Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-10 / 160 szám

1988. június 10., péntek Dunántúli napló 3 Ötsxáx kémbúin állítható hadrandbo Zetor-motorok az Agroker pécsi gépalkatrész raktárában. Fotó: Proksza László Gépszemlére készülnek a gazdaságokban Újpetrén tíz Claas Dominátor és két E—516-os várja a startot Ha a legjelentősebb nyári mezőgazdasági munkát, az aratást úgy képzeljük el, mint egy hadműveletet, akkor a következő erőviszonyokról adhat számot megyei szinten a képzeletbeli ha­ditudósító; A 64 400 hektár kalászos területről az előzetes ter­mésbecslések szerint megközelítőleg 350 000 tonna gabonát kell megfelelő időben, jó minőségben betakarítaniuk a gépeknek. Hogy rendelkezésre áll-e eh. hez a megfelelő technika? A ©aranya Megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályától kapott információk szerint igen. Több mint 500 — zömmel NSZK- és NDK-beli — nagyteljesítményű kombájn ál­lítható hadrendbe az aratás kezdetekor, összes dobáteresz­tő képességük másodpercen­ként 47,6 tonna. Csaknem ezer tehergépkocsi és 2300 közúti és mezőgazdasági pótkocsi vonható össze a csúcsmunka idején, a szállítás, tarlóhántás, bálázás területén 2400 traktor munkájára lehet számítani. Az újpetrei Petőfi Termelő- szövetkezet javítóüzemének be­járatánál vagy féltucat Claas kombájn sorakozik érkezésünk­kor. A zömmel gépszerelőkből álló Steinmetz betakarító bri­gád tagjai mind találnak va­lami javítani, beállítani valót a bevetés előtt álló gépeken. Oláh János brigádvezető irá­nyításával négy kombájnon a Bora szecskázók álló késeit cserélik. Bozó Lászlóval, a javító üzem vezetőjével végigsétálunk a műhelyeken. Az itt dolgozók többsége most a június 17-i gépszemlére készül. Az erő- géoműhelyben egy Zetor Crys­tal és egy ZT-323-as találha­tóak éppen „boncasztalon". Sebességváltóikat a BKR szer­vizesének közreműködésével javítják a szerelők. Odébb, a munkagépműhelyben egy 280- as silózó motorját emeli ki Se­bestyén István csoportja. A közelgő gépszemlére 12 kombájn, négy körbólázó gé­pet, több mint húsz MTZ-t, hét Zetor Crystalt, nyolc John Dee­re és négy Rába traktort, vala­mint csaknem harminc IFA tehergépkocsit és ugyaneny- nyi gyorsforgalmi pótkocsit kell felkészíteni. — Természetesen a munkák javán már túlvagyunk — mond­ja Bozó László. — A kombáj­nok javítását több mint egy hónapja kezdtük el. Hat Claas Dominátorunk ötödik évébe lépett, a többi négy most kez­di második, harmadik szezon­ját. üzembiztos gépek ezek. nem volt velük sok gondunk. Éppen most érkezett az értesí­tés, hogy mehetünk a KSZE szekszárdi központjába átven­ni a még hiányzó dominá­tor alkatrészeket. Az NDK gyártmányú E—516- os kombájnok (kettő van belő­lük) már nyolcadik évüket ta­possák, de még elfogadható állapotban vannak. Most vár­nak egy újabb, E—517-es típust, amelynél a megnövelt rosta felület eredményeképpen már kisebb szemveszteséggel lehet dolgozni, mint az 516-osoknál.