Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-08 / 127. szám
Országosan elismert példa az „atomváros” Nemzeti Zászló Paksnak 72 uteában 90 ezer négyzetméter út, 23 utcában vállalta a lakosság a szennyvízcsatorna teljes költségét, 38 ezer négyzetméter park épült társadalmi összefogással Pénteken este ismét ünnepelt Paks: immár egymást követő harmadik esztendőben vehették át a HNF Országos Tanácsától kapott Nemzeti Zászlót. Pakson két esztendő alatt 72 utcában csaknem 90 ezer négyzetméter út épült társadalmi munkával, alig számba vehető a járdaépítés mennyisége, 23 utcában vállalták a szennyvízcsatorna-építés teljes költségét a lakók, 38 ezer négyzetméter park épült társadalmi összefogással, jó néhány közintézményt korszerűsítettek az állampolgárok segítségével. Pakson pénteken este „városbált" rendeztek: csaknem 800 paksi lakos érkezett az eseményre, batyujukban saját maguknak és barátaiknak is elegendő finomságokat hoztak, hogy emlékezetessé tegyék az ünnepet, amit tulajdonképpen maguknak rendeztek. Több utcabált is rendeztek, rendeznek- pénteken este például a Hársfa utcában volt valóságos lakodalom. Az utca két végét lezárták, táblák hirdették, hoay a tisztára felsöpört, asztalokkal, hangulatvilágítással, dekorációkkal díszített utcában a nagymamáktól az unokákig a résztvevők akár hajnalig szórakozhattak a fogadott zenekarok muzsikájára . . .- Hogy sikerült az embereket megnyerni, közösségeket kialakítani, amikor az egyén, az állampolgár egyre inkább saját gondjaival magába lordul, nemcsak a közösségi munkára, a közéleti részvételre, szórakozásra is nehéz rábírni . . .? Jákii Péter Paks Tanácsának elnöke, a kamaszkor döbbenetes lendületével fejlődő település VÁROSFÖJE (ATYJA) fiatal korát csak egyetlen mondat jellemzi: — Rájöttünk arra, hogy jelszavakkal semmire sem megyünk! A demokrácia legszorosabban értelmezett megvalósítása az alulról építkezés, a teljes nyilvánosság, a rendelkezésünkre álló pénzeszközök hatékony felhasználása a legfontosabb. Abból indultunk ki — mondja —, hogy az embereket közvetlen környezetük érdekli igazán, örülnek, hogy terveinkben szerepel a Skála Sztráda Áruház, az új középiskola, majdan főiskola létesítése Pakson, de a lakosság legközvetlenebb, sürgető igénye, hogy az év minden napján be tudjon állni személygépkocsijával garázsába, a szennyvíz ne ablaka előtt folyjon . . . — Mi a város kötelessége, mit ad a lakosság? — Az anyagi lehetőségeink szerint majdan csak a következő évezredben, nem is az elején lenne arra mód, hogy Paks valamennyi utcája csatornázott, aszfaltozott legyen. Három éve merész tervet fogadott el tanácsunk: a közösség erejére támaszkodva egy-eay év alatt évtizedes léptékkel kíván, tunk előrehaladni, elsősorban a lakosságot a legközvetlenebbül érintő közművesítés terén. Ma nem ünnepi szlogen kijelenteni, ho'-'v az 1990-es évek elejére Paks minden utcája csatornázott, aszfaltozott lesz. Az utcák képviselői felajánlásokat tettek - mi rangsoroltuk ezeket. A teljes nyilvánosság előtt azok a közösségek nyerték a pályázatokat, akik a legtöbb munkát és anyagi hozzájárulást vállalták. Jóleső érzés volt tapasztalni, hoay a közös munka valódi közösséggé kovácsolta az utcák és terek néoét, ezek számomra talán még többet jelentenek, mint a számokban mérhető városfejlődés . . . — Milyen szervezett keretei vannak, milyen szervező erő képes a tanácsi támogatást, a közösségi áldozatvállalást gyakorlati munkával formálni? — A Városvédő és Szépítő Egyesület nálunk nemcsak