Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-19 / 169 szám

Üdülőfalu is lesz — luxuskivitelben A Tóparti Galéria felújított épülete Fonyódon Viták Fonyód általános rendezési tervéről Aulával bővül a gimnázium Fonyód a Balaton déli partjának egyik legnagyobb üdülőhelye, így nem csoda, hogy a még ez évben elfoga­dásra kerülő, körülbelül 1990- től érvényes, általános rende­zési tervéről igen élénk társa­dalmi vita bontakozott ki az elmúlt napokban. A Fonyód­hoz tartozó Balatonfenyvesen például további falugyűléseket is tartanak többek között a következő évtizedben, a fo­nyódi tanács által a Pozsonyi út (gyógyszertár) környéki te­rületre tervezett, új szolgáltató központról. Erről kérdeztem először dr. Komáromi lózse- let, a fonyódi tanács elnökét, aki hosszú, elsősorban elvi magyarázattal szolgált, meg­említve, hogy ezen a terüle­ten „csak olyan mértékben érintik a magánérdeket, amennyi a többség érdekében elengedhetetlenül szükséges". A tanácselnök elmondta, hogy éppen a társadalmi vitákon hallottaknak alapján módosí­tották az eredeti tervet, így az 1990 után megkezdődő be­ruházáshoz nem terveznek „hangos szórakozóhelyet". A minőségi idegenforgalmat kívánják kielégíteni a béla- telepi kempingtől délnyugatra tervezett üdülőfalu megépíté­sével. A kilencvenes évek ele­jén kezdődő, nagyszabású be­ruházásban, 2—4 személyes, luxus berendezésű kőházak lesznek. Fedett és nyitott uszo­da, sportpályák, játéktermek, étterem és bár egészíti 1<i a jelenlegi tervek szerint télen- nyáron üzemelő üdülőfalut, amelybe elsősorban külföldi vendégeket várnak. A tervek szerint a szükséges pénzügyi fedezet jelentős részét külföl­di tőke képezné. Igen figyelemreméltó ötlet a fonyódi gimnázium aulával történő bővítése is. Egyrészt az itt tanuló, egyre nagyobb számú középiskolás rendelke­zésére áll az aula, nyaranta pedig kisebb koncertek, kama­raestek is rendezhetők itt. Erre a helyiségre különösen nagy szükség van, az ötlet nemcsak Fonyódon lenne ör­vendetes, gondoljunk csak a bús, nyári esős napokra, ami­kor az üdülőket jószerivel -semmilyen program sem vár­ja. Az aula felépítését az év végére tervezik. Néhányat emeltünk ki csu­pán Fonyód közelebbi és tá­volabbi terveiből. A tanács­elnök szavaiból sokszor ma­gam is úgy éreztem, hogy a tervek megvalósításához szük­séges pénz egy részének sor­sa továbbra is kétséges. Mi­vel a Balaton iránti igény külföldön és belföldön egy­aránt tovább nő, bízhatunk abban, hogy a szükséges pénz is a tanács rendelkezésére áll és a forintokat q lehetőség szerint a helyi lakosok és az itt üdülők kéréseinek figyelem- bevételével használják fel. Bozsik L. Az Europa Cantatra készülne Felújítják a dzsámi orgonáját Egy idő után már a felü­letes szemlélőnek is feltűnhet, hogy az utóbbi hónapokban mennyit szépült Pécs belváro­sa. Számos ház új „ruhát” ka­pott, hangulatos lámpák vi­lágítják meg esténként a bel­város frissen aszfaltozott ut­cáit. A gyors ütemű, látványos megújulás egyik oka, hogy hamarosan színvonalas, ko­moly nemzetközi rendezvény­nek, az Europa Cantat kórus­fesztiválnak ad otthont a vá­ros. A fesztivál rendezvényei több helyen zajlónak majd a városban, az egyik helysiín a közelmúltban új lábazatbur­kolatot kapott Széchenyi téri dzsámi lesz. Az épületet azon­ban nemcsak kívülről csinosí­tották, a nagy eseményre fel­újítják a templom orgonáját is. — Erősen leromlott a két korábbi orgona hagyatékára