-*■ Ha az időjárás nem szól közbe, várhatóan június végén indulhatunk az árpa aratásá­val — kezdi a géppark előtt álló feladatok felsorolását Tóth Sándor növénytermesztési ágazatvezető. - Ez mindössze 166 hektár terület. Munkacsú­csot az 1850 hektáron vetett búza és az 568 hektáron beta­karításra váró borsó valószínű­leg egy időben történő aratá­sa jelent majd. Optimális esetben, mint ahogy másutt, Újpetrén is 12—15 nap alatt szeretnének végezni a búzával. Hogy gép­kiesések ne nyújtsák meg je­lentősen azt az időt, természe­tesen állandó szerviz szolgálat tartózkodik majd a táblák szé­lén. De számíthatnak rendsze­rük, a KSZE segítségére is, melynek jobban felszerszámo- zott szervizes autói, valamint speciális meghibásodások ki­javítására kiképzett szerelői állandó készenlétben lesznek az aratás kezdetétől. Természe­tesen nyújtott műszakban tar­tanak nyitva szekszárdi és mo­hácsi alkatrészraktárak is, s ha még így se juthatnak az újpetreiek, vany más KSZE-hez tartozó taggazdaságok a szük­séges részegységekhez, akkor az IKR ócsárdi telephelyén, vagy a BKR-nél is kopogtat­hatnak. Az utóbbi években ugyanis példássá vált az együttműködés a rendszerek között. „Nem rosszabb, de nem is jobb az alkatrészutánpólás, mint tavaly ilyenkor volt." így sommázta véleményét az új- petrei javítóüzem vezetője ott- jórtunkkor, de ugyanezen a véleményen van a Szigetvári Állami Gazdaság kerületi gé­pészmérnöke, Pesti Géza is: — Igaz, hogy a 24. órában, de a fő alkatrészek idén is be­érkeztek. Sokszor apróságok okozzák a legnagyobb gondo­kat. A csavaráru, a vakszöge- csek, szigetelőszalagok hiánya mindennapos bosszúság a sze. relők számára. Az Agroker az Agrotek-kel közösen NDK gyártmányú kom­bájnok igen kedvezményes lí­zing akcióját hirdette meg a közelmúltban. Árengedménye­sen árusítja most a Pécsi Ag­roker az E—512-es kombájnokat és a ZT traktorokat. Az alkat­részellátás folyamatossága ér­dekében állandó ügyeletet tar­tanak az aratás kezdetétől, gépet, alkatrészt hét végén is lehet majd tőlük vásárolni. Új­donság még, hogy a náluk be­szerzett gépek garanciális ja­vítására szervizszolgálatot hoz­tak létre, Szigetváron pedig az állami gazdasággal közösen, kihelyezett alkatrészraktárakat rendeztek be a térség nagyüze­meinek jobb ellátása érdeké­ben. Balog Nándor Nyári úttörő­táborok A baranyai úttörőknek az idei nyári szezonban is képző- és üdültető táborok színes ská­láját kínálják a szervezők. A képző táborok közül Zánkára 600, Csillebércre 70, míg a ná­lunk legnépszerűbb sikondai táborba 1700 úttörő utazik a nyáron. E táborokban többek között kulturális és sportren­dezvények döntőire, valamint különféle úttörőfunkciókat betöl­tő diákok továbbképzésére ke­rül sor. A felhőtlen pihenést, üdülést kívánják szolgálni Baranya me­gye orfűi táborai is, melyék közül kettőt csak helyi kisdiá­kok használnak a Sásdi Ta­nács, illetve a Meszesi Általá­nos Iskola üzemeltetésével. A Balaton parti kerületi táborok­ban az I. 'kerületből 1164-en, a ll-ból 994-en, míg a lll-ból 976-an élvezhetik majd a tábo­ri élet szépségeit. Azok pedig, akik nem vetik meg a kalandos, félnomád életformát, s fizikai állapotuk lehetővé tesz számukra napi esetleges 8—10 kilométer meg­tételét gyalogosan, vóndortá- bori ajánlatok közül válogat­hatnak. Természetesen nem kis szám­ban érkeznek megyénk táborai­ba más országrészben, tőlünk távolabb élő úttörők i,s, akik­nek a sikondai tábor mellett — ahol egyébként július 17-től 30-ig nemzetközi találkozóra is sor kerül szovjet, bulgár, len­gyel, német és jugoszláv diá­kok részvételével, 3, egyenként 100 fős állótábor (Égertetőn, Orfűn és Zobákpusztán) és a Mecsek-hegységben vándortá­bor áll rendelkezésükre. Tóth Tamás Békodalosok találkozója Az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Gödöllő Városi Bizottsága 1988. szep­tember 3-án Gödöllőn, a