Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-14 / 164 szám
1988. június 14., kedd Dunontaii napló 3 Nagy a kereslet a betontermékekre Hódít a többcélú térelem Magasabb készültségei garázsok a BVM hirdi telepéről Napi 27000 tonnát vesznek át a megyében Az idén már érkezhet a gabona a Sellyén felállított 160 vagonos tárolóba Fotó: Läufer László Alkatrészgyártás az IKR számára Mór 43 gyártó készít a Bábolnai Iparszerű Kukorica- termelő Közös Vállalat, az IKR számára importhelyettesítő alkatrészeket a tőkés piacról beszerzett gépekhez. Az idén csaknem 700 féle ilyen alkatrészt vásárol az IKR a hazai termelőktől, mintegy 100 millió forint értékben. A gyártásra javasolt alkatrészek nemrégiben elkészített listáján 288 új tétel szerepel. Ezek közül a legtöbb Claas-kombájn és Herriau cukorrépa-betakarítógép alkatrész. A rendszerben ez a két legelterjedtebb munkaeszköz, így az IKR partnereinek a nagy sorozat miatt, gazdaságos ezeknek az alkatrészeknek a gyártása. A kooperáció nemcsak devizamegtakarítást eredményez és az importkorlátozás miatti hiányokat csökkenti, hanem elősegíti a taggazdaságok és más partnerek szabad ipari kapacitásának jobb felhasználását is. Emellett az importpótló munkákhoz már export is párosul. Legutóbb egy NSZK-beli cégnek adtak el 30 ezres tételben fontos vetőgép alkatrészt. A bábolnai közös vállalat csak olyan alkatrészeket fogad el, amelyeknek minősége minden vonatkozásban megegyezik az eredetivel. Ezért, először csak üzemi próbára alkalmas mintadarabokat rendelnek a jelentkezőktől, s csak az eredményes tesztelés után kezdődhet meg a sorozatgyártás. A gabonaipar felkészült az aratásra Jók az idei termékkilátások. A Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 200 000 tonna búza felvásárlására készült fel. A vállalat minden eddiginél gyorsabb átvételt tervez, ennek érdekében a 128 átvevőhelyen, 190 vonalon - garaton - fogadják majd az új termést, ha szükséges szombat-vasárnap is, ennek nemcsak tárgyi, de személyi feltételeit is megteremtették. A felkészülés eredményeként naponta több mint 27 000 tonna gabonát tudnak átvenni. Fennállásuk óta első ízben nem szorulnak bértárolásra, mivel világbanki hitelek felvételével kialakították saját tároló kapacitásukat, ami a sellyei tároló belépésével aratásig eléri a 245 000 tonnát. Ezekben a napokban négy helyszínen, Pécsett, Siklóson, Mohácson és Szigetváron ültek le tárgyalni a GMV vezetői a baranyai búzatermelő nagyüzemek képviselőivel az új búzaárakról, térítési díjakról és a búzaforgalmazás és kereskedelem egyéb fontos kérdéseiről. A májusban, júniusban - lényegében előre, lábon — eladott takarmánybúzáért az alapáron felül 5 százalék felárat fizet a vállalat. Júliustól elmarad a felár, a takarmány- búzáért egységesen 373 forintot fizetnék mázsánként. A mohácsi tanácskozáson több termelő üzem vezetője sérelmezte, hogy takarmánybúzával jobb árat lehet elérni, mint az étkezésivel, noha ez utóbbi az értékesebb. A vállalat által ajánlott étkezési búzaárak . ugyanis meglehetősen nyomottak. Egyedül az ún. minőségi búza ára magas, 425 forint mázsánként, de ehhez 34 százalékon felüli nedves sikértartalmat, és A/2-es sütőipari értéket kell elérni, ami Baranyában a klimatikus viszonyok miatt csaknem lehetetlen. Mázsánként 8 forinttól esnek el a termelők azáltal, hogy a vállalat ettől -az évtől nem fizet tárolási díjat a búzáért. A GMV vezetői úgy érvelnek, hogy magas, 14 százalékos bankkamatot fizetnek a tároló-beruházásaira felvett hitelek után, s ezt valamiből ki kell gazdálkodtok. Ezért akarják folyamatossá tenni az átvételt, szervezik a közvetlen uszályrakodást, 90 000 tonna búzát terveznek ily módon elszállítani exportra. A korábban sok vitára okot .adó „ki tároljon?" kérdés Baranyában sajátos módon oldódott meg, először a termelők építették ki a gabonatároló bázisukat, aztán megtette ugyanezt a kereskedelem is, ily módon bizonyom párhuzamosságok jöttek létre. A termelők állítják, hogy ezután is kénytelenek lesznek bizonyos ideig tárolni, mivel aratás közben nincs felesleges szállítóparkjuk, de a díjtól elesnek. Ez — úgy mondják — érzékeny érvágás, és tovább csökkenti az amúgy is lanyha búzatermelési kedvet. Ha a GMV mereven ragaszkodik az ajánlatához, megpróbálnak más vevőt keresni, őszre pedig tovább csökkentik a búza területét. Egyébként a TESZÖV kimutatása szerint az elmúlt öt évben a búza jövedelmezősége egyharmaddal, vetésterülete 17 százalékkal csökkent a megyében. — Rné — Ha nem feszül a háló, más hozza a pénzt Csökken a dunai halállomány Költsegelemzes számítógéppel az Erdőgazdaságban A számítástechnika egyre több területen hódít teret magának, manapság több olyan helyen is alkalmazzák, és olyan feladatok megoldására, amelyek korábban meg sem fordultak az ember fejében. Ilyen terület például az erdő- gazdálkodás. Mint sok más gazdálkodó esetében, itt is elsősorban a nyilvántartásban kap nagy szerepet az új technika. A különféle nyilvántartások alapját számos szempont adhatja. A gyűjtött adatok vonatkozhatnak területekre — amiken belül további ágazati bontás is elképzelhető —, fafajtákra, azok korára, mennyiségére, egészségi állapotára, de információt adhatnak a különböző területeken elvégzett tevékenységekről, azok eredményességéről is. A nyilvántartáshoz kapcsolódóan gyűjthetőek a szakmai vetületű költségek, hiszen a számítógép felhasználásának egyik fő célja a költségek minél jobb megismerése. A pontos és részletes információk ismeretében az eddigiekkel ellentétben a szakemberek számára nem okoz gondot, hogy megadják adott erdőrészlet létrehozásának megközelíthető pontosságú költségét. Az erdőgazdálkodók rendelkezésére álló számítógépes kapacitás jelenleg többnyire még csak a sokrétű nyilvántartási rendszer kidolgozására alkaJ- masak. A cél, hogy a gépeket a telmelésirányításban is A mohácsi Petőfi Halászati Szövetkezet fennállásának 36. éve alatt egyre kevésbé feszülnek bő zsákmánytól a dunai halászok hálói. „Csökken a dunai halállomány. Két éve Ihiába tervezünk évi félszáz tonnát, nem jön össze annyi. Ez évre már csak 45 tonnányi folyami hallal számolunk" - mondja beletörődve az elnökasszony, Tófei Károlyné. Én a víz szennyezettségére tippelek, ám az okok ennél sokkal egyszerűbbek: az aszályos évek alacsony vízállása miatt nem tudtak megfelelően ívni, tehát szaporodni a halak. Ha a természet mostoha, pótolni igyekszik „kegyetlenségét" az ember. A halasítási terv nyomán nem kevés munka- és pénzáldozattal süllők, csukák, pontyok és amúrok kitelepítésével próbálják helyreállítani a meghasznosítsák, egyelőre még távoli, mert nincsenek meg az iparszerű feltételek, amik lehetővé tennék azt. Természetesen ennek ugyanúgy, mint a jövőbeli gépi tervezőmunkának, a pontos nyilvántartás adja az alapját. Kellően nagy kapacitású gépekkel, pontos és korrekt nyilvántartásra alapozva, a jövőre vonatkozó modellezéseket lehet végrehajtani. Ezek felhasználása lehetővé teszi a rugalmas tervezést, a gondos, gyors, precíz és egyenletes ütemezést. Az új technika ilyen irányú fel- használása az erdőállománynyal kapcsolatos, hosszú távú vállalati döntéseket befolyásolhat. A már említettekhez hasonlóan, a vadgazdálkodás, az billent hal-egyensúlyt, de erre maradéktalanul mégsem vállalkozhatnak. Hal-ügyben mást sam hallani, mint hogy milyen keveset fogyasztunk más országokhoz képest, másrészt meg — ezt főként a háziasszonyok szájából —, hogy nem igen lehet egyenletes halellátásról beszélni. Sajnos, mindkét kijelentés igaz. A halászat már nem aranybánya. A hal egyre drágább, ha termeléséről vagy ha megvételéről van szó. Aztán idén az is sújtja a szövetkezetét, hogy csak nem akar beindulni a ponty- és busa-export. A külföldön keresett csukából meg alig-alig jön össze jelentősebb tétel. Az elmúlt évét rekord- összegű, 3,4 milliós nyereséggel zárták a mohácsiak, és ebben a fő- tevékenységükön erdővédelem, a károsítok és a károsítások nyilvántartásában is nagy könnyebbséget jelent a szakembereknek a gépek használata. A területismeretet, a szakmai felkészültséget természetesen nem helyettesíti a gépek fel- használása. Manapság viszont már az erdőgazdálkodás területén is egyre gyakoribb, hogy jó szakemberek, magas szintű számítástechnikai ismeretekkel is rendelkeznek. Nem csoda, hogy ezeknek az embereknek rövid idő alatt fölértékelődött a munkájuk. Ök már nem csak adatokat, hanem a fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges információkat kezelnek. K. E. felül,' mind nagyobb szerepet játszik az egyéb vállalkozás. Ha a halból nem lehet biztonsággal megélni, ki kell találni valami más, biztos bevételi lehetőséget. Ez a felismerés hajtotta a Petőfit, amikor idejekorán bebiztosították magukat a mohácsi Halászcsárdával, két mohácsi halbolttal, a harkányi strandon lévő halsütödéjükkel és a tavaly ősszel Pécsett, a Kossuth Lajos utca 65. szóm alatt megnyitott halboltjukkal. Ám, még ez is kevés. Melléktevékenységként — a két éve felújított, — szigeti hojóács üzemükben nemcsak javítanak, de új csónakokat, bárkákat, evezőket és a Ma- hart-nak járódeszkákat is készítenek, most épp a paksi társszövetkezetnek gyártanak 15 méter hosszú bárkát. S még ez sem minden. E héten indult, biztos piaci igények kielégítésére Mohácson egy négyfős tésztagyártó üzemük. De maradjunk a halaknál. Mivel a dunai halászatból jön a legkevesebb bevételük, így mind erőteljesebben fejlesztik bérelt tározóik számát.'* Elsőként a hásságyit vették bérbe még 1974-ben, aztán következett a töttösi, a dunaszekcsői, a szébényi, a nagypalli és tavalytól a 3 majsi, így már 111 hektár a bérelt tározofelületük. Többnyire a saját ivadékokat helyezik ki, túlsúlyban pontyot, aztán busát és amúrt. Rendre elvégeztek minden lehalászást. és kihelyezést, s remélik, hogy az országos második helyet már évek óta biztosító, 20—22 mázsás hektáronkénti átlagot idén is sikerül kifogniuk a tározókból. A dunai halászok most épp varsáz- nak és az ideális 400—500 centis vízállásnál, hálóval vagy elektromos halászógéppel húzzák a vizet a bő zsákmány reményében. M. L. Igen jelentős a helyi értékesítés a Beton- és Vasbeton- ipari Művek Dunaújvárosi Gyára pécs—hirdi telepén. A Ihirdi árusítás népszerűségének az az egyik oka, hogy nemcsak az itt gyártott termékek kaphatók, hanem például a komlói gyártelepről szár- imazó H-gerendák, és hamaroson kínálni fogják a dunaújvárosi gyár A-jelű áthidalóit is. A saját gyártmányok természetesen mindig megvehetők: a gépkocsitároló, a PK- födémpanel, a béléstest, s megrendelhető a többcélú térelem. Szigeti Lajos szállításvezetőt ez utóbbiról kérdezem* hogy mit is fed a többcélú térelem elnevezés. — Az alaptípus a garázs — válaszol Szigeti Lajos. - Ebből azonban sok minden kialakítható. Van olyan vevő, amelyik portahelyiségnek vitte, egy másik szerelőműhelynek, aztán elárusító pavilonnak, hétvégi háznak, buszvárónak. Még futófolyosó is építhető ezekből az elemekből. A gyártelepen készül a robbanásveszélyes anyagok tárolására alkalmas, ROB-BETÁR elnevezésű raktárféleség. (Ez hasonló a többcélú térelemhez.) — Szolgáltatási tevékenységbe is kezdünk — mondja Szabó István, gyártelepvezető. - Az az elképzelésünk, hogy a jövőben minél magasabb készültségi fokú garázsokat adjunk el: előre szigetelten, ajtószárnyakkal ellátva, festve- mózolva. Szigetelést már most vállalunk, háromhetes átfutási idővel. A gyár technikailag felkészült a kétszintes garázsok gyártására: az első darabokat Szek- szárdon állították fel. — A tavalyi év végi felvásárlások következtében visszaesett az építőanyagok kereslete? — Nem, sőt a Tüzép- és Áfész-telepek igényeit E-ge- rendábál és béléstesíből ki sem tudjuk elégíteni —tájékoztat Szabó István. - Ez azzal is magyarázható, hogy pár Ihónapja teljesen kiürültek ezek az árusítóhelyek. Bélés- testből hétszázezer darab az idei tervezett termelésünk, természetesen a végleges mennyiséget a kereslet határozza meg. Gyártási kapacitásunk E-gerendából teljesen lekötött, PK'-födémpanelból még fogadunk el megrendelést. Hogy eredményesen működjön a gyártelep, azaz nyereséget hozzon BVM-szinten, kénytelen növelni a termelést. Csak ezzel tudja ellensúlyozni áremelés nélkül az alap- és segédanyagok árának, valamint a fuvarköltségeknek az emelkedését. A mennyiségi többlethez viszont a jelenlegi termelő létszámnál, a százhetven dolgozónál többre lenne szükség: mintegy harminc munkás felvételét tervezik. (Gyorsan elsajátítható, könnyű fizikai munkáról van szó.) L. Cs. K.