tanácsadó, véleményező testület, elsősorban a munkára orientáló és azt megszervező testület. Paks minden utcájában a lakossággal közösen mérték fel: hány négyzetméter járda, út, hány folyóméter csatorna, hány darab fa ültetésére lenne szükség, hol lehetne játszóteret kialakítani, mennyi ehhez a la- kossáai támogatás és mennyi a tanács lehetősége . . . A Paksi Költségvetési üzem pedig gyorsan, jó minőségben végzi el a munkákat. — Bizonyára sok kiváló közösség, egyén kap most külön is elismerést, arra kérem, néhányat említsen meg . .. — Nagyon nehéz megkülönböztetést tenni - vívódik magában Já ki i Péter. — A Duna- kömlődi HNF a Faluház építéséért tett nagyon sokat, Forster József és Tilki Péter, az Atomerőmű dolgozói pedig az egyéni áldozatvállalásban nyújtották a legtöbbet . . . L. J. Elégtelen A húsvétkor árusított pácolt- füstölt húsok és töltelékek minősége összességében megfelelt a szabvány előírásainak, mindazonáltal akadtak az idén is megszívlelendő tanulságok. Ez derül ki a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás április hcvi gyorsjelentéséből. Az állomás ellenőrei 26 terméket vizsgáltak meg, közülük kettőt kifogásoltak. A Székesfehérvári Állatforgalmi és Húsipari Vállalat .‘füstölt kötözött sonkája, a megengedettnél több nitrátot és sót tartalmazott, így csak továbbfeldolgozva engedték forgalomba hozni. A Dombóvári Állami Gazdaság dalmandi hús- füzemében előállított füístö'Jt Icpockán, a hús-szalonna aránya az előírt 4:1 helyett, 1-1 arányú volt, ami igencsak megcsúfolása a minőségnek. Mindezeken túl, a húsvéti idényárukat általában is érte kifogás, a leggyakrabban előforduló hibák: a húsok nem megfelelő formázása, felületük sötét színe, a bőrös felületen szőrvégek maradtok, sőt néhány terméken puha zsiradék is előfordult. A Baranya Megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat tavaly, húsvét előtt 80 ezer kilogramm füstölt terméket értékesített boltjaiban. Az idén már csak 55 ezer kilogramm eladását tervezték, ám a kereslet csökkenését tapasztalva, ebből a mennyiségből is visszamondták 10 ezer kilogrammot, így a tavalyinak mindössze 60 százalékát értékesítették. Hasonló forgalom-visszaesést könyvelhettek el a Csemege Kereskedelmi Vállalat és a Zöldért boltjai. Kérdés: a piaci igényekhez igazodva, a húsiparral összefogva, miért nem hirdettek meg alkalmi árleszállítást, fölélénkítve ezzel a keresletet?! Kifogás érte a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat siklósi üzemében készült finom fonott kalács és a kétkilós házi jellegű kenyér minőségét, miután sem térfogatuk, sem alakjuk és bélzetük nem felelt meg a szabvány előírásainak. A technológiai hibát elkövetőkkel szemben fegyelmire tettek javaslatot. Elszürkült, zöldes árnyalatú, a jellegzetestől eltérő szagú és ízű volt a Szentlőrinci Állami Gazdaság vajszlói feldolgozójában készült burgonyape- hely. Az ok: gyenge, hibás, beteg nyersanyagot használtak fel. A minőségcsökkenés mértéke 40 százalékos, amiért is fegyelmire tettek javaslatot. Miklósvári Z. 3M9.1 itnétcsr magasban A kupola fölött, a daru tetején Péntek délutánra megépülf a Színház terén a daru Ha valaki azt mondja, hogy negyven méter magasban járt, az így első hallásra szinte csekélységnek tűnik — igen ám, csak éppen nem mindegy, hogy ez a negyven, azaz pontosabban 39,1 méter magasság milyen körülmények között közelíthető meg. Mert ugye egy épület belsejében, lépcsőn fölfelé haladva igazán nem nagy ügy. De próbáljon csak meg valaki ilyen magasban, egy daru tetején