Pe­tőfi Sándor Művelődési Köz­pontban rendezi meg az ama­tőr békedalosok II. országos találkozóját, A tehetségkutató találkozót meghirdető szervek azoknak a jelentkezését várják (szóló énékesekét, vagy 2—3 fős kisegyüttesekét), akik ked­vet éreznek arra, hogy a bé­ke gondolatát műsorukkal ki­fejezve hozzájáruljanak a ma­gyar béke mozgalom célkitűzé­seinek népszerűsítéséhez. A résztvevőknek 3 dalt kell elő­adni. A szakemberekből álló zsűri 3 darab 5000 forintos nívó­díjat, ezenkívül több értékes jutalmat ajánl fel a legered­ményesebb résztvevőknek. A jelentkezéseket 1988. augusztus 1-jéig a HNF Gö­döllő Városi Bizottság címére (2101 Gödöllő, Szabadság u. 25. Pf. 45.) kell beküldeni. A jelentkezők teljesítményét 1988. augusztus 15-én előzsűri értékeli, a legjobbak vesznek részt az 1988. szeptember 3-i döntőn és békegálán. Állampolgári méltóság Szállodát magónök egy külföldi. Történetesen idegenbe szakadt hazánkfia. Talán ezért nem tudatosult mindjárt a személyzetben, hogy ezzel a hölggyel töb­bet kell majd fizettetni. („A vonatkozó rendeletek értel­mében.1') A különbség nem volt nagy, mindössze háromszáz forint. Bagatell annak, oki schilling- ben kapja a fizetését. A hölgy mégis méltatlankodott: „Magyar állampolgár va­gyok, bár Ausztriában élek. Azért tartottam meg az ál­lampolgárságomat, hogy ide­haza ne legyek hátrányban. Miért fizetnék annyit, mint a külföldiek? De ha mégis: imiért nem közölték előre?" És nem fizetett. Megadta a címét, telefonszámát, érte­sítsék, ha a jogászok kibo­gozták a gordiuszi csomót. Ne firtassuk most — bár megérne egy misét -, mi­lyen magyar lehet az, aki csak az előnyök reményében tartja meg állampolgárságát. Tételezzük föl, hogy csupán félreérthetően fogalmazott. Ami a történet során hon­fitársaimnak szemet szúrt: a hölgy fellépése. Magabiztos­sága. Nem esett kétségbe attól, hogy botrány terhe mellett fizettetni fognak ve­le. Nem kapta elő a cekke- rét — „jaj, csak minél előbb túl legyek rajta, istenem, mi­lyen kínos" -, nem riadt meg a szállodaportás ellent­mondást nem tűrő vendég- iátóipari udvariasságától. A botrányt választotta. Mondhatnám azt is: öntuda­tosan viselkedett. Állampol­gárként. De miért kell ehhez disz- szidálni? A pult másik oldalán állók most bizonyára felhördülnek: öntudat? Abból aztán van bőven. Látnám csak, milyen durván követeli a T. Vásárló a szebb szalámit, a világo­sabb kenyeret. Mert neki a pénzéért mindent szabad. Még a személyzet édes anyu­káját is emlegetheti. Hát ki fizeti ezt meg? NpllP7 volna tagadni, hogy az alpári •stílust, a dzsungelmagatartást valóban sokan összetévesztik az egészséges öntudattal. Pedig a határok nagyon vi­lágosak: mindenki annyi jo­got, tiszteletet, szolidaritást, segítséget adjon másnak, amennyire mama is számít. Az öntudat helyett inkább egy má­sik állampolgári viselkedésmó­dot ajánlanék: a mél­tóságot. Mert ha igaz a so­kat idézett mondás, „a szo­cializmusban legfőbb érték az ember” — amit vereteseb­ben mór így is megfogal­maztak: minden ember fen­ség —, akkor nem kívánha­tunk egyebet, mint hogy en­nek a fenségnek a méltósá­gát ki-ki megadja és meg­őrizze. De ne csak azért, mert ma több adót fizetünk az állam­nak, mint tegnap. Mert mi lesz, 'ha netalán egyszer csökkennek az adók? Akkor az állampolgári méltóság tiszteletben tartását sem kö­vetelhetjük meg annyira? A világ hangos a közeli napokban történt magyarho­ni