Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-18 / 168 szám
HÉTVÉGE 24. hét 50 méter behunyt Az elmúlt év hasonló időszakával szemben — amikor a statisztika szerint a megyében egy halálos baleset volt a közútakon — idén eddig tizenkettő járt ilyen tragédiával. Döbbenetes szám, döbbenetes az emelkedés mértéke. Fordult természetesen a kimutatásokban az okok sorrendje is: ebben az évben a gyalogosok vannak az élen, tavaly még a harmadikak voltak. S az öt, gyalogos okozta halálos végű közúti baleset során három gyalogos részeg volt.. . A pécsi rendőrkapitányságon elhatározott a szándék: a belváros rendjének fenntartása érdekében — s ebbe beletartozik a közlekedési szabályok betartása is — fokozott szigorral (lépnek fel forgalmi rend, de általában a közrend vétői ellen. Mindenképpen cél: a szokatlan szigorral nem csak az Europa Cantat rendezvényeinek ideje alatt, hanem előremutatóén — például a belváros várható közlekedési rendjének megszoktatása érdekében is — a tudatos és durva szabályszegőkkel szemben a kemény fellépés. Tegyük hozzá: nemcsak a táblák parancsainak betartása, hanem felújított belváros épületeinek védelme érdekében is — ne koszolódjanak el egy-két év alott a koromtól, füsttől. Persze, az sem mindegy — ha már említettük —, hogy a Europa Cantat- ra érkezők milyen benyomásokkal térnek majd haza. Ez a város érdeke is, s ebben támaszkodni szeretne a rendőrség Pécs polgárainak támogatására, megértésére. A cél érdekében! közreműködés valóban fontos. Vagyis számíthatnak arra a szabálysértők, a hangoskodók, a garázdaságra hajlamosak, hogy szemmel gyorsabban gyűlik meg a nyári hónapokban a rendőrséggel a bajuk. Rendszeres — sőt: mindennapos — lesz a szórakozóhelyek ellenőrzése, külön e célra alakított „csapat" dolgozik ennek érdekében a pécsi rendőkapitány- ságon. De maradjunk a közlekedésnél, elsősorban arra figyelve: az iskolában elkezdődött a nyári szünet. A múlt évben nem volt gyermekáldozatot követelő közúti közlekedési baleset — idén már kettő . . . Sok fiú és lány kerékpározik — a legelemibb közlekedési ismeretek hiányában, fék, lámpa nélkül. Csak nyomatékkai lehet tanácsolni a szülőknek: ismereteik alapján „vizsgáztassák” le csemetéiket, nézzék meg a kerékpárokat, kismotor-kerékpáro- kct. Talán kevesen tudják: a eleve „szlárgépek", a BMX-ek alkalmatlanok a közúti forgalomban való részvételre .. . Hogy mi mindenen múlik életünk, testi épségünk: egy óránként hatvan kilométeres sebességgel haladó jármű három másodperc alatt közel 50 métert tesz meg. Egy tüsszentés — amikor óhatatlanul mindenki behunyja a szemét — három másodpercet vesz igénybe, ötven iméter ibe- hunyt szemmel . .. Kilencven kilométeres sebességénél ez már 75 méter. Egy gyerek kilép egy szabálytalanul parkoló személygépkocsi mögül. A közeledő autó vezetője éppen tüsszent. Folytassuk? Tovább szépül Pécsett az alsó-sétatér. A közelmúltban készült el a Leőwey Klára Gimnázium homlokzatfelújitása, az iskola előtti diszkerités, (melyhez hasonló épült a Tünde áruház előtt is), csaknem készen áll a tér déli oldalának díszburkolata, és a napokban helyezték ki a hangulatos öntöttvaslámpákat. Pécsi körkép cimü Írásunk a 6. oldalon olvasható. Läufer László felvétele Nyárfacsoport az arborétum északi fövölgyében; idővel ez is a többi régi fa sorsára jut: kivágják. Arborétum születik Különleges arborétum születik Pécstől délre, a Kökénybe vezető útnak a malomvölgyi ki- rándulóközponttal ellentétes oldalán. Földünk északi féltekéje mérsékelt égövének a fák alkotta élővilágát fogja bemutatni. A kijelölt 120 hektáros terület — ebből maga az arborétum 90 hektárnyi, a többi nagyjából a mai faállományú erdő, ami védőerdőként szolgál tovább - a másik oldalon a pogányi repülőtértől észa- kdbbra csaknem az 58-as útig ér. A nagyjából keresztalakú területet a vízfolyások formálták ilyenné: a kelét—nyugati irányú fővölgyet a közepetáján harántolja a két legnagyobb mellékvölgy. Ez a természetes elrendezés sok ötletet adott az arborétum „berendezéséhez". A változatos domborzatú terület 1967-ben került a város kezelésébe. Az egykori legelő nem sok gondot adott; a 70-es évek végefelé is csak annyit, hogy kihelyeztek néhány rönkpadot, hidakat csináltak a vízfolyások fölé, a hajdani kenderáztató tavacska két végére pedig egy-egy fürdést tiltó táblát tettek. A vojizóan szép vidéknek mégsem lehetett sok látogatója. Az arborétum területe nagyrészt még a régi érintetlenségében él, a változó szerepkörre egyelőre kevés dolog utal. Pl. az, hogy megtörtént a 90 hektáros terület körülkerítése — és sajnos az átvágása is. 700 000 forint értékű anyagot építettek be kb. 800 ezer forint értékű társadalmi munkával, s a közelmúltig hét helyen észlelték a kerítésfonat átvágását. Balázs József, a tanács erdészeti főelőadója mondja, hogy néhány kökényiben feléledt az arborétum területén levő források használata iránti vágy. Nem értik - úgymond -, miért zárták el előlük a területet, ezért „jogosnak vélik” a kerítés átvágását. Az arborétumra régebben a Kertészeti Egyetem készített tanulmánytervet, ezt fejlesztette tovább dr. Debreczy Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának a munkatársa. A jóváhagyott terv szerint a következő években mintegy 3000 egyedet kell kiültetni. Ez meg is kezdődött már. Czakó István erdésszel, a pécsi parkerdő 3. - malomvölgyi - kerületének a vezetőjével szemerkélő esőben az egyébként gondosan zárt kapunál találkozunk, s az ő kalauzolásával nézzük meg az arborétum első tavdszánok a történéseit. Amivel a kerítésen belül először találkozunk, az még az arborétum előtti időkből való, de már a gyűjteményt szolgáló telepítés: szépen fejlődő, erősödő fenyők, tölgyek. Közvetlenül ezután széles, lapos völgy, amit az erdész az „óriások völgyének" nevez. Itt ugyanis megfelelő sűrűségben - hogy majdan az ég felé törjenek - mammutfenyők sokaságát ültették el. Ezek északamerikai termőhelyükpn óriási magasságúra nőnek, itt bizonyára szerényebb lesz a méretük, de így is figyelemre méltó ékességei lesznek a kertnek. A mammutfenyőktől idébb kúszófenyőket telepítettek, ezek most alig látszanak ki a csapadékos időben hirtelen növő gazból, de — így biztat Czakó István — 5—6 év múlva szinte megeszik a gazt, annyira eluralják azok életterét. A völgyön lágyivű irtás kanyarog körbe — egy majdani sétány jelölt helye. Az óriások völgyétől keletebbre, ennek egy tágas mellékvölgyében már él a csemetekert, ahol további mammutfenyők, cédrusok, és más „fa-gyerékek” nevelkednek fokozott gondoskodás mellett. Továbbmenve traktorzúgásra figyelünk. A domb mögött, innen a majdani út felől nem láthatóan a kerület egyetlen traktora tevékenykedik azon a helyen, ahol majd a kőkert, azaz egy 9 méter mély katlan lesz. Itt kb. 28 000 köbméter föld megmozgatásával teremtenek kitűnő életteret a kak- tusrfélék számára. Tulajdonképpen ennyi az, ami ma látható a pécsi arborétumból, a többi — mint említettük - a régi érintetlenség. Sokat látott, sokat megélt, méltóságteljesen szép öreg fák mellett megyünk el, az északi völgyben pedig egy 20-25 nyárfából álló csoport óriási bokrétaként vonja magára a figyelmet. Mi lesz mindezeknek a sorsa? Az arborétum keretébe x nehezen lennének beilleszthetők, keresnivalójuk is kevés lenne ebben a fél- földgömbnyi gyűjteményben. Tehát apránként, ahogy az új egyedek telepítése megkívánja, kivágják őket. A telepítés hosszadalmas, több évtizedes munka. Részben itthon nevelt, a hazai éghajlati viszonyokat már jól tűrő egzátók itteni elültetéséről van szó, részben pedig egy csaknem világméretű gyűjtőmunka eredményének a kamatoztatásáról. Az arborétumtervet kidolgozó dr. Debreczy Zsolt pl. jelenleg Észak-Ame- rikában van tanulmányúton, ahonnan — az egyezség szerint — folyamatosan küld majd az arborétum számára szükséges magvakat, ill. a szállítást bíró dugványokat. A saját anyagából segíti az arborétum létrejöttét a JPTE Tanárképző Karának a bonat- nikuskertje, valamint a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat faiskolája is. Az arborétum — azonkívül, hogy fölöttébb kellemes látványt fog nyújtani a majdani látogatóinak — olyan fontos célokat szolgál, mint az égövünk változatos növényvilágának a megismertetése, génbankként a kihalóban lévő fafajták megőrzésére, ill. új- raszaporítására, a távoli vidékekről idekerülő fajták számára új élőhelyet nyújtva azok honosítására vállalkozik. De mikor fog kellemes látványt nyújtani? Hát nem mostanában. Amire aligha is számíthatna bárki annak a tudatában, hogy hosszú évék, esetenként évtizedek szükségeltetnek ahhoz, hogy egy fa a maga szépségében mutatkozzék meg. így aztán 15-20 év is beletelhet, amíg szervezett formában megkezdődhet az arborétum látogatása, s még csaknem egy évtized telik el, míg megnyitják a nagyközönség számára. Am addig hallatlanul sok munkára lesz szükség. Mán most sem kevés a teendő, amit egyelőre mintegy „mellékesen" lát el a malomvölgyi parkerdő-kerület négy dolgozója. Ez hosszabb távon nem lehet megoldás, hiszen valamelyik terület gondozottságá- nak a rovására mehet a nem elegendő munkáskéz. Ha Pécs felvállalta, hogy az országban a maga nemében egyedülálló arborétumot hoz létre, előbb- utább azt is fel kell vállalnia, hogy létrehozza az arborétum saját szakembergárdáját, amely a növényvilág különlegességeivel együttélve sajátítja el azok féltő gondozásának a módját. És végezetül szóljunk még a védelemről. A kerítés — mint láttuk — nem elegendő; ugyanis az átvágott kerítésen ót kijutottak már magónkert- be frissen telepített csemeték. Ezeknek az értéke - fajtától függően centiméterenként (!) 3-4 forint-tál 13-14 forintig terjed. Hársfai István
