Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-08 / 127. szám
Panoráma Megint egy manöken táncosnő Peruggiaban „Szép lehetsz, de okos nem!” — nyersfordításban ez lehetne a címe annak a spanyol sanzonnak, amivel Valenciában énekversenyt nyert a képünkön látható manöken: Lolita Juantes. Lefogták a berlini képügynököt A düsseldorfi rendőrség őrizetbe vette a 49 éves Edgar Mrugalla nyugatberlini képügynököt, mert hamis szerződések révén festészeti mesterművekre vett fel pénzt. A becsült kár körülbelül 1 milliárd forintnak megfelelő ösz- szeg. Öreg Margit, nem vén Margit A héten 85. születésnapját ünnepelte Münchenben Camilla Horn, aki a Murnau rendezte 1926os Faustfilm Margtjaként lett világsztár. Az 1970- bén készült utolsó filmjének címe: ,,Ki nevet a bordélyházban?" Hamupipőke, a csöves Hollywoodban rockmusical változatban terveznek filmet a Hamupipőkéből. A címszereplőt 17—22 éves revütáncosnők közül választják ki és „csöves”, vagyis szakadt öltözékben játszatják. Míg Marica olaszul beszél a peruggiai szálloda portásával, hogy ébresszék fel és hívják a telefonhoz lányát, addig a több tucat színes fotót nézegetem és eleresztem a fantáziámat, hiszen Ruczek Yvette csodaszép lány és ragyogóan táncol. Bizonyára napjában többször is megkérik a kezét és folyik a pezsgő .. . Marica néhány mondattal bemutat a lányának és átadja a készüléket. Kár, hogy nincs még videótelefon.- Mit csináltok Peruggiaban?- Január közepétől vagyunk Olaszországban, a Magyar Cirkusz és Varieté közvetítésével, nyolcán szórakoztatunk éjszakai lokálokban háromnegyed órás saját műsorral. Pisában kezdtünk, voltunk Firenzében, Monte Cassiniben és Ruczek Yvette most Peruggiában vagyunk, a Cristal bárban - a Cris- tal itt a legdrágább pezsgőmárka. Egyetlen üveg átszámítva 12 ezer forint. — Ittál már olyat? — Persze. A műsorunk után gyakran meghívnak minket asztalokhoz és pezsgővel meg csokoládéval kínálnak. — Milyen műsorral lépsz lel? ■ — Szólóban és partneremmel, az ugyancsak pécsi Kátai Robival, revüt, dzsessztáncot, klasszikus balettet mutatunk be és részletet táncolunk a Tánckar című amerikai filmből. — Siker? — Szerencsére van. Méghozzá nagy. Kedvelik a magyarokat, sok csoport szerepelt már Olaszországban, és lelkesen mondják, hogy ilyen műsort még egyik sem mutatott be. — Ez nem csak bók? — Remélem. Bár az olaszok bókolni nagyon tudnak és temperamentumosak. Aki tud táncolni és jól tud táncolni, azt nagyon becsülik. — Te hol tanultál meg táncolni? — Még ötéves koromtól jártam Pécsett, a Bártfai Mártához, aztán a Művészeti Gimnáziumban tanított Uhrik Dóra és Eck Imre is. Nagyon szeretek táncolni. ‘Nem is akarok mást csinálni, ez az életem. Otthon még táncbajnokságot is nyertem és érettségi után mentem a budapesti Lidóba. — Egy 21 éves pécsi lány milyen emlékezetes sikereket tud maga mögött? — Szerencsémre van néhány. A Thália Kabaréban Gálvölgyi lánossal kirobbanó sikerünk volt a Hattyúk tava részlettel, aztán hétvégeken gyakran léptünk fel Bécsben néptánccal. Czene Béla festőművész állandó modellje vagyok ... A legszebb bókot Marcello Mast- roiannitól kaptam még a budapesti forgatásán. A műsorunk után az asztalukhoz invitált és azt mondta, olyan vagyok, mint Sophia Loren fiatal korában, bár ő fekete hajú volt. Én meg szőkésbarna vagyok. Itt meg elég sűrűn kérik meg néhány mondat után a kezemet . .. — Természetesen kosarat kapnak.