Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-15 / 165 szám

1968. június IS., szerda Dunántúlt napló 3 Volt egy csendes hely... Tűnődés a könyvtárakról Az értelmiségi bérskála legalján Ezen a hétköznapi délelőt- tön három nyolcadikos kislány üldögél a pécsi Nevelési Köz­pont könyvtárában: könyvet, térképet lapozgatnak és buz­gón rajzolnak. A 2. sz. iskola 5., illetve 6. osztályos tanulói, földrajzi pályázatra készülnek: o tanár bácsi engedélyével gyakorolják itt a feladatokat. Erre a könyvtár különösen al­kalmas, egyrészt, mert lka r- nyújtásnyira van mindén szük­séges forrásmunka (ennek ke­zelésében gyakorlatuk van, hi­szen sokszor kapnák ilyen lec­két, és különben is beiratko­zott olvasók itt), másrészt csend van, nem olyan zsúfolt­ság, mint az iskolában. Meg­tudom még tőlük, hogy otthon is van könyvük, nekik is, szü­leiknek is, bár a panellakás már kezd határt szabni a pol­coknak. Vagyis minden feltétel adva ahhoz, hogy e három kislány életébe beépüljön a könyv: ta­nár, aki inspirálja őket az ol­vasásra, az ő munkáját segítő szülői háttér, ..egy csendes hely” az elmélyülésre, és per­sze, figyelmes könyvtárossal jól felszerelt könyvtár párosul az érdeklődéshez. Akár elégedet­tek is lehetnénk, de várjunk az optimista következtetés le­vonásával, és menjünk bel­jebb, ahol községi, városi könyvtárosok továbbképzése folyik. Két bevezető tájékoztató hangzik el_: a vendéglátó könyvtár vezetőjétől és a me­gyei könyvtár illetékesétől. Csupa ismerős tény, óhaj, fel­adat. Csökkent a 14 év alatti olvasók által kölcsönzött köte­tek száma, az olvasmányok kö­zött háttérbe szorultak a klasz- szikusok, előtérbe kerültek a divatos, csak szórakoztató mű­vek. A képeskönyvek népsze­rűek, de a gyerekek beérik a képek által nyújtott informá­cióval : a betű riasztó. Egyre több a nehezen olvasó gye­rek. Felnőtt példa kell, fel­nőtt segítő, bár gyakran ez is hatástalan. Néhány felkészült, lelkiismeretes pedagóguson kí­vül kevesen ajánlanak a tan­anyaghoz kiegészítésül köny­vet, filmet (talán, mert akkor a pedagógusnak is olvasnia és néznie kellene, s ehhez nincs sem kedve, sem ideje). Sok a csellengő gyerek a könyvtárban: nem minden könyvtáros fogja kézen a té­továkat és viszi oda a könyv­höz; megelégszik, ha nyugton marad, mert lemezt vagy mag­nót hallgat, örvendetes, hogy pl. Pécsett évente több mint tízezer gyerek ismerkedik a könyvtárral iskolai órán, de le­hetne közülük több is rend­szeres kölcsönző. A földrajz és az élővilág vezetnek a könyvtárhasználatra való ser­kentésben (hol vagytok, iro­dalom- és történelemtanárok?). Az iskolai könyvtárak csök­kentik a szépirodalmi müvek beszerzését, és ezt a közmű­velődési könyvtáraktól várják el - gondolom, azok még a csökkenő igényekre hivatkoz­va vesznek még kevesebb re­gényt és verset, novellát. (Me­lyik az ok, és melyik a követ­kezmény?) Vitára számítottam, a pozi­tív és negatív tapasztalatok kiegészítésére, de legalább panaszkodásra. Hiszen gya­korló könyvtárosok ültek a to­vábbképzésen, rajtuk sok mú­lik, ha nem is minden - de ki tudná náluk jobban az em­lített gondokat? Csalódnom kellett. Valaki egy kötelező ol­vasmány videóváltozatát ke­reste, más elmondta, hogy a pedagógusokkal nehéz együtt­működni. Pedig lett volna min vitatkozni, elmélkedni, hango­san töprengeni. A Baranya megyei könyvtárakban 1986-ról 1987-re nőtt a beiratkozott 14 éven aluli olvasók száma, nö­vekedett a látogatás is. A kölcsönzött könyvtári, egységek száma (könyv, lemez, kazetta) viszont csökkent. Vajon mi en­nek az oka? Még ha tudjuk is, hogv több a helyben ol­vasó (folyóiratok, képesújsá­gok), a csökkenés olyan nagy arányú, hogy mélyebb elem­zést kíván. Ki végezze el, ha nem a gyakorló könyvtárosok? Iqen, a könyvtárosok: főfog­lalkozásúak