Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-21 / 171 szám

1988. június 21., kedd Dunántúlt napló 3 Munkahelyteremtő beruházások Baranyában Nyomda Beremenden, hidraulikacső-gyártás Diósviszlón, különleges hímzés a Népművészetinél •fe a--;. TorgfatmazoK semima Kedvező etetési tapasztalatok a Promovit supplementtel Hosszú távon is tartós fog­lalkoztatást biztosítson, és a leendő új vagy többlettermék- nek megfelelő piaci háttere legyen — döntően e két szem­pont alapján juthattak a munkahelyteremtő beruházási támogatáshoz azok a gazdál­kodó szervezetek, amelyek si­kerrel vettek részt az ez év elején 'meghirdetett pályáza­ton. Az ÁBMH, az Országos Tervhivatal, a Magyar Gazda­sági Kamara, a SZOT és az Állomi Fejlesztési Intézet által létrehozott támogatási bizott­ság a május közepi ülésén huszonkét pályázónak ítélte meg az alapjuttatást vagy a kamatmentes, illetve 7,5 szá­zalék járadékköteles kölcsönt. Három baranyai szövetkezet — a siklósi Tenkesalia Áfész, a diósviszlói mezőgazdasági ter­melőszövetkezet és a Baranya Megyei Népművészeti Szövet­kezet — került be a pályáza­tot nyertek közé. (A baranyai pályázatokra egységes rend­szert dolgozott ki a Területi Ipari Bizottság, a Baranya Megyei Tanács V. B. munka­ügyi osztálya és a Magyar Hitel Bank Rt. megyei igazga­tósága — ezzel is növelve a nyerési esélyeket.) * A főként irodai, szállodai nyomtatványokat, fuvarlevele­ket készítő siklósi nyomda a Tenkesalja Áfész működési kö­rében a legnyereségesebb te­vékenység, épppn ezért ezen ágazat fejlesztése az egész szövetkezet érdeke. A közel száz főt foglalkoztató nyomda évente hatvanmillió forint ter­melési értéket állít elő. Tavaly úgy hozott az üzem hárommil­lió forint nyereséget, hogy közben ugyanekkora- értékű géplízinget is vállalt. — A termelésnövelés érde­kében új részleget indíthatunk be most Beremenden, önerőből ez nem futotta volna — mond­ja Ligeti József, az áfész el­nökhelyettese. — Valamikor volt ott egységünk, de meg­szűntettük a magas szállítási költségek miatt. Most másként szervezünk mindent: a bere- mendi kisüzem önállóan ter­mel, teljes munkafolyahnatot végigvisz, így nem lesz szál­lítási többletkiadás. Az épület adott (évek óta raktárnak használták), csupán kisebb átalakítás szükséges. A hétmilliós beruházás túlnyo­mórészt gépbeszerzést jelent, de a speciális gépek beérkezé­se jó pár hónapot vesz igény­be, még akkor is, ha Cseh­szlovákiából érkeznek a be­rendezések. A beremendi kisnyomda dolgozó igénye egyelőre har­Lehet-e rajzolni a számító­gép képernyőjére? Ha igen, milyen minőségű az így kelet­kező kép? A számítógéppel se­gített rajzolásról (CAD-ról) szól a Mikrovilág új, 88/12-es számának a címlap rajzával is bevezetett „elmélCaDése”. A nyugatnémet PC Welt egyik átvett cikke a felmerülő kér­désekre óvatos feleletet ad, a Graphisoft Kisszövetkezet elnö­ke vitába száll a szaklap állí­tásaival. A számítástechniká­val foglalkozó szakemberek számára érdekes lehet a vita, amely számos fontos tanulság­gal jár. A közelmúltban Bécsben megrendezett informatikai vá. sárról, az IFABO-ról több ol­dalas beszámoló olvasható a lapban, tudósítást adva Bécs magyar „megszállásáról" és a vásár szakmai érdekességeiről. Ismét levonhatjuk a következ­tetést, hogy a világ elektroni­kai ipa'ra öles léptekkel halad előre, fittyet hányva a lema­radókra. A videókultúra időszerű kér­déseiről szóló sorozat vitájá­minc-negyven fő lesz. A tér­ség — Kásád, Püspökbóly, Kistapolca, Beremend — mun­kaerőkínálata ennek jelenleg a duplája (erről a Beremendi Községi Közös Tanács tájékoz­tatta az áfészt). A Tenkesalja Áfész alapjut- tatósként 4,2 millió forintot kapott, visszatérítendő támoga­tásként pedig 2,8-at, * A diósviszlói termelőszövet­kezet negyvenhárom nőt fog­lalkoztat, több mint fele tsz- tag. Hogy a nők ne maradja­nak munka nélkül, több min­dennel próbálkoztak már: az alaptevékenység nagyrészt gépesített, ide nem kell asz- szonykéz; a szőlőültetvény el­öregedett, ki kellett vágni; a textilválogatás tavaly szűnt meg (a MÉH-hel álltak kap­csolatban). így mem maradt más, mint az időszakos mun­kák: ha kell diót válogatnak, csomagolnak, vagy a harká­nyi kempingben takarítanak, parkosítanak, vagy az erdőte­lepítésben, csemeteápoJásban vesznek részt, aztán betakarí­tási időben a szárító körül munkálkodnak. — Jó is meg rossz is, hogy nincs folyamatos üzem — ál­lítja Kálmán ^ Pál, a tsz fő­könyvelője. _ Hátránya a bi­zonytalanság, előnye, hogy igen rugalmasan tudunk át­állni bármikor arra, amire csak kell. Az új tíz-tizenöt fős kisüzemet, a hidraulikacső-fe- jelőt is hasonlóan képzeljük el: mindenkor az igényeknek megfelelően gyártunk, még­hozzá a megrendeléstől kezd­ve akár pár órán belül, tehát másnapi szállításra is vállal­kozva. A hidraulikacső a mezőgaz­daságban gyakori hiánycikk. Az álló célgépek viszont hát­ráltatják a munkavégzést. A diósviszlói tsz hétféle kereszt­metszetű csövet gyárt majd, kombájnhoz, traktorhoz, teher­gépkocsihoz, földmunkagéphez egyaránt. Egyedi igényéket is rövid határidővel kielégítenek, szemben a nagytermelőkkel, a 'Szériagyártókkal (például a Taurus). A termelést egy magtárból átalakított kisüzemben végzik majd. Az üzemi munkafeltéte­lek biztosításához saját anya­gi forrásból nem tudtak neki­látni, elvitte a fejlesztési pénzt a B 215-ös szárító építményi beruházása. A gyártáshoz mindössze egy csöroppantó gép beszerzése szükséges. (Ennek gyorsaságá­tól függ a termelés kezdete. A valutakeret, úgy néz ki, meg­lesz.) A beruházás összkölt­hoz ezúttal újabb szakembe­rek szólnak hozzá. Az egyik szakértő szerint a videóleját­szók száma hamarosan a 700—750 ezret is eléri hazánk­ban, és a külföldi tapasztala­tok azt mutatják, hogy várható a kazettakölcsönzés iránti igény ugrásszerű növekedése. Érdekes interjú olvasható a lapban a világhírű Microsoft amerikai szoftverház nem ke­vésbé híres, magyar szárma­zású programozójával, Charles Simonyival. A szakember még itthon, középiskolásként az Ural II. szovjet ősszámítógépen írt programjaival hívta föl magára a figyelmet. A beszél­getésből kiderül, hogy Simonyi esetében a magyar származás nem mellékes körülmény: át* hatja gondolkodását és szava­it. A lap bő választékban ad közre számítógépes programo­kat. Ezúttal nemcsak a Com­modore 64-es gépek tulajdo­nosai kapnak ötleteket, hanem az Atari és az Enterprise ked­velői is. sége hárommillió forint, eb­ből egymillió-háromszázezret alapjuttatásként megkapott a tsz. Az éves termelési értéket a megrendelésektől függően öt-tízmillió forintra tervezik, de lehet harmincmilliós is a teljesítmény. * A Baranya Megyei Népmű­vészeti Szövetkezet a bedol­gozói hálózatát kívánja bőví­teni, ehhez kért támogatást. (A betanítási költségeket eddig megpróbálták öqerőből fedez­ni.) Az elnyert kétszázharminc­Ez év második félévében há­rom önálló egységre szakad az Országos Kutató és Fúró Vállalat, júliustól egymástól függetlenül tevékenykedik a komlói, a várpalotai és a mis­kolci üzem. A vállalati tanács ilyen értelmű döntése' nem máról holnapra következett be, tagjai már több éve vitatkoz­tak a további működés formá- já ról. A szénkutatással foglalkozó vállalat alapítása óta az or­szágos szénbányászat függvé­nye, működése mindig a szén­bányászat helyzetéhez, megíté­léséhez igazodott. A ’70-es évek végén bekövetkezett ked­vezőbb időszakot — amikor a vállalat 120 milliós nagyre­konstrukciót hajtott végre — ismét nagyfokú bizonytalanság követte. Csökkentek a megren­delések és egyre élesebben jelentkeztek a belső egység hiányából fakadó problémák. A komlói és a miskolci üzem már 1985 tavaszán önállósod­ni akart, ám ekkor még az Ipari Minisztérium az egysé­ges földtani kutatások mellett való kiállása együtt tartotta a vállalatot. Az egyre sűrűsödő gondokon azonban sem az igazgatóváltás, sem a fennma­radás érdekében kidolgozott program nem enyhített, így az elmúlt év őszén a vállalati ta­nács a különválás mellett dön­tött. Az ipari miniszter kérésé­re idén januárban a tanács felülvizsgálta tavaly őszi dön­tését, és ha nem is kétharma­dos többséggel, csupán 11—10 arányban, de ismét a szétválás mellett döntött. Jelenleg még ideiglenes igazgató irányítja a vállalatot, ám a miskolci és ezer forintot gépjárműbeszer­zésre fordítják, hiszen a me­gye egész területéről kell meg­oldani a többletszállítást. — A jelentkezőknek speciális hímzéstechnikát kell megtanul­niuk, méghozzá nagyon, nehe­zet — tájékoztat Ferenczi György, a szövetkezet elnöke. — Az NSZK partnerünk éven­te negyven-ötvenezer térítőt rendelne, de ehhez legalább háromszáz új bedolgozót kel­lene felvennünk. A munka ne­hézségi fokát mutatja, hogy a februárban kezdett betanítás­ra százan jelentkeztek, közü­lük azonban csak harmincon tudták elsajátítani á különle- aes, nálunk eddig ismeretlen hímzést. a várpalotai üzem már sa­ját magának szerzi a megren­deléseket. A szétválást előké­szítő bizottság június végével jelölte meg a különválás idő­pontját. A vagyonmegosztás alapját az 1987. december 31-i mérleg adja, kiegészítve a jú­nius 30-i mérleggel. Jogutód­lás szempontjából mindenki a maga munkájáért vállalja a felelősséget. A komlói üzem, amely a földtani kutatások részére gyár­tott szerszámokon túl szivaty- tyúk és különféle alkatrészek előállítására specializálódott, az elmúlt években a kisebb- nagyobb mértékben vesztesé­ges másik két üzem mellett a vállalat nyereségét hozta. A vállalati igények kielégítésére az üzem kapacitásának 75—80 százaléka is elegendőnek bi­zonyult, a fennmaradó részt különböző belföldi megrendelé­sekkel töltötték ki. Az olajipar részére nagy mennyiségű bé­léscsőkezelő szerszámot, fúró­csőkapcsolókat, a gömbcsa­pokhoz szükséges hajtóműve­ket, a bányászat részére fogas­kerekes hajtóműveket gyárta­nak. Az eddig eredményterv­vel gazdálkodó üzem megter­melt nyereségének nagy részét elvitte a vállalati költségvetés. Ez a jövőben megváltozik. A különválás a jelenlegi adózási rendszer mellett akár évi 7 millió forintos fejlesztési alapot is eredményezhet, amivel szem­ben a legutóbbi öt év alatt csak 4,5 milliót költöttek ha-, sonló célokra. A különválási megállapodás értelmében a vállalat közpon­ti kutatólaboratóriuma, ahol a különböző fúrási anyagok vizs­Szajkon 600 g fölötti a Négy éve kezdődtek az üze­mi kísérletek, azóta egyre több ' mezőgazdasági nagy­üzemben és háztáji gazdaság­ban alkalmazzák a Kaposvári Agrár Kutató Fejlesztő Közös Vállalat és a Szekszárdi Me­zőgazdasági Kombinát által közösen kifejlesztett, Promovit supplement etetésén alapuló takarmányozási szisztémát. A szekszárdi kombinátban mint­gálatát végzik, a továbbiakban a komlói üzem fennhatósága alá kerül, tevékenységi köre azonban nem változik. Csak­úgy, mint magáé az üzemé sem, hiszen a korábbi önálló­sága folytán jól hasznosítható tapasztalatokra tett szert munkaszervezés, piackutatás, szerződéskötés, licencvásárlás terén. A termelés műszaki hát­terét az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is lízin­geléssel akarják biztosítani. Kisebb átalakításokra a szám­viteli és a pénzügyi vonalon lesz szükség, hogy e két rész­legnek a felkészültsége is le­hetővé tegye az önálló mérleg- készítést. Az üzem júliustól Földtani Kutató és Bányászati Eszközö­ket Gyártó Vállalat' néven mű­ködik tovább, dolgozói a vál­lalati tanácsi irányítási formát választották. Kis mérete miatt az alakuló vállalat rugalmasan alkalmazkodni képes a változó igényekhez. Mivel főként egye­di eszközök gyártásával foglal­koznak, a pontosság és a mi­nőség megtartása érdekében jó szakmunkásokat alkalmaz­nak. Ezen a téren nem telje­sen kielégítő az utánpótlás, de a vezetők az új formában esetleges bérfejlesztéstől en­nek a problémának a megol­dását is várják. Az új komlói vállalat to­vábbra is eddigi tevékenysé­gének megfelelően szeretne tovább működni. Érzékenyen kívánnak reagálni a piac vál­tozására, de a továbbiakban sem zárkóznak, el a szintén önállósuló másik két üzemegy­séggel való együttműködések­től sem. Kaszás Endre napi súlygyarapodás egy 60—70 000 hízó takar­mányszükséglete készül ily mó­don, Baranyában pedig öt ter­melőszövetkezet eteti igep ked­vező tapasztalatokkal a Pro- mcvitet. Sikerét bizonyítja, hogy a gabonaforgalmkés ma­lomipari vállalatok is megkez­dik forgalmazását jó néhány megyében. A gabonatröszt ugyanis 4000 tonnát vásárolt a magas állatifehérje-tartalmú supplementből, mely kielégíti a különböző korcsoportú sertések állatifehérje-, limitáló aminó- sav-, makro- és mikroelem­szükségletét. Megyénkben a pécsi, a sellyei és a komlói Áfész kistermelőik számára is forgalmazza a Promovitet. hasznosulása az állati szer­vezetben — összetétele folytán — igen kedvező..A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát új­berki területén létesített üzem ugyanis nem állati hullákból, hanem vágóhídi melléktermé­kekből állítja elő a húslisztet. A meszet és a foszfort is ter­mészetes úton juttatják az anyagba, így beépülési lehető­sége jelentősen megnő. A szajki termelőszövetkezet 8000 hízó kibocsátású szakosí­tott lánycsóki telepén másfél éve használják a Promovitet. A HAGE-PURINA receptúra alapján összeállított takar­mányt egészítik ki a szekszár­diak supplementjével. Szűcs Pé­ter főállattenyésztő elmondása szerint a Promovit alkalmazása óta öt-hat százalékkal megnőtt a sertések napi súlygyarapodá­sa, mely évi átlagban a lány­csóki telepen már meghaladja a napi 600 grammot. — Azért is jelentős szá­munkra a Promovit felhaszná­lása, mert pótolni tudja a fe­hérjékben megmutatkozó hiányt. Szójából most is csak az igényelt mennyiség felét kapjuk. Egyébként a másfél évvel ezelőtt megkezdett eteté­si kísérletek pozitív eredményé­nek hatására most már az egész sertésállománnyal ete­tünk Promovitet. A bátyi termelőszövetkezet elnöke, Cséplő György egyéves tapasztalatokról számolhatott be: — Töttösi telepünkön éppen rekonstrukció folyik, ami vala­melyest zavarja a Promovittel végzett kísérleteinket. Az azon­ban már egyértelműen látszik, hogy az növeli az állatok el­lenállóképességét, étvágyát és mindezek következtében ter­mészetesen a súlygyarapodásu­kat is. A szekszárdiak súpple- mentjének alkalmazása mind a szárazdarás, mind a nedves- darás etetés mellett ered­ményesnek bizonyult, hatására a tenyészállatok, a kocák ta­karmányfelvétele is megnő. A bólyi tsz gondol a háztá­ji gazdálkodóira is. Ök az áfész takarmányt is forgalma­zó üzleteiben, valamint a tsz töttösi takarmányiboltjában jut­hatnak hozzá a Promovitet tar­talmazó tápokhoz. — Véleményem sze,rint, ha valamelyest mérsékeltebb len­ne a szekszárdi supplement ára, jelentősen megnőne irán­ta a kereslet — jegyezte meg a szövfetkezet elnöke. A tovább növekvő kereslet kielégítésének egyébként nin­csenek akadályai. Mint dr. Si­mon József, az Agrár Kutató Fejlesztő Közös Vállalat pécsi irodájának vezetője elmondta, a számítógép vezérlésű üzem 8000 tonna kapacitású, ami évi 350—400 ezer hízó sertés elő­állításához szükséges alap­anyagot, supplements! biztosít. B. N. ElmélCÁDések L. Cs. K. Több lábon a hazai szénkutatás Sütő Zoltán vegyész hazai ásványanyagot vizsgál Fotó: Kóródi Gábor Uj kutató és gyártó vállalat alakul Komlón

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents