Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-30 / 180 szám
2 Dunántúli napló 1988. június 30., csütörtök ^ Az Országgyűlés nyári ülésszaka * (Folytatás az 7. oldalról) életpályáik főbb szakaszait képviselőtársaiknak. Ezután az elnöklő Cservenka Ferencné szavazásra tette fel a kérdést: elfogadja-e az országgyűlés, hogy a két jelölt ügyében most szülessék döntés. A képviselők 17 ellenszavazattal, 16 tartózkodással emellett döntöttek. Ezt 'követően titkos szavazásra keruTt sor. Az országgyűlés által újonnan megválasztott Pozsga y Imre állpmminiszter, Czibere Tibor művelődési miniszter és Kulcsár Kálmán igazságügy- miniszter - a tanácskozás szünetében - Trautmann Rezső, az. Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Köpeczi Béla Állami-dija'nak, művelődési miniszternek a szocialista művelődéspolitika megvalósítása érdekében kifejtett sok irányú államigazgatási, tudományos és közművelődési tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vönulósa alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A szavazás után Pesta László jegyző ismertette a választás eredményét. Elmondotta, hogy dr. Tóth Károly 342 szavazattal 11 ellenében, Viczián Jánost 338 szavazattal 16 ellenében választották meg képviselőnek az országos listán. Bejelentette, hogy Stadinger Istvánt 222 szavazattal 129 ellenében az országgyűlés elnökévé, Horváth Lajost pedig 314 szavazattal 38 ellenében az országgyűlés alelnökévé megválasztotta. Sarlós István, Köpeczi Béla és Markója Imre röviden megköszönte azt a bizalmat, amellyel a képviselők mindvégig támogatták tevékenységüket. Stadinger István kért szót ezután. Magai és Horváth Lajos nevében köszönetét mondott a képviselőknek. Elmondotta, hogy munkájukat az alkotmányosság szellemében és a képviselői kollegalitás szerint fogják végezni. (Tudósítónk télelonjelentése.) Izgalmakkal teli délelőttöt élt meg o parlament, váratlanul alaposan elhúzódott az első napirend megtárgyalása. Az országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása adott okot a véleménykülönbségekre és összecsapásokra, ugyanis amikor beterjesztették az MSZMP KB és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöltjeit, Stadinger Istvánt és Horváth Lajost, több képviselő fölvetette a többes jelölést, többek között azzal érvelve, ha a miniszterelnök megválaszthatja csapatát, akkor az országgyűlés — éppen a demokrácia elmélyítése jegyében - miért ne tehetné ugyanezt? Több javaslat is elhangzott, így például dr. Horn Péter akadémikus, kaposvári egyetemi tanár neve, de ő elhárította a jelölést. Végül is a két eredeti jelöltnek — ha nem is Pozsgay Imre államminiszter röviden megköszönte a „megtisztelő és megterhelő bizalmat". Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter arról szólt, hogy- az ország jelenlegi helyzetében a jognak és a jogalkotásnak önmagában is nagy jelentősége van a politikai folyamatok és a gazdasági fejlődés támogatásában. Megköszönte a képviselőknek, hogy lehetővé tették számára a részvételt ebben a ryehéz feladatban. Czibere Tibor művelődési miniszter hangsúlyozta, hogy igyekszik maximálisan megfeEzután — az elfogadott napirendnek megfelelően — meg. kezdődött a Magyar Népköz- társaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az expozét Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette a képviselők elé. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a kormány stabilizációs munkaprogramját tavaly fogadta él az országgyűlés, két törvény megszületésével valóra vált az adóreform első része, megkezdte működését a kétszintű bankrendszer. E lépések is világosan kifejezik, hogy a kormánynak határozott szándéka a gazdasági, társadalmi fejlődést szolgáló reformpolitika következetes megvalósítása hangsúlyozta. Az előző két év erőteljes romlásához képest 1987-ben a gazdasági, pénzügyi folyamatok több fontos területen javul, tak, erőteljesen nőtt a népgazdasági összjövedelem; csökkent az állami költségvetés deficitje; mérséklődött a nem rubelelszámolású áruforgalmi és fizetési mérleg hiánya. A népgazdasági jövedelem (a GDP) összehasonlító áron 3 százalékkal, folyó áron az elmúlt két évi lassú bővülés után 1987-ben 12,4 százalékkal növekedett, ám á jövedelmek növekedésének közel háromnegye, de áremelkedésből származott. A gyors termelői áremelkedés mögött nagyrészt magas termelési költségek, alacsony hatékonyság, esetenként pazarló gazdálkodás és gyenge követelményeket támasztó belső piac húzódik meg. Az 1986. évi eredmények az 1987. évi állami költségvetés összeállításakor feltételezettnél rosszabbak lettek. — A költségvetési hiány mérséklésére vonatkozó döntéseket mindenekelőtt az kényszerítette ki, hogy külső és belső egyensúlyi helyzetünk romlásának megálljt kell parancsolni. Figyelemmel kellett arra is lenni, hogy a számításba vehető külső források mellett már a teregyhangúlag — bizalmat szavaztak, Horváth Lajost, a Baranya Megyei Tanács elnökét 314 igen mellett 38 szavazat ellenében az országgyűlés alelnökévé választották, egyben felmentették őt a terv- és költségvetési bizottság titkári tisztségéből. — Mit érez most? - kérdeztük Horváth Lajost, akinek az elsők között gratulálhatunk. — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy jelöltek. — Nem érezte magát kellemetlenül, amikor a képviselő- társak fölvetették a többes jelölést, s hogy ellenszavazatokat kapott? — Ehhez hozzá kell szokni, ez is a parlamenti demokrácia kibontakozásához tartozik. Talán jobban elő kellett volna készíteni a jelölést, mindemellett nem éreztem rosszul magamat. — A megválasztása előtti rövid felszólalásában a megtelni feladatainak, amelyeknek ma fontos részei a. közoktatás fejlesztése, a felsőoktatás, ezen belül is a műszaki felsőfokú képzés ügyének előbbre vitele. — .. Az országgyűlés Straub F. Brúnót és Stadinger Istvánt'bizottsági elnöki, Horváth Lajost pedig bizottsági titkári tisztségéből egyhangúlag felmentette. A megüresedett bizottsági tisztségek betöltéséről a következő ülésszakon döntenek. Ezt követően Tóth Károlyt — egyhangú szavazással - az Elnöki Tanács tagjává választotta meg az országgyűlés. vezett hiányt is túlzott mértékben igénybe vette volna a belföldi hitelforrásokat, ami viszont a gazdálkodó szervezetek finanszírozását erőteljesen beszűkítette volna. Ezért kellett az előirányzottnál alacsonyabb szintre szorítani a hiányt. A költségvetési egyensúly javítása érdekében hozott intézkedések a támogatások mérséklését célozták, vagy ha más út nem volt, áremelések révén Szavaz' a£ országgyűlés szűkítették a vásárlóerőt és egyben csökkentették a költségvetés hiányát. Egyidejűleg intézkedések születtek a gazdaság szelektív élénkítése, ezen belül elsősorban a gazdaságos export bővítése érdekében. Ezek közé tartozik az állóeszközök gyorsított leírásának engedélyezése, a kiemelkedő hatékonyságú vállalatoknak engedélyezett nyereségadó-kedvezmény, a forgóalap kötelező feltöltésére vonatkozó adminisztratív élőírások eltörlése, a forintnak a konvertibilis valutákkal szembeni kétszeri leértékelése. A cél tehát az volt, hogy a kiugró eredményeket elérő vállalatokat, szövetkezeteket segítsük, ájulásban való részvételi szándékát hangsúlyozta . .. — A megújulás a parlamenti munkában nem most, hanem már 1984 elején kezdődött, azóta új szelek fújnak, új elképzelések fogalmazódtak meg, ezeket kell most összerendezni, s újabbakat alkotni. Vannak elképzeléseim a munka megújítására, a demokrácia kiszélesítésére a parlament falai között, új megbízatásom nem fog protokolláris teendők ellátásának szintjén megmaradni. — Megyei tanácselnök, az országgyűlés alelnöke. A két leladattgl párhuzamosan hogyan tud megbirkózni? — Ez év december 31-én nyugdíjba megyek, az ezzel kapcsolatos kérelmemet útnak indítottam. Addig ingajáratban leszek Pécs és Budapest között, hiszen amikor nem ülésezik a parlament, a bizottsági miközben a jövedelemtermeléssel összhangban nem álló hazai felhasználást korlátozzuk. A kormány szándéka az volt, hogy az egyensúlyi követelményekhez igazodóan a költség- vetés hiányát 30-35 milliárd * forintra szorítsa le. Jelenthetem az országgyűlésnek, hogy ez a törekvés — ha nem is a kívánt alsó szinten, de — teljesült. A költségvetés végleges hiánya 9 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. A kormánynak népszerűtlen intézkedéseket is kellett vállalnia: így az egészségügy, az oktatás, a tudomány mellett a vállalatoknál is érvényesülő szigorítások rövid távú, minden, képpen negatív hatásait. Többszöri kísérlet ellenére 1987-ben sem tudtuk megfékezni a támogatások növekedését. A vállalatok és a szövetkezetek csaknem 213 milliárd forint, nyereséget növelő támogatást kaptak, ami 7 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ezen felül 18,1 milliárd forintot közvetlenül az alapok kiegészítésére vehettek igénybe. Bár a nyereség támogatástartalma valamelyest mérséklődött, a 80 százalékot meghaladó szint igen magas. Minden ésszerűségnek ellentmond, hogy a vállalatok és szövetkezetek több mint fele kap valamilyen jogcímen nyereségnövelő támogatást. A központi pénzalap elsősorban a termelő infrastuktúra, az exportbővítő és a ■ fejlett műszaki megoldásokat tartalmazó vállalati beruházások pénzforrásaihoz járult hozzá. A nagyberuházások mintegy 2,4 milliárd forintos költségvetési terhének több mint a felé" az észak-déli metróvonal tervezett ütemének megvalósítását szolgálta. Közel 500 millió forint jutott a Ferihegyi repülőtér és a repülésirányítás fejlesztésére. Célcsoportos beruházásra több mint 8 milliárd forintot fordítottak. üléseken részt kell vennem, esetenként a parlamentet kifelé képviselnem. Mint képviselőnek a választókerületemmel és a választóimmal szembeni kötelezettségeim is változatlanul megmaradnak, erre talán egyelőre kevesebb energia jut, de nem szeretném elhanyagolni. Fölvetettük még, a jelöléskor szinte kaborészámba ment, amint az egyetlen, recsegő mikrofonnal ide-oda rohangáltak a padsorok között, a szavazatok összeszámlálása is nehézkesen ment. Mindez a XX. században, az elektronika korszakában , . . Mindezzel Horváth Lajos is egyetértett, a technikai felszereltség bizony még nem alkalmazkodott az új szellemhez. Megtudtuk még tőle, a következő években kor- szerűsítiki az üléstermet, addig a parlament a Kongresszusi Palotában ülésezik. Miklósvári Zoltán A tanácsok állami támogatása 1,5 milliárd forinttal alacsonyabb az előirányzottnál. A kieséseket a tanácsok részben takarékosabb gazdálkodással, részben érdekeltségi bevételeik növelésével igyekeztek pótolni. A lakosságtól és a területükön gazdálkodó szervezetektől eredő bevételeik 11 milliárd forinttal lettek magasabbak. Végül is a tanácsok összkiadásai 10 milliárd forinttal haladták meg a parlamenti előirányzatot. A többletet lényegében fejlesztésekre fordították. A tanácsokat nagymértékben segítette a lakosság társadalmi munkája, ami kereken 20 milliárd forintot tett ki, 25 százalékkal többet, mint az előző évben. A munka jelentős hányada a meglévő értékek védelmét, karbantartását szolgálta. A társadalombiztosítási kiadások összege 12,6 milliárd forinttal több az előző évinél, és 2 milliárd forinttal meghaladja az előirányzatot is. A túllépés döntően az évközi szociálpolitikai intézkedések következménye. Az 1987-es évközi fogyasztói árintézkedések miatt a 70 éves és idősebb, valamint a rokkant ellátottak nyugdíját, illetőleg a nyugdíjszerű egyéb ellátás összegét év közben többször is emeltük. E körben sikerült az ellátások reálértékét megőrizni. — Gazdasági munkánk középpontjában a Minisztertanács — önök által elfogadott - stabilizációs programjában kitűzött célok elérése áll. Ez határozza meg a pénzügypolitika közvetlen feladatait is: egyidejűleg kell szolgálnia a külső egyensúlyi 'helyzet javítását és a belső egyensúly megteremtését. Az 1988. év első öt hónapjának tapasztalatai azt jelzik, hogy jó és nemkívánatos folyamatok is ielen vannak gazdasági életünkben, így legfontosa'bb gazdaság- politikai célunk: a külső egyensúly terén az eltelt öt hónap adatai figyelemreméltó eredményeket jeleznek. 'Ma még nehéz megítélni az idei folyamatok további alakulását, de az eddigi tapasítala- tok mintha azt jeleznék, hogy bár kezdeti formában és sok feszültséggel, elkezdődött a gazdaság, a társadalom lépésváltása. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege konvertibilis valutákban lényegesen javult. Az export gyorsan nőtt, a behozatal 'forintértéke mérséklődött. Az áruforgalmi egyenleg az év eddig eltelt időszakában kiegyensúlyozott, szemben a tavalyi nagy ösz- szegű hiánnyal. Ezeket az eredményeket sem lebecsülni, sem túlértékelni nem szabad. Tény, hogy viszonylaq kedvező a kivitel rendelésállománya, a jónak ígérkező mező- gazdasági termés is segítheti a külgazdasági egyensúly javulását. Az ipari termelés az év elején még viszonylaq gyors ütemben bővült, majd a növekedés mérséklődött. Nem jó az ipari termelés belső szerkezete, egyes feldolgozóipari ágazatok termelésnövekedése alacsony. A lakosság belföldi fogyasztása a tervezett ütemhez közel álló jövedelem-kiáramlás mellett csökkent. A kiskereskedelmi áruforgalom 6 százalékkal alacsonyabb az elmúlt év azonos időszakához képest. A beruházások — különösen a vállalatiak — igen gyorsan nőnek. Az év hátralévő időszakában továbbra is szigorú pénzpolitikát kell folytatnunk, ugyanakkor a jól dolgozó vállalatok, szövetkezetek pénzigényét a bankoknak ki kell elégíteniük. Az 1988. évi terv megvalósítását, ennek külső finanszírozását segíti az a mintegy 360 millió dolláros nagyságrendű hitelmegállapodás, amelyet a Nemzetközi Valuta Alappal kötöttünk. A megálló* podás segíti a Világbankkal való együttműködés továbbfolytatását, és kedvezően hat nemzetközi pénzpiaci kapcsolatainkra. Az együttműködést a kormányprogram megvalósításának teljes időszakában folytatni kívánjuk. A lakosság pénzügyi kérdéseinek kapcsán szeretnék választ adni Reidl János Somogy megyei országgyűlési képviselő írásban feltett alábbi kérdésére: „Szándékában áll-e ai Pénzügyminisztériumnak a napidíjak összegét a reális áru- és pénzviszonyoknak megfelelően átalakítani, vagy ez ügyben valamilyen módosítást, korszerűsítést végrehajtani?” Az országgyűlés elnöke a kérdést azzal a javaslattal küldte meg részemre, hogy a zárszámadási expozéban válaszoljak. Kötelezettségemnek tehát most teszek eleget. Az elmúlt évtizedekben többször is felvetődött a napidíjak módosításának szükségessége. Bejelenthetem, hogy a napidíjrendszer jogszabályi módosítását az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal fő felelősségével kormányhatározat írja elő. Jelenleg az államigazgatási egyeztetési munka folyamatban van, a legközelebbi SZOT—kormány találkozó napirendjén is szerepel a téma. Az év eddigi gazdaságipénzügyi folyamatai alapján fennáll annak a veszélye, hogy a pénzügyi viszonyok kedvezőtlen irányba változnak. Amennyiben az eddig kialakult tendenciák folytatódnak, akkor a költségvetés hiánya meghaladja az országgyűlés által jóváhagyott mértéket. A tervezettnél nagyobb hiány pedig veszélyezteti a külső és belső egyensúlyt. A költségvetési egyensúlyt rontaná a vállalati támogatások terven felüli kiáramlása, elsősorban a szocialista elszámolásoknál, de kisebb mértékben más támogatásoknál is. Az új adónemek közül bizonytalan a személyi jövedelemadó pénzforgalmi teljesítése. Ez utóbbi okai között említhetem a múlt évi jövedelemként ez évben még személyi jövedelemadó nélküli kifizetések megnövekedett arányát, a viszonylag óvatos bérfejlesztési politikát, a bérbruttósítás számítottnál kisebb összegét és azt, hogy az előlegfizetések végleges rendje a pénzforgalom teljesítésében lemaradást okozhat. Mindezek elengedhetetlenné tették, hogy intézkedések történjenek a támogatások mérséklésére. A kormányintézkedések érintik többek között a rubelexport-szabályozást, a szén- bányászati dotációt, a MALÉV támogatását, egyes decentralizált alapok finanszírozását. Az 1988. évi költségvetési törvény különleges, a korábbi gyakorlattól eltérő rendelkezéseket tartalmazott. Mindenekelőtt a vállalati támogatások és a költségvetési intézmények támogatásainak alakulását vonta jobban a parlament ellenőrzése alá. A központi költségvetési szerveknél az 1988. évi tervezett támogatás növelése néhány területen elkerülhetetlennek tűnik. A növelést indokolja, hogy a bérek bruttósítására jóváhagyott összeg a központi költségvetési szerveknél nem fedezi az igényeket. Ez is a költségvetési egyensúlyt veszélyeztető tényező. Az országgyűlés állásfoglalása alapján létrehozott letelepedési alap 300 millió forintnyi költségvetési forrását a kormány bizonyos más elkülönített alapok támogatási előirányzatából történő átcsoportosítással biztosítja. Bővíthetik ezt a pénzügyi lehetőséget a joqi és magánszemélyek közérdekű kötelezettségvállalásai, adományai. A közvélemény figyelemmel kísérte az év elején bevezetett adóreform előkészítő munkáit és annak hatását. A legutóbbi parlamenti ülésen már tájékoztatást adtunk az év eleji tapasztalatokról, véleményekről, a felmerült gondokról. Folyama, tosan foglalkozik az adórendszer működésének tapasztalataival az országgyűlés ad hoc bizottsága. (Folytatás a 3. oldalon) Szokni keli az ellenszavazatot A pénzügyminiszter expozéja MTI FOTO: Varga László
