Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-02 / 152 szám

2 Dunűntüii napló 1988. júniüs 2., csütörtök Mindkét fél elégedett a tárgyalások eredményeivel (Folytatás az 1. oldalról) A megbeszélések építő szel­leműek voltak, lehetőségeket nyújtottak a nyílt véleménycse­rére, jobban megismerték egy­más álláspontját, üdvözölték, hogy a megvitatott problémák bonyolultsága ellenére az elő­ző csúcstalálkozó óta a kétol­dalú kapcsolatokban elért ha­ladást. Egész sor konkrét meg­állapodás született, és ezek ki­fejezik azt az eltökélt szándé­kot, hogy fokozzák az erőfeszí­téseket azokon a területeken, ahol a munka még nem feje­ződött be. A szovjet—amerikai kapcsoló, tok állapotát elemezve hang­súlyozták genfi, reykjaviki, wa­shingtoni és moszkvai találko­zóik történelmi jelentőségét, amely lehetővé tette a problé­mák reális megközelítését, ün­nepélyesen megerősítették, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehet győztese, ilyet so­hasem szabad kirobbantani. Megerősítették eltökéltségüket, hogy megakadályoznak minden háborút a Szovjetunió és az Egyesült Államok között és el­utasítják a katonai fölényre irányuló törekvéseket. Meggyőződésük, hogy a po­litikai párbeszéd szélesítése mindinkább a kölcsönös aggo­dalmat kiváltó kérdések meg­oldásának hatékony eszközévé válik. Nem becsülik alá a kü­lönbségeket, de úgy tartják, hogy a párbeszéd folytatódni fog. A párbeszéd folyamata elősegítheti egy biztonságo­sabb világ megteremtését h> - hangsúlyozták. A főtitkár és az elnök, ki­fejezve a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés eredményeinek fejlesztésére irányuló eltökélt­ségét, meghatározták a fel­adatokat és következő lépése­ket. Jegyzőkönyvet Írtak alá a közepes és rövidebb hatótá­volságú rakéták felszámolását előíró egyezmények ratifikált okmányainak kicseréléséről. Megállapították, hogy a ha­dászati támadó fegyverzet csökkentését és korlátozását előíró szerződés közös szöveg- tervezetét kidolgozták A szö­vegtervezetben meghatározták az egyetértés területeit, kifej­tették álláspontjukat azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyekben nincs egyetértés. Bár e szerződés aláírása még munkát igén/el, a szövegter­vezetben több kulcsfontosá- gú kitételt rögzítettnek és egyeztetettnek tekinthetők. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan annak a közös meggyőződésnek adott han­got, hogy az elvégzett nagy munka megteremti a hadá­szati támadó fegyverzet csök­kentéséről és korlátozásáról rendelkező szerződés megkö­tésének alapjait. A két ország küldöttrégei­nek azt a megbízatást adják, hogy ez év július 12-re tér­jenek vissza Genfbe. A két vezető megbízta a tárgyalásokon részt vevő kép­viselőit, hogy mielőbb fejez­zék be a békés célú föld alatti atomrobbantásokról ren­delkező megállapodásokhoz kapcsolódó jegyzőkönyv kidol­gozását. Gorbacsov sajtóértekezlete Mostani, két; és fél év alatt negyedik találkozónk Reagan elnökkel ismét bizonyította a párbeszéd fontosságát. A moszkvai tárgyalások legfőbb eredménye a párbeszéd foly­tatása — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtit­kára szerdán csaknem kétórás sajtóértekezleten adott szá­mot a Reagan amerikai elnök­kel vasárnap óta folytatott tár­gyalásokról. Mint a főtitkár bevezető nyilatkozatában hangsúlyozta, a párbeszéd korunk politiká­jának realitásává vált. A tár­gyalások eredményeiről elké­szült 24 oldalas záródokumen­tum jelentőségét az adja meg, hogy annak tartalma már a XXI. századra való felkészülés. A moszkvai események konk­rét részletei közül Mihail Gor­bacsov először a közepes és rövidebb hatótávolságú raké­ták megsemmisítését előíró ratifikációs okmányainak kicse­rélését említette. Mint mond­ta, ez határkő a kétoldalú kap­csolatok és a világpolitika tör­ténetében. Most a feladat az utolsó írásjelig végrehajtani a szerződésben foglaltakat. A hadászati támadófegyver- zel csökkentése jóval nehezebb folyamat — mondta a főtitkár. - Er a háború utáni nemzet­közi politika egyik legnehe­zebb kérdése. Ha hatékonyan kiaknázzuk a lehetőségeket, megköthető lesz a szerződés. Mivel a záródokumentum részletesen ismerteti az európai haderőcsökkentéssel és a két­oldalú kapcsolatokkal össze­függő eredményeket, a főtit­kár bevezető nyilatkozatát a regionális válságok probléma­körével folytatta. A megbeszé­lések után az az általános ta­nulság, hogy reális lehetőség iött létre a regionális válsá­gok politikai rendezésére, az érintettek érdekegyensúlyának megteremtése alapján. Haladást értek el az emberi jogok terén is. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok nem értelmezi reálisan az emberi jogok és a demokrácia szov­jetunióbeli helyzetét. Nem tar­totta azt sem lehetetlennek, hogy a Szovjetunió sem érti teljesen az Egyesült Államok­ban zajló társadalmi folyama­tokat. Éppen emiatt javasolta az emberi jogokkal foglalkozó állandó fórum létrehozását. , A moszkvai találkozó záró­okmányának elkészítéséről Mi­hail Gorbacsov elmondta, hogy vita veit a békés együttélés kifejezés körül. Bár az elnök a szűkkörű megbeszéléseken egyetértett azzal, hogy a do­kumentum a mai világpolitika kiiktathatatlan elemeként rög­zítse, a szakértőkkel való kon­zultáció után mégis kérte a kifejezés mellőzését. Kitért ar­ra, hogy gazdasági téren is erősödnie kell az együttműkö­désnek. Bevezető nyilatkozatának vé­gén a főtitkár rámutatott, hogy a látogatás minden szinten egészségesebbé tette a kétol­dalú viszonyt. A kérdések közül érthetően sok foglalkozott a HTF körüli vitával. Gorbacsov azt hangoz­tatta, hogy még van esély a szerződés idei megkötésére, az optimizmusra az eddig elértek adnak alapot. Mint ismeretes, a haladás egyik féke az amerikaiak csil­lagháborús terve. Az európai haderők és fegy­verzet csökkentésének Ttérdésé- ben nem sikerült a mandátum­vitában megállapodásra jutni. Végezetül Mihail Gorbacsov azt c meggyőződését hangoz­tatta, hogy a demokrácia, a nyilvánosság politikájának bő­vülése olyan irány, amelyről nem lehet letériteni a szovjet társadalmot. Németh Miklós nyilatkozata a KGST megújulásáról A KGST-togországok kom­munista és munkáspártjai KB- titkárainak tanácskozása első napján a magyar és a bolgár tárgyclócsoport vezetője nyilat­kozott az MTI munkatársának. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a KGST feladatairól, a megújí­tást szolgáló intézkedésekről fejtette ki véleményét. — A KGST egészének reform­járól, valamint ennek része­ként a szervezeti keretek meg­újításáról már hosszabb ideje vita folyik. A magyar álláspont - úgy érzem - kezdettől fogva következetes: a mai kor kö­vetelményeinek, egy valódi in­tegráció feltételrendszerének megfelelően a naturális, kétol­dalú mechanizmusokról, áru­cserékről erőteljesebben át kell térni a munkamegosztást ér­demben elősegítő együttműkö­désre, az egyensúlyozó szere­pet betöltő áru-, pénz- és hi­telviszonyok szerepének növe­lésére. Meggyőződésem, hogy ha apró lépésekkel is, de a KGST integrációs mechanizmu­sának megújítása ebbe az irányba halad. Ez az elmoz­dulás már tavaly a gazdaság- politikai titkárok szófiai ta­nácskozásán, majd Moszkvá­ban, a KGST 43. (rendkívüli) ülésszakán is tapasztalható volt, s jele van itt is. Mutat­ja ezt az is, hogy a magyar álláspontéval azonos vagy kö­zeli megfogalmazást használ­tak a bolgár, a csehszlovák, a lengyel és a szovjet delegáció vezetői is. A KB titkára a továbbiakban kifejtette: - Támogatjuk a szervezet működésének egy­szerűsítését, bürokratikus vo­násainak visszaszorítását azt vallva, hogy az ágazati jelle­gű közelítések, naturális össze­függések helyett, sokkal inkább gazdaságpolitikai megközelíté­sek kerüljenek előtérbe, ugyanakkor a funkcionális fel­adatoknak megfelelő szervezet alakuljon ki a KGST-ben. Ez irányban már történtek lépé­sek, s a tagországok között e kérdésben nézetazonosság ta­pasztalható. A KGST és az EGK kialaku­lóban lévő kapcsolatairól szól­va Németh Miklós kiemelte: ennek elsősorban a kelet- nyugati párbeszéd és viszony, valamint a két integráció kö­zeledése oldaláról van jelen­tősége. — A KGST és az EGK kap­csolatfelvételi törekvései mel­lett Mcgyarország hosszabb ideje tárgyalásokat folytat a Közös Piaccal együttműködési megállapodás érdekében. Ha c diszkriminációt megszünte­tik, a különböző mennyiségi korlátozásokat, vámhátrányokat leépítik, ha ilyen alapon sike­rül megállapodnunk egy köl­csönösen előnyös egyezmény­ben, úgy számunkra mindez közvetlenül érezteti majd ha­tását — mondotta befejezésül Németh Miklós. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke (b) megtekinti az olimpiai fák­lyát, amelyet Park Seh-jik, a Szöuli Olimpia Szervező Bizottságának elnöke tart a kezében má­jus 31-én, szöuli találkozójukon (MTI—TELEFOTO) ■ ■ ■ ■ — » -----------------------------------------------------------------­R eagan sajtóértekezlete Nem sokkal Mihail Gorba­csov sajtóértekezlete után Ro­nald Reagan is a nemzetközi sajtó képviselői előtt értékel­te a moszkvai tárgyalásokat, az amerikai nagykövet — e napokban elnöki szálláshelyül is szolgáló - rezidenciáján. Köszönetét mondva a szov­jet vezetésnek a szívélyes fo­gadtatásért, az elmúlt napok munkáját sikeresnek értékelte. Ronald Reagan kijelentet­te, hogy a békevágy önmagá­ban nem elég. Továbbra is különbség van a két fél ál­láspontjában több lényeges kérdésben. E különbségek azonban a mostani találkozó eredményeként is csökkentek. Amerikai vélemény szerint a realista megközelités, az illú­ziók felszámolása előre viszi a tárgyalásokat. Reagan kifejtette, hogyan értelmezi az emberi jogok ér­vényesülését, amit a Szovjet- únióhoz fűződő viszony alap­vető elemének nevezett. A regionális konfliktusok té­májára áttérve a célok azo­nosságát emelte ki a békés megoldások keresésében, a függetlenség és a biztonság megteremtése érdekében. Az Afganisztánról szóló megálla­podás jelentőségét az elnök is abban jelölte meg, hogy az példaként szolgálhat más konfliktusok megoldásához. A washingtoni rakétaszerző­dés ratifikációs okmányainak kicserélését olyan eseményként értékelte, amely valósággá te­szi a leszerelésre vonatkozó elképzeléseket. A hadászati támadófegyver­zet csökkentését célzó tárgya­lások alakulását jellemezve emlékeztetett rá, hogy Genf- ben még csak az 50 százalé­kos csökkentés elvében álla­podtak meg, Reykjavíkban már a konkrét számadatok felé léptek tovább, Washingtonban pedig az átfogó ellenőrzés kérdése állt a figyelem közép­pontjában. Az elnök ez utób­biban haladásról tett említést. Az újságírók első kérdése Reagant azzal a kijelentésével szembesítette, amely szerint ,,az oroszok hazudnak és ura­lomra törnek". E szavakat Ro­nald Reagan elnökként tartott első sajtóértekezletén, 1981- ben mondta. Ma megváltozott a helyzet, s a viszonyt most a bizalom és a szavak