dolgozni — már az sem könnyű, hogy oda följusson, főként, ha nincs is igazán gyakorlata az ilyesmiben. A pécsi Színház téren hétfőn láttak munkához az Építőipari Gépesítő Vállalat dolgozói, s tegnap délutánra be is fejezték a darutelepítést. A Pingon 180-as típusú, futómacskás, ellengémes kúszódarura azért volt szükség, mert csak ez a típus felel meg, gémkinyúlása és teherbírása miatt a célnak, azaz annak, hogy a darutelepítés után a színház kupoláján a födémcserét meg tudják csinálni. Ezt a fajta darut előzőleg Pakson alkalmazták, a színház födémcseréje utáni időre egyelőre még nem érkezett újabb megrendelés. A különböző típusú daruk esetében három paramétert kell figyelembe venni: az általa emelhető súlyt, a kinyúlást és a magasságot. Minthogy pénteken reggel még az utolsó műveleteket végezték, a feljáró létra még nem volt kimerevítve. Aki a daru tetejére akart — vagy kénytelen volt — följutni, annak a minden lépésre mozgó, s levegőben himbálódzó létrán kellett fölkapaszkodnia, csak a saját erejére, ügyességére és lélekjelenlétére bízva magát. Mert aki egyszer ott megcsúszik .. . Igaz, kesztyű, védősisak mindenkin van, sőt biztonsági öv is, de az csak arra jó, hogyha az ember valahol megáll, akkor kikösse magát — menetközben az nem véd a bármikor bekövetkezhető zuhanástól. Fotóriporter kollégámmal engedélyt kaptunk, hogy kizárólag saját felelősségre fölmászhatunk az imbolygó létrán a darura. El is indultunk, de nem sokkal a kezdet után, úgy éreztem magam, mintha az égbe vivő bibliai Jákob létráján araszolnék fölfelé és, be kell vallanom, hogy noha még soha senki azzal meg nem vádolt, hogy gyáva nő lennék, sőt, még a pénteki kudarcom' után sem tartom magam annak, hamarosan visszafordultam. Nem mertem vállalni, hogy végig fölmegyek, mert egyszerűen nem tudtam megállni, hogy ne nézzek lefelé. És éppen ezt nem szabad. Viszont azóta sem győzőm kellőképpen csodálni kollégámat, aki rettenthetetlenül végigment a létrán, holott az ilyesmi az ő számára sem tartozik a mindennapos feladatok közé. És irigylem is, mert mint mondta, iqazán szép volt a ki. látás. Akik pedia fönt dolgoznak, azok a mi számunkra kifejezetten vakmerőknek tűnnek. Még valamit feltétlenül el kell mondani: Sotkó László, az ÉGV kirendeltségvezetője említette, hogy észrevették: a Kossuth Lajos utcában a járókelők, meg a környező épületekben lakók és dolqozók félnek, tartanak a darutól, s attól, hogy esetleg valami leesik. Nos, a szakemberek mindenkit biztosítanak afelől, hogy aqgodalomra semmi ok, maximális biztonsággal dolgoznak — illetve dolgoztak, mert most már a födémcserét végzők veszik át a munkát. Dücső Csilla Fotó: Proksza László Mézédes virágillat, bogarak dongása tölti meg a levegőt, amikor május elejére virágba borul a nárciszos. Páratlan természeti ritkasággal büszkélkedhet a Somogy megyei nagyközség, Babócsa; az egykori grófi gyümölcsös, és még korábban a középkori mezőváros területén május elejére két-há- rcm holdnyit borít virágba a csillagos nárcisz. Egyedülálló látvány, talán az északibb vidékek hangamezőihez hasonlítható. A nép úgy tartja errefelé, hogy a csillagos nárciszt, amely kerti párjánál később nyílik, a török hozta el Keletről. Letelepítette, a virág elszaporodott „kivadult", mező- nyi területet borított be. Ezért nevezték el a helyet Basakertnek. A babócsaiak mindig példás rendben tartották a Basakertet, a termelőszövetkezet a füvét kaszálta, a gyümölcsfáit védte. Nem lett szemétlerakodóhely, és ma sem látni még egy elhajított