Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-04 / 154 szám
1968. június 4., szombat Dunántúli napló 3 I # Interjú Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel- Mégpedig jogosan, s erre utaltam, amikor azt mondtam, változásra van szükség a mezőgazdaságban is. Tapasztalható, hogy nem kellő mértékű a termelés és a piac közti összhang, ez elsősorban az exportpiacokra vonatkozik, de igaz, belföldre is. A termelés szerkezetét folyamatosan kell hozzáigazítani a piaci igényekhez. Míg például néhány éve még érdemesebb volt Magyarországon gabonát termelni, s azt értékesítve beszerezni külföldről a fehérje- takarmányt, mára megfordult a helyzet. A világpiacon a gabonaárak nyomottak, érdemes tehát magunknak előállítani a fehérjetakarmányt, amennyire csak lehetséges. A mezőgazdasági kormányzat ezért is helyez nagy súlyt a fehérjeprogramra. De szerkezetváltás ‘ szükségességéről hozhatnék példát a szarvas- marha-, a juh-, vagy a szőlő- és borágazatból is.- Az egyik lő vád a mező- gazdasággal szemben, hogy nagyon drágán termel. . .- Ez valóban munkánk gyengeségét jelzi, de nemcsak rajtunk múlik: a mező- gazdaságnak szüksége van ipari anyagokra, s éppen azok óra emelkedik legjobban, melyékre szükségünk van a termeléshez. Igen, azok a bizonyos cserearányok ... De gondjaink vannak a magyar ipar által szállított gépekkel, vegyi anyagokkal, s a^ok áraival. Ez is okozza, hogy a mezőgazdaságban egy sor területen hiányzik a korszerű technika — s ez igaz a feldolgozó élelmiszeriparra is. Mnidezékből fakad a mennyiség és minőség konfliktusa: nincs komoly előrehaladás a minőség javításában, sőt néhány terméversenyben a piacért: nemegyszer saját árainkat szorítjuk le.- A pártértekezleten, mely önt ismét a Központi Bizottság tagjának választotta meg, viszonylag kevés szó esett a mezőgazdaságról. A gazdaságról viszont annál több, s ennek része a mezőgazdaság is. A kérdés tehát, mire számíthatnak a mezőgazdasági üzemek. Jók és rosszak egyaránt, melyekből Baranyában is vannak? — Hogy mire számíthatnak? Amire minden gazdálkodó vállalat: a kormányzat eltökélt szándéka, hogy a megtermelt jövedelem azoknál maradjon, akik azt előállítják. Tehát a mezőgazdaságban sem tehetünk kivételt. A mezőgazdaságot, élelmiszeripart semmilyen más ágazattal nem lehet pótolni, agrárpolitikánk alapelvei beváltak. De ezt szeretnénk egy sor területen továbbfejleszteni. Ezt célozza az agrárpolitikai tanács létrehozása. Idén szeretnénk a párt vezető testületéi elé vinni elképzeléseinket a tézisek továbbfejlesztéséről. Lényegesnek tartjuk, hogy az agrárágazat simuljon bele a gazdasági környezetbe, mely viszont ugyanakkor akceptálja annak sajátosságait. Ez nem lesz könnyű, mert jelenleg feszültségektől terhes a szabályozórendszer. Meggyőződésünk, hogy a magyar mezőgazdaság élelmiszer-alapja továbbra is a szocialista nagyüzem - ennek hangsúlyozására azért van szükség, s ezt a legutóbbi parlamenti ülés is bizonyította, mert sokan megkérdőjelezik ezt. Alapja, ' hangsúlyozom. De nem kizárólagos formája. Ezért is tartjuk időszerűnek a társasági törvény megjelenékumok kialakítását és a több- szektorúságot. S nagy szükség van arra is, hogy az üzemek és a háztáji, illetve kistermelés integrációját továbbfejlesz- szük. — Baranya példát mutat a nemzetközi kooperációban is. Mi erről a mezőgazdasági kormányzat álláspontja?- A nemzetközi együttműködésben az egyszerű kereskedelem mellett egyre nagyobb szerepet kap a kooperáció, s ezt a kormányzat is támogatja. A baranyai rftukör- és szó- jakooperáció a jugoszláviai partnerekkel valóban jó példa, kérjük, ezf folytassák, bővítsék. De támogatjuk a más területen való kapcsolatokat is, keressék ennek lehetőségeit. Itt említem meg, hiszen jelentős külföldi vonatkozása van, hogy szeretnénk a biotechnológiában előbbre lépni: a magyar ku.tatások eredményeire támaszkodva, s külföldi tapasztalatok átvételével új perspektívát kínál a biotechnológia a mezőgazdaság számára. Ennek meghonosítására azért is szükség van, mert ha lemaradunk, azt piacképességünk is bánja.- Végezetül arra kérem, összegezze baranyai tapasztalatait. — Véleményem szerint Baranya megye élelmiszergazdasága messze felette van az országos átlagnak. Minden feszültség ellenére ez a színvonal eredményes munkát mutat. Őszintén becsülöm, tisztelem azokat, akik ezt az eredményt produkálták, akik tudtak alkalmazkodni a körülményekhez, akik kiemelkedő hozamokat értek el növénytermesztésben, állattenyésztésben. Ahogy azonban megismertem az állattenyésztés helyzetét, azt nem tartom általában kielégítőnek. Ezen mindenképpen próbáljanák javítani: sok az elhullás, nagyok a felnevelési költségek. A megye élelmiszeripara is kiemelkedő teljesítményt ért el. Ezt a példamutató szerepet Baranya nem adhatja fel még akkor sem, ha a következő években sem lesz könnyű a helyzet. Felhívnám figyelmüket az elmaradt térségek helyzetére, Ibár ezt önök is jól tudják. Itt szükség- van a legegyszerűbb termelésszerkezeti formákra éppen úgy, mint a munkaerő egy részének felszabadítására, a már említett ipartelepítésre. A minisztérium megértéssel fogadja, ha valahol úgy látják indokoltnak, hogy földterületeket vonjanak ki a művelésből. Ha valóban indokolt, ez elé nem gördítünk akadályt, de arra figyelünk, hogy valamilyen formában hasznosítsák ezeket a művelésből kivont területeket is. A környezetvédelem is megkívánja, hogy ezeken a területeken ne gaztenger legyen. B. L.- Valóban. Bár sokan elismerik itthon is a mező- gazdaság teljesítményét, nemegyszer ugyanazok sok kritikával is illetik ... * A vetömagnemesités új létesítménye a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát biológiai központja. Képünk itt készült. Váncsa Jenő, a MÉM vezetője az utóbbi időszakban többször is járt Baranyában. Megragadva az alkalmat, interjút kértünk tőle a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar aktualitásairól általában, baranyai tapasztalatairól pedig konkrétan. sét. Változatlanul meggyőződésünk, hogy nemcsak alap- tevékenységgel kell foglalkozni - ezt az elvet megerősítjük az agrárpolitikai tézisekben. Különösen igaz ez ott, ahol a mezőgazdasági termelésnek természeti korlátái vonnak: egy sor térségben, Baranyában is, ipart kell teremteni, ami lehet feldolgozás, élelmi- szeripari vagy bármilyen más tevékenység. Nem boldogulhatunk másképp még a leggazdagabb megyékben sem. Nagyon fontosnak tartjuk az élelmiszertermelésben a. verti— Miniszter elvtárs, mi jellemzi a magyar mezőgazdaságot 1988 nyárelőjén?- Ma nem a dicsekvés időszakát éljük, de változatlanul az a véleményem, hogy a magyar agrárpolitika eredményes, sikereire a jövőben is építhetünk, mégha igazodni is kell a kor követelményeihez. Különösképpen, ha azt is számításba vesszük, hogy a • mező- gazdaság nemcsak termelő- tevékenységet jelent, banem szociálpolitika is, hozzájárul a város és a falu közti különbség csökkenéséhez. S erre Baranyában is vannak jó példák. Ez azért is fontos, mert szemben a fejlett országokkal, hazánkban a lakosság jelentékeny részének nyújt megélhetést a mezőgazdaság, s a nemzeti jövedelem megtermelésében is nagyobb arányt képvisel. Míg ez a fejlett országokban néhány százalék csupán, nálunk az élelmiszer- gazdaság állítja elő a nemzeti jövedelem 20 százalékát az ország állóeszköz-állományának 13 százalékával, az energiafelhasználás 10 százalékával. Magyarország, most már sok éve 15 millió ember számára termeli meg az élelmet - jelentős az export. Ezek a számok teszik lehetővé, hogy a nemzetközi mezőny sokszor jobban értékeli teljesítményünket, mint mi magunk. künk minősége inkább romlik, ■minthogy javulna. Mondani sem kell, ezt a piac nem ismeri el. A piac a magas feldolgozottsági fokú, kiváló minőségű áruért fizet. S végül, a mezőgazdasági termelés drágaságába az is beletartozik, hogy hasonló gondokkal küszködő országokkal vagyunk Egy felölt maradt Választás előtt az SZMT-nél A jelölőbizottság befejezte munkáját Június 10-én ül össze a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsának testületé, hogy megválasszák az SZMT vezető titkárának utódát. A testület január végén megbízott egy öttagú jelölőbizottságot — melynek elnökévé a nyugdíjas bizottság elnökét, Toller Lászlónét tette meg ~, hogy megfelelő személyt javasoljanak leendő vezető titkárnak.- Olyan személyt kellett keresnünk — mondja Toller Lászlóné —, akinek alapszervezeti ismeretei vannak, gyakorló tisztségviselő, akár a szakszervezetnél, akár más társadalmi szervnél, aki vezetői gyakorlattal rendelkezik, aki képes emberi kapcsolatok kialakítására és képzettségénél fogva képes a megye szakszervezeti tagságának összefogására, az érdek- egyeztetésre és az érdekek ütköztetésére. Fontos volt az a szempont is, hogy a jövőben a szakszervezet érdek- képviseleti tevékenységében jelentős javulás mutatkozzék, I hiszen az előttünk álló feladatok a szakszervezet megújulását is követelik. Nos, olyan személyeket kellett keresnünk, akik mindezeknek a követelményeknek várhatóan ! meg is tudnak felélni.- Hogyan végezte munká- , jót a jelölőbizottság?- Az előkészítő munka két 1 ütemben folyt. Első lépcső- i ként a jelölőbizottság tagjai j száztizenkilenc tisztségvise- I lővel találkoztak, s vala- : mennyitől megkérdezték, mit vár a jövőben a szokszerve- I zettől, illetve annak vezetőjétől. A következő főbb igények fogalmazódtak meg a közvéleménykutatás során: a leendő vezető titkár ismerje és akarja megismerni az alapszervezetekben végzett munkát, s erre tegye képessé az általa vezetett apparátust is. Az SZMT testületi állásfoglalása legyen konkrétabb, hogy abban mindenki megtalálja a maga tennivalóját. Úgy próbálja meg^ valósítani a szakmák és az ágazatok közti együttműködést, hogy kialakuljon a megye szakszervezeti mozgalmi arculata, s végül olyan vezető legyen, aki gondot fordít arra, hogy az állami és pártfórumokon megismerjék a testület állásfoglalásait, s ezeket hajtsák is végre.- Személyre szóló javaslatokat is tett a száztizenkilenc megkérdezett?- Természetesen; mire márj ciusban ennek az első szakasznak a végére értünk, huszonhat név volt a birtokunkban. Ekkor, a második lépcsőben felkerestük a negyvenhárom SZMT-tagot, nekik már a huszonhatból a legtöbb javaslatot kapott két nevet terjesztettük elő, de természetesen szabadon hagytuk azt a lehetőséget, hogy további javaslatokat tegyenek, s így egy harmadik név is fölkerült a jelölőbizottság listájára, ök negyvenhármán megtették javaslataikat, s minthogy az egyik jelölt több mint ötvenszázalékos arányban kapott sza-- vazatot, egyedüli jelölt maradt. E nagyarányú vezetés miatt döntött a bizottság az egyes jelölés mellett, de ez persze nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a június 10-i ülésen mást választanak meg a testület tagjai — a végső eredmény majd csak ott dől el. Toller Lászlóné hozzátette még, hogy a választások történetében ez volt az első ilyen széles körű felmérés, a másik újszerű vonása pedig az volt, hogy ezúttal a jelölő- bizottság nem tett kiinduló javaslatot; valóban a tagság véleményére volt kíváncsi. Érdekes, hogy ezt a teljesen demokratikus választási előkészítést vegyes érzelmekkel •fogadták; több esetben meg kellett magyarázni, hogy azért folyamodtak ehhez az új módszerhez, hogy tényleg olyan valaki kerüljön a szervezet élére, akit maga a tagság akar. Egyedüli jelöltként így maradt Medvetzky Antal, az Épít tők-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Baranya megyei titkára, aki 1959 óta dolgozik Pécsett, az építőiparban, ebből 25 évig a BÉV-nél. Magasépítő üzemmérnök. Amellett, hogy különböző műszaki beosztásokban dolgozott, tizenkét évet töltött el mozgalmi területen. Korábban a BÉV pártbizottságának volt a titkára, az ÉPÉDOSZ megyei titkáraként négy éve dolgozik. A megyei titkárság mellett a szakszervezet országos testületéiben is tevékenykedik, így az Országos Ágazati Elnökség és a központi vezetőség tagja, valamint két éve vezeti az építőipari szakmai munkabizottságot.- Mindez jó alkalmat kínál országos tapasztalatok szerzésére - mondja Medvetzky Antal —, amelyeket azután jól lehet hasznosítani a megyei munkában is. A szak- szervezet egyébként tartalmi és szervezeti vonatkozásban is megújulás előtt áll, ennek a folyamatnak a csírái már ezek a szakmai munkabizottságok.- Tisztában van vele, hogy ön az egyetlen jelölt pillanatnyilag. Erről mi a véleménye?- Nem számítottam erre; igazság szerint jobban szeretném, ha ketten lennénk, de hát erről nem én vagyok hivatott többet mondani.- Hogyan látja a szak- szervezet jövőjét?- A tagság körében sok a feszültség és sok a .szak- szervezeti mozgalommal szemben támasztott igény, s ennek eleget kell tenni, elsősorban korszerűsítéssel, megújítással. Véleményem szerint rengeteg olyan tartalékunk van, amit ki kell használni. Az SZMT és az ágazati munka jobb összehangolására van szükség, alaposabb koordinációra, szorosabb együttműködésre. Szakszerűbbnek kell lennie az érdekfeltáró és érdekképviseleti munkának, s a jelzéseket, javaslatainkat a . tagság igényeire építve kell képviselnünk. Tagságunk elvárja, hogy részt vehessen a döntéselőkészítésekben, elvárja, hogy megkérdezzék a véleményét. S tapasztaltam, azt is, hogy igen já néven veszik, ha a vezetők a munkahelyükön keresik fel őket, hiszen így sokkal kötetlenebbül elmondhatják a véleményüket, amiket igazán valóban csak az adott területen lehet alaposan megismerni. Én magam az emberek között érzem jól magam, ezen nem akarok változtatni, a jövőben is minél kevesebb időt szándékozom az irodában tölteni, hiszen a közvetlen emberi kapcsolatok élményét nem pótolja semmi. D. Cs.
