Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-20 / 170 szám

1988. június 20., hétfő Dunántúlt napló 3 Vezetékfelújítás a Szőlész-dűlőben Áz áram a magasból a mélybe megy Pécsett, o Mecsek nyugati oldalán a DÉDÁSZ kicseréli a megrongálódott oszlopokat és vezetékeket. A szűk utcákkal, dűlőkkel szabdalt területen nem volt könnyű dolguk a szerelőknek. Több helyen, ahol szükség volt rá, a környezet- barát fapózna helyett beton­oszlopot állítottak fel. A Sző­lész-dűlőben volt a legnehe­zebb a munka. Az utca végé­ről az oromról a völgyben ta­lálható dűlőkhöz vitték tovább az áramot. Több helyen a ve­zeték nagy súlya miatt meg­dőltek az oszlopok, ezeket új­ra kell állítani, erősebbel ki­cserélni. — A nagyobb terhelésű he­lyekre ikeroszlopokat állítottunk fel - tájékoztat Wéber Jó­zsef, a DÉDÁSZ Pécsi üzem- igazgatóságának hálózatszere­lési osztályvezetője. — Egy 10 méter magas pózna ugyanis 200—400 kiloponddal terhelhe­tő, ilyen súlyú vezetéket bír el. Az ikeroszlop ennek a kétsze­resét, a betonból készült még többet. A régi tartószerkezet­re helyeztük el az új pózná­kat, így nem kellett senkinek a kertjében gödröt ásni. így is akad olyan oszlop, amelyik magánterületen áll. A Szőlész-, Cincár-, Szúnyog-, Mária- és Pelikán-dűlő villa- mosvezeték-cseréjének tervei az elmúlt évben készültek el. A régiek helyett szigeteltet húztak ki, amelyik jobban el­lenáll az időjárás viszontag­ságainak, egybesodorható, és a fák ágait sem kell lenyírni. Gondot jelentett azonban, hagy egyes részeken a veze­ték a magasból a mélybe fu­tott, nehezen tudták szintbe hozni az oszlopokat. Egy hét helyett kettőig folyt a munka. — Mór régóta ebben a szakmában dolgozom, de arra nem emlékszem, hogy ilyen keskeny és meredek helyen kellett volna oszlopot állítani. Itt még a darus kocsi sem fért el, sok helyen /iem tu­dott letámasztani — folytatja Wéber József. — A múlt hét végén — csütörtökön és pén­teken — délután ötig dolgoz­tak a szerelők, hogy minél gyorsabban elkészüljenek. Sajnos, Myen körülmények kö­zött, csak lassan halad a munka. A Szőlész-dűlőben most minden csendes. Pincék és családi házak váltogatják egymást. Itt-ott kutya ugat. Az udvaron gyerekek játszanak. Az egyik épületből eszterga­gép zaja hallatszik. — Látjuk, hogy sokat dol­goznak a szerelők. Kellemet­len, hogy délelőtt általában nincs villany, de ezekben a Nem készül több „ Két rajzfilmessel Sásdon Meghívó hiányában a vé­letlen szerencse vetett Sásá­ra kedden délután, ahol a művelődési ' központban épp egy nagyon rokonszenves fia­tal művészházaspár Kricsko- vics Zsuzsa és Haui lózset grafikusművészek kiállításának megnyitójára értem oda. A nevük sajnos nem min­denkinek mond valamit, de ez nem az ő hibájuk. Millióknak és sokat mondhat viszont né­hány cím; Bubó doktor, Méz- ga csatád, Magyar népmesék /-//., Vizipók, csodapók /-//. sorozat és még sok más amelynek társalkotói mindket­ten. Illetve rendezőjük Haui József, akivel alkalmam volt külön is beszélgetni. Először így róla néhány szót; Felesé­gére és alkotótársára egy má­sik írásunkban visszatérünk. Haui József Komlón szüle­tett. Édesanyja mozipénztáros, így korán lehetősége nyílt „beleszerelmesedni” a mozi világába. Egészen pontosan; „Innen ered érdeklődésem a Ilim, illetve a rajzlilmkészités iránt" —, vallotta nemrég, ami­kor Komló városa műsoros ta­lálkozásra hívta egybe elszár­mazott alkotó- és előadómű­vész szülötteit. Pályája persze nem ilyen egyenes vonalú. Az általános iskola után keramikusként vé­gez a pécsi Művészeti Szak- középiskolában, s 1973-tól a Pannónia Filmstúdió kecske­méti műtermében dolgozik; kifestő- majd fázisrajzoló- s rövidesen filmtervezőként. Első önálló tervezése, egy spanyol megrendelésű rajzfilmsorozat kiugró sikert arat; a stúdió első nívódíjas, filmje. Ezután már „zsinór­ban" jönnek olyan alkotások, sorozatok, amelyek egy csa­pásra a Magyar Televízió ani­mációs műsorainak legna­gyobb nézettségű programjai­vá lesznek. Általában állatok­ról, erdőlakókról szóló, s meg­annyi / emberi tulajdonságot, botlást, gyöngeséget hordo­zó vonásokkal. Néhány sorozatban kiemelke­dik a filmek rendezőjeként is. Ezekből talán a legnagyobb népszerűségre a Vizipók, cso­dapók 13-13 epizódból álló napokban délután esztergál­AIDS-ről szóló felvilágosító film Elkészült az első, AIDS-ről szóló felvilágosító játékfilm. Az Emlékül Évának című Várszegi Károly rendezte egyórás alko­tást a Videocoop Stúdió és a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat közös vállalkozásban készítette. A kizárólagos for­galmazó a Hungarotex máris több száz megrendelést ka­pott. A filmet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, il­letőleg az Országos egészség- védelmi Tanács jóváhagyásá­val és szakértők segítségével forgatták, s az alkotók első­sorban vállalatok, intézmé­nyek, klubok számára ajánl­ják. Az egyórás játékfilm egy tragikusan végződő párkap­csolatról szól, illetve az egyes mellékszereplők, mint tipikus veszélyforrások, potenciális fertőzéshordozók és -továbbí­tók bemutatásával az AIDS és a kábítószer problematikáján keresztül, a felelőtlen szexuá­lis magatartás következmé­nyeire hívja fel a figyelmet, elsősorban az érzelmi hatás eszközeivel. vizipók"? első és második sorozata tett szert. Vajon hogyan született? — Az ötlet a jeles tv-drama­turgé, Bálint Ágnesé, aki egy­szer fölvetette dr. Kertész György ökológus egyetemi ta­nárnak: nem lehetne vajon egyszer a rovarok életéből vett valós történetet animálni? A tudós vállalta a sztorik megírását; a megvalósításba pedig hárman kapcsolódtunk bele; Szabó Szabolcs, Szom­bati Szabó Csaba és én. A kecskeméti műteremben én a sorozatok kivitelezését irányí­tottam. Legutóbb már a har­madik 13 epizódot, amely nemrég a kecskeméti animá­ciós filmszemlén jelent meg a képernyőn először. Nagy kár, hogy azoknál, akik döntenek róla, ez a Vizipók, csodapók kezdettől ellenállásba ütkö­zött, mondván: „bukás lesz!"... A közönség pedig várja a folytatást. Nem csoda, hiszen mindegyik kis történet tanít, szórakoztat anélkül, hogy di­daktikus lenne. — Nem is lesz több „Cso­dapók"? — Aligha lesz . . . Haui József persze így sem unatkozik. 1987-től szabad­úszóként rengeteg a megren­delése; koprodukciós rajzfil­mekre, illusztrációkra, sci-fi képregényekre s hosszan so­rolhatnánk. Csöndes reménykedéssel, ■hogy a Vízipók-sorozat mégse szakad meg a harmadiknál . . . ^Wallinger Endre tam - mondja a fiatalember H 3 j mÜVéSZek bömUtatÓja Az utca végén új ház épül. A kőművesmester dolgozik. — mm ■ * ■ ■ szerelők Schwarzkopf show Pécsett a vezeték kihúzásával. Az m Hódít a rézvörös hajszín oromról vitték le a völgybe, s nem is látták, hol van a má- . sík oszlop. Nem irigyeltem őket! A nagy erőfeszítéstől meg is dőlt az egyik pózna. Lehet, hogy most újrakezdhe­tik. — Igaz, hogy amikor nem volt villany, akkor a búvárszi­vattyú sem működött és így nem volt vizünk sem, de va­lamit valamiért — kapcsolódik beszélgetésünkbe egy . fiatal- asszony o szomszédból. — Elő- forc^lj, az is, hogy véletlenül, rosszul kötötték be a szivattyú vezetékeit. A hiba bejelentése utón azonnal visszajöttek a szerelők és megcsinálták, pe­dig éppenhogy csak hazaér­hettek. Sz. K. Jó bornak nem kell cégér — tartja a mondás, de a jó bor it jobban fogy, ha kellőkép­pen reklámozzák. Jól tudja ezt a világszerte ismert hamburgi Hans Schwarzkopf GmbH cég is. Boszorkánykonyhájukban el­sősorban hajápoló készítmé­nyek főnek, amelyek egyformán kedveltek és népszerűek ten­geren innen és túl. 1985-ben NSZK—-magyar vegyesvállalat alakult Schwarzkopf Kozmetikai Kft néven, amely a közelmúlt­ban Pécsett is bemutatta ké­szítményeit. A Pannónia Szállodát szép lányok, jóképű fiúk és varázs­latos ügyességű fodrászok né­pesítették be: utóbbiak a’ Schwarzkopf Stúdió Team tag­jai, akik — többek között — arról is híresek, hogy az idei budapesti műkorcsolya vb-n fellépett versenyzők frizuráit ők készítették el. Michael Priess, a Schwarzkopf cég kelet-euró­pai igazgatója mutatta be a fodrászokat, akik a szemünk előtt vágtak, nyírtak, festettek, szárítottak — természetesen a cég hajöblítőit, balzsamait, Io­nizálóit, bemosóit, hajlakkjait használva. A modellek dús fantáziával összeállított