Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-03 / 153 szám
1988. június 3., péntek Dunántúli napló 3 Székelyszabar nem is gondol a válásra Egy társközség a boldogulás útján „Boldog az az ország, amelynek históriája unalmas olvasmány" — szól az aforizma, amit egykor egy filozofálásra hajlamos történész-literá- tor vetett papírra. Hogy boldog-e Magyarország, vagy sem - ennek feltérképezése alapos elemzést igényelne, az viszont kapásból kimondható: története, mint olvasmány cseppet sem unalmas. Szűkebb pátriánké, Baranyáé sem az, sőt jó néhány településünk krónikája különösképpen izgalmas, drámai fordulatokban, egyéni és kollektív tragédiákban igencsak bővelkedő. Ilyen például a 730 lakost számláló Székelyszabar a Keleti-Mecsek alján, ahol már dombokká szelídül a hegység. E baranyai méretekben közepes lélekszámúnak nevezhető községről nehéz bármely vonatkozásban is úgy írni, hogy legalább az említés szerény mértékében ne kapjon benne helyet az a sajátos népvándorlás — előzményeivel és következményeivel együtt — Gmit Közép-Európa történelme produkált a második világháború idején, illetve az őzt követő „rendezés” éveiben: a székelyek hosszú, kényszerű vándorútjo, új otthont teremtése, a német nemzetiség kollektív büntetés jellegű részleges kitelepítése, a nemzetiségek együttélésének a helyzetből adódó személyes konfliktusai, az összeszokás, megbékélés folyamatának egyéni és közösségi határkövei. A téma magát kínálja — éltek is vele bőséggel - mégis ellent lehet állni a csábításának. Erre példát éppenséggel Kaiser Ferenc, a székelyszabari községi elöljáróság vezetője szolgáltatott azon a tapasztalatcserét támogató társadalmi vitán, amelyet a Hazafias Népfront főtitkárának részvételével tartottak idén februárban Pécsett az aprófalvak, társközségek helyzetéről, az elöljáróságok működéséről. De Kaiser Ferenc hozzászólása másra is szinte kivételes példa volt: amíg az elöljárók, a társközségi népfrontelnökök, -titkárok zöme kesergett falujuk jövőjét sejtető tendenciák miatt, a székelyszabari eredmények sorolása szinte dicsekvésként hatott. — A mi falunkban aligha akad olyan ember, aki nem ismerné el a ^termelőszövetkezetek, községi tanácsok összevonásának célszerűségét. Egyedül az iskolakörzetesítést tartjuk szerencsétlen lépésnek, még akkor is, ha most nekünk sikerül is visszafordítani volamennyit belőle — mondja Kaiser Ferenc munkahelyi irodájában, a hímesházi mgtsz gépműhelyében, amelynek vezetője. Negyvenéves, de már a negyedik tanácstagi ciklusát tölti. Ha számba vesszük Székelyszabar utóbbi évekbeli gyarapodását, az eredmény imponáló: megoldódott a szervezett szemétszállítás, víztársulás formájában megvalósult a törpevízmű, a község valamennyi útja portalanított és az 2500 folyóméter új út megépítésével járt. Új, 150 palack tárolási kapacitású gázcseretelep létesült. Tatarozták a község kultúrházát, s némi átalakítással megteremtették annak feltételeit, hogy az óvoda épületében újra szülőfalujukban tanulhassanak az első és második osztályos gyerekek. Ezeknek a beruházásoknak, fejlesztéseknek az összköltsége meghaladja a 6 000 000 forintot. — Mindez nemcsak az elöljáróság létének, működésének köszönhető. Néhány korábbi törekvés eredményeként erre az időszakra ért be, mint például a törpevízmű. Községünk és Hímesháza többi társközségének fejlődéséhez nagyban hozzájárult az is, hogy az 1985-ben megválasztott tanácsi vezetés messzemenőleg figyel a társközségek érdekeire, a fejlesztések arányosságára. Mi nem éltünk azzal a lehetőséggel, hogy a fejkvóta alapján nekünk jutó fejlesztési pénzzel magunk gazdálkodjunk. Az olyan kicsi összeg, hogy abból komolyabbra nem futná. Kérünk a közösből, amikor szükség van rá, de tekintettel vagyunk arra, hogy mikor melyik községben mutatkozik fontosabb feladat, amelyre az erőket koncentrálni kell. A termelőszövetkezet is összehangolja a tanáccsal, hogy mikor melyik községnek adja a fejlesztési támogatóst. Most például a kultúrház felújításához a szövetkezet egy videót ígért a község fiatalságának. Aubert Adóm, a hímesházi mgtsz elnöke bekapcsolódva a beszélgetésbe, csak megerősíti az elöljáró szavait:- A községek fejlődése elválaszthatatlanul összefonódik szövetkezetünk fejlődésével, amely a környék egyetlen jelentős gazdasági egysége. Amilyen a hangulat a községekben, olyan a dolgozóink hangulata a szövetkezetben, így tehát politikai kérdés és gazdasági érdek is, hogy működési területünk községei gyarapodjanak — szögezi le a szövetkezet elnöke, aki egyébként Székelyszabaron tanácstag és a hímesházi Községi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságának is tagja. A beszélgetés fonala arra konyarodik, hogy a közös erőfeszítés mit hozott ez idáig, s milyen reményeket éleszt. Az elidősödött faluban megállt a fiatalok elvándorlása, s ellenkező irányú folyamatként már tapasztalható, hogy egyre többen költöznek vissza a városokból a könnyebb megélhetést kínáló községbe. Évente 4—5 új ház épül Székelyszabaron. bár még akad bőven foghíjas utcasor is. S még beláthatatlan perspektívát sejtet Hímesháza és társközségei gyarapodásában, ha megvalósulhat a nagyon remélt vállalkozás: a környéken talált termálvíz alapján külföldi tőke bevonásával fürdőkomplexum kiépítése, a gyógy-idegenforga- lom felfuttatása. Az ehhez fűződő bizakodás érezhetően benne van Székelyszabar levegőjében is. Kaiser Ferencet hazakísérve késő délután jutunk a dombok közé ékelődött faluba. Az iskolából, óvodából éppen tódulnak ki a gyerekek. — Mennyire hiányzott innen korábban ez a gyerekzsivaj! — sóhajt elégedetten a látványra a község elöljárója. — Talán nem lehetetlen, hogy a harmadikosokat, negyedikeseket is hazahozzuk — fűzi hozzá, mintegy a jövőre vonatkozó elképzelések bevezetőjeként. Ezek között a kultúrház további csinosítása, korszerűsítése, a vízelvezető árkok kitisztítása, bővítése, a járdák felújítása szerepel. Nagyobb távlatban gondolkodva a gáz bevezetése sem látszik lehetetlennek. Első nekifutásra erre nem volt elég igénylő Székelyszabaron, de ha a vízmű- társulással járó terhek lekerülnek a szabadak válláról, más lesz valószínűleg a vállalkozókedv erre is. Addig is a leg- nagyobbszabású munkának most a községi park építése mutatkozik. A falut ketté szelő út északi oldalán még tavaly is kertekalji dzsungel éktelenkedett. Azóta megtisztították ezt a kéthektáros területet, s a parkosítás tervét is megrendelték a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalattól. A park a játszótérrel, a közösségi élethez kialakított térrel, a sarkában egy magánerőből megvalósuló presszóval hangulatos faluközpont lesz, s talán már idén. Egy társközség boldogulásának jelképe. Dunai Imre A megyei pártbizottság ütése (Folytatás az 1. oldalról) csolata. A kialakult társadalmi, politikai, gazdasági helyzetben változtak a szakszervezetek feladatai, előtérbe került az érdekvédelem és érdekképviselet. Ezt a változást ma még sokan nem értik és nehezen fogadják el. A szakszervezeti tisztségviselők nehéz helyzetbe kerültek, mert a tagság határozottabb kiállást, magatartást igényel érdekei védelmében. Ezt juttatta kifejezésre az új tagsági díjfizetési rendszerre történő áttérés során folytatott beszélgetéseken is. A jelenlegi bonyolult helyzetben a szakszervezeti tisztségviselők igénylik a pártszervezetek támogatását, kiállásukat a szakszervezeti jogosítványok érvényesítése érdekében. A napirendhez kapcsolódva egy másik írásos jelentés a szakszervezetek pártirányításá- rak tapasztalatait tekintette át, melyet dr. lerszi István, megyei titkár terjesztett elő. Ebben áttekintették a megyei pártbizottság 1984. február 23-i ülésén elfogadott állás- foglalás végrehajtásának tapasztalatait, melyről megállapították, hogy kezdetben kedvező hatást gyakorolt a szak- szervezeti munka pártirányításának fejlesztésére. Azonban az állásfoglalás csak kevés helyen vált a pártszervezetek munkájának szerves részévé. A szakszervezeti munka formálissá válását erősítette, hegy a XIII. kongresszus után, a megváltozott körülményeknek megfelelően, sem a központi, sem a megyei pártszervek nem módosították döntéseiket, az együttműködés új formái nem alakultak ki. Az előterjesztés áttekintette a szakszervezeti munka pártirányitásának legfontosabb tapasztalatait, s annak problémáit. Többek között megállapítva, hogy nem tisztázódott érdemben a megyei pártbizottság és az SZMT, illetve az ágazati szakszervezetek munkamegosztásának kérdése. Elmaradt bevonásuk a döntéselőkészítésbe. Nem vált gyakorlattá a szakszervezetek önálló tárgyalási pozíciójának megteremtése. A szakszervezetek szerepe jórészt a saját szervezeti ügyekre, valamint a helyi érdekvédelmi és a hagyományos rendezvényeikre korlátozódott. Az SZMT-ben dolgozó, kommunisták tevékenységének értékelése a párt- bizottság részéről nem történt meg. összességében azt állapították meg, hogy a szakszervezetek párti rá nyitására meghatározott feladatokat a megyei pártbizottság csak részben tudta teljesíteni. Ennek alapvető oka, hogy a célok eléréséhez szükséges feltételek módosítása nem történt meg. Ami a városi pártbizottság irányítását illeti, ezen a területen az állásfoglalás elfogadása óta javulás tapasztól„Szocíalisten Hazánkért** wetelkedö Területi döntőben a baranyai csapat Szocialista hazánkért címmel vetélkedőt indított el tavaly szeptemberben több állami és társadalmi szerv bevonásával a Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 30., valamint a pekozdi csata 140. 'évfordulójának tiszteletére. A felmenő rendszerű országos verseny Baranya megyei döntőjét 5 csapat részvételével rendezték meg a 8-as számú pécsi Honvéd Kollégiumban. A 12 fős csapatok tagjait olyan általános iskolás, középiskolás és felnőtt versenyzők alkották, akik az iskolai, majd a városi fordulókon a legjobbaknak bizonyultak. A végső elszámolásnál a pécsi csapat került ki győztesen. Az Egyetem Utcai Általános Iskolából Konkák Tímea, Kilger János, Máder Margit, Orovicza Hajnalka, a Pollack Mihály Szakközépiskolából Armbruszt Zsolt, Gradwohl Gábor, Martin Barnabás, Fü- fS > . löp Ferenc, míg a Zsolnay Porcelángyár MHSZ-klubjából :í? ' Keresztúri Zoltán, Horváth Jó- WMpP zsef, Szabó Tibor, Vörös József összeállításban és nyerték el a területi döntőn való indulás jogát. A baranyai csapat tagja még Gilbert Csaba, Kátai Ferenc, Jónás József egerági katona, Vincze László és Bogdán László szigetvári, illetve komlói munkásőr, Magyarfalvi Géza és Vörös Árpád határőr, s Draskóczi Jenő rendőr törzsőrmester. A területi döntőt június 4-én és 5-én rendezik Kaposváron és környékén Baranya, Somogy, Tolna, Fejér és Pest megye legjobb csapatainak részvételével. A legjobb meghívást kap a szeptemberi országos döntőre, amelyet a Magyar Televízió is műsorára tűz egy honvédelmi „hét vége" adás keretében. T. T. ható. Ugyancsak kiegyensú-^ lyozott fejlődést mutat a vállalati, intézményi pártbizottságok politikai irányító munkája, mely összefüggésben van a vállalati önállóság növekedésével. A jelentés külön foglalkozik a pártalapszervezetek tevékenységével, melynek a szakszervezeti munka fejlődése szempontjából döntő jelentősége van. De fejlesztésre vár a pártmegbízatások szakszervezeti munka végzésére való színvonalas kiterjesztése. Végezetül az előterjesztés megállapítja, hogy a szakszervezetek pártirányításának tartalmi elemei tükrözik a politikai intézményrendszer ellentmon- dásoit, a munkamegosztás tisztázatlanságát. Az SZMT jelentéséhez Neubauer József vezető titkár fűzött szóbeli kiegészítőt. A szakszervezeti mozgalom megújulását célzó igényekkel kapcsolatban az SZMT vezető titkára hangsúlyozta, hogy érvényben van a Magyar Szak- szervezetek 25. kongresszusának erre vonatkozó határozata, s az MSZMP országos pártértekezlete is megerősítette, hogy a szakszervezeteknek ki kell munkálniuk a megújuláshoz szükséges feladatokat. Ezeknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy növekedjen a szakszervezetek szerepe a politikai döntések előkészítésében és végrehajtásában egyaránt. A szakszervezeti mozgalom a nagyobb önállósághoz és felelősséghez csak pártszervek segítségével juthat. Ezért is időszerű «újrafogalmazni a pártszerveknek a szakszervezetekkel kapcsolatos feladatait. Végezetül Neubauer József arról tájékoztatta a testületet, hogy a szak- szervezeti mozgalom megújulásának kérdéseiről várhatóan még ebben a hónapban fontos döntést hoz a SZOT, megyénkben pedig már megkezdődött az a munka, amely változtatás, jobbítás igényével vizsgálja az SZMT szerepét és helyzetét. Dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítőjében rámutatott, hogy a megyei pártbizottság már tavaly a gazdasági-társadalmi kibontakozási programjában előírta; fel kell készülni a politikai intézmény- rendszer korszerűsítésére, egyes elemei közti munkamegosztás javítására. A szakszervezetek, mint a politikai intézményrendszer egyik fontos eleme munkájának a korszerűsítése nem hogy vesztett, hanem inkább „gyarapodott” időszerűségében. Akadtak olyan vélemények, amelyek ennek a témának megvitatását későbbi időpontba látták célszerűbbnek, hivatkozva arra, hogy ezekről a kérdésekről központi döntések várhatók. „Mivel a téma időszerűsége aligha kérdőjelezhető meg, ha tudunk új gondolatokkal hozzájárulni a szakszervezeti munka és a vele kapcsolatos pártfeladatok megújításához, akkor ezeknek megvitatása nem hiábavaló és nem halogatható. Ha szükséges, központi döntések iránymutatása szerint lehet majd változtatni az állásfoglaláson" - mondotta, majd hangsúlyozta: a vitaanyag nem elsősorban a szak- szervezetek szervezeti életének megreformálásával foglalkozik, ennek feltételeit a SZOT-nak kell kimunkálnia, hanem azzal a kérdéskörrel, hogy a párt a_ politikáját a szakszervezetben dolgozó párttagjain keresztül hogyan tudja érvényesíteni. Erre vonatkozóan minden szintű pártszervnek vannak újrafogalmazandó feladatai. A vitában elsőként Rózsahegyi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője szólalt fel és az előkészítő munka módszereiről tájékoztatta a testületet: ebben a munkában a hat fős szervezőbizottság mellett a megyei pártbizottság 24 tagja vett részt, s nyolc munkacsoportban több mint 100 párttag szakszervezeti tisztségviselő véleményét, tapasztalatait összegezték. Somssich Lászlóné, az MSZMP Komló Városi Bizottságának első titkára a szakszervezetekkel kapcsolatos pártfeladatokról szólva számos olyan szervezeti anomáliát említett, amelyek megnehezítik a pártszervek informáltságát, a kapcsolattartásban a megfelelő szakszervezeti szintek megtalálását, s javasolta a szakszervezetek és más társadalmi szervek, illetve vállalati tanácsok munkájában jelentkező átfedések kiküszöbölését. Török József, a Pannon Volán dolgozója a tömegközlekedésben dolgozók foglalkoztatási és jövedelemproblémáit ecsetelte, amelyeket másfél évtizede nem képes eredményesen képviselni az ágazati szakszervezet. Kovács István, a MÉV MSZMP Bizottságának titkára annak a véleményének adott hangot, hogy a szakszervezeti mozgalom megújulása számos olyan problémát vet fel, amelyeket elvi 1 kérdésekként kell tisztázni, s nem elsietetten. Ugyanakkor aláhúzta: a szak- szervezetek megújulása no- gyon fontos politikai kérdés a párt számára. Dr. Antal Gyula, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója felszólalásában rámutatott, hogy a sajátos szakszervezeti funkciók érvényesülése mind ez idáig inkább függött a hatalmi viszonyoktól, mint a szakszervezetek szuverenitásától. A sajátos szakszervezeti funkciók értelmezése is problematikus, éppen ezért nem egy új teória kidolgozására kell várni, hanem új módszereket, formákat kell beépíteni és kipróbálni a gyakorlatban. Földes Andrásáé, az Oktatási Igazgatóság nyugalmazott igazgatója többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezeteknek már most érdemes lenne hozzáfogniuk annak kimunkálásához, hogy a megyei döntések alakításába mikor és milyen formában kapcsolódhatnak be. Dr. Jegesy Andrea, a POTE adjunktusa azt vetette fel, hogy a megyei párt- bizottságnak is elkerülhetetlenül álláspontot kell kialakítania arról; hogyan viszonyul az új szakszervezeti szerveződésekhez. A felszólalásokra Neubauer József és dr. Jerszi István válaszolt, majd dr. Dányi Pál zárta le a vitát, összefoglalójában rámutatott: a testület a jelentés és az állásfoglalástervezet alapján nem a szak- szervezeti mozgalom megújulásának egész komplexumával, hanem csak az intézményrendszer működési mechanizmusé- t nak kérdéseivel foglalkozott. A jelentés és az állásloglalás- tervezet a valóságot tükrözi: ellentmondásos, mert a mai valóságunk is az. A megyei pártbizottság első titkára az SZMT jelentését elfogadásra javasolta, az állásfoglalás-tervezettel kapcsolatban pedig azt indítványozta, hogy az átdolgozás után újra kerüljön a megyei pártbizottság elé. A testület az indítvánnyal egyetértett. Végezetül a pártbizottság jóváhagyta a véqrehajtó bizottság beszámolóját az előző ülés óta végzett munkájáról. Dunai Imre Mitzki Ervin Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Az MSZMP országos értekezletéről, a KISZ további feladatairól, az ifjúsági szövetség szerveinek, intézményeinek, valamint az úttörőelnökségeknek a tavalyi gazdálkodósáról, továbbá a XIII. VIT magyar nem- ' zeti előkészítő bizottságának létrehozásáról tanácskozott csütörtöki ülésén a KISZ Központi Bizottsága. Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára tájékoztatta a testületet az országos pártértekezleten végzett munkáról, annak hazai és nemzetközi visszhangjáról.