- Terveid, netán álmaid is a pályáddal kapcsolatosuk?- Szeretnék színházba vagy valamilyen világrevü- be bejutni. Az olasz tv-ben most Raffaella Cárrá a legnagyobb sztár, énekel és úgy táncol . . . Szóval ilyen helyre szeretnék bejutni. Ez éltet, ezért dolgozom eny- nyit.- Mikor jössz haza? — Nemsokára két l\ét szabadságra ... és utána jövök vissza Olaszországba. Otthon majd kipihenem magam. Murányi László Gyűjtők klubja Szigetváron Gyűrött boríték, régies betűk: „Écsy ö. István: A förgeteg — elbeszélések, Szigetvári Zrínyi Nyomda.” A könyv utol- * só oldalán kézzel írt bejegyzés: „Én szedtem; készítettem 1930-ban." Kapronczay József egykori nyomdász ezt a — számára és a hely- történet számára — becses emléket sok más hasonló könyvvel együtt hozta be ide a gyűjtők klubjába: a klub a Szigetvári Várbaráti Kör tago. zataként mintegy hatvan taggal fél éve működik a zeneiskolában. Kik a tagok? Dinnyési István tanár — maga iskolatörténettel foglalkozik — neveket sorol. Balogh János nyuqdíjas szőlő- tulajdonos mezőgazdasági eszközöket. gyűjt, Pálli Cézár konzervgyári tisztviselő kézimunkákat, régi szigetvári fényképeket. Péteri Ferenc nyugdíjas pedagógus számlákat vendéglősöktől, kereskedőktől. Mozs- gai József nyugdíjas kereskedő éremgyűjtő, Vas István gimnáziumi igazgató bélyeggyűjtő. Nem minden tag „tüke szigetvári”, hanem több-kevesebb rendszerességgel megjelennek érdeklődők Szulimánból, Mozs- qóról, Somogyapátiból, Zsibót- ról is. A gyűjtés gyakran megmarad „magánügynek”, nemes A kisember szellemi győzelméről szólnak Zsidouiccek Gönczi Ferenc, a Sportfelügyelőség nyugdíjasa gyűjtötte és őrzi a régi szigetvári sportélettel kapcsolatos tárgyakat, dokumentumokat, dijakat. szenvedélynek, időtöltésnek (Jancsi Ernőné gramofonokat gyűjt, s mellettük ott vannak „öreganyám köcsögei" és kerek, mázas rétessütő tepsije), de a gyűjtemény egyes darabjai egyre gyakrabban kilépnek a nyilvánosság elé. Petőh Sándor tanácselnökhelyettes azt idézte fel, hogy a Pálfi Cézár anyagából rendezett Nagyanyáink kézimunkái című kiállítás milyen sikeres volt a könyvtárban. Akárcsak a régi szigetvári sportemlékek - fotók, érmek, serlegek bemutatója. Lesz egyháztörténeti kiállítás: a kerengőben szeretnék elhelyezni a négy egykori szigetvári egyház emlékeit. (Do- molospusztáról most került a. gyűjtők elé egy értékes régi festmény és Pázmány Péter beszédeinek fatáblás gyűjteménye Csorna Dezső plébános közvetítésével.) A szigetvári gyűjtők köre, amely büszkén vallja magát az 1917-ben alakult Zrínyi Múzeumi Egyesület utódjának, más kérdésekben is hallatja szavát. Így Kovács Valéria nyugdíjas muzeológus a Vár utcai Sóház tervezett helyreállításához fűzött javaslatokat. Most sikerült restauráltatnia az egyetlen szigetvári kékfestő mester nyomódúcait: a helyreállításhoz tanácsot kérni nemsokára Nagy- nyárádra utazik Sárdi János mesterhez. A gyűjtők köre pedig szorgalmasan dolgozik egy leendő helytörténeti kiállítás anyagának bővítésén, ezt a tervek szerint a vár törököktől való visz- szavételének 300. évfordulóján nyitják .meg. G. T. Kezdjük stílusosan: „Párizs egy bordélyába bemegy egy elegáns fiatal zsidó és keresi' a szőke Lolát. A kellemesen együtt töltött éjszaka után, távozáskor kétszáz dollárt tesz az éjjeliszekrényre. A következő éjszakákat is együtt töltik, s ő minden alkalommal kétszáz dollárt fizet. Az ötödik éjszaka után, amikor leteszi a pénzt, így szól: __ „Búcsúzom Lolácska, ma h azarepülök Tel Avivba! — Te Tel Avivban élsz? Ott lakik az én naqybácsikám, Solomon Mandelstein is! Nem ismered véletlenül? — Már hogy ne ismerném! Ö küldte az ezer dollárt!" Egy fokkal megint nyíltabban lehet nevetni: az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat gondozásában megjelent egy kötet, a „Zsidóviccek". Mert zsidó vicc, vagy nem zsidó vicc, négy évtizedig, de sokszor egyre ment, a legközéle- tibb nevetéseink nemegyszer csupán magánnevetések lehettek. Ám néhány éve már kiadták az Osztropóli Herschel fuvaros történeteit, visszafogott kísérletképpen. A mostani „Zsidóviccek” azonban a legdörzsöltebb viccszakértőből is oldalanként már legalább egy harsány röhögést váltanak ki. Persze még ez sem az igazi! Hiszen egykoron e malackodó viccek szövegét magyarul, a csattanóját pedig németül nyomtatták ki, ne értsék a kisgyerekek. Hatásfoka mégis Radio mel Falrahányt borsó... Akár a falrahányt borsó: tele van a világ aggodalommal, hogy szennyezettek a folyók, az ivóvízkutak, a levegő, a tengerekbe olaj ömlik, a vegyigyárak füstje- gőze mérgezi a légréteget, a sok-sok százmillió autó okádja a benzingázt, a kultúrnövényzetet — pontosabban a vele együtt élő gyomnövényeket — néha oktalan bőséggel permetezzük és a méregből jut az emberi szervezetbe is, amely már amúgy is telítve van méreggel. A kommunikációs szervek figyelmeztetnek, óva intenek: ne feszítsük tovább a húrt. . . A tudományos kutatók — a napokban — beszámoltak a rádióban némely szomorú tapasztalatról. Csak egy példa: Budapest szívében élő gyermekek vérében több ólom-származék található, mint New York belvárosában élő kis kortársaikéban. Azt is elmondották, hogy a megyék között előkelő helyet foglal el Baranya is, a szennyezettség tekintetében. Egyes falvakban egyszerűen ihatatlan — gyermekek számára a kutak vize, a magas nitrát-tartalom miatt. A növényvédő hatóság szigorú előírásokkal szabályozza a védőszerek nagyüzemi felhasználását, a mi megyénkben is. A nagyüzemi védelmet szakemberek, vagy legalábbis szakmailag kioktatott személyek végzik. A jóhiszemű kiskerttulajdonosok viszont többnyire kívül esnek az ellenőrzési körön. A hétvégén a rádió beszámolt egy vizsgálatról, amelyet a baranyai növény^ védő hatóság emberei végeztek. Mintegy nyolcvan tétel kerti primŐT-zöldséget vettek laboratóriumi vizsgálat alá és kiderült, hogy a termesztés közben permetezett gombaölő vegyszerek még le sem bomlottak, már kikerültek a fogyasztó elé a zöldségboltokba, vagy piaci standokra. Az őstermelők felelőssége nyilvánvaló: a nap mint nap hangoztatott figyelmeztetés, szakmai tanács annyi mint a falrahányt borsó. Nem tartották be a szigorúan előírt .kivárási időt, amikor már a vegyszer le- bomlik, tehát ártalmatlanná válik az emberi szervezetre. A növényvédelmi hatóság most komoly büntetéseket gyakorolt és már csak természetes, hogy a jövőben még alaposabb ellenőrzéseket végeznek, még szigorúbb következményekkel. A környezetszennyezést az ember végzi, önmaga puszításá- ra . .. Nehéz ezt megérteni? Még a múlt évben — talán a nyár folyamán — egy magasrangú rendőrtiszttel beszélgetett a rádió riporternője, a főváros közbiztonsági viszonyairól. Nem tagadta, hogy a durvaság, a garázdaság elharapódzott egyes kerületekben, bó.r szerinte nem olyan vészes a helyzet, mint ahogy egyesek állítják, miszerint a késő esti, vagy éjszakai órákban egyes környékeken nem tanácsos kimenni az utcára. A riporter- lány ekkor pontosan nevén nevezett több utcát és kerületet, majd megkérdezte a rendőrtisztviselőt, kiengedné e feleségét az említett helyekre, kései órákban. Bevallotta: nem. Egyébként — ez is a rádióban hangzott el a napokban — nem tudni, milyen lesz az idei esztendő, de a múlt évben Magyarországon 180 ezer bűncselekmény történt és ezeknek jelentős hányada garázda magatartással függ ösz- sze. E hét csütörtökjén egy ifjúsági műsor témája a „Szenvedés" volt. Az elgondolkoztató műsort egy újságírónő és férfi kollégája vezette. Többek között egy fiatal asszonyka is elmondotta, „mit ért” szenvedés alatt. Ezt mondta: „A férjem rendszeresen ver, rúg, pofoz. A múlt este két altatót vettem be, hogy ne halljom az or- dítizását. Mély álomból sűrű tűszúrásokkal ébresztett fel... Én már mindenütt voltam panaszommal, de sehol semmi . ..” Ennyi. volt, mert jómagam nyolcévesen ennek hatására kezdtem el németül tanulni. Emlékszem: 1944 nyarán már eltűntek az üldözött zsidók a kávéházakból, de az újvidéki Ritz — mai szerb nevén Putnik — kávéhoz asztalánál még ott olvasták apámék a jópénzért megvett viccgyűjteményeket. Otthon pedig az előszoba ruhafogasán még 1944 őszén is ki-ki- loptam apám Zsebéből titkos szerzeményét, a Bölcs rabbi a mellényzsebben című füzetet, a disznóviccek németül írt csattanóival, merthogy retten, tő precízen meq akartam tanulni németül. Tőlük, magyaroktól még a legvadabb nácik sem merték összeszedni a zsidóviccgyűjteményeket. Utána negyven évig már ezeket is el lehetett kobozni. Most te- (hát itt az új kötet, veheti és veszi boldog-boldogtalan. Szerkezete változatlan. Mert a jó vicc vagy politikai vicc, vagy disznóvicc és a társadalomtörténet - már csak olyan, hogy néha egyiket nem szabad, másikat nem illik mondani. Aztán a jó vicc mindig időszerű! Ez a kötet már e tekintetben is bátrabb. Ez az írás pedig nem egy könyv reklámja - különben is: kell ennek reklám?! — hanem tudósítás egy társadalomiélek. tani keresztmetszetről. Ezért a VDN is hozzátesz egy időszerű viccet, anyagiassá váló gondolkodásunkról: „Grün bácsi kikeveredik Londonba. A Nctional Galle- ryben megáll Rembrandt: Szent család című Jézus születését ábrázoló festménye előtt és pislogva megjegyzi: — Micsoda vircsaft! Istállóban laknak és Rembrandttal festetnek!? A zsidóviccek is a kisember szellemi győzelméről szólnak, mert a kis népek és a kisemberek gyakran nem tehetnek mást, minthogy jót nevetnek -saját magukon. A zsidó sors gyakran azonos az örök emberi sorssal, éppen mert üldözött és üldöző oly gyakran cserél szerepet. Továbbá a kötet legjobb vicce hiányzik megából a kötetből, ezért azt mi mondjuk el a VDN olvasóinak. Merthogy gyakran szerepelnek benne kisváradi zsidókról szóló élcelődések. A könyvet ugyanis a homoszexuális bűncselekményekért nemrég több évi szabadságvesztésre ítélt, kisváradi származású Radványi Barna válogatta Radványi B. Tibor néven. Ö ül, mi olvasunk és nevetünk, a könyvkiadó fizet, erre a cellában Radványi Barna is nevet. Hát ezt nem tudjuk mi utónacsinálni! Földessy Dénes 4 vasárnapi