épülő hangszer állapota az utóbbi időben. Több hang nem szólt, más hangok pe­dig a regiszter bekapcsolása nélkül is megszólaltak. Nem lehetett már tökéletesen han­golni a szennyeződéstől, a közelmúlt beázásai pedig a fasípokban tettek kárt. Utoljá­ra 1955-ben újították fel ezt az orgonát, tehát mindenkép­pen ráfért mór a nagykarban­tartás — mondta a hangszer jelenlegi, legjobb ismerője, Fülöp Géza kántor, akinek eredeti szakmája orgonaépítő. A dzsámi negyvenöt regisz­teres, három manuálos, elekt­romos vezérlésű Angster-féle orgonájának közel háromezer sípja van. Közülük a legki­sebb alig egy * centiméteres, míg legnagyobb hossza meg­haladja az öt métert. Február óta kisebbfajta műhellyé vál­tozott az orgona környéke, Fülöp Géza mester azóta végzi a hangszer karbantartá­sát, Angster József hang­mérnök szaktanácsadása mel­lett. A szükséges bőr és fa alkatrészeket nagyobbrészt maga készíti el, az intonálás- ban és a teljes csendet igény­lő hangolásban felesége, fiai segédkeznek. Fülöp Géza nagy szeretettel beszélt a hangszerről. — Mesterem, Stach Mihály annak idején még az Angster gyár munkása volt. Én még gyerek voltam, amikor ezt az orgonát, előzőleg felújították, azóta azonban minden zegét- zugát megismertem, szívemhez nőtt a hangszer. így most ezt a munkát nagy kedvvel kicsit magamnak is csinálom. K. E. Girulávci; készül '■ Balett Premierek előtt Mozgalmas nyár előtt az együttes Jelenet a Carmina Burana-ból Fotó: Proksza László Tevékeny, , mozgalmas nyár köszöntött a Pécsi 3aiettre. A Gyulai Várszinház és a Pécsi Nyári Színház programjában szerepelnek az idén egy felújí­tással és három premierrel. Pé­csett július végén mutatják be a Baranya Táncegyüttes és a Pécsi Balett szólistái Eck Imre- Vidákovics Antal koreográfiája alapján a Vonzódások c. ba­lettet. Erről külön írunk majd. “Bemutatóikra hetek óta ke­mény próbákkal készülnek. Pénteken az együttes elutazott, és a gyulai előadások helyszí­nén folytatja a felkészülést. Mi még a próbateremben látogat­tuk meg őket, ahol a küszöbön álló gyulai bemutatók műsorát (Carmina Burana, East — dzsess-balett) próbálták Eck Imre művészeti irányításával. * Carl Orff karakteres muzsi­kájára, mint sokan emlékeznek még, éppen tíz évvel ezelőtt ké­szített élvezetes, hangulatos ko. reográfiát Eck Imre, amelyet az akkor debütáló Pécsi Nyári Színház egyik műsorában lát­hattunk. A június 22-i gyulai bemu­tatón viszont egy teljesen új koncepciót tükröző Carmina Buranaval lépnek a közönség elé. Ami Eck Imre alkotói gya­korlatában nem ritka jelenség. (Csak emlékeztetőül: A Iából faragott királyfi; Salome; ta­valy, ugyancsak Gyulán A cso­dálatos mandarin.) Vajon hon­nan ered és milyen céllal a modernzenei, moderntánc alko­tások rendszeres újrafogalma. zása Eck Imre euvere-jében? — A moderntánc művészet sajátos vonása a naprakész­ség. Egy bizonyos „up to date"-állapot, miszerint a 10- 15 éve bemutatott művek lehet­nek kedves, nosztalgikus emlé­kek, de nem alkalmasak a je­len embere számára, hogy ugyanolyan hatású érzelmeket, gondolatokat váltsanak ki, mint annak idején. A mi műfa­junkban — ellentétben a klasz- szikus balettel — nem alkotha­tunk „muzeális" értékeket, mi­vel azóta sok minden történt: változtak az emberek, változott a világ s mi magunk is. Meg­próbáljuk tehát újrafogalmazni azt, ami 1978-ban a Carmina bemutatásakor még újszerűt, újfajta zenei értelmezést je­lentett. — Mi jelenti a Carmina új­szerűségét ma Eck Imre értel­mezésében? — A muzsika az ismétlésekkel együtt ugyanaz, amire mi an­nak idején az egyfajta jó ér­telemben vett „szabadosság” dicséretét táncoltuk. Természe­tesen ma is nyitottak vagyunk, talán egy kicsit bátrabbak is — de másképpen . . . Jóllehet ebben a koreográfiában — el­lentétben a korábbival — egy bizonyos „felöltözködés" domi­nál. Vagyis ahogyan a nagy szabadosságok utón is eljön a hajnal, elmúlik a mámor — és reggel hűvösebb van . . . A darabot szerdán este A csodálatos mandarinnal együt­tes műsorban ' mutatják be a gyulai tószínpadon. A korábbi­aktól eltérően: élő zenével. Az Operaház zenekarát Ober- franck Géza, illetve a Carmi­nában a zenekart és a KISZ Központi Művészegyüttes kóru­sát Hollerung Gábor vezényli. Rendező: Sik Ferenc. Ugyanezen a héten, június 24-én, egy ugyancsak táncest második részében lesz az ős­bemutatója Eck Imre dzsessz- balettjének, amelyet az East együttes új nagylemezének mu­zsikájára ad elő a Pécsi Ba­lett. Az együttes e három, itthon még nem ismert darabiát (A csodálatos mandarin, Carmina Burana, East) a pécsi színház jövő évi műsorában láthatiuk. W. E. A turizmus igénye: Több sportlehetőség, egészségesebb Gyorsfénykép a nyugat-német- turistákról A VDN-ben nemrég a Pe- gaziretoursról, az egyik legfia­talabb, ám a legerőteljeseb­ben fejlődő magyar utazási irodáról írtunk. Ennek során foglalkoztunk azzal is, hogy a forgalmi adóval növelt turisz­tikai árak milyen mértékben befolyásolhatják Magyaror­szág keményvaluta-bevételét, amely az idegenforgalmi ága­zatban elsősorban Ausztriából és az NSZK-ból áramlik az országba. Azóta kiderült, hogy az osztrákok beutazása a szá­mukra még mindig olcsó árak okán változatlan mértékű. Az NSZK-ból azonban most, a nyár elején még nem indult meg a szokásos arányú turis­tainvázió. Fontos kérdés tehát: áraink hogyan viszonyulnak az NSZK lakóinak béréhez, illet­ve turisztikai szokásaihoz? Ezért az NSZK budapesti konzulátusától szerzett adatok alapján próbálunk választ ad­ni e kérdésre. Eszerint ebből az országból a J4 éven felüli lakosság 50 százaléka leg­alább évente egyszer külföld­re utazik. Az elmúlt 30 év so­rán ugyanis a külföldre uta­zások száma tizenkétszeresére nőtt. Például már 1984-ben kereken 27 millió ember uta­zott ki az NSZK-ból. De hogy tagolódik a német turisták tömege? Egynegyede veszi igénybe az utazási iro­dákat. hiszen azok méltányos költségátalány fejében minden szervezési és ellátási gondot levesznek a vállukról és lég­kondicionált autóbuszokban, illetve részben ilyen buszok­ban, részben pedig repülőgé­pen viszik őket. A német tu­risták 40 százaléka tenger­partra tart, de nagy tévedés azt hinni, hogy mindig a me­leg tengerekre utaznak. Leg­alább egyharmaduk a viszony­lag hűvösebb Északi-tenger partjait keresi fel. Az utazási program? Min-V den második német turista sportolni is akar a szabadsá­ga alatt, s elég általános a panasz, hogy a magyarorszá­gi nyaralás során erre viszony­lag kevés alkalom nyílik. Minden tíz nyugatnémetből négy az idegen ország kultú­rájának és az ottani életmód­nak a megismerésére törek­szik. A kultúrábon nemcsak a népi kultúra a vonzó, hanem például a nyugatnémetek szá­mára a bartóki, kodályi zenei kultúra élvezése is. A fizetőképesség? Az 1985- re vonatkozó statisztika sze­rint egy közepes anyagi álla­potú munkavállaló — tehát nem magániparos, magánke­reskedő vagy gyáros! — csa­lád átlagosan havi 3600 már­kát keres, vagyis évente 43 200 márkát. Ebből minden évben átlagosan 1565 márkát költ szabadságának kellemes eltöl­tésére. Bár a családok 93 szá­zalékának gépkocsija van, a kocsitulajdonosoknak csak a kétharmada utazik külföldre *. étkezés saját autóján, s 'különösen a nyugdíjasok inkább a társas- utazást választják. Egyébként nem nőttek az autóhoz: min­den száz dolgozó német közül csak 62 jár gépkocsival a munkahelyére, 4 vonaton, 12 tömegközlekedés igénybevéte­lével — metrón, buszon, villa­moson — 8 kerékpárral és 14 gyalog. Fontos tudnivaló ven­déglátóiparunk számára: 100 németből 71 tudetosan és ki­tartóan csak egészséges táp­lálékot fogyaszt, zöldséget, te­jet, gyümölcslevet,- száraz húst, illetve ezekből készült ételt. Ennyi tehát a gyorsfénykép, melyen a több sportlehetőség, s az egészségesebb koszt tű­nik a magyar turizmus számá­ra a legsürgetőbb feladatnak. Földessy D. Minimális alkohollal Kísérletezik a Nagykanizsai Sörgyár 1986 utolsó hónapjában a hazai fogyasztók számára ed­dig ismeretlen, merőben új tér. mékkel jelentkezett a Nagyka­nizsai Sörgyár. A SERCIT névre keresztelt újdonság két fő komponense ugyanis — ahogy mór a termék neve is sejtétte — sör és citrom ízesítésű üdítő­ital volt. Az új italkülönleges­ség szokatlanságót mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy ke­rek másfél évig tartott a gyár­tás engedélyeztetése, pedig amúgy minden rendben vo't a csak hangzásra bizarr innivaló körül. Az engedély kézhezvéte­le után 1986-ban a gyár kará­csonyi meglepetése a SERCIT volt. A próbaképpen legyártott 180 hektolitert pillanatok alatt elkapkodták a környékbeli bol­tokból. A siker arra biztatott, hogy az újabb próbát már na­gyobb mennyfséggel tegyék meg, úgy, hogy abból már a környező megyék ínyencei is részesüljenek. Sajnos a helyszí. ni gyártás technikai fettételei hiányoztak, a szükséges keve­rék előállításához meqfelelő partnert kellett keiesni. A koo­perációt végül is a badacsony­tomaji Erdei Termék Feldolgo­zó Vállalat vállalta, ám a kért ©legyet csak 1987 szeptembe­rében tudta szállítani. Az időpont nem kedvezett a másodszor, immár négy me­gye boltjaiba kiteritett új ter­méknek, hiszen már elmúltak a sört leginkább „fogyasztó" nyári meleg hónapok, így an­nak ellenére, hogy a SERCIT-tel egvütt kibocsátott felmérő la­pok csupa kedvező jelzéssel ér­keztek vissza, ekkor már. nem fogyott a gyár által kívánt mértékben a sör-üditő. A balul sikerült második próba azonban nem szegte a gyártó, a Nagykanizsai Sör­gyár kísérletezői kedvét. Az előzetes tervék szerint nyáron ugyan még nem változik a termékszerkezet, ám várhatóan ősszel ismét újdonsággal je­lentkezik a gyár. Ezúttal a sör mellett nem citrom, hanem gyömbér üdítő lesz a vendég anyag. Abban viszont nem változik az új ter­mék, hogy hasonlóan a SER- CIT-hez minimális, körülbelül egy százalék lesz az alkohol- tartalma. A nyugati országok­ban egyébként nagy a nép­szerűsége a hasonló italnak, a nagy sörivók közül is sokan ré­szesítik előnyben a gyömbér­sört. Ezúttal a gyár is körültekin­tőbben kívánja útjára indítani az új terméket. A próbagyártás után széles körű közönségtől gyűjtik be majd a kialakult vé. leményeket, hogy aztán a ked­vező fogadtatás esetén akár a folyamatos ellátásra is beren­dezkedjen a Nagykanizsai Sörgyár. K. E. vasamapi 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents