége, ugyanakkor az emberi kapcsolatok kiépítése is na­^jj gyón fontos. Jó érzés, hogy nemcsak a város vezetői, de a pécsiek, az itt megfordulók is figyelik és értékelik a mun­kánkat. A jó szakembergárda nélkül semmire sem mennénk. És utoljára említem, de meg­határozó szükséglet a pénz. Az, hogy elegendő pénz áll­jon a munkák elvégzésére, hogy valóban tisztességesen elvégezhessük azokat, önálló elszámolású gazdasági egy­ségként eleget kell tennünk a vállalati kívánalmaknak és a megrendelők óhajának. Gaz­dálkodnunk kell, elvégre az ilyen munkáknál a minőség mellett a gazdaságosság is döntő.- A felújításokra elegendő pénzt biztosítanak?- A meglévő lehetőségek­ből kell kihoznunk a rekonst­rukciót. Ennek érdekében kell a szervezést gazdaságosan megoldani, vagy végső eset­ben pénzt szerezni. Az össze­csapott, félig elvégzett vagy hanyag munkának nincs ér­Nem veszélyezteti a Duna magyar szakaszát a linzi vízszennyezés Mint jelentettük, péntekre virradóra osztrák szakaszán - Linznél — százezer liter mér­gező anyag került a Duná­ba, s ennek nyomón a terüle­tileg illetékes Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság fokozott figyelőszolgálatot rendelt el a Duna szigetközi szakaszára. A többszörösen megismételt víz­minőség vizsgálatok 'hétfő dél­utánra egyértelműen tisztázták, hogy a szennyező anyagok már annyira felhígultak, hogy a Duna hazai szakaszára sem­miféle veszélyt nem jelentenek. A vízügyi igazgatósághoz Ausztriából érkezett jelentés szerint halpusztulás ott is csak a szennyezés közvetlen környé­kén, a linzi kikötő öblében történt. telme. A szakmai igényesség­ből nem szeretnék enged­ni .. . Bár Gernert József nagy­apja és apja is szabómester volt (apja most, 82 évesen is aktív kisiparos), ő maga kö- lyökkorában óraszám figyel te­leste a 'kőműveseket, a kőfa­ragókat. Amikor otthon be­jelentette, hogy az építőipari technikumban szeretne to­vábbtanulni . . ., szüleit nem volt egykönnyű meggyőznie. A vállalatnál - első munkahelyén — 1957-től dolgozik. S hogy méq többet tudjon a szak­májával kapcsolatban, mun­ka mellett elvégezte a gép­ipariban az erősáramú tech­nikumot (hogy az építtőipari gépékhez is értsen), és a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola magasépítő szakát. Dolgozott kőművesként, kitűzőként, tech­nikusként, építésvezetőiként.) („Talán 25 éves lehettem ak­kor" — fűzi hozzá.)- A vállalatnál újként hoz­tunk létre egy építésvezetősé­get. Harkány és Siklós térsé­gében a Napsugár, a Dráva Szálló és a Fürdő Vállalat irodaháza volt a legjelentő­sebb új épületünk. Az utóbbi kettő szökmai kuriózumnak számított, helyszíni előregyár- tással készítettük a födéme­ket, pilléreket, falpanelokat. Utána a vállalati központ mű­szaki osztályán a beruházá­sok és felújítások műszaki elő­készítésével foglalkoztam, on­nan jöttem ide az 1. számú építésvezetőségre.- Nem volt kényelmesebb a benti íróasztal?- összetett és bonyolult feladat a kivitelezés előkészí­tése is, de vágyódtam már ki az építkezésekre, az iparosok közé. Itt lassanként átálltunk a teljes rekonstrukcióra és ez nem volt könnyű . . . Hiányzott a megfelelő lét­számú és speciális szakem­bergárda. Nosza, a jó képes­ségű és rutinos kőműveseket elkezdték átképezni, és meg­indították a kőműves és az épületszobrász képzést — az ilyen munkákra. Ez azért is nehéz volt, mert az ilyen bab­ra munkákat úgy kellett meg­szervezni, hogy a dolgozók is megtalálják a számításukat, és a vállalatnak is gazdaságos legyen. A nagy tudású, régi művezetők is elérték a nyug­díjkorhatárt. A fiatal, főisko­lai végzettségű művezetőket is fel kellett tehát vértezniük, hogy ezeknek a speciális kö­vetelményeknek is megfelelje­nek.- Igényes és következetes vagyok önmagommal, így má­sokkal szemben is . . . Igyek­szem alkotói légkört teremte­ni a munkatársaimnak, hogy érezzék: megvalósulhat az elképzelésük, hogy a szívvel- lélekkel végzett munkájuk eredményét élvezhessék. Ehhez menedzselni kell az embere­ket és érdekeltté tenni őket, hogy jól és még jobban dol­gozzanak. Rekonstrukciókkal kapcsolatos pályázatokon évek óta eredményesen szerepe­lünk, s örülünk, hogy tudá­sunk, tapasztalatunk mások­nak is hasznára lehet a szak­mában — mondja, és sorolja a különféle megoldások szé­les tárházát. Talán nem tű­nik nagyzoló kijelentésnek, ha azt mondom róla: szenvedé­lye és hobbija is az építészet. Majd két évtizede tervez csa­ládi házakat, ikerházakat és lakásbővítésként, vagy új la­kásként tetőtér-beépítéseket, s ezek műszaki vezetését is el­látja. A tervezéssel szerzi meg azt a többletet, amiből utaz­gathat. De - ez is jellemző rá — bárhol is fordul meg, ((szenvedélyesen fotózik és diá­kat készít, mert ott sem tud kibújni az építész bőréből. Fe­lesége tanár, nagyfia építész üzemmérnök (más cégnél, de a nyomdokaiba lépett), kiseb­bik fia a műszaki főiskolán asszisztens. Nincs még ötvenéves. Terveiről, álmairól kérdezve is a szakmájához kanyarodik vissza: — Megkapni a lehetőséget, hogy tovább folytathassam ezeket a belvárosi felújításo­kat ... És méq jó néhány or­szágba szeretnék eljutni... Gernert József az építőik napján kapta meg a Kiváló Munkáért kitüntetést - a bel­városi rekonstrukció magas szintű szakmai és szervezési munkájáért. Murányi László

Next

/
Thumbnails
Contents