Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-18 / 168 szám
Az adö- és árreform hatosa Hogyan működik, milyen hatásokat fejt ki az adó- és árreform a vállalatoknál és szövetkezeteknél? Mindezt év eleje óta folyamatosan vizsgálják az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságán. Ezúttal 21 vállalatnál, szövetkezetnél és kisvállalatnál, továbbá 42 tarsas vállalkozónál végzett pénzügyi ellenőrzéseik tapasztalatait összegezték, melyből a legfontosabb megállapításokat közreadjuk. Az elemzést Gárván János, az APEH megyei igazgatója bocsátotta rendelkezésünkVáratnak magukra a radikális intézkedések Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vizsgálatainak tapasztalatai jó, két nagyüzem hitel nélkül gazdálkodik. A rövid távú pénzügyi feszültséget a legtöbb, esetben a partner vállalatok figazdálkodását veszteséggel zárja, de jelentős — 50-80 százalékos — eredménycsökkenéssel számolna. A mezőgazA vizsgált vállalatok az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartásokat, számlázási rendet általában a kö- vetefményeknek megfelelően alakították ki. A személyenkénti bérbruttósitóst terjes körűen, határidőre befejezték, a dolgozókat időben értesítették. A megfigyelések alapján a bruttósítás forrása biztosítottnak látszik, bár annak költségnövelő hatása eltérően érintette a gazdálkodókat, például a Pannonautó Vállalatnál a bruttósítás elvitte a tavalyi nyereség 90 százalékát. Az új bérrendszerre való áttérés fedezetét az érintett vállalatok áremeléssel, exportnöveléssel, a nyereség emelését elősegítő új belső érdekeltségi rendszer létrehozásával kívánják megteremteni, viszont létszámcsökkentést nem terveznek. Más a helyzet a mezőgazdaságban, ahol az egyéni bérek növelése érdekében néhányon megkezdték a létszámleépítést olymódon, hogy a nyugdíjba menők és a kilépők helyére nem vesznék fel új dolgozókat, a felszabaduló munkahelyeket pedig belső átcsoportosítással töltik be. Az azonos munkateljesítmények azonos elbírálása, bérezése érdekében több helyen korrigálták a teljesítménybér-tételeket. Az APEH elemzésébe rámutat még, a vállalatok az év eleji nagy munkában - amikor is a keresetek korrekt, a szabályozás szerinti bruttósítása kötötte le energiájukat — nem foglalkoztak az egyes szakmák,- beosztások közötti és a személyenkénti bérbruttósítás miatti keresetek differenciálásával, így a keresetek inkább nivellálódtak. A nyereség csökkenésével számolnak Szerényebb keresetfejlesztést hajtottak végre a Mohácsi Vasöntödében, ahol a bruttósítás, így a tavalyi nyereségnek csak 20 százalékát vitte el. a pénzügyi helyzetet a megfigyelt gazdálkoAmi illeti, dák közül ilyen gonddal év elején csak a Mohácsi Autójavító Kisvállalat küszködött, a többiek likviditási helyzete az év eddig eltelt időszakában szilárd volt, sőt — egy kivéteszakára sem jeleztek problémát. A mezőgazdasági üzemek pénzügyi helyzete általában zetési késedelme okozza. A pénzügyi helyzet vizsgálatánál visszásságokra is fény derült. Miközben egyes iparvállalatok a hitelvisszafogás következtében kiélezett pénzügyi helyzetben vannak, mások, mint például a Pécsi Vízmű Vállalat, amely jelentős - 15 naponként igénybe vehető — költségvetési támogatásban részesül, a kisbank szerepét játssza. Milyen a termelési, az értékesítési helyzet, mennyi lesz a várható nyereség? Ennek megítélésében a megfigyelt vállalatoknál még mindig az adott vállalaton belüli tényezőknek és a várható piaci helyzet felmérésének van elsőbbsége, semmint az új szabályozás hatásmechanizmusának érzékelése. Az APEH véleménye szerint a vállalatok még nem tudják felmérni az idei évi lehetőségeiket, de még talán igazán nincsenek is kényszerítve a szükséges lépések megtételére. Találkoztak olyan kisvállalattal, amely ez év március közepéig árbejelentési kötelezettség nélkül három különböző időpontban emelte szolgáltatási díjait, ami mögött az előző évi erőteljes bérfejlesztés és a bérbruttósítás miatti többletkölt- lógotnaV a vev«ra»-tie*ténő' áthárítása is meghúzódik. Az ipari gazdálkodók közül ez évben egyik sem várja, hogy dóságban a vizsgált hét gazdálkodó közül csak három számol csökkenő eredménnyel. Létszámleépítés csak a mező- gazdaságban ? Milyen intézkedéseket terveznek a gazdálkodók? Az APEH ezzel kapcsolatos tapasztalatai nem éppen kedvezőek. A megfigyelt vállalatokat fizetési helyzetük, gazdálkodási körülményeik mindeddig még nem kényszerítették radikális intézkedések megtételére. Csalt elvétve találkoztak ilyen vállalattal, kisvállalattal, mely stabilitása érdekében állóeszközeinek értékesítésére, vagy beruházásainak elhalasztására kényszerült volna. A tervszerű, tudatos létszámcsökkentés gondolatával sem foglalkoznak. A mezőgazdaságban megfigyelt állami gazdaságok és szövetkezetek mindegyike - stabil pénzügyi helyzetétől függetlenül - igyekszik felülvizsgálni gazdálkodását. Ez abban is megmutatkozik, hogy a már megkezdett beruházásokat nem állítják le, mivel ezek pénzügyi fedezete biztosított, de újakat csak a legszükségesebb mértékben indítanak. Ezek egy része is viszonylag kis összeget tesz ki — gépkocsivásárlás, a számítógépkapacitás bővítése, egyéb gépvásárlások. Állóeszköz-értékesítés az adóreformmal összefüggésben nem tapasztalható. Visszaszorulnak a gmk-k Az APEH elemzésében külön fejezetet szentel a társas vállalkozóknak. Számuk a múlt év közepén meghaladta az 1200-at, amiből több mint 800 volt a vállalati gazdasági munkaközösség és csaknem 350 az önálló gmk. A megszűnések év vége felé már meghaladták az új alakulások számát. A megszűnt vállalkozások több mint 80 százaléka vállalati gmk, közül is 120 a Mecseki Szénbányáké volt. 1987 november végétől 1988. április 25-ig több mint 200 társaság szűnt meg, s csak 60 alakult, melyből 5 a vállalati gmk. Hogyan ítélhető meg a -társas vállalkozók jövője? Ami a vállalati gazdasági munkaközösségeket illeti, ezek megszüntetésében, tevékenységük mérséklésében szerepe van a különadónak és az általános forgalmi adónak, másrészt annak, hogy az adóterhek növekedése miatt sok helyen a dolgozóknak sem éri meg a többletmunka vállalása, vállalatuk pedig nem tud többet fizetni. Ott, ahol eddig is igényt tartottak - s nemcsak túlóra-kiváltóként — a gazdasági munkaközösségekre, működésükre a jövőben is számítanak. Megfelelő egyességet kötöttek a személyi jövedelemadó ellen- súlyozására például a Baranya Megyei Tejipari Vállalatnál és a Pécsi Bőrgyárban. Ugyanakkor több vállalat még nem döntött a gmk-k jövőjéről, illetve elzárkóztak a többletterhek egy részének vállalásától. A társaságok tervezett intézkedései között nem tapasztaltak egyértelmű irányvonalot, csak abban egyeznek meg, hogy szükségük van a különmunkából szerzett jövedelemre, és ezért hajlandók az eddigieknél nagyobb áldozatra is. A megkérdezettek fele nyilatkozott megfelelő munkaellátottságról. A működésükben formaváltozást tervezők leginkább kisiparosként kívánnak tovább vállalkozni, aminek oka elsősorban a vállalati különadó és a vállalkozói adómentesség személyenkénti igénybevételének lehetősége. Miklósvári Z. Újabb döntés a szén- bányászatról Mit szól hozzá a Mecsek? Kormányzati szerveink az utóbbi években számos alkalommal foglalkoztok a hazai szénbányászat helyzetével. A meghozott döntések mégsem érték el a kívánt célt, az ágazat hosszú távú stabilizálását. Az elmúlt héten újabb, szénbányászat jövőjével foglalkozó döntés született, ami azonban több szempontból is különbözik az előzőektől. A Tervgazdasági Bizottság ez alkalommal a korábbiadtól eltérően nem műszaki, hanem gazdaságpolitikai döntést hozott, meghatározva a bányászattal szemben támasztott legfontosabb gazdasági követelményeket, kijelölve azokat a korlátokat, amelyek között a bányászat a jövőben dolgozhat. A határozat természetesen a szanált Mecseki Szénbányákat is érinti, ezért Csethe Andrást, a vállalat vezérigazgatóját a TGB döntés elemzésére kértük. — A TGB határozat végére a pontot a közeljövőben várhatóan a Minisztertonács teszi. Ennek ellenére az érintett vállalatoknak június 9-től a meghozott döntés szellemében kell tevékenykedniük. Az elmúlt években már létezett ugyan az úgynevezett vállalati önállóság, de ezt ki- jSHftijLg vagy kimondatlanul a maxfdPÍIt szénár és a megkövetelt termelési szintek erősen korlátozták. Most első ízben a TGB mennyiségi követelményeket nem határozott meg. Az előírás: gazdaságosan kell termelni. Így a jövőben csak az él meg, aki életképes. Nagyon fontos vonása a döntésnek, hogy leszögezi, nincs ellátási kötelezettsége a szénbányászatnak. Ez lehetővé teszi, hogy az ágazat a nyereséges termelést fejlessze tovább, a vállalatok annak adjanak el, aki többet ad a termékért. Nem teljes a TGB döntés abból a szempontból, hogy nem szabadítja fel teljesen a szénás a brikett exportot, valamint nem intézkedett az ásványva- gyon-védelem újraértékelése vonatkozásában sem. Lehetővé tette viszont a bányászatba a külföldi tőke bevonását, bár ez a Mecseki Szénbányákat nem érinti — kommentálta a TGB határozatot Csethe András. — A határozat milyen konkrét hatásokat gyakorol a Mecseki Szénbányákra ? — A TGB döntés kilenc pontban fektette le a legfontosabb teendőket, ezek többsége minket is érint. Az első pont a világpiaci árak alapján a még gazdaságosan termelhető szén határköltségét állapítja meg az energetikai szenek esetében 100 Ft/gigajoule, a minőségi szenek esetében pedig 160 Ft/ gigajoule értékben. Ennek olapján a jövő év elejétől népgazdasági szinten 15 százalékos termelői szénáremelés várható. A Mecseki SzénbáA tanítás diófaültetés — Olykor azon kapom magam, úgy beszélek, mintha iontos lennék, máskor, hogy türelmetlen, ingerlékeny. Gondolkodtam rajta, miért, s arra jutottam, időzavarban vagyok, azért. Negyvennyolc éves vagyok, jóval túl várható életem leién: s olyan sok meg nem valósított ötletem van, hogy lélek, már nem jut idő rájuk. Pedig Kleisz József kiegyensúlyozott embernek tűnik, jó ideig kell beszélgetni vele, hogy belső feszültségeire következtetni lehessen. Az a típus, akit máshol azért foglalkoztatnának, fizetnének, hogy legyenek ötletei, melyek ugyan nem alapvető újdonságok, felfedezések, de amelyek abban a formában hiányzanak, hasznosak, s értékesíthetők is. Kicsit művészalkat, abban az értelemben mindenképpen, hogyha készen van valami, már nemigen köti le az érdeklődését, már a következővel foglalkozik, az ötlet megvalósítási módján. A családi ház pincéja valóságos miniüzem, nemigen gondolná róla a látogató, hogy lerobbant, kiselejtezett, kosárban lehordott masinák voltak ezek a szerszámgépek valaha. Alapvető feladatuk a prototí- ' pus elkészítése.- Tavaly alakítottam egy gmk-t is, elsősorban azért, hogy valamiből finanszírozhassam a hobbimat — 'mondja Kleisz József, aki a Zipper- novszky Szakközépiskola műhelyfőnöke. — De idén még nem volt jelentősebb munkánk, mert most ezen dolgozom. Asztali fúrógépet mutat, már majdnem 'kész. Csodálkozva nézhettem rá, mert mindjárt mondja is: — Valóban nem újdonság az asztali fúrógép, nyolcvan éve gyártják, lényegében változatlanul. De volt egy ötletem a nyomatékmaximálásra, s arra is, hogyha felemeljük a fúrószárat, akkor az visszafelé forogjon. Igen, ezeknek voltak már előzményei, de valamilyen ok miatt nemigen alkalmazták őket. S hát közben megjelent az elektronika - az is jól hasznosítható; úgyhogy egy egész családot képzeltem el ezekből a fúrógépekből. Kleisz József, amikor elvégezte a gépipari technikumot, a malomiparban helyezkedett el: ott is született az első berendezése, közösen főnökével. Még ma is gyártják a gépet, hasznát már nem élvezik: — Elég rossz szerződést kötöttünk, egy ideig kaptunk valami kis pénzt, de már régóta nem — mondja Kleisz József, aki a kézi fűrészgépből sem gazdagodott meg, pedig azt is gyártják, igaz kevesebbet, mint amennyit a piac mosf felvenne. Ilyenekért ingerlékeny: feltételezi, ahogy ő a maga dolgát, úgy végzi más is az övét; a menedzselő a menedzselést, a gyártó a gyártást. Amikor lehetőség nyílt, hogy régi iskolájának műhelyébe visszamenjen, élt az alkalommal, s nem is annyira az oktatás vonzotta, mint inkább a tanulási lehetőség a kollégákká lett tanáraitól. — A tanítás, az diófaültetés. A jövőnek szól, s nekem kevés az időm. De ha sikerül beoltani a gyerekekbe, hogy valamit hogyan lehet megcsinálni, hogy valamin hogyan lehet valamit jobbítani, vagyha csupán csak elmondani nekik, hol van ma a világszínvonal, felkelteni érdeklődésüket, akkor máris sokat tettünk. S ez az, amiért tanítok még. B. L. nyáknál közelítően ez a termelésnek 84 százalékát érinti. A koksz szén árkiegészítésének kérdését a rendelet változatlanul hagyta, erre a következő években feltétlenül vissza kell majd térni, összességében az áremelés jó a Mecseknek, de éppen az említett nagy árbevételt biztosító koksz miatt kevésbé lesz pozitív a hatása, mint más vállalatoknál. Számszerű kihatásról még nem tudunk beszélni, de az előzetes kalkuláció alapján már elmondható, hogy az áremelésből fakadó többlet várhatóan nem fedezi majd a költségnövekedéseket. A következő pontban a döntés a ráfordítások csökkentését tárgyalja. A magam részéről nem értek egyet azzal, hogy általában beszélünk bónyatámogatásról, 11 milliárdos nagyságrendben. El kellene különíteni a szükséges nagyberuházások támogatását, mert ez szintén benne van az említett összegben. Ezen túlmenően a határozat értelmében a jövőben visszaszorítják az úgynevezett dotációt, a bérbruttósítás támogatását, és az egyéb bér jellegű támogatásokat. Szintén érzékenyen érint bennünket, hogy a TGB meg kívánja változtatni a Bánya- törvény azon passzusát, amely a bányakárok állami megtérítésére vonatkozik. A törvény módosítása után ez a vállalatok feladatává válik. A határozat a következőkben három pontban tesz javaslatokat a rehabilitációs rendelet megváltoztatására. A csökkent munkaerejű bányászokat a jövőben ezek szerint várhatóan teljesítményérdekeltségi rendszerben foglalkoztatják majd a vállalatok.- A határozat szól a bánya- bezárásokról is.- Ez a pont csak a gazdaságtalanul termelőkre vonatkozik. A Mecseki Szénbányák jelenleg nem tud annyit termelni. amennyinek ne lenne piaca, de a határköltségek szempontjából sem lenne indokolt az itteni bányák bezárása. - mondta Csethe András. - A fennmaradó pontok arról szólnak, hogy a vállalati nagyberuházásokat - így a liász programot is — államilag indokolt támogatni, valamint szorgalmazzák a szénbányászat lehetőségeinek vizsgálatát és távlati programjának kidolgozását.- A döntés bányabezárásokról szóló pontja több vállalatnál munkaerő elbocsátáshoz vezet. Hogy alakul ez a Mecseki Szénbányáknál?- Mivel nálunk bezárásról nincs szó, és a lengyel munkaerőt is magyarral szeretnénk kiváltani, senkinek nem lesz gondja a munkahelyével, sőt szívesen fogadjuk a bezárt bányákból érkezőket, valamint minden tisztességes munkavállalót is — mondja a vezérigazgató.- A döntés jelent-e új feladatokat a szanálási bizottság előírásain túl? _- Először a szanáló szervezettel leülve a TGB határozatból adódó többletterheket kell egyeztetnünk. A gazdaságpolitikai döntés megszületése lehetővé teszi számunkra, hogy új piacfilozófiát dolgozzunk ki, amihez kapcsolódóan a termelési filozófiánkon is változtatni kell. Az bizonyos, hogy az új termékszerkezetben sokat és jól kell termelni, jobban kell vevőinket kiszolgálni. Ez a talpon maradás feltétele. A bányánál pillanatnyilag nincs létbizonytalanság. A négyhónapos termelési gyengélkedés után májusban 13 000 tonnát ledolgoztunk a lemaradásunkból. Az első öt hónap szemszögéből levont előzetes gazdasági eredmény, igaz ugyan, hogy csekély - 1,5 milliónyi —, de nyereséget mutat - zárta a beszélgetést Csethe András vezérigazgató. Kaszás Endre 1988. június 18., szombat' HÉTVÉGE □