és tiszteletdíjasok. Az értelmiségi bérskála leg- alián helyet foglalók. Az isko­lai könyvtárosok tiszteletdíját és órakedvezményét nemrég megszüntették. A kis falvak­ban az iskolai könyvtáros sze­mélye évente változik: az csi­nálja, akinek ezzel lesz ki a kötelező óraszáma. S akkor még az iskolai könyvtárak eb­ből a szempontból szerencsé­sebb helyzetben vannak — a falusi közművelődési könyvtá­rakból sokhelyütt mór kivonul­tok a pedagógusok. A tiszte­letdíjasok órabére 7 (hét!) és 30 forint között mozog. A köz­ség hálás annak a vasutas­nak, postásnak, háziasszony­nak, hivatalsegédnek, aki ilyen körülmények között is vállalja a munkát. De mert a könyv­tár nyitva tartása nem az ol­vasók, hanem a könyvtáros szabadidejéhez igazodik, nem lesz mindenkiből olvasó, aki­ből egyébként talán lehetne. Harmincnyolc baranyai falu­ban viszont semmilyen nyitva tartási idővel nem várják az ott lakókat: 14 helyen van könyvtár, de nem működik, 24- ben pedig ^semmiféle könyvtár nincs. Mindent tudok erről és mindent megértek: helyiség­hiány vagy a beszerzési keret vagy a könyvtáros hiánya vagy mindhárom. Esetleg takarékos­kodás és mert nem kifizetődő stb. És azt is tudom, hogy ez nem rosszabb mutató, mint a többi megyében. De azért eb­ben a 24 faluban mégiscsak tízezer ember lakik, akik vala­mikor - ha akartak — beme­hettek a könyvtárba. Volt csendes hely, könyv és könyv­táros. Volt. G. T. A szókincs fejlesztés* a legfontosabb Angolból első az OKTU-n Öt hét Amerikában- Mintha nem is tanulás lett volna, hanem csupa játék, me­se. Úgy ismerkedtünk meg az angol nyelvvel, mint a gyerme­kek az anyanyelvűkkel, szinte észrevétlenül és erőlködés nél­kül. Szituációkból tanultunk meg beszélni, rengeteg játék, mondóka, vers, dal segítségé­vel a tanárnőnktől, Nikolov Ma- rianntól, aki a kísérleti angol oktatást vezette a Tanárképző Főiskola 11-es Gyakorló Iskolá­jában - emlékezik angol tanul, mányainak kezdetére Csonka Ágnes, a pécsi Nagv Lajos Gimnázium lll/B osztályos ta­nulója. Ági a nemrégiben megtartott országos középisko­lai tanulmányi versenyen an- aolból első helyezést szerzett. Kicsit méa most sem hiszi el, amint itt ül a szerkesztőségben, sóskiflit rágcsálva ebéd gya­nánt. — Az országos döntőn húszán indultunk. Volt hallás utáni an­gol szövegértés, teszt, jelentés­beli finomságokkal tarkítva, is. meretlen szöveg értelmezése, beszélgetés. Nekem egy olyan képről kellett mesélnem, ame­lyen egy férfi trikókat szed ki a mosógépből. Innen kezdtük a társalgást és valahol a pezsgők fajtáinál hagytuk abba. A ver­senyen nem izgultam, csak az eredményhirdetésnél drukkol­tam, hogy az első tízbe beke­rüljek. Nagy Gabriella, szintén a Naqy Lajosból, a nyolcadik lett. Olvasták a neveket, és amikor a harmadik helyezettnél tartottak, már arra is gondol­tam, netán kifelejtettek a név­Várhatóan még az idén vetíteni fogják a pécsi Szélkiáltó együt­tes nemrégiben elkészült két tévéfilmjét, melyeket eddig megje­lent két lemezük alapján rendeztek. A Bolondból című, Sólyom Katalinnal közös műsoruk felvétele Budapesten volt, mig a má­sodik lemezükkel azonos című Bukfencet az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója forgatta Bükkösdi László rendezésében a Tettyén. A fil­mek pécsi bemutató vetítésére a múlt hét csütörtökén került sor, képünk a Bukfenc egyik jelenetét örökíti meg. Tizenöt évvel ezelőtt találkoz­tam először M. P. nevével. Pé­csett a Jókai utcán sétáltunk hazafelé a gimnáziumból Éva nevű osztálytársnőmmel, aki­vel egy környéken laktunk. A jogi könyvesbolt sarkánál vál­tak el útjaink, ahol hosszabb- rövidebb ideig megálltunk be­szélgetni. Egy ilyen beszélge­tés közben pillantottam meg a könyvesbolt kirakatában egy köteten a nevemet, s a borító egészét betöltő címet: Részeg józanok. Bementünk, megvet­tem a könyvet, s még ott hely­ben belelapozva kiderült, hogy c szerelmi regény két szerep­lője: Éva és Péter. Már azt is furcsálltám, hogy egy ilyen könyvvel találkoztam, de az még különösebbnek tűnt, hogy o nevek a mi életünkben és abban a könyvben megegyez­tek. A regény egyébként az ötvenes évek híres színészéről, M. P. Soós Imréről és pszichológus szerelméről szólt, akik egy rendkívül intenzív kapcsolat csúcspontján együtt követtek el sikeres öngyilkosságot. Ettől a regénytől kezdődően figyelem, ha az M. P. név könyvön, filmben, színházban megjelenik. Kezdetben úgy éreztem, hogy itt valami az én nevemben történik, s ezért tudnom kell róla, s akkori, ka­maszkori ízlésvilágomnak még tetszettek is azok a művek, amelyekkel ily módon talál­koztam. Móra azonban a kí­váncsiság érdeklődéssé szelí­dült, s őszintén megvallva egyre kevésbé találok esztéti­kai élvezetet ezekben a regé­nyekben, drámákban, filmek­ben. Még soha nem írtam M. P. műveiről, és most is csak azért teszem, hogy egy tévéjegyzet- nyi disszertáció erejéig — elő­ször és utoljára —, éljek a helyzet adta lehetőség pikan­tériájával. A lehetőséget pedig o múlt héten sugárzott Hunga­rian Dracula című, Müller Péter által írt .tévéjáték adta meg. A kiöregedett ökölvívó nem igazán eredeti története itt az ötvenes évek nem igazán ere­deti módon ábrázolt környeze­tében jelent meg. A bunyóról M. P. már írt egyszer egy fil­met, a K. O.-t, s az ötvenes évek már a Részeg józanok közegeként is jelen volt. Ha mindazokat a motívumokat és fordulatokat számba vesszük, Gmikből a Hungarian Dracula fölépül, azt láthatjuk, hogy eze­ket más könyvek, vagy más fil­mek sokkal mélyebben, kidol- gozottabban, árnyaltabban és eredetibben mutatják be. S ez nemcsak ezzel a tévé- játékával van így. A Hunga­rian Dracula pontosan olyan mű, mint M. P.-től A madárem­ber című regény, a Kaposvárott öt évvel ezelőtt bemutatott Búcsúelőadás című dráma, vagy a Madách Színházban most futó Doctor Herz című musical. A sorskérdések nagyok benne, nem is beszélve a megpróbáltatásokról, sőt, kon­fliktusok is vannak itten, nem is egy, ám a politikai intriká­val vagy elnyomással szemben a vasöklű hős mégis fölülke­rekedik, s a kétszeri rászámo- lásból főnixmadárként fel­ocsúdva knock out-tal (kiütés­sel), húzza keresztül a saort- felelős és az MHK (munkára, harcra kész), szervezők sunyi számitását. Hogy a happy end (boldog befejezés), mégse legyen szep­lőtelen, Dracula a győzelemért megígért pénzt nem kapja meg. A csupa kiszámított és átlátszó módon adagolt hatás­elem lehet, hogy sok néző szá­mára nyugodt éjszakát bizto­sít. Engem azonban ez a köz­helymélységű iparosmunka in­kább nyugtalanít. De most már nem azért, mert a film íróját is úgy hívják: M. P. sorból. Csodálatos volt ez az első helyezés! A kiváló eredményhez újabb öröm is társult, ugyanis a ta­nulmányi versenyek alapján, negyven középiskolásból — az MTA SOROS Alapítvány segít­ségével -, húszán öt hetet Ame­rikában tölthetnek. Csonka Ági pályázatát is elfogadták, és így június végén indul a nagy útra. — Nagyon várom már, hogy mehessek. Boston és New York között van egy iskolaváros — a nevét elfelejtettem —, ott le­szünk öt hétig. Kirándulunk és tanulunk, különböző kurzusok­ból lehet választani és gyako­roljuk az angolt! A nyelvi kör­nyezet jótékony hatása el­mondhatatlan a nyelvet tanu­lók számára. Nyolcadikos ko­romban jártam Angliában, az iskolai cserekapcsolat egyik gyerekeként, de az a három hét még most is felejthetetlen a nyelvtudásom szempontjából is.- Milyen nyelvtanulási mód. szert tudsz ajánlani a diákok­nak? — Szerintem a szókincs fej­lesztése a lényeg, a beszéd- készség megszerzése, mert a nyelvtan eközben úgyis alakul. Nekem elég egyszerű a dol- qom, csak az általános iskolai felkészültségemet kell bővitget- nem. A Nagy Lajosban az osz­tályunkban az angolt Breuer Klára tanítja. Hallgatok angol nyelvű rádiót, magnókazettákat, néha megnézek egy-egy ameri­kai filmet a jugoszláv televízió csatornáián. Amikor csak alkal­mam nyílik ró, beszélgetek an­golul és olvasok. Novellákat, regényeket a legszívesebben, bár múltkoriban nagy angol írók műveit vettem elő. A leg­büszkébb talán arra vagyok, hogy Thackeray Hiúság vásárát ki tudtam olvasni, mert elké­pesztően nehéz a nyelvezete. Shakespearet úgy olvastam, 'hogy az angol szöveggel párhuzamosan a magyar fordítóst is néztem. Szoktam szótórazni is, de nem so­kat. Legtöbbször a szövegből következtetni lehet az ismeret­len szó jelentésére. Ági azt mondja, újabban ki­csit „leeresztett" más tantár­gyak tanulásában, de már el­határozta, hogy ősztől jobban „ráhajt". A jegyekkel azért nincs baj, tanulmányi átlaga 4,5 körül mozog. Az országos első helyezést biztosítja számá­ra, hogy angolból nem kell fel­vételiznie. Még nem döntötte el, de valószínűleg a JPTE an- qol—francia szakára jelentkezik. Franciául egy éve tanul, de már két tanév anyagát átvette. B. A. Jövő tanévtől Idegenforgalmi szakközépiskola Pécsett Dolgozók Idegenforgalmi Szakközépiskolája indul a jövő tanévtől Pécsett, a Zrínyi Mik­lós Kereskedelmi Szakközépis­kola levelező tagozatán. Ez az oktatási forma érettsé­gizettek kiegészítő, kétéves képzését jelenti, amelynek vé­gén szakközépiskolai érettségi­képesítő vizsgát tesznek a ta­nulók, szakmai tárgyakból és idegen nyelvből. A jelentkezés feltétele az, hogy érettségizett fiatalok idegenforgalmi vagy szállodai munkakörben legyen munkaviszonya, valamelyik ide­gen nyelvből legalább alapfokú nyelvvizsgája és feleljen meg bizonyos pályaalkalmassági fel­tételeknek. A felvételi vizsga várhatóan szeptember első hetében lesz: általános műveltséget, kultu­ráltságot és bizonyos nyelvi is­mereteket mérnek írásban. Az idegenforgalmi hivatalok és szervezetek, a szállodai lánc bővülése igényli a jól felké­szült, nyelveket tudó idegenfor­galmi szakembereket, akiket eddig elsősorban tanfolyama, kon képeztek. Az itt végzettek az idegenforgalmi szakmában minden közéofokú kéDesítéshez kötött munkakört betölthetnek, mint az idegenforgalmi ügyin­téző, szállodai portás, üzletve­zető, szobafőnök, kisebb szál­lodákban szállodavezető, illetve helyettes, rendezvényszervező stb. A jelentkezési határidő augusztus 15., az iskolától igé­nyelt jelentkezési nyomtatvá. nyon. Két évente indul egy-egy, osztály mintegy 30 tanulóval. Az oktatás levelező tagoza­tos, ami azt jelenti, hogy heti két délután — várhatóan hét­főn és csütörtökön — lesz kon­zultációs, illetve nyelvi óra. Az elmélet mellett gyakorlati fog­lalkozások is lesznek, mégpedig szállodai körülmények között. Mivel az idegenforgalmi szak­mák nem képzelhetők el idegen nyelv, illetve nyelvek tudása nélkül, ezért a nyelvoktatásra is nagy súlyt fektetnek. A felvétel egyik feltétele, hogy valamilyen idegen nyelv­ből legyen nyelvvizsga. A fel­vétel után két lehetőség lesz: vagy az ismert nyelvből készítik fel magasabb fokú nyelvvizsgá­ra a hallgatókat, vagy az in­duláskor egy másik nyelvet kez­denek el tanulni. A második év végére legalább alapfokú nyelv, vizsgát kell tenni. A tervek szerint az orosz, angol, és a német nyelvet fogják oktatni. Ez a szak alapokat ad az idegenvezetői munkakör betöl­tésére, bár ahhoz ezen túl még külön szakvizsga is kell. Mivel a felvételnél nem előírás a többéves gyakorlat — mint más szakközépiskolák esetén — gim­náziumban frissen érettségizet­tek, ha a szállodaiparban vagy az idegenforgalomban helyez­kednek el, jelentkezhetnek szakmát tanulni. Cz. J.

Next

/
Thumbnails
Contents