színes ruhakollek- cióknak és friss ritmusú alá­festő zenére vetették magukat alá a hajcsodákat előállító műveleteknek. A produkciót egyébként hatalmas képernyő­re is kivetítették, hogy a szép számmal összegyűlt hivatásos fodrász és kíváncsi amatőr könnyebben elleshesse a trük­köket. A hajművészek kommen­tálták is az eseményt: megtud­hadtuk, hogyan használható a Golf öblítő és a Schauma sampon, mennyi Igora Royal hajfesték szükséges, mi az a Gliss házi dauervíz és az Igora Brillant Blond Plus szőkítő por, -amely a sötét hajú magyar nők körében bizonyára kedvelt lesz, csakúgy, mint a Natural Styling hajlakk-család összes változata. A legújabb frizuradivatok­ról kaphattunk — kissé meg­hökkentő — de mindenképpen szórakoztató képet. Nyaralás­kor például Schwarzkopfék szerint — legcélszerűbb melí- roztatni a hajat, de úgy: hogy az olyan legyen, mint a macs­ka szeme: szikrázzon a napsü­tésben. Ahogy a lányok szok­nyája a hajuk is egyre rövi­düljön! Mindennapi viseletre legjobb á hátul rövid és elől Árvízi gondok Pellérden Vita egy árok körül A lezúduló víz ellen védené a gyümölcsösöket Nem lehet büntetlenül meg­változtatni az évszázados gaz­dálkodási rendet. Vagy ha mégis megváltoztatják, újra ki kell egyezni a természettel. Ez a rövid tanulsága annak az ügynek, amely immár évek óta mérgezi a légkört a helyi szőlősgazdák és a termelőszö­vetkezet között. A purparlé tár­gya egy árok, amelyet tavalya gazdák ástak a falu fölött, kertjeik védelmében. A téesz kukoricatáblájából lezúduló víz ugyanis minden évben el­öntötte a gyümölcsösöket, sót magát a falut is. Csak egy árok ... De léte­zett a tetőn egy horhos is. A falubeliek szerint, amíg ez megvolt, soha nem öntötte el a víz Pellérdet. A horhos az oldalsó völgyekbe vezette a löszös talajon végigszaladó vi­zeket. A nagyüzemi tábla kialakítá­sakor a téesz beszántotta ezt a mélyedést. A saját szem­pontjából érthető. Nagyobb baj, hogy idén a kukoricave­téskor legázolták a gazdák vízvezető árkát is. — A saját pénzünk van ben­ne, mivel a téesz nem tudott sem gépet, sem embert adni. Rendszeresen karbantartottuk. Személyesen a főágazatvezetó ígérte meg, hogy tiszteletben tartják. Utat építettünk társu­lásos formában, lekövezlük most akarnánk bitumenezni. Tavaly egyszer már felszántot­ta a víz, mi lesz vele, ha a traktorok mindig beszántják az árkot? Pedig az árok a téesz föld­jét is védi. Nem nagy parcel­lák, de földek. Sokan örülné­nek, ha egy kis darabot kap­hatnának belőlük. Helyszíni szemlét tartunk. Nemes Dezső, a téesz Pécsről kijáró földrendezője egyre a térképre mutogat: — Emberek, hát nézzék meg, hol van itt horhos? Hol van itt út? Hol van itt árok? Valóban. A közelmúltban ké­szült térképen mindenütt csak téeszföldek vannak. A régi ha­tár képét, a jól bejáratott uta­kat, a természet és a gazdók által kialakított vízvédelmi for. télyokat csupán a helyiek em­lékezete őrzi. Valamilyen megoldást kell találni. Talán nem is oyan ne­héz. A téesznék csupán helyre kellene állítania az általa be­temetett árkot, — öt-tízezer fo­rintos munka — s garantálnia, hogy traktorosai másfelé ke­rülnek. A földrendező, s a ház­táji áqazötvezető, Reith Nán­dor, akiket az elnök maga he­lyett küldött, egyelőre csak hümmöq, a fejét ingatja: — Majd hétfőn az elnök elvtárs. Majd ő megmondja . . . Havasi J. arcba fésült haj, egymással szigorúan harmonizáló három fajta színből összekomponálva. Az estélyi hajkoronák bátran dísífthetők tarka-barka művi­rágokkal, színes szalagokkal és az eredeti hajszíntől elütő pa­rókával. A fiúknál , nagy divat mostanában a kockafej, elől felálló, melírozott hullámmal. Mindkét nemre érvényes, hogy hamarosan hódítani fog a réz­vörös hajszín. Schwarzkopfék fő attrakciója mellett a pécsi Leőwey Tánc- együttes, a Krämer—Buben zenekar és a Tritex Kereskedel­mi Vállalat ruháit fölvonultató divatbemutató szórakoztatta a közönséget. A legcsendesebb főszereplő pedig a Baranya Megyei Fodrászipari Szövetke­zet volt, akik megszervezték ezt a látványos, ritka élményt nyújtó műsort.. Ó. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents