Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-10 / 129. szám

2 Dunántúli napló 1988. május 10., kedd Megnyílt a Magyar Tudományos Akadémia ez évi közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) jező részében Berend T. Iván. Ezután átadta az Akadémiai Aranyérmet és az akadémiai dijakat. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége az 1988. évi Akadémiai Aranyérmet Pungcr Ernőnek, az MTA rendes tag­jának, a Budapesti Műszaki Egyetem Általános és Analiti­kai Kémiai Tanszéke vezetőjé­nek ítélte oda. Az analitikai kémia, ezen belül a műszeres analitikában, az elektroanali- tikában elért, nemzetközileg kiemelkedő eredményeiért, tu dományos iskolateremtő mun­kásságáért, tudománypolitikai és széles körű tudományos közéleti, s csaknem négy évti­zedes kiemelkedő oktatási te­vékenységéért. Akadémiai megosztott dijat kapott többek között: Száméi Lajos, az állam- és jogtudomány doktora, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem tanszékvezető egyete­mi tanára ,,Az államigazgatás felelősségi rendszere" című művéért; Az Akadémiai Újságírói Dijat ebben az évben Várhelyi Ta­másnak, a Magyar Televízió Delta című folyóiratának fő- szerkesztőjének, a tudomány és a műszaki haladás eredményei­nek színvonalas ismertetéséért és Páliy G. Istvánnak, a Ma­gyar Ifjúság főszerkesztő-he­lyettesének, a tudomány nép­szerűsítése érdekében kifejtett magas színvonalú szerkesztői és televíziós riporteri munkás­ságáéit ítélték oda. Az Akadémia közgyűlését az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Grósz Ká­roly köszöntötte. Grósz Károly felszólalása be­vezetőjében hangsúlyozta: nap­jainkban hazánkban társadalmi méretű eszmecsere zajlik nem­zeti sorskérdéseinkről, szocialis­ta jövőnkről. Ezeknek a viták­nak az őszinteségét, felelősség- teljes, alkotó légkörét kivált­képpen azért értékelhetjük nagyra, mert hazánk perspektí­váját a vitában résztvevők a szocializmus keretei között tart­ják természetesnek. Annak le­hetőségeit kutatják mindenütt: hogyan lehetne és kellene tár­sadalmi rendszerünk működését hatékonyabbá tenni, gazdasá­gunkat korszerűsíteni, nemzeti műveltségünket magasabb szín­vonalra emelni. A közgondol­kodásban nem csupán a tár­sadalom alapvető gondjai és a’ ezek kialakulásával kapcso­latos felelősség kérdései fogal­mazódtak meg, hanem mind e'öteliesebben a cselekvésre való készség is. Ez nagy érték a ;övő szempontjából. A kutatás és a fejlesztés ez éwo vonatkozó finanszírozósó- ■■ói szólva a miniszterelnök ki- feitotte: n feilesztést\ szolgáló ráfordításokat a VII. ötéves tervben szereplő mutatókhoz viszonyítva nejn mérsékelik. Az a cél, hogy a támogatósok nagyobb része irányuljon a ku­tatásokra és kisebb hányada az intézmények működésének segítésére. A kormányzat vilá­gosan látja, hogy a korlátozó intézkedések nincsenek össz­hangban hosszú távú érde­keinkkel. Azt is látni kell azon­ban: ez szigorú kényszer, mert a kormány nem térhet ki az elöl, hogy valamennyi terület, a termelés, a műszaki fejlesz­tés, a szociális bérpolitika szempontjait is mérlegelje. Ami a kutatás-fejlesztés egészét il­leti, ennek elvi jelentőségű eleme, hogy a tudomány tá­mogatása terén megállítják az általános megszorítást. Ugyan­akkor a tudományos kutatás­ban és műszaki fejlesztésben a korábbiaknál erőteliesebben érvényesítik a szelekciót. Minimális célként 1989-re gondoskodnak o kutatás-fej­lesztés állami támogatásának szinten tartásáról, az ilven cé­lú források reálértékének meg­őrzéséről, s ha lehet, a nem­zeti jövedelem növekményének függvényében emelik azt. ösz- szességében el kívánják érni, hogy a kibontakozás feltételei­nek megteremtésével együtt a Vili. ötéves terv időszakában sor kerülhessen a kutatásra és fejlesztésre fordítható erőfor­rások, köztük az állami támo­gatás érezhető növelésére. A továbbiakban a Miniszter- tanács elnöke a politikai rend­szer szervezeteinek, mechaniz­musának megújításával össze­függő kérdésekről szólt. A kormány, a társadalmi szervezetekkel kialakított kap­csolatait is meg kívánja újí­tani. Nemcsak kikéri vélemé­nyüket, hanem igényli kezde­ményezéseiket, önálló, alterna­tív javaslataikat. Megkülönböz­tetett figyelmet szentel dönté­seinek tudományos megalapo­zására. Hozzáfogtak a tudományos tanácsadó testületi rendszer kiépítéséhez. Ennek egyik első lépéseként a közelmúltban lét­rehozták a Magyar Tudomá­nyos Akadémia szellemi bázi­sán a Minisztertanács- tanács­adó testületét. A Miniszterta­nács elnöke kérte, hogy a tu­dósok segítsék javaslataikkal, kezdeményezéseikkel a testület munkáját, mert a kormánynak nagy szüksége van olyan véle­ményekre, amelyek megfogal­mazói nem intézmények érde­keit tartják szem előtt, hanem döntően saját tudományos meggyőződésüket képviselik. Előadása további részében Grósz Károly kitért arra: stabi­lizációnk, a megújulás, és nem utolsósorban a szocializmus történelmi sorsa múlik azon, hogy mennyiben vagyunk ké­pesek a szellemi munkát való­ságos értékként kezelni. E té­ren vannak adósságaink - mon­dotta. — Hazánkban az elmúlt évtizedekben a magasan kva­lifikált szellemi munka leérté­kelődött, társadalmi megbecsü­lése elégtelen volt, nem műkö­dött a kellő szelekció, az ér­tékkiválasztás megfelelő me­chanizmusa. Sokáig nem vagy inkább csak szavakban ismer­tük fel az értelmiség növekvő társadalmi szerepét, holott a szellemi életben tevékenyke­dőknek megkülönhözt°tett sze­repük van a tudás közvetíté­sében és alkotó alkalmazásá­ban. Ezért a lehetőségekhez n.érten segíteni kell az ér­telmiségi funkciók működteté­sét, a felhalmozott tudás bő­vített újratermelését. Nagyon fontos a rendelkezésünkre álló szellemi tartalékok mozgósítá­sa is, különösen a felsőoktatás, a tudományos kutatás szerve­zeteiben. A politikai vezetés, a kor­mányzat is tisztában van a tu­domány, a kutatás-fejlesztés stratéqiai szerepével. De tu­domásul Ipell vennünk azt is, hogy olyan világban élünk, amelyben a legtöbb dolog - legyen az egy közönséges áru vagy a tudomány, illetve a kul­túra élenjáró terméke — első­sorban a piacon, azaz ponto­sabban a fogyasztók, felhasz­nálók értékítéletén méretik meg — hangsúlyozta a Minisz­tertanács elnöke. Végezetül a tudomány és a szocializmus egymásrautaltsá­gáról és szövetségéről beszélt a Minisztertanács elnöke. Hangsúlyozta: a szövetségnek az elmúlt évtizedekben számos eredménye született. Ma egyre jobban láthatjuk, hogy a szö­vetség megerősítése mellett az egymásrautaltság hangsúlyo­zása mennyire indokolt volt. Társadalmunk most fejlődésé­nek bonyolult, nehéz szokaszát éli. Ahhoz, hogy a változások szükségességét ne csupán ész­leljük, konfliktusait ne. csak el­szenvedjük, hanem mindezeken úrrá is legyünk, fejlődésünk új útjait kell felkutatnunk. Ebben nagy felelősség hárul a tudo­mány művelőire és a kormány­zatra egyaránt - mondotta be­fejezésül. Az ülés további részében a tudomány képviselői meghall­gatták az Európai műveltség - nemzeti műveltség című elő­adást, amelyet Németh G. Bé­la, az MTA levelező tagja ter­jesztett elő. A sok problémát érintő, számtalan további gon­dolatra inspiráló kultúrfilozófiai előadást élénk vita követte. A közgyűlés ezt követően zárt ülésen tiszteleti tagokat választott. Az MTA közgyűlése kedden folytatódik. • • Ünnepségek a győzelem napján (Folytatás az 1. oldalról) és Baranya megye pártiskolai hallgatói számára. A tegnapi túrán mintegy száz fő vett részt. Az Oktatási Igazgatóság­ról először a Felszabadulási Emlékműhöz mentek, ahol vi­rágokat helyeztek el, majd a Lapis-Misina-Dömörkapu- Tettye állomásokat érintve mér­ték össze a csapatok tudásu­kat, tájékozottságukat, ügyes­ségüket. A mai napon sport- versenyeken vesznek részt, s ez­zel ér véget a kétnapos ren­dezvény. A német fasizmus felett ara­tott győzelem évfordulóján több éves hagyomány, hogy Mohácson röpgyűléseken és klubfoglalkozáson tartanak megemlékezést. Így idén a bé­ke fenntartásának jelentőségé­ről szóltak a Farostlemezgyár, a Szék- és Kárpitosüzem, o Költségvetési üzem és a Város­gazdálkodási Vállalat röpgyű- lésein a szónokok, a Tema- forg Béke klubjának ■ tegnapi foglalkozásán pedig Katonapo­litika, békepolitika címmel hangzott el előadás. Délután a HNF, a KISZ, a művelődési ház, valamint a tanács ifjúsági és sportosztálya, továbbá a művelődési osztály közös ren­dezésében mini-maratoni futó­versenyt rendeztek, a 4000 mé­teres távot a város és térsége tanulóifjúságának, valamint felnőtt lakóinak több száz fős csapata futotta végig. A ver­seny rendezői jutalomban ré­szesítették az első öt helyezet­tet, a legfiatalabb és legidő­sebb résztvevőt, de minden in­dulónak emléklapot adtak át. ORA A NAGYVILÁGBAN Michela Roccót, az olasz szép- ségkirálynöt választották'Európa szépévé május 7-én, a szicíliai Rcgusaban. MTI TELEFOTO — DN 4- BECS: A Varsói Szerző­dés hét és a NATO tizenhat tagállamának képviselői az európai haderőcsökkentésről tartandó tárgyalások mandá­tumának kidolgozását szolgáló konzultációk során hétfőn Bécsben újabb ülést tartottak. A konzultációk a bécsi utóta­lálkozóval párhuzamosan foly­nak, s gz eddigi megbeszélése­ken már sikerült kidolgozni a mandátum bevezető részét és két fejezetét. 4- ANKARA: Kurd gerillák megrohantak a hét végén két falut Törökország délkeleti ré­szén, és megöltek 11 helyi la­kost — jelentette vasárnap a török Hürriyet hírügynökség. A kurdok Törkország 52 milliós lakosságának körülbelül egy­ötödét teszik ki. Az 1984-ben indult kurd gerillamozgalom célja egy önálló kurd állam létrehozása Törökország keleti, illetve délkeleti részén. 4- QUITO: A szavazatok mintegy nyolcvan százalékának összeszámlálása alapján a szo­ciáldemokrata Rodrigo Borja lett Ecuador új államfője a vasárnap megtartott elnökvá­lasztáson. Borja ellenfele, a populista Abdala Bucaram az állami televízió által is közve­tített nyilatkozatában élismerte vereségét. 4- MADRID: A Spanyol Kommunista Párt a baloldali koalíció teljes megújulását ké­szíti elő, hogy ily módon is elő­segítse a megosztott hispániai kommunista mozgalom egysé­gének megteremtését. Ezt kö­zölte vasárnap lulio Anguita, az SKP főtitkára.-ó- Ül-DELHI: Heves tüzpár- baj robbant ki az indiai biz­tonsági erők és a szikh terro­risták között az amrilszári aranytemplomnál hétfőn. Az UNI hírügynökség értesülése szerint az összecsapásban már öten életüket veszítették és öten megsebesültek. Amritszár- ban kijárási tilalmat rendeltek el. A lövöldözést a szentélyben rejtőzködő terroristák kezdték, miután egy rendörjárör felfe­dezte, hogy bunkert akarnak építeni az aranytemplom nyu­gati részénél. 4- BUENOS AIRES: Athos Fava főtitkár mellé Patricio Echegarray személyében főtit­kár-helyettest választott az Argnetin Kommunista Párt Központi Bizottsága vasárnap végétért ülésén. 4- VARSÓ: Hétfőn reggel a gdanski Lenin hajógyárai megszállva tartók visszautasí­tották a gyár vezetésének és a vajdasági főügyészségnek az akció önkéntes és békés befe­jezésére vonatkozó javaslatát, amely egyben kilátásba he­lyezte a büntető, illetve a fe­gyelmi eljárásokról való le­mondást is, bár a sztrájk kez­dettől fogva törvénytelen volt. A gyár igazgatójának hétfő déli közleménye ezzel együtt ,,szomorúan tudatja a hajó­gyár dolgozóival, hogy a len­gyel nemzeti bank és a pénz­ügyminisztérium, tekintettel a gvár jelenlegi gazdasági­pénzügyi helyzetére, a további hitelek és állami támogatás folyósítását lehetetlennek tart­ja.'' A Lenin hajógyár vezeté­sének ezek utón nem marad más választása, mint az ala­pító szervhez, az ipari minisz­tériumhoz fordulni a gyár to­vábbi sorsára vonatkozó dön­tésért. Sajtótájékoztató Bonnban az erdélyi nemzetiségek helyzetéről A nyugatnémet fővárosban vasárnap délután megtartott tüntetés szervezői hétfőn a bonni sajtóklubban tájékoztat­ták a nyugatnémet és külföldi újságírókat az Erdélyben élő nemzetiségek, elsősorban a magyarok helyzete kapcsán tervezett további akcióikról. A Tübingenben bejegyzett erdélyi ifjúsági szervezetnek és az Erdélyi Világszövetség NSZK-beli tagozatának képvi­selői közölték, hogy fel akarják hívni a nyugat-európai közvé­lemény figyelmét a hivatalos román nemzetiségi politikára, a kisebbségekkel szemben al­kalmazott megkülönböztetésre. Szorgalmazzák emellett, hogy nemzetközi szervezetek, közöt­tük az Európa Tanács, foglal­koznak a romániai magyar ki­sebbség ügyével és emlékez­tessék a bukaresti kormányt a kisebbségekkel kapcsolatban nemzetközi szerződésekben vál­lalt kötelezettségeire. A vasárnapi bonni megmoz­dulásról hétfőn beszámolt az NSZK hírközlése. A Bonnban megjelenő General Anzeiger című lap tudósítása szerint nemcsak az NSZK-ból, hanem Hollandiából, Svájcból, Auszt­riából és Belgiumból is érkez­tek résztvevők. Magyar-japán gazdasági tárgyalások A magyar-japán és a japán —magyar gazdasági klubok szerdán Budapesten tartották meg 15. együttes ülésüket. A tonócskozáson .részt vett Ryozo Mogi Japán budapesti nagykö­vete, aki hangsúlyozta, hogy a jelentős földrajzi távolság ellenére a két ország közötti kereskedelmi, üzleti kontaktu­sok az elmúlt években szá­mottevően fejlődtek. Székács Imre, a magyar—ja­pán gazdasági klub elnöke el­mondta. hogy az elmúlt évek­ben kedvezően fejlődtek a két ország kereskedelmi kapcso­latai. A Japánba irányuló ma­gyar export - többek között a dollár árfolyamcsökkenése kö­vetkeztében — 1986-ban 61 százalékkal, 1987-ben pedig 48 százalékkal bővült. Több japán vállalat megbeszéléseket kez­dett magyar cégekkel arról, miként kapcsolódhatnának be a szovjetunióbeli földgáz- és kőolajlelőhelyek kiaknázásába. Tárgyalnak újabb vegyes vál­lalatok létrehozásáról és ipari kooperációk bővítéséről is. Je­lenleg három budapesti szék­helyű magyar—japán vegyes vállalat működik, s a múlt esz­tendőben jelentős együttműkö­dési megállapodást Írtak alá két japán cég és a Salgótar­jáni üveggyár képviselői üveg­gyapot előállítására. Nyolc ja­pán kereskedőhöz képviselteti magát Magyarországon, s ez jelzi, hogy a távol-keleti or­szág cégeinek érdeklődése nő a magyar piac iránt. Kazuo Iwata, a japán—ma­gyar gazdasági klub elnöke az üzletemberek közötti személyes kapcsolatok fejlesztésének fon­tosságára hívta fel a tanács­kozás részvevőinek figyelmét.' Az elmúlt években számos ma­gyar szakember járt Japánban, s ennek eredményei megmutat­koznak a magyar vállalatok exportjának gyors ütemű bő­vítésében. A klub szorgalmaz­za, hogy minél több japán üz­letember keresse fel a jövő­ben Magyarországot. így kí­vánják a két ország közötti földrajzi távolságot csökkente­ni, s javítani az együttműkö­dés üzleti feltételeit. Szeidzsi Cucumi, a Seibu áruházlánc tulajdonosa, a klub társelnöke elmondta, hogy Japánban lé­nyegesen átalakul a lakossá­gi fogyasztás. Ehhez igazodva olyan kis- és közepes méretű vegyes vál­lalatokot lehetne létrehozni Magyarországon, amelyek ja­pán technológiával különböző fogyasztási cikkeket tudnának gyártani a távol-keleti ország szómára. Me/ega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a japán cégek a magyar gazdasági szerkezet átalakításában a korábbinál jelentősebb szere­pet vállalhatnak. Ehhez kedve­zőek nálunk a lehetőségek, a működőtőke importjához meg­felelő formát biztosítanak a vegyes vállalatok. Lehetőség van külföldi többségű vállal­kozások létrehozására is, ame­lyek irányításában meghatóro- tzá szerepet játszhatnak a japíán tőketulajdonosok. Arról is szólt, hogy a Japán áltol számunkra biztosított, általános preferen- ciólis rendszer szerinti vám­elbánás jótékonyan hatott a két ország közötti gazdasági kapcsolót fejlődésére. Bár az árucsereforgalom egyenlege még mindig hazánk számára passzív, a hiány csökkenő. Mind több magyar vállalat foglalkozik a japán piaci igé­nyeknek megfelelő termék gyártásával. Jó példa erre a Zsolnay Porcelángyár és a Seibu áruházlánc együttműkö­dése, amelynek keretében ja­pán igények alapján fejleszte­nek ki keresett kerámiákat.

Next

/
Thumbnails
Contents