Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-29 / 179 szám

Megkezdődött az SZKP19. pártértekezlete az Észt KP KB nemrégiben megválasztott új első titká­rának, akit egyúttal meghívtak az értekezlet elnöksé­gébe. Mihail Gorbacsov után Jegor Ligacsov irányításá­val az értekezlet megválasztotta a pártértekezlet mun­kabizottságait és munkarendjét. A KB titkára ezt kö­vetően átadta a szót Mihail Gorbacsov főtitkárnak, s ö megkezdte előadói beszédét. Tanévzáró a megye közép fokú tanintézeteiben A gazdasági megújulás kulcsa az oktatásügy Aratják az árpát a szabadszentkirályi határban. (írásunk az 5. oldalon olvasható) Lauter László felvétele Baranya megye sem akarja azonban feladni az eddig el­ért magas, mintegy 97 százaié, kos továbbtanulási arányt. So­kan kívánják folytatni tanul­mányaikat nyolcadik utón — sajnos sok esetben nem meg­felelő az általános iskolából hozott tudás. Gyengék az ala­pok. Ezért sok a lemorzsolódás, ezért szaporodik a tovább nem tanulókkal, lemorzsolódókkal a szakképzetlen, alacsony mű. veltségű emberek száma. Ez ma 40 000-re tehető hazánkban bizonyos számítások szerint. A középfok valamennyi iskolatí­pusa, de . főleg a szakképzés az, amely ezt a súlyos társa­dalmi problémát enyhíteni vol­na képes. Mert a szakmák felosztása, a szakmai jegyzék elavult — ezt még az idén átrendezik. Ége­tően szükségessé vált e téren is a korszerűsítés. Nagyon megnőtt az üzemek szerepe - részvételi szándékuk viszont megdöbbentően csekély a szak­képzésben. A vállalatok alapító és fenn. tartó jogot kaptak iskolákra, de egyszerűen nem élnek ezekkel. Sásdon például üzemi nyo­másra indították el a szakkép­zési, Pécsett a bányaipari tech­nikusképzést, az igénybejelen­tés után azonban a támogatós nem jött, és a művelődési tár­ca ismét magára maradt. (Folytatás az 5. oldalon) rús fenyegetés veszélye. Javul­tak a szovjet—amerikai kap­csolatok, megélénkült az összeurópai folyamat Jelentős állomásnak nevezte az afga­nisztáni megállapodást. Meg­ítélése szerint ez új szakaszt nyit a regionális konfliktusok pólitikai rendezésének útján. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról szólva utalt arra, hogy a szovjet kom­munisták a teljes egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján részt vesznek a közös útkere­sésben. Hangsúlyozta, hogy az SZKP a kommunista világmoz­galom szerves részének tekinti magát. Mihail Gorbacsov ezután részletesen kitért a szovjet po­litikai rendszer fejlődésére a forradalomtól egészen napjain­kig. Kiemelte, hogy a sztálini parancsuralmi, adminisztratív irányítási rendszer károsan ha­tott az ország fejlődésére, és ez a mára kedvezőtlen hatás-- sál van. Megállapította, hogy a XX. pártkongresszus utón az ország nem használta ki a lehetőséget a párt. és az állami élet lenini normáinak helyreállítására, ku­darcra ítélte a megkezdett re­formokat. így az emberek kö­zömbössé váltak, csökkent a társadalmi aktivitás, a dolgo­zók elidegenedtek a köztulaj­dontól. * Gorbacsov kitért az emberi jogok és a peresztrojka viszo­nyára. Mint mondta, az utóbbi időben voltak olyan kísérletek, amikor a demokratikus jogokat antidemokratikus célokra akar­ták felhasználni. Az SZKP Köz­ponti Bizottsága a nép érde­keivel ellentétesnek tekinti eze­ket a próbálkozásokat - szö­gezte le a főtitkár. Megítélése szerint a demok. ratizólódás folyamata túl lassú, márpedig az átalakítás céljai csak az egész pólitikai rend­(Folytatás a *2. oldalon) A középfokú tanintézetekre terelődik napjainkban a közfi­gyelem. Hogy miért, arra rávi­lágított ezen baranyai intézmé­nyek igazgatóinak tegnap megtartott tanévzárója a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban. Fischer lános, Baranya Me­gye Tanácsának művelődési osztályvezetője tekintette át az eimúlt tanévet. A művelődési ágazat kedvezőtlennek ítéli a középfok helyzetét, s ez Bara­nyában sem rózsásabb. A ter­vezett tanterem-építéseket — szám szerint 110-et — mintegy 88 százalékban tudja csak a megye végrehajtani. A kertvá­rosi 24 tantermes épületben ma általános iskola foglalja el egy szakközépiskola helyét. A hiányzó tantermek pótlására több elképzelés van: az MSZMP Oktatási Igazgatósá­gával, a Műszaki Főiskolával tárgyal Pécs Város Tanácsa kölcsöntantermek ügyében. Ál­talános iskolák felépítése, meg­kezdett építkezések befejezése, iskolatípusok közötti átcsopor­tosítás — mindez napirendre kerül a tanteremhiány felszá­molása érdekében. A művelődési ágazat általá­ban visszavonulásra kénysze­rült. Az iskolák napi működési gondokkal küzdenek. Ezen a megyei tanács esetenkénti tá­mogatósa sem képes segíteni. Fékezőleg hat már a művelő­dési ágazatban is a gazdál­kodás hagyományos rendszere. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Vilég proletárját, egyesüljetek! Dunönt WM «ág ■L XLV. évfolyam, 179. sióm 1988. június 29., szerda Ára: 1,80 Ft A moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában ked­den délelőtt megnyílt az SZKP 19. pártértekezlete. A 4991 megjelent küldött egyhangúlag megválasztotta a 112 tagú elnökségét, melyben többek között Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és a Politikai Bi­zottság tagjai foglaltak helyet. Ezt követően Mihail Gorbacsov mondott rövid megnyitót. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag mandátumot szavaztak meg Mihail Gorbacsov előadói beszéde- Az elmúlt három év jog­gal tekinthető a fordulat idő­szakának, mert megállt az or­szág gazdasági, szociális és szellemi válság felé való sod­ródása - hangsúlyozta beve­zetőjében Mihail Gorbacsov. - Mindez azonban nem jelenti, hogy mindenhol és teljes len­dülettel zajlanának a kedve­ző irányú változások - muta­tott rá a főtitkár, aki a for­radalmi átalakítás elmélyíté­sében és visszafordíthatatlan­ná tételében jelölte meg a tanácskozás legfontosabb célját. Hangsúlyozta, hogy a Köz­ponti Bizottság kulcskérdésnek tekinti a politikai rendszer re­formját. Az értekezlet politi­kai célja tehát: minden terü­letre kiterjedően kritikusan át­gondolni az 1985 áprilisi KB- ülés és a párt XXVII. kong­resszusa óta eltelt időszakot, gazdagítani az átalakítás stra­tégiáját, konkretizálni tak­tikáját. Az átalakítás eredményeit értékelve a főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a gaz­daságban lassú a változás, különösen a nép életszínvo­nalát illetően. A megoldandó feladatok sorából elsőként az élelmiszer-ellátást emelte ki, mert e téren a változások nem kielégítőek. Elmondta, hogy a mezőgazdaságban kü­lönböző, hatékony munkamód­szerek széles körű elterjeszté­sével kívánják növelni a ter­méshozamot, bővíteni a jó­szágállományt. Emellett szük­ség van az ágazat anyagi­műszaki fejlesztésére is. A gyökeres gazdasági re'* form megvalósítása kapcsán Gorbacsov utalt rá: még nem vezették be a reform min­den elemét, s magát a re­formot is az ötéves terv me­netében kezdték végrehaj­tani. Jelentős tényezőként em­lítette a gazdaságirányítás pa­rancsuralmi módszereinek meglétét, a régi sztereotípiák hatását. Megengedhetetlen­nek nevezte például, hogy az állami megrendelésekkel olyasminek a termelésére kényszerítsék a vállalatokat, amire nincs fogyasztói keres­let. Hangsúlyozta, hogy a ter­vező szerveknek is a tervvel való ösztökélés helyett a gaz­dasági ösztönzőkre kell tá­maszkodniuk.- A reform nem hozza meg a remélt eredményt, ha nem érinti minden dolgozó szemé­lyes érdekeit, ha nem válik mindenki számára élet és halál kérdésévé — szögezte le beszédében Mihail Gorbacsov. Ezzél kapcsolatban elmondta, hogy a Központi Bizottság a szövetkezeti mozgalom fel- emelkedésében nagy lehetősé­get lát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vezető apparátusban tapasztalható erős konzerva­tivizmus lassítja a gazdasági reformok végrehajtását. Töre­kedni kell az apparátus lét­számának korlátozására, mun­kája hatékonyságának növelé­sére. Óvott attól, hogy az így felszabaduló munkaerő más irodákba telepedjen át. A főtitkári beszámoló ez­után kitért 'arra, hogy az ár­reform nélkül nem teremthetők meg a normális gazdasági vi­szonyok. Az árképzés reform­jának hiánya sok nehézséget okoz. Az irreális árak nem ösztönzik a termelékenység növekedését, "hátráltatják a tu­dományos-műszaki haladást. Az árreformmal egyidejűleg rendet kell teremteni a pénz­ügyi hitelek rendszerében is. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a reform nem hagyhatja érin­tetlenül a kiskereskedelmi ára­kat sem. A reform részeként felül­vizsgálták a külgazdasági po­litikát is. E téren elsőbbséget élveznek a szocialista orszá­gokhoz fűződő kapcsolatok. Kifejtette, hogy a perspektívát a szabadon átváltható rubel bevezetésében, az egységes szocialista piac kialakításában látják. A Szovjetunió a köl­csönös előnyök alapján kíván­ja fejleszteni gazdasági kap­csolatait a tőkés és fejlődő országokkal is - tette hozzá Gorbacsov. Az átalakítási politika és a tudomány összefüggéseit tag­lalva rámutatott: radikálisan meg kell változnia a tudo­mányhoz való viszonynak. A társadalom szocialista meg­újulásában nagy szerep vár a kultúrára, amelynek adminiszt­ratív irányítása mindinkább a múlté. A publicisztikában, a művészeti és tudományos ki­adványokban sohasem látott méretű nyílt párbeszéd folyik a szocializmus megújításának lehetőségeiről, a történelem­ről, a jelenkorról. Gorbacsov rámutatott, hogy ez a terü­let sem mentes a társada­lomban is jelen levő ellent­mondásoktól, konzervativiz­mustól. A főtitkár részletesen fog­lalkozott a szovjet külpolitika változásaival is. - Hagytuk, hogy belekényszerítsenek ben­nünket a . fegyverkezési haj­szába, amely már kritikus ponthoz, érkezett. E folyamat logikájának megtörése nélkül a világ a katonai összecsa­pás szélére sodródott volna, ezért vált szükségessé a kül­politika határozott megújítá­sa. Jelentős eredményként ér­tékelte, hogy a nemzetközi vi­szonyokban a párbeszéd, a leszerelés terén pz átfogó köl­csönös ellenőrzésre való kész­ség vált meghatározóvá. Az új gondolkodásmód kap­csán Mihail Gorbacsov hang­súlyozta a szabad választás elvének jelentőségét. — Aki elutasítja a választás szabad­ságát, lényegében a történe­lem folyamatát próbálja meg­állítani — mutatott rá. A főtitkár szerint az elmúlt három évben csökkent a hábo.

Next

/
Thumbnails
Contents