Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-17 / 167 szám

1988. június 17., péntek Dunántúli napló 3 Évente ötezer... • • Öngyilkosságok Finnországban és itthon Pszichiáterek kézfogása a megelőzésért készülődés a földön, néma várakozás a repülőgépben Még a földön még egyszer megbeszélik az ugrás módszerét Ejtőernyős tábor a pogányi reptéren Finn pszichiáterek járják az országot. Szakmai program, a két ország közti baráti kapcso­lat egyik speciális szeletkéje. öt éve határozták el magyar és finn pszichiáterek, hogy rendszeres találkozókon mélyí­tik el a szakmai és baráti is­meretséget. „Rokonok vagyunk, ismerjük hát meg egymást!" — mondta annak idején Kalle Achté helsinki professzor dr. Ozsváth Károlynak, a. Magyar Pszichiátriai Társaság alelnö- kének. S valóban, ki ismerné job­ban az emberek legmélyebb gondját-baját, mint a lélek­gyógyász. Miközben a finn vendégekre várunk a Pécsi Akadémiai Bi­zottság székházéban, Ozsváth professzorral és dr. Harsányi Lászlóval, a POTE igazságügyi orvostani intézetének igazgató­jával a hazai öngyilkossági helyzetről beszélgetünk. — Magyarországon a hetve­nes évek elején figyeltek fel rá, mennyire megnőtt a devi­áns cselekmények száma. A társadalmi beilleszkedési zava­roknak — röviden TBZ-nek — nevezett jelenségcsoportot négy nagyterületre osztották: bűnö­zés, alkoholizmus, nem agyi eredetű lelki betegségek és az öngyilkosság. Ez utóbbi kutatá­sának lettem én a vezetője — mondja dr. Ozsváth Károly. - Ez az alirány több kutatási te­rületre oszlik. Az egyik az ön- gyilkosságban elhaltak vizsgá­lata — ezt végzi Harsányi pro­fesszor kutatócsoportja —, a másik az öngyilkosjelöltek vizs­gálata, dr. Kóczán György ad­junktus irányításával. Hármas feladatot látunk el: regisztráljuk az öngyilkosságok adatait; 1984. január 1-jétől valamennyi megyei öngyilkos- sági esetről pontos dokumen­tációnk van. Másodszor: az ön- gyilkosságot megkísérelt sze­mélyekkel és hozzátartozóikkal gondosan kielemezzük a cse- leményhez vezető szituációt; igyekszünk a lehető legponto­sabban feltérképezni a lélekta­ni, társadalmi hátteret. Har­madsorban pedig meg kell szerveznünk a terápiát. Mind­ez együttesen egy modellkísér­letet alkot. Miközben Ozsváth profesz- szort hallgotom, a szemem egy könyvre téved: ,,A budapesti öngyilkosok vizsgálata". Egyik társszerzője dr. Harsányi László. Kiadási éve 1972. — Valójában csak 1977-ben kerülhetett szélesebb olvasókö­zönség kezébe - veszi kézbe Harsányi professzor. - Abban az időben nem volt ildomos ezekről a dolgokról nagy nyil­vánosság előtt beszélni. Illyés Gyulának a Népszabadságban megjelent cikke törte meg a jeget 1971-ben, amikor az ön- gyilkosságot morbus hungori- cusnak nevezte. Megtudom, hogy az öngyil­kossági ráta jelenleg 46, vagy­is százezer honfitársunkból eny- nyi vet önkezével véget életé­nek. Évente közel ötezer em­ber, egy magyar nagyközség népe. Tíz évvel ezelőtt még Tudományos I. István király halálának 950. évfordulója alkalmából június 21—22-én tudományos tanács­kozást rendez a Magyar Tudo­mányos Akadémia, a Magyar Történelmi Társulat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Katolikus Püspöki Kar — jelentették be csütörtökön az csak 36 volt ez a szám. De növekszik Dániában, Angliában is. Egyedül a déli országok maradnak 10 alatt, de lehet, hogy ott a statisztika megbíz­hatatlan. Magyarországon Bács-'Kiskun és Csongrád áll az élen, Baranya a középmezőny­höz tartozik. - Markáns vona­lat lehet húzni Miskolc és Pécs között. Attól lefelé na­gyobb az öngyilkossági hajlan­dóság - jegyzi meg Ozsváth professzor. Közben megérkeznek a finn vendégek. Jouko Lönnquist hel­sinki professzort, a Finn Pszi­chiátriai Társaság elnökét és Kari Pylkkönent, a finn népjó­léti és egészségügyi miniszté­rium képviselőjét kérem meg rövid beszélgetésre.- Magyarországon úgy te. kintünk Finnországra, mint az egészséges életmód, a nyuga­lom, a természeti szépségek hazájára. Meglepetés szá­munkra, hogy önöknél is meg­lehetősen magas, 20-22 száz­ezred az ángyilkossáaok arány­száma. Mivel lehet ezt az ellentmondást megmagyarázni?- Megfordítom a dolgot — mondja Kari Pylkkönen —: amikor Szeged felől Pécs felé tartottunk, s megpillantottuk ezeket a csodás dombokat, he­gyeket, ezt a szép várost, az erdőket, arra gondoltunk: ho­gyan lehetséges, hogy a ma­gyarok listavezetők az öngyih kosságbon ilyen gyönyörű tá­jon? Miért akarnak elköltözni ebből a világból? Látja, nem is olyan egyszerű probléma ez.- Ahány öngyilkosság, annyi ok — veszi át a szót Lönnquist professzor. - Tulajdonképpen nagyon kis részét érinti a né­pességnek, ezért nehéz általa, nosítható következtetéseket le­vonni. Valóban, nálunk rende­zettnek mondható a társada­lom, de kérdés, hogy ezt az egyén hogyan éli meg. Annyi bizonyosan megállapítható, hogy az öngyilkosságok akkor szaporodnak el, ha nagyobb változás áll be az egyén, vagy embercsoport életében: példá­ul falusiból városlakó lesz, pa­rasztból ipari munkás stb. Gon­dolom, ez önöknél is így van. Sok hasonlóságot látok a ma­gyarországi és a finnországi öngyilkossági okok között.- A hetvenes években arra figyeltünk fel, hogy erőteljesen megszaporodott a szívhalálok száma - folytatja Kari Pylkkö­nen. - Ha megelőzni nem tudtuk is, azért sikerült (né­hány kedvező intézkedést ’ten­nünk. A nyolcvanas években az öngyilkosságok emelkedése szolgáltatott riasztó meglepe­tést. Igyekszünk ennek is gátat szabni. 1986-ban komplex proqramot dolgoztunk ki az ön­gyilkosság komplex kutatására és visszaszorítására. Az első eredményeket az 1990-es évek eleiére várjuk. Mindketten megerősítik, hogy fiqvelnek a magyarországi meg­oldásokra, s számos lehetősé­get látnak a kapcsolatok to­vábbfejlesztésére. emlékülés MTA székházénak Tudósklub­jában tartott sajtótájékoztatón. Kardos József történész, a Szent István Emlékbizottság tit­kára elmondotta: a konferen­cia célja, hogy méltó módon emlékezzenek meg államalapí­tó királyunk halálának 950. év­fordulójáról. Jókedvű készülődés a földön, kissé izgatott, néma várakozás a repülőgépben. Röviden így lehetne hangulatilag jellemez­ni az MHSZ Baranya megyei repülő és ejtőernyős klub szer­vezésében megrendezett 4 na­pos tábort, amelyen a vendég­látó pécsieken kívül, szekszár­diak és eszékiek vettek részt. A mintegy 50 sportoló — a tizenévesektől a negyven évese­kig, kezdőktől a haladókig —, szakképzett oktatók és egymás segítségével fejleszthették, csi­szolhatták az ugrások techni­káját. A kétfedelű repülőgép 25 percenkénti le- és felszállá­sa, egy „turnusban" 12 ejtő­ernyősnek adott lehetőséget, hogy tudásuknak és felkészült­ségüknek megfelelően 1600, il­letve 2000 méter magasságból hatjsanak végre ugrásokat, me­lyek célpontja a pogányi rep­téren kialakított 10 méter suga­rú kör volt. Nem verseny révén a tapasz­talatlanabb versenyzők is — mint a mindössze 8 ugrással rendelkező 18 éves Dankó Pi­roska és a 15 éves Gyugyi Zsolt —, nyugodtan készülőd­hettek. — Az igaz — mondták —, hogy nincs különösebb tétje az ugrásoknak, de 1600 méter magasból kiugrani egy zsákkal a hátukon, nem megy minden feszültség nélkül. Ezen próbál­nak segíteni a már rutinosab­bak azzal, hogy a gépben különböző mókákkal megpró­bálják oldani a hangulatot. A földreéréskor már meg- könnyebült mosoly ül az arco­kon, s a friss élmények, ta­pasztalatok átadása után, mór a következő ugrásra koncent­rálnak, melyet azonban még A parlament először a Műve­lődési Minisztérium beszámoló­ját vitatta meg, amely az 1982- es parlament óta eltelt idősza­kot elemezte. Gazsó Ferenc miniszterhelyettes szóbeli ki­egészítőjében kiemelte, az egyik legsürgetőbb feladat, hogy „a pedagógusok élet- és munkakörülményeit, bérviszo. nyait alapvetően meg kell ja­vítani". El kell ismerni, hogy az oktatásügy a társadalom ter­melő szférájába tartozik, és nem szabad elfogadni, hogy a restrikciós folyamat miatt to­vábbra is a maradékelv érvé­nyesüljön e területen. Szerinte ma a közoktatásra fordítandó összegeket minimum 50 száza­lékkal kellene felemeli'.!. A parlament küldöttei szek­ciókban is megvitatták a be­számolót, és a tanácskozás ál­lásfoglalás-tervezetét, mely a következő — előreláthotólag 4 éves - ciklusra ad feladatokat a művelődési kormányzatnak. megelőz egy aprólékos és fon­tos munka, az ejtőernyő vissza- hajtogatása. Ezt a műveletet, elsősorban a kezdőknél, „élet­bevágó” fontossága miatt, még oktatók ellenőrzik. — A rutintól függően 15—40 percig tart, ómig minden visz- szakerül az eredeti állapotába — hallottuk Körosztási János­tól, aki e kitűnően megrende­zett tábor jelentőségéről is szót ejtett: — Itt elsősorban az elkö­vetkező vedsenyekre, így példá­ul a bányász napira és a szeptemberben megrendezésre kerülő nemzeti bajnokságra ké­szülünk, de fontosnak tartjuk A különböző területek javasla­tai nyomán mintegy 100 pont­ban határozták meg a közel­jövő tennivalóit. Néhány eset­ben szenvedélyes vita bontako­zott ki a küldöttek között. Vol­tak, akik úgy gondolták, hogy több engedményt, kedvezményt kell kérni az illetékes vezetés­től, mások — a többség — azonban úgy foglalt állást, hogy a társadalomban kibon­takozó reformfolyamat része­ként, annak egyik motorjaként radikális oktatásügyi reformot kell végrehajtani, melyben a fiatal pedagógusok aktív rész-' vételüket is felajánlották. Fele­lősen szóltak a szakma helyze­téről, az oktató és nevelőmun­ka problémáiról, melyek meg­oldására javaslatokat is tettek. A véleményeket összegző szerkesztő bizottság - melynek tagja volt Maczkó András pé­csi küldött is — néhány súly­ponti javaslatot is tett a par­lamentnek: alakuljon függet­azt is, hogy új ismeretségeket, barátságokat köthetünk mind külföldi, mind pedig hazai sporttársakkal. S hogy ez mennyire így van, annak legfőbb bizonyítéka, hogy eszéki bará­tainktól meghívást kaptunk az általuk július végén rendezen­dő, hasonló jellegű táborba. Mikor elköszöntünk a tábor­tól, épp a „sorakozz"! vezény­szóra újabb 12 ejtőernyős ké­szülődött a gépbeszállásra, hogy aztán pár pillanattal ké­sőbb már a szikrázó napsütés­ben ereszkedjen alá, a szoron­gást leküzdve, a repülés cso­dálatos élményével. len, pedagógusok által létre­hozott szakmai érdekvédelmi szervezet, a felvételi rendszer­ben jelenjen meg a pályaal­kalmasság vizsgálata, a to­vábbtanulással járó kedvez, mények bővüljenek és váljanak általánossá, minden pedagó­gusképző intézményben legyen vizsgaköteles a kommunikációs 'készséget fejlesztő tantárgy, a tantervek legyenek keretjelle- gűek, a középiskolai nyelvta­nulás igazodjon a valós köve­telményekhez, legyen a nevelő- testület az intézményvezetők munkáltatója, jövőre legyen központi pedagógus béremelés, mely az értelmiségi átlagra hozza fel az oktatásügyi dol­gozók bérszintjét, legyen a ne­velő intézményekben is 40 órás munkahét, a pályakezdő és lét­számfelettivé váló pedagógu­sok elhelyezkedési probléma esetén kapják meg az előírt, bérminimumot, felül kell vizs­gálni a kollégiumi és étkezteté­si díjak kategóriáit, készüljön korszerű pedagógus esküszö­veg, legyen külön kitüntetési forma a 35 éven aluli peda­gógusok számára, szűnjön Nyári programok „kulcsos gyerekeknek” A nyári vakációjukat töltő kisdiákok közös jellemzője, hogy tartalmason és a lehető­ségekhez mérten, szórakoztató­an kívánják tölteni napjaikat. Ennek mikéntjére azonban gyakran a szülők pénztárcája adja meg a végső választ. Ép­pen ezért, most olyan ötletekkel kívánunk .szolgálni, melyekre a szórakozni vágyóknak csak „fáradtságot kell venni", s ha tetszik az ajánlat, elmenni. Pécs város úttörőelnöksége az idei nyárra is meghirdette a „Vakáció akció" nevű játé­kot, melynek keretében a város különböző intézményei és vál­lalatai június 11-től augusz­tus 31-ig színes műsorokkal és programokkal várják az érdek­lődő diákokat az Apáczai Ne­velési Központban, az úttörő­házban, az Ifjúsági Házban, valamint a többi művelődési házak mellett, a természetben. E rendezvényeken, melyekről az úttörőházban, illetve a vá­rosi úttörőelnökségen részle­tes tájékoztatást kaphatnak az érdeklődök, matricák és pecsé­tek összegyűjtésével értékes ju­talmokban részesülhetnek a szerencsés nyertesek. A vidéki települések közül Sásdon és Komlón lesz a pé­csihez hasonló, egész nyarat átfogó programsorozat. Sós- don baráti körökből vagy az egy utcában, téren lakó gyere­kekből verbúválódhatnak 5—10 fős. ún. „vakáció őrsök”, me­lyek aztán a különböző sport és kulturális rendezvényeken fabatkáért (ami jelen esetben pontszámot helyettesít), küzde­nek a végső elszámolásnál nyerhető magyarhertelendi ki­rándulásért. Komlón minden szerdán úttöröházi Nyári Kupa néven, grundfoci-bajnokságot rendeznek, melyekre 6—10 fős csapatok jelentkezését várják, míg szombatonként kerékpáros találkozóra mehetnek az érdek­lődők, amely a helyi közleke­dési parkban zajlik le. E programok mellett, Bara­nya megye szinte összes mű­velődési háza kínál videóvetí­téseket, diszkókat, sport, vala­mint kulturális rendezvényeket, melyekről a rendező intézmé­nyek, és nagyrészükről lapunk is ad majd tájékoztatást. meg fokozatosan a képesítés nélküli besorolás stb . . . (Az elfogadott állásfoglalás valamennyi pontját és a par­lament több dokumentumát a Köznevelés részletesen közli majd.) Az ifjúsági parlament létre­hozott egy. állandó bizottságot is, melyben megyénket Maczkó András és Radó Lászlóné kép. viseli. A testület feladata lesz a javaslatok megvalósulásának figyelemmel kísérése, és a kor­mányzat oktatáspolitikai el­képzeléseinek véleményezése is. A parlament az állásfogla­lást küldöttei révén ismertetni kívánja az Országgyűlés 'kultu­rális bizottsága előtt, ezzel is nyomatékot adva annak a ténynek, hogy az oktatásügy­ben felhalmozódott feszültsé­gek megoldása nem tűr ha­lasztást, és a kibontakozás e területen nemcsak a pedagó­gusok, hanem az egész társa­dalom alapvető érdeke és sür­gető feladata. Barna Viktor Havasi János I. István király halálának 950. évfordulója Tóth Tamás Fotó: Kóródi Gábor T. T. Mem szabad ellogadni, hogy továbbra is a maradékéi» érvényesüljön Pedagógusok országos ifjúsági parlamentje Június 10—12. között zajlott le az oktatásügyi alágazat ifjúsá­gi parlamentje a zánkai úttörővárosban. Az ország 32 éven aluli oktatási dolgozói képviseletében 206 küldött — köztük nyolc ba­ranyai pedagógus — vett részt a tanácskozáson. Az ejtőernyősök útrakészen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents