Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-14 / 164 szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLV. évfolyam, 164. szám 1988. június 14., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Garázsok Hirdről Oldal) VaJéáció-akció J5. oldal) fontfy Az utakon (6. oldal) A gabonaipar felkészült az aratásra (3. old.) A szavak becsülete S okak véleményével azonos a megállapítás: erősödött, határozottabb lett a közvélemény bizalma a sorsunkat navigáló politika iránt az országos pártértekezlet óta. Meteorológiai kifejezéssel élve, kitisztultak a felső légköri viszonyok. Múlhatatlan kötelessége most már a társadalomnak, hogy a közbülső szinteken is felerősödjék a cselekvési akarat. Nincs mentség a további tétovázásra. Eddig is kényelmesség volt a tolerált önigazolás, hogy „meg kell várnunk, amíg kivehetőbb irányvonalat látunk magunk előtt", de a további tétlenség immár végképp tarthatatlan. A követelmények világos, egyértelmű fogalmazásban állnak előttünk. Elég már a szavak mágiájából! Mert amennyire igaz, hogy „kezdetben vala az ige", annyira kiábrándító, amikor példaadásra 'kötelezhető emberek csupán a szájuk térosztásával helyettesítik a valódi fáradozást követelő kötelességek teljesítését. Nem lehet minden bajunkat a rossz cserearányokból, a világgazdaság szá- j munkra kedvezőtlen folyamataiból származtatni. Annak, hogy egy bérház felújításánál súlyos milliókat büntetlenül lophattak el a közvagyon fosztogatói, semmi köze az acél, az alu- mínius és a vegyi áruk világpiaci árához. Annak viszont, ahogyan a közélet felelősei reagáltak az esetre, annál több köze van a kiábránduláshoz, a megkese- redés terjedéséhez, a helyi lakosok tízezreinek felháborodásához. Becsületes, nehéz helyzetben kipróbált emberek levélben hívták fel a figyelmet a nyíltan és nagyban űzött lopásra. A fórum, ahova a kollektív panasz érkezett, természetesen foglalkozott az üggyel. Olyképpen, hogy az illetékes területfelelős, akit megbíztak a botrányos helyzet „szigorú” vizsgálatával, ki sem tette lábát az irodából. Érdemi ellenőrzés helyett telefonon hívta fel a fosztogatókat alkalmazó vállalat igazgatóját, s megkérdezte tőle, igaz-e, hogy lopják az anyagot a kérdéses építkezésen? Afelől viszont senkinek ne legyen kétsége, hogy a legközelebbi testületi beszámolóban látszólag nagy nyomatékkai, valójában képmutatóan ostorozták az ellenőrzés hiányosságait, a felelőtlen anyaggazdálkodást, sőt a köztulajdon dézsmálását. A beszámolót jegyzőkönyvestől irattárba tették, szabatos iktatással. „Megtörtént” a szükséges lépés a köztulajdon védelméért, a tolvajok pedig lopták tovább a cementet, a gáz- és vízvezetékcsöveket, a faanyagot és minden elképzelhető matériát, ami szükséges az építkezésekhez. « Az ilyen alibi-harcot közös kötelességünk lehetetlenné tenni. Nyomatékosan követeli tőlünk társadalmunk állapota, hogy tettekkel teremtsük meg a szavak hitelét. Amikor még nem tudjuk, mi- - ként is cselekedjünk, akkor az irányadó gondolatokat megfogalmazó beszéd a tett. De ha már megfogalmazódtak ezek a gondolatok, erkölcstelenség lenne a puszta ismételgetésükből — vagyis munkahelyettesítő és a felelősségvállalást megkerülő'kisajátításukból élősködni. Ne feledjük: az új fogalmazásmód vállalói a népszerűtlen dolgokat is ki merték mondani, mert ki kellett mon- ddniuk az igazat az előrehaladás érdekében. Megsokasodnak gondjaink, ha a közbülső szinteken a tettekért felelős emberek továbbra is ragaszkodnak a rosszul értelmezett népszerűséghez. Kiknek a szemében akarunk népszerűek lenni? Azokébnn-e, akik egy torzult helyzet haszonélvezői, vagy azokéban, akik nem tudnak ugyan valamely „szivességgel” a hasznunkra lenni, de társadalmi hasznosságok nagyobb, mint a csak önérdeket hajszoló ügyeseké. A cselékvási kötelesség most annyit jelent, hogy megköveteljük a tisztázott normákhoz igazodó munkát, a tetteket középpontba állító vezetési stílust, még ha a testi-szellemi tunyasághoz szokottak ezért morognak is. Ha nem tűrjük el a lazsálok, a cinikusok, a kis teljesítményű nagyhangúnk lépéselőnyét. Ha összefogunk azokkal az emberekkel, akik tudnak, akarnak dolgozni, mernek teljesíteni, akik valósággal kiéhezettek vezetőik következetességére és közvetlenségére, bizalmat várnak és kínálnak, s ugyanaz a jófajta elégedetlenség ösztönzi őket, ami ma az ország sorsát kézben tartó politikai akaratnak is jellemzője. gén, cselekedni — s vannak bizony, akiknek a cselekvést számvetéssel, kíméletlen önvizsgálattal kell kezdeniük. Az eldugott fakitermelő helyektől a fényes áruházak reklámajándékain át a soronkívüli üdülési beutalókig. Vagyis: első teendő, hogy mit nem szabad cselekednünk, akár favágók vagyunk, akár fővárosi kereskedelmi ellenőrök, vagy országos hatáskörrel rendelkező valakik. S ha tisztáztuk a magurtk lelkiismeretével, hogy mi az, ami tiltott, vagy éppen csak ízléstelen cselekedet, ha helyreáll az életbevágóan szükséges tettek becsülete, ez a közéleti hitelesség, ez a morális egyensúly biztos támaszául szolgál az immár halaszthatatlan cselekvésnek. Gerencsér Miklós Grósz Károly fogadta az amerikai kereskedelmi minisztert Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke június 13-án a Parlamentben fogadta William Verityt, az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi miniszterét. — MTI Telefotó Marjai József megbeszélése William Verityvel Közös nyilatkozatot írtak alá Június 21-re összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsát Hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta a szak- szervezetek bérreformmal kapcsolatos elképzeléseit, áttekintette az üdültetés helyzetét, s egyéb időszerű szakszervezeti kérdéseket is napirendjére tűzött. Az ülésen elhangzottakról Szalay Ferenc, a SZOT szóvivője tájékoztatta az újságírókat. Az elnökség napirendjén szervezeti és személyi kérdések Ms szerepeltek. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára kérte, hogy nyugdíjazási kérelmüket az elnökség támo- gatólag terjessze a SZOT plénuma elé. A testület ezzel egyetértett és 27 tagú jelölőbizottságot bízott meg a SZOT ülése elé terjesztendő személyi javaslatok kialakítására. A jelölőbizottság kedden tart- . ja alakuló ülését. A bizottság elnök'e Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Az elnökség döntött arról, hogy június 21-re ösz- szehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Az újságírók kérdéseire válaszolva a SZOT szóvivője elmondta, hogy a jelölőbizottság az ágazati szakszervezetek képviselőiből áll, s javaslatát a személyi változásokra a SZOT tagjaival való konzultáció után teszi meg. Szükségessé válik a SZOT vezetésének ismételt áttekintése, s hogy milyen változásokra lesz szükség, az az elkövetkezendő napokban a különböző szintű konzultációk eredményeként alakul ki — mon- I dotta a SZOT szóvivője. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta William Verity, amerikai kereskedelmi minisztert. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a nap folyamán szintén találkozott az amerikai politikussal. A szívélyes légkörű megbeszéléseken részt vett Marjai lózsei mi- niszterelnök-'helyettes, kereskedelmi miniszter. Mindkét találkozón jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Hétfőn Budapesten, a Parlamentben Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és William Verity, az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi minisztere folytatták megbeszéléseiket. A tárgyalásokon ünnepélyes keretek között, megemlékeztek arról, hogy egy évtizeddel ezelőtt kötötték meg a magyar—amerikai kereskedelmi megállapodást. Az elmúlt tíz év eredményeiről és tapasztalatairól szólva Marjai József hangsúlyozta, hogy az 1978-ban aláírt kereskedelmi megállapodás és az abban foglalt legnagyobb kedvezményes elbánás mindkét fél kölcsönös előnyére érvényesül. A vámok jelentős csökkentése, a megállapodásban foglalt üzleti könnyítések révén 1987-ben az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság külkereskedelmében a fejlett tőkés országok sorában a negyedik legjelentősebb kereskedelmi partnerré vált. A kétoldalú árucse. re-forgalomban az elmúlt évben rekord született, s a forgalom 1988-ban előreláthatólag meghaladja a 600 millió dollárt. A kereskedelmi megállapodás a felek kölcsönös akarata alapján 3 évenként automatikusan meghosszabbodott. Erre legutóbb 1987 júniusában került sor. A legnagyobb kedvez, ményes elbánást az amerikai törvények szerint évenként kell meghosszabbítani: ez is ismételten megtörtént. Mindez azt mutatja, hogy a kereskedelmi megállapodás betölti célját és feladatát, s jelenleg az Egyesült Államok és Magyarország között nincs rendezetlen, vitás érdemi kereskedelempolitikai kérdés — mondotta Marjai József. A magyar miniszterelnök-helyettes rámutatott arra, hogy a legnagyobb kedvezményes elbánás hosszú lejáratúvá tétele nagyobb biztonságot és erőteljes jelzést, ösztönzést jelentene az üzleti közösségek számára, különösen az amerikai cégeknek. Utalt arra, hogy a két ország kormányának van még lehetősége és tennivalója, hogy (Folytatás a 2. olda/on) Megkezdődött a lucernabetakaritás a Pécsi Állami Gazdaságban is. Felvételünk a lothárdi táblában készült, ahol több mint hetven hektáron vágják a lucernát Fotó: Cseri László
