Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-26 / 176 szám

Halogatott fiuk a nyeregben Fejvadászok? Yamahák és BMW-k ' a BRFK motoros alosztolyánál BMW típusú, külföldi rend­számú személygépkocsi 202 km/ára(!) sebeséggel szágul­dott el a budaörsi laktanya előtt. A trafipaxosok értesítet­ték a 650-es Yamahákkal kö­zeiben járőröző motoros rend­őröket, a gépkocsit üldözőbe vették. Az autópályán aztán megállásra kényszerítették a gyorshajtót, aki az ablakon ki­hajolva csak ennyit kérdezett: „‘Maguk mivel jöttek utá­nam?” Mindezt Tóth József zászlós, a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság motoros alosztályának jár­őr csoportvezetője mesélte, megjegyezve, hogy ennél az esetnél is a motorok rendkívü­li mozgékonyságának köszön­hették az eredményt. A motoros járőrözésről rövid visszatekintést az alosztályveze­tő-helyettes, Szabó Ferenc fő­hadnagy adott:- Már a hatvanas évek elején voltak BMW motorkerék­párjaink. Az akkori R 69/S tí­pusok főként külföldről érkezett államfők díszkíséretét, bizto­sítását látták el, de egy részük részt vett a járőrözésben is. Innen ered egyébként a „fej­vadászok" elnevezés. 1980-tól az MZ-TS-ek mellett egyre több nagy teljesítményű motor- kerékpár érkezett hozzánk. Például BMW 600-asok, Gagi- va Ducattik. A géppark jelen­tős megerősödését a tavalyi év végén vásárolt Yamaha motor- kerékpárok hozták.- Ezek a 650 cm3-es, 75 ló­erős kétkerekűek kifejezetten rendőrségi használatra készül­tek. Negyven az alosztályunk­hoz, 40 pedig az autópályákkal átszelt megyékbe került.- Mit érthetünk az alatt, hogy „kifejezetten rendőrségi használatra"?- A rendkívüli igénybevétel miatt egyedi gyártásúak, nem széria motorok, de különleges a felszereltségük is. Komputer monitor figyelmezteti a pilótát a legjelentősebb alkatrészek meghibásodására. Minden Yamahánkon ,,police-meter” is található, mely a motor előtt haladó jármű sebességét ké­pes rögzíteni. Arra nincs sok esélyük a gyorshajtóknak, hogy „'kiakasszák" a műszert, mert 880 km/órás sebességha­tárig képes mérni.- Látva ezeket a „bika" mo­torokat, a laikusban azonnal felvetődik a kérdés: gyakran vannak üldözéses eseteik?- Az élet produkálhat ilyen szituációt, de csak igen ritkán. És persze akkor sem úgy zaj­lik, ahogy a kalandfilmekben. Már csak hazai közlekedési kultúránk miatt sem. A veze­tők jelentős része egyébként nem igazán tudja, hogy mit kell tennie megkülönböztető jelzést használó, szirénázó jár­mű közeledtekor. Mindezt ok­tató 'filmeken, videófelvétele­ken kellene tanítani — magya­rázza Tóth József zászlós. Ide csak válogatott fiúk ke­rülhetnek. Alapkövetelmény az érettségi, a jó erőnlét és megjelenés, a minimum 175 cm-es magasság. Átlagéletkoruk 22,4 év: ezt a szolgálatot nem tanácsos nyugdíjkorhatárig végezni. Kint kell lenniük ha esik, ha fúj, az Ízületek hamar kikészül­nek. Hosszú távon ettől még a pécsi Hunor által gyártott, nemegyszer egyedi igények szerint készülő bőrruhák sem védhetik meg a pilótákat. Balog Nándor Jubileumi ünnepség Sikondán A Salgótarjáni Kőszén­bánya Rt. 1927-ben szén­kutató fúrást végzett Si- komdán. Azonban 1928. március közepén 419 mé­ter mélységből 38,8 C°-os vízoszlop tört fel. Koloss- váry Andor, a püspöki ura­dalom erdőfőtanácsosa viszont már másnap kora reggel a helyszínre sietett. Első gondolata az volt, hogy a meleg víz felbe­csülhetetlen értéket jelent­het a gyógyulást kereső embereknek. Intézkedései, áldozatvállaló tevékeny­sége alapján még abban az évben gyógyvízzé mi­nősítették a siikondai me­leg vizet. őrá, a fürdőtelep létre­hozását kezdeményező, a munkálatokat irányító er­dőfőtanácsosra emlékez­tek szombaton Sikondán, s a 60 éves jubileum al­kalmából sétányt neveztek el a nagy elődről. A Hazafias Népfront Komlói Városi Bizottsága és a Honismereti és Vá­rosszépítő Egyesület kez­deményezésére rendezett s-étányavatón Rajnai Ru­dolf, a HNF Komlói Vá­rosi Bizottságának elnöke köszöntötte az egybe­gyűlteket, majd Csanádi Béla, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója tartott ju­bileumi megemlékezést. Az ünnepség résztvevőit a Kamlóii Báinyászzenekar szórakoztatta. Ami azt illeti — bár első be­nyomásaimat a személyi iga­zolványba ragasztott képek alapján szereztem a közkézen forgó hölgyekről — én meg­annyi rum után is meggondol­tam volna d dolgot... De mint hallom: ez esetben az említett fontos dokumentum­ban látható képek nyugodtan nevezhetóek valósághű feltéte­leknek. S lám, mégis! Nyilván azért, mert valamiből meg kell élni, s ezt nagyon jól tudja — avagy csinálja — Kafányos Ildikó is, aki — amikor a kö­zelmúltban a rendőrjárőr iga­zoltatta a kozórmislenyi busz­megállóban — azt mondta: amióta az eszét tudja, sem al­kalmi munkát, sem állandó munkaviszonyt nem létesített. Mindjárt efő is állították, mégpedig szabálysértés miatt, ám amikor megkotorták „amióta eszemet tudom” idő­szakra eső hétköznapjait, ki­derült: nem szabálysértésről van szó, hanem közveszélyes munkakerülés és üzletszerű ké- jelgés bűncselekményről. A dolog úgy kezdődött, hogy az 1969-ben született, el­eddig a pécsi Györgytelep ut­cában lakó Kalányos Ildikó élettársának börtönbe kellett vonulnia. A viszony nem lehe­tett közöttük meghitt, mert a hölgy azt mondta: „Ha jól tu­dom, verekedés miatt”... Ez márciusban volt, Kalányos Il­dikó többet nem is nézett a Györgytelep utca környékére, hanem csavarogni kezdett. — A létfenntartásomat kére­getésből biztosítottam! — me­sélte szabatos megfogalma­zásban, mégpedig tevékenysé­gi körét a megyére szorítva, il­letve: „Az utóbbi egy hónap­ban csak Pécsett csavarog­tam.” Mármost ami a kérege­tést illeti, arról tudjuk, hogy az utcasarkokon űzött elfog­laltságok egyike. így Kalá­nyos Ildikó tulajdonképpen nem ingázott, amikor a női nem által űzött másik sarki elfoglaltságot is megélhetési forrásai közé sorolta. Merthogy — tette hozzá - a kéregetés­ből eredő jövedelme kevésnek bizonyult. Na már most, az említett fotók alapján mond­hatjuk: roppant meglepő, hogy Kalányos Ildikónak tulajdon­képpen nem kellett sokat vá­rakoznia „munkára” ... Nem kellett Katona Erzsé­betnek sem, bár ő profibb, részben a kapcsolatai száma alapján állítható ez, másrészt azért is, mert nemegyszer ült mór üzletszerű kéjelgés, közve­Kmk, ük meg a Juniális a Malomvölgyben Piros- és zöldmezes férfiak fociznak, körülöttük a szur­kolók nagy csoportja. A gye­rekek az alkalmi színpad kö­rül tolonganak, a kisebbek rajzolnak és aközben figyelik a vállalkozó kedvű nagyobbak produkcióját: a bepamacsolt luftballonok borotvólását. Má­sok napoznak, beszélgetnek, jó néhányon óriási kondérok melótt sürgölődnek. Szabályos hasáb alakúra vagdalt burgo­nyák tömegé zsúfolódik a ha­talmas edényékben. Három mázsa burgonyát készítenek előfőzésre az asszonyok több csoportban. A Mecseki Szén­bányák Pécs Bányaüzeme és a társ villamosüzem juniálisára nyolcszázan jöttek el, tehát kell a pörkölt mellé elegendő köret is. Boczka Istvánné, a Tanácsköztársaság brigád ve­zetője meséli, hogy az idén főznék először így közösen, eleddig otthonról hoztak ételt, illetve külön-külön főzőcskéi­tek. A brigádtagok most fejen­ként húsz forinttal járultak hozzá az étkezés költségeihez, mindenki hozott magával evő­eszközt, tányért és egyformát esznek ebédre. Inkább est­ebédre, mosolyog Pergerné Situpa Márta és egy pillan­tással felméri a még tornyo­suló burgonyadombokat. A juniális reggel kezdődött. A gyerekek nagy örömére si­keresen felszállt egy hőlégbal­lon és elindultak a játékos versenyek. Kardos Ferenc nép­művelő mutatja a programot: délután fellép Nagy Bandó András, a Szélkiáltó együttes, Fülöp Gyula bűvész, az Ifjú­sági Ház dzsesszbolettcsoport- ja és Deák János magyarnóta- énekes. A réten felállított nagy sátrakban televíziót is lehet nézni, szurkolni a Szovjetunió -Hollandia focimérkőzés ered­ményéért. Estefelé indulnak haza a különautóbuszokkal.- Az a jó ezekben a ju- niálisokban — az idei a ne­gyedik -, hogy családoson le­het szórakozni, pihenni. A gye­rekek különösen élvezik, de mi felnőttek is szívesen jövünk el — mondja Kardos Ferenc, és a •körülállók helyeslőén bólinta­nak. B. A. Uasarnapi siakacstandcs Mantovai töltött tekercs a Borostyánban ... Szóval eltelt „néhány" év azóta, hogy a hajdani „Ket­tes büfé” — ahová annak ide­jén a fuvarosak fogadásból egy muraközi lovat is bevezet­ték a pultig, bizonygatva, hogy a ló fölöttébb szereti a cukro­zott rumot — egy ízlésesen be­rendezett, jónevű étteremmé alakult, Borostyán néven. Pé­csett — a Kossuth utca végén lévő - étterem meglehetősen jó forgalmat ért el az utóbbi években és most, hogy a közel­múltban szerződéses lett a „bolt" várhatóan csak bővülhet a vendégkör. Kovács Károly fiatal üzlet­vezető mondja, hogy a forga­lom 70-80 százaléka az étel­ből képződik. A déli órákban a környék kereskedelmi dolgo­zói költik el itt az ebédet, ön- kiszolgáló rendszerben, terített asztaloknál. Nagyon sok nyug­díjas veszi igénybe — az úgy­nevezett szociális étkeztetést, a közeli nyugdíjasházba pedig autóval viszik át a főtt ételt a lakók részére. A tanács hozzá­járulást fizet azok részére, akik nagyon alacsony jövedelemmel rendelkeznek, s így mindössze néhány forintba kerül nekik egy-egy ebéd. — Manapság divat, hogy la­kodalmakat vendéglátóhelye­ken tartanak meg az ifjú há­zasok, illetve a népes rokon­ság. Mi is vállalunk nemcsak lakodalmakat, hanem családi- esteket, érettségi találkozókat, vagy éppen munkahelyi-baráti összejöveteleket is. A déli csúcsidőben öt-nyolc perc alatt hetven-nyalcvan vendéget tu­dunk kiszolgálni a pultnál, te­hát várakozásról tulajdonkép­pen beszélni sem lehet. Dél­szélyes munkakerülés miatt. Most hozzájött még egy „cím­ke": közokirathamisítás. Ki­tépte igazolványából azt a la­pot, amelyen az szerepelt, hogy pártfogói felügyelet alá helyezték. többiek A 21 éves nő azt mondja: ő ugyan többször is próbált elhelyezkedni, de a munkaerő­piac nem tartott rá igényt. Pedig ő tudja, hogy különfé­le helyeken ugyanazzal a munkává! különböző jövede­lemre lehet szert tenni. Azt azonban nem tudta megmon­dani, hogy miért kért az egyik férfitól 400 forintot, a másik­tól meg ezret. Persze, akkor is nehezen kapnánk választ, ha megkérdeznénk alkalmi partnereinek egyikét: ugyan, minek alapján mérte ő 1000 ben csak sört adunk, illetve üdítőt, de az étterem délután fél négytől „átalakul" normál étteremmé, tehát bővül á sze­szesital választék is — mondja Kovács Károly. - Este hattól éjfélig zene van, - a vendégek táncolhatnak is. Egyébként egyre többen felfedezték ét­termünket, mint olcsó, jó va­csorázóhelyet. A konyhafőnök - Kovacsics József - előszeretettel szor­galmazza naponta a „konyha­főnök ajánlatát", többnyire a vendégek kívánságának meg­felelően. így került fel az ét­lapra például a rántott ton­hal, o töltött csirkecomb, kap­forintra Katona Erzsébet szol­gáltatásait? A „tőkeáramlás" tehát folyik a sarki piacokon is. Néha el­el lehet képedni azon, hogyan létesül egy ilyen kapcsolat. Buszban kell megszólítani az arra érdemes hölgyet, autóba felvenni, melléáflni egy ven­déglő pultjánál, meghívni egy ebédre — és csak egy, a le­hető legradikálisabban célra irányított kérdés elegendő is. Csakhát az ősi foglalkozás még mindig nincsen a törvé­nyes jövedelemszerzési forrá­sok között feltüntetve. így Ka­lányos Ildikó, Katona Erzsébet ismét számot adhat a rendőr­ségnek: ha már mindketten azt állítják, hogy tulajdonkép­pen tudnának dolgozni - kedvhiány akadályozza ebben őket —, valamilyen vállalatnál, üzemben vagy bárhol, miért a sarkot választották, ügyükben a vizsgálat a pécsi kapitány­ságon folyamatban van. M. A. ros töltött káposzta, vagy leg­utóbb például a kapros-tész- tás csirkepörkölt. (A megpu­hult csirkehúst kicsontozzák, apróra vágják és a lével együtt spagettivel keverik, majd rövid néhány percre sü­tőbe helyezik és akkor hintik meg apróra vágott kapor­ral . . .) Mai receptünket is Kovacsics József mondta el: ez a „Man­tovai töltött tekercs..." öt fő­re számítva kell hozzá nyolcvan deka sertéscomb, felszeletelve, kiverve. Sózás, borsozás után érdemes a húst egy órát pi­hentetni. Egy-egy szelet húsra elhelyezünk egy szelet morta- dellát (vagy gépsonkát), rá egy szelet Óvári sajtot. Ehhez még jön a töltelék: öt főre mindössze 10 deka Óvári saj­tot apró kockára vágunk, ame­lyet összekeverünk 10 deka tú­róval, egy kanálnyi vajjal, sózzuk, borsozzuk, hozzákeve­rünk még apróra vágott pet­rezselyem zöldjét és ebből a töltelékből vékony réteget te­rítünk a húsra. Óvatosan fel­tekerjük, cérnával átkötjük, majd a göngyölt húst lisztbe mártva forró zsiradékban ki­sütjük. Kiszedjük, majd a ma­radék zsírba keverünk egy kis paradicsompürét, aztán a húst visszatesszük a pecsenyéiébe és kevés húsleves hozzáadásá­val rövid idein pároliuk. Tála­lásnál a húsról eltávolítjuk a --cérnát és felszeleteljük majd meglocsoljuk a pecsenyelével. Köretnek vajas galuskát adunk. A tésztába keverünk kevés vajat, majd a forró vízbe szaggatott galuskát kifőzzük és szintén kevés forró vajban megforgatjuk. Tálalásnál a galuskával körberakjuk a pe- csenyés-húsos tálat. R. F. vasárnapi 5

Next

/
Thumbnails
Contents