változásoktól. Mintha oda­kint legalább annyira örülné­nek, mint idehaza. Vajon mi­nek örülnek ők, s mit várha­tunk mi? Várni legfőképpen magunk­tól lehet. Hinnünk kell a vál­tozásokban, hogy végre va­lóban elkezdődnek. Sokak számára furcsán visszhang­zottak a miniszterelnök sza­vai: a tisztességes munka ke­vés. Be kell látnunk, igaza volt. A munkások tisztességes munkája valóban kevés. Ve­zetőik tisztességére is szük­ség van, hogy megteremtsék az eredményesség feltételeit. Hiszen ha a vezetés ered­ményes, akkor a szalag men­tén végzett tisztes munka is az lesz. Sőt, csak akkor lesz eredményes. Méltósággal te/m’ csak annak van joga, aki maga is letett valamit az asztalra. Ha széjjelnézünk hazánk portáján, ma nem mindig azok követelnek, akik a maguk részét már elvégez­ték. Követelésük hőzöngés tehát. S akiknek joguk volna rá, hallgatnak. Ezt a hallgatást volna jó megtörni. A tisztes állam­polgár hallgatását, félelmét, az „úgyis hiába” belenyug­vását. Ne kelljen disszidálni ahhoz, hogy valaki szembe­szállni merjen a hotelportás­sal, a nyegle bürokratával. Sosem fogók elfelejteni há­rom olvasói levelet. Vitriolba mártott tollal olvasták fejem­re, hogy glosszámban Köl­csey pár sorát Vörösmarty- nak tulajdonítottam. Levélírómnak igaza volt, én lőttem bakot. Mégis, a három levél közül kettő név­telenül, egy pedig hamis cím­mel jött. Féltek valamitől, amitől már akkor sem kellett. Ma pedig már egészen más ne­vekről is nyíltan lehet vitáz­ni. Illő méltósággal, persze... Havasi János Utcai zenész a Hild-udvarban Az Elefóntos tömbben nem­rég megnyitott Hild-udvar­ban, esténként egy fiatal­ember szórakoztatja az arra sétálókat énekhanggal kísért gitár és szájharmonika já­tékával. A vékony dongájú fiatalembert Bakó Attilának hívják, aki a szegedi egye­tem matematika szakának elvégzése után, most számí­tógépes programkészítéssel foglalkozik vállalatok meg­rendelésére. A gitározást, a jógázás mellett, amit szin­tén aktívan űz, csak hobbi­nak tekinti, amivel lehető­ség nyílik számára az em­berek megismerésére, kap­csolatok létrehozására. — Ez valóban csak hobbi számomra, hiszen a többi „kollégámtól eltérően én nem perselyezem. Nem azért, mintha nem lenne szükségem arrQ a pénzre, de úgy érzem, megbánta­nám azzal a közönségemet, akiknek, s akikkel alka­lmasint együtt énekelek nemegyszer este 10-11 órá­ig is."- A Hild-udvar viszonyla­gos zártsága miatt, azt hi­szem megfelelő lehetőséget kínál a zenélésre, de kikből áll, s milyennek látja a spontán verbuválódott kö­zönséget. — Valóban szerencsés hely, hiszen azelőtt a Szé­chenyi téren zenéltem, ahol a forgalom miatt nagy zaj volt. Itt a csend mellett a falak akusztikája is megfe­lelő. A közönség körében, amely zömmel fiatalokból áll, vannak, akik megáll­nak, leülnek, élvezik a ze­nét, de olyanok is akadnak szép számmal, akik nevetve továbbállnak. A szép, meleg estéken van úgy, hogy 30— 40-en is összejövünk.- A repertoárja? Mintegy 80-90 dal kö­zül válogatok, melyek zömét a szöveg ismeretében hal­lás után játszom el. Első­sorban a régi Illés, valamint a Szörényi—Bródy szerzőpá­ros számait szeretem, akiket mint ember is sokra becsü­lök, s árzésem szerint nem is egy Bródy-vers válhatna tananyaggá a középiskolai magyarórákon. Ennek eldön­tése azonban nem az én feladatom, s addig is re­mélem sok embernek sikerül örömet szerezni e dalók útján.

Next

/
Thumbnails
Contents