Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-12 / 131. szám

1988. május 12., csütörtök \ DunQntttli naniö 5 Lucernaliszt-konfunktúra A rendre vágott lucernát szállítják a sásdi határból Ballagás és tabló Nem tudom, magyarázno­tok kell-e otthon: mi az, hogy ballagás? Mi az, hogy tablónk van, amin én is szerepelek? Nem tudom, alibi kell-e ahhoz, hogy el­mondjátok hozzátartozói­toknak; szerdán este Pécsett városi ballagást rendeznek a főtéren. Találkozhatok is­merőseimmel, ha szerencsés vagyok fáklyát is kapok, ha nem, akkor csupán részt ve­szek. Tudjátok, egyszer bal­lag középiskolásként az em­ber. Ember, résztvevő, diák, tanár, közreműködő. Ezek a szavak jutottak először eszembe, amikor megnéztük a Pécsett idén végző kö­zépiskolás és szakmunkás- képzős osztályok tablóit. A tablóverseny ürügyén arra is kíváncsiak voltunk, mennyire vettétek komolyan ezt, a város által is szemügyre ve­hető gesztust. Róna Géza, a városi tanács tanulmányi felügyelője, Simity Miklós, a Konzum Rt. dekoratőre, Cse­resznyés Mária, a KISZ Pécs Városi Bizottságának mun­katársa társaságában pró­báltuk a tablókat feltérké­pezni és értékelni Pécsett. Azokat, amelyeket neveztek a Dunántúli Napló, a váro­si tanács és a városi KISZ által meghirdetett pályá­zatra. Nagyon megoszlottak a vélemények. Nem vesztünk össze, de ez csak annak köszönhető, hogy valamennyi értékelő zsűritag véleményét külön is meghallgattuk. Kompromisszum született: a díjak odaítélése, a végle­ges döntés előtt, még egy­szer végignézzük a tabló­kat. Addig is a meghirde­tett közönségdíjra várjuk a pontos adatokkal ellátott levelezőlapon beküldött sza­vazatot szerkesztőségünk cí­mére, május 2Ó-ig. Az ered­ményt június elején hirdet­jük ki. Városi ballagás volt teg­nap késő este Pécs belvá­rosában. Több ezer középis­kolás fejezte be tanulmá­nyait ebben az évben. Előt­tük a jövő, szoktuk mon­dani. Ismerem a reakció­kat erre a mondatra. Vala­mennyiünkön múlik az ered­mény. Bozsik L. KISZOV küldött­közgyűlés Háromszori kaszálásban bíznak Mérik a takarmányok szennyezettségét is Segítség a hátrányos Helyzet leküzdéséh« I IMi Kötetlen időtöltés a „gyermekbázison” Gyermekvédő közösség Túl a nagy tavaszi munká­kon, megkezdték a mezőgaz­dasági üzemek a lucerna első kaszálását, szárítását, s ahol még van üzem hozzá, pellete- zését. A jó minőségű takar­mányra, amit most betakaríta­nak, azért is nagy szükség von, mert noha valamelyest ja­vult a múlt év végi szójadara­hiány, még messze nem elég­séges a kínálat. A gazdaságok többsége szénának dolgozza fel a lu­cernát, annál is inkább, mert az elmúlt években sorra szá­molták fel az elöregedett lu­cernaliszt- és pelletezőüzemei- ket. így ott, ahol van üzem, most konjunkturális helyzetben vannak: nagyon keresett a pellet, s az ára is jó. A sásdi termelőszövetkezet 340 vagonos teljesítményű üze­mében csak azért nem dolgoz­nak fel ennyit, mert nincs elég zöld hozzá, a távolabbi fal­vakból odaszállítani pedig már gazdaságtalan lenne. így 170 vagonnyi készül idén most lu­cernából, s majd fűből — bíz­ván abban, hogy_ háromszor tudnak majd kaszálni. A fel­dolgozott mennyiség túlnyomó részét, 150 vagonnyit értékesí­tenek - szép nyereségük is van Baja melletti kisközségből került Baranyába, de már 1958 óta komlói lakos. Akkor 17 éves volt, most 47. A Bányá­szati Aknamélyitő Vállalat komlói üzemének robbantás­vezetője. Felesége a Komlói Városgazdálkodási Vállalatnál térmester. Két gyermekük kö­zül a 19 éves nagylány a ta­nítóképzőt végzi, a 16 éves fiú az autószerelő szakmát tanul- jo. — Harminc éve vagyok az aknamélyítőknél. Jó kollektívá­ba kerültem annak idején, ösztönöztek a tanulásra. így végeztem el a bányaipari tech­nikumot. Hét évig voltam az üzem KlSZ-szervezetének a titkára. A párt tagja 1967-ben lettem. Alapszervezetünk póri- titkárának 1976-ban választot­tak meg először. Egy korábbi ciklusban is, s most újra tagja vagyok az MSZMP Komló Vá­rosi Bizottságának - mondja el magáról Vojnics János. — Mi a véleménye az állás­foglalás-tervezetről és a me­a lucernapelleten: a 472 fo­rintos önköltségű termékért itt­hon 560, az exportminőségűért pedig 585 forintot kapnak. A megye másik végén. a déli Egyhózasharasztiban teg­nap kezdték el a lucerna rendre vágását — szénát ké­szítenek belőle. Szabadszent­királyon, közepes hozammal számolva, is tart a betakarítás. Megyeszerte vágják tehát a lúcernát, a rétek kaszálását általában a jövő héttől terve­zik. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Állomá­son pedig a beszállított min­tákat elemzik: tartalmaznak-e az emberi táplálékba bejutha­tó szennyező anyagokat. A vizsgálatok kiterjednek a radio­aktivitás mérésére: a cserno­bili baleset óta rendszeresek az ez irányú vizsgálatok is. A mérések szerint a betakarított lucerna sugárzási szintje már jóval alatta van a nemzetközi­leg is elfogadott értékeknek — tehát sem a hazai fogyasztók asztalára nem jut sem sugár- szennyezett hús, sem tej; il­letve a mezőgazdasági expor­tot sem veszélyezteti már. B. L. gyei pártbizottság ehhez fű­zött állásfoglalásáról? Milyen témák ragadták meg különö­sen a figyelmét? — Sokakkal ellentétben én nem értékelem túl általános­nak a tervezetet. Sok kérdést nyitva hagyott, de különben miről is lehetett volna érdemi vitát folytatni. Majd a pártér­tekezleten hozandó állásfogla­lásnak kell határozottnak, konkrétnak lennie. A megyei ájjásfoglalás jól rávilágított a pontosításra szoruló részekre, a megoldandó feladatokra, és a hangsúlyokról sem feledke­zett meg. Ilyen nyílt, őszinte, kritikus, önkritikus szemléletű pártmunka kell ahhoz, hogy a mostanihoz hasonló helyzetbe a jövőben ne kerüljünk. Éppen ezért engem a párt vezető szerepe érvényesítésével fog­lalkozó tételek ragadtak meg. A két fiú alaposan össze­kap, a kicsi nem mérte fel az erőviszonyokat, harcias. A gondozónő korholás nélkül vá­lasztja szét őket, a hangja, a keze is simogat. Váratlanul mondja, olyan szép névnapja volt itt ennek a nagyobbik fiúnak, akinek elakadt a lé­legzete is a tortát szelve. Csendes figyelmeztetéssel em­líti, hogy ne a harcias esemé­nyekre figyeljek. Nehéz is meghatározni eze­ket a szobákat, tenyérnyi he­lyiségeket. A székek mellett iskolatáskákat dobáltak le a gyerekek, az egyik sarokban főzőfülke, a másikban könyv­tári rendben a polcok, míg a lányok bebújtak egy valaha zuhanyozóból átalakított zug­ba az uzsonnát majszolni. Nagy a rumli, de furcsán ott­honos ez a rendetlenség. Ez a néhány terem sziget, kis Nagyon fontosnak tartom, hogy az ehhez szükséges módszere­ket minél hamarabb és minden szintre tekintettel dolgozza ki a párt. Feltétlenül egyetértek azzal a törekvéssel, hogy nö­vekedjék az alapszervezetek önállósága, informáltsága, lé­nyegesen bővüljön szerepük a politika alakításában. A ki­sebb jelentőségűnek tűnő, az alapszervezetek által felvetett problémákra is oda kell fi­gyelni. Olyan munkastílust kel! kialakítani, amely nem a nagy többségtől, vagy vélt többség tői eltérő kritika elfojtására, elhallgatására törekszik, ha­nem igyekszik annak okait fel­tárni. Csak azonosulni tudok azzal a nézettel, hogy ideoló­giánkat meg kell szabadítani azoktól a merev dogmáktól, amelyeket a valóság már rég nem igazol, amelyek csak gá­közösség otthona az iskolá­ban. A pécsi Apáczai Nevelési Központ 2-es iskolájának gyer­mekvédő bázisa két éve szer­veződött pszichológusok, intéz­ményvezetők, pedagógusok és szülők közös munkája és aka­rataként a gyerekért. Mind­azokért, akik bármilyen okból hátrányos helyzetből küzdenek az iskolai eredményekért. A művelődési ház emeleté­nek egyik szép termében a gyerekekről beszélgettek teg­nap azok, akik részt vettek, vagy munkájuk során érdekel­tek a kis közösség sorsában. Igen, itt ülnek az édesanyák is, és mindenki nagyon figyel arra, mit mondanak, mert a szavaik meggyőzőek: segítsé­get kaptalc a gyerekük beil­leszkedéséhez, és rajta ke­resztül saját gondjaik megol­dásához is. A két év minden tolják, fékezik fejlődésünket, megújulásunkat a mozgalmi munkában éppúgy, mint a gazdaságban. Fontosnak tar­tom, hogy megfontoltan, ala­posan és kiemelkedő súllyal foglalkozzunk az ifjúság, a pá­lyakezdők, a családalapítók problémáival. Ez a generáció veszi át tőlünk a zászlót. Nem lehetünk közömbösek, nagy a felelősségünk abban, hogy ezt a zászlót honnan, milyen _ kö­rülmények között kell majd to­vábbvinniük. — Mit vár a pártértekezlet­től? — Mindenekelőtt a párt ve­zető szerepének, a politikai in­tézményrendszerben betöltött helyének, munkamódszerének és munkastílusának konkrét meghatározását, a fordulatot, megújulást követelő helyzetnek megfelelően. Azt várom, hogy számadata, táblázatokba fog­lalható eredménye helyett ez a leghatározottabb siker és alap a továbblépéshez. S Puruczky Erzsébetnek, a kis közösség vezetőjének már kör­vonalazódtak a tervei, ame­lyekkel messzemenően egyet- érett Szántó Tamás, a Szociá­lis és Egészségügyi Miniszté­rium gyermekvédelmi főosztá­lyának munkatársa is. Lénye­ges dologra figyelmeztetett: a pécsiek kétéves munkája ér­tékes és figyelemre méltó ja­vaslat a gyermekvédelem or­szágos intézményrendszeré­ben, mert éppen ebben a gyakran túlbürokratizált rend­szerben ad alternatív megol­dást a pedagógusok és a családok munkáját összefogó önálló kis közösségek létesíté­sére a gyerekekért. G. M. a pártértekezlet határozott irányt szab a XIV. kongresszus előkészítéséhez. D. I. Az elmúlt év kimagasló eredményeiről — a termelés ti­zenöt százalékot meghaladó mértékű bővüléséről, a konver­tibilis export 1986-hoz viszo­nyított közel negyvenszázalé­kos emeléséről — szinte alig esett szó a Baranya Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségé­nek tegnapi küldöttközgyűlé­sén. A hozzászólók a jelen és a jövő feladatait, a gazdasági és jogi szabályozás ellentmon­dásait, a bürokrácia fokozódá- .sót, az érdekképviseleti szervek szarepének erősödését hangsú­lyozták. Aparácz Dénes, a Kl- SZÖV elnöke beszélt a szövet­kezeti jelleg gyengüléséről, a tagi érdekeltség csökkenéséről, s arról, hogy a jelen helyzet megváltozásához jogszabályi módosítás szükséges. A bara­nyai ipari szövetkezetek létszá­ma egyre csökken, az 1988-rc tervezett leépítések — a szá­mokat nézve — már megvaló­sultak az első negyedévben. A KISZÖV-elnök felhívta a figyel­met a további létszámcsökke­nés veszélyeire. Az országos érdekképviseleti szerv nevében Strack János, az OKISZ főtitkárhelyettese kért szót. Ismertette az e hét eleji elnökségi ülés témáit. Az új társulási törvénnyel kapcsolat­ban elmondta, hogy a szövet­ség elnökségének az állásfog­lalása szerint a szövetkezetek ne alakulhassanak át egyéb /-társulásokká, például csak felszámolás után alakíthassa­nak részvénytársaságot. (Más kérdés az rt-kbe való belépés, bekapcsolódás.) Mivel a szö­vetkezetek dolgozói tulajdono­sok, ezért fokozott vagyonérde- keltséget kell biztosítani a szövetkezeti tagoknak. A kor­mányzatnak azt javasolta az elnökség, hogy a szövetkeze­teknél szűnjön meg a kereset- szabályozás jelenlegi rendsze­re, a dolgozók fizetéselőleget kapjanak, és az év végén a működésnek megfelelően bár­kiegészítésben részesüljenek, illetve visszafizetést tegyenek. Az OKISZ nem kíván béralkut, hanem a kisszövetkezeti elő­nyöket akarja átmenteni a nagyszövetkezeti formába. Orosz Bertalan, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályveze­tője elismerve az ipari szövet­kezetek 1987-ben végzett munkáját, kiemelte, hogy a megyei átlaggal ellentétben a szövetkezeseknél tovább tart a dinamikus fejlődés, ezt mutat­ják az idei év első negyedé­nek eredményei. A megyei szövetség figyelmét három kér­désre irányította rá: az ala­csony hatékonyságú, kritikus helyzetben lévő ■ szövetkezetek segítését, a vezetői alkalmas­ság következetes érvényesíté­sét, a szövetség munkastílusá­nak és szervezetének korszerű­sítését kezeljék kiemelt fel­adatként. L. Cs. K. Vojnics János

Next

/
Thumbnails
Contents