hitelé­nek ellenőrzése jellemzi, - mutatott rá. Reagan oroszul idézte fel a ,,Bízzál, de ellen­őrizz!" orosz közmondást. A HTF szerződésről folyó vi­tát érintve az elnök utalt ar­ra, hogy a probléma sokkal összetettebb a Washingtonban megkötött rakétaszerződésnél. Reméli, hogy még az év vége előtt sikerül felszámolni a ne­hézségeket, de ha mégsem, akkor abban bízik, hogy utód­ja folytatja a megkezdett munkát - mondotta. A sajtóértekezleten többször visszatért az ellenzékiekkel le­zajlott találkozójának témája. Reagan a szovjet társadalom nyitottabbá válását abban lát­ta bizonyítottnak, hogy több olyan ember visszanyerte sza­badságát, akiket az Egyesült Államokban az emberi jogok védelmezőjének, politikai néze­teikért üldözöttnek minősí­tenek. Reagan elmondta, hogy a Szovjetunió a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti az em­beri jogokkal összefüggő bizo­nyos kérdések felvetését, de azok napirenden tartását az­zal indokolta, hogy _az ame­rikai lakosság egynyolcada kelet-európai származású. Reagan hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok is csökken­teni akarja az európai fegyve­res erőket és hagyományos fegyverzetet, de nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy első lépésként mindkét oldalon fél­millióval csökkentsék a létszá­mot. Az elutasítást csupán az­zal indokolta^ hogy a Varsói Szerződés erőit kisebb távol­ságra kellene visszavonni, míg az amerikai csapatoknak át kellene kelniük az óceánon. Egy ötödik csúcstalálkozó le­hetőségéről végezetül annyit mondott, hogy az nem feltétle­nül csak akkor válhat szüksé­gessé, ha elkészül a HTF-szer- ződés, azt szükségessé tehetik más világpolitikai események is. Kádár János fogadta a finn nagykövetet Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt elnöke szerdán fogadta Arto Mansa- la-t, a Finn Köztársaság buda­pesti nagykövetét. A találkozó­ra a finn nagykövet kérésére került sor. •-?- MOSZKVA: Kozmosz-1951 jelzéssel újabb erőforráskutató mesterséges holdat bocsátottak fel kedden a Szovjetunióból. A Szojuz-típusú hordozórakéta se. qítségével földkörüli pályára állított szputnyik kutatásai a szovjet népgazdaság különféle ágazatai és a nemzetközi egvüttműködés céljait szolgál­ják.-ó- PEKING: Június 13. és 20. között Moszkvában kerül sor az államközi kapcsolatok normalizálásáról folyó kinai- szovjet konzultációk 12. for­dulójára - jelentette be szer­dai sajtótájékoztatóján a kí­nai külügyminisztérium szó­vivője.-ó- RABAT: Algéria és Ma­rokkó közös nyilatkozatban je­lentette be, hogy 12 év után ismét megnyitják a közös or­szághatárt. Egyben eltörölték a vízumkötelezettséget is a két ország között.-ó- BUKAREST: Szerdán Bu­karestben megkezdődött a KGST-tagországok pártjai me­zőgazdasági kérdésekkel fog­lalkozó központi bizottsági tit­kárainak soros találkozója. A tanácskozás napirendjén az agráripari komplexumok ügye szerepel. A találkozón az MSZMP-t Szabó István, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára képviseli. Üdvözlő távirat Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke jókívánságait fejezte ki Francesco Cossiga köztársasági elnöknek, az Olasz Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából. KONZUM Kereskedelmi - és Ipari Pées, Bem u 5. A felvételre keres ♦ szakképzett pénztárosokat, ♦ szakképzett hús-hentesáru eladókat, ♦ szakképzett műszakicikk-eladókat, nagykereskedelmi raktárába: ♦ reszortvezetőket, ♦ anyagmozgatókat, JELENTKEZÉS: a személyzeti osztályon, Pécs, Bem u. 5. II. 205. sz. LEGYEN A MUNKATÁRSUNK, VARJUK JELENTKEZÉSÉT! A

Next

/
Thumbnails
Contents