gyufaszálat sem. Természetvédelmi területté nyilvánították. Az már a feledésbe merült, hogy vár is állt itt a középkorban — csak az írások őrizték emlékét. Két éve, dr. Magyar Kálmán, a kaposvári múzeum régésze egy gótikus, valamint egy még korábbi, románkori templomocskát talált a Basakert, vagyis a régi mezőváros megerősített várában, melynek falait már csak enyhe halom mutatja. A helybeliek, elsősorban a tanács és a tsz szívvel-lélekkel támogatták a régészeti leletek megóvásának ügyét. Pénz híján gépi erőt, munkát, anyagot adtak, gondoskodást, és sikerült az idei feltárásig megóvni az értékes műemlékegyüttest. Babócsa 600 éve mezőváros, 1990-ben ünnepli fennállásának 950. évfordulóját. Ekkorra szeretnék megnyitni a nárci- szosban a szabadtéri múzeumukat. Tudományos ülésszakot és helytörténeti monográfiát is terveznek erre az évfordulóra. A középkori romok fölé, az egykori, templomok méretére, alakjára emlékeztető védőtetőt emelnek és a falakat'kon- zerváljók. A nárciszos természeti ritkaságával, az itteni termálvizű stranddal, kis kempinggel, parkkal, kastéllyal és a szabadtéri múzeummal, ma is olyan hely, ahová érdemes ellátogatni. Gállos Orsolya A turista gazdasági jelenség Miért- haragszanak az osztrák kereskedők? Ez itt a kérdés: miért nem szeretnek bennünket a keletausztriai osztrák kereskedők? Kari Blecha belügyminiszternek a menekülttáborra vonatkozó elmúlt heti bejelentése mögött ugyanis — a „politikai menekült” fogalom devalválódása mellett, — elsősorban az a magyarellenes hangulat húzódik meg, amelyet Ausztriának Magyarországhoz közel eső részéből a kereskedők keltettek. A turista ugyanis egyben gazdasági jelenség: vásárol! Kelet-Ausztria kereskedőinek érdekvédelmi szervezetei pedig már néhány éve, de különösen tavaly nyár eleje óta harcoltak az osztrák fizetésekhez képest olcsó magyar árak ellen. Különösen hétvégeken ■tömegével viszik haza Budapestről, Győrből, Szombathelyről, legfőképpen Sopronból a magyar élelmiszert, mosószert, sőt a nálunk árusított Marlboro cigarettát, fele, vagy negyed annyi árért. Nem szólva a számukra olcsó magyar fodrászatról, szemüvegről, fogorvosi dijról. Az osztrák kereskedők mindezt a zsebükön érzik, ezért keltik a hangulatot. Tavaly ősszel már az osztrákoktól el-, kobozott magyar árut kamionok szállították el. Csakhogy az áraink még mindig alacsonyak és már nem volna elég kamion a vámrazziára. Ráadásul megfordult a kocka: a január 1-ién életbe lépett szabad utazási rendszerünk következtében, szemben a tavaly egész évben összesen 460 ezer magyar turistával, az idén már eddig közel 300 ezer járt Ausztriában. Hiszen utazási jog van, valuta viszont kevés, Így a kevés pénzzel megjárható közeli Ausztriában a magyar turista lesz sajátos gazdasági jelenség. Olyannyira, hogy kissé áformálja az osztrák kereskedelmet. Hiszen a kevés pénzt jól beosztják, és nem élelmiszert, vagy luxuscikket, hanem elsősorban műszaki árut vesznek, mert az a leghasznosabb. A bécsi tévé szerint az idén 3 milliár- dot hagynak ott schillingben, túlnyomórészt a műszaki boltokban. Igaz, az osztrák turizmusban a magyarok létszámuk szerint csak a nyolcadik' helyen vannak. De a bevásárló turizmus árutömege szerint a magyarok: elsők! Mindez lecsapódott a közhangulatban is. A turista ellen azonban semmit sem lehet tenni. A közöttük lévő töredék viszont, kint akar maradni, ráadásul Ausztriát csak ugródeszkának használná, az USA, Kanada, Ausztrália felé. Az osztrákok tehát ettől a kis rétegtől megvonják a pénzt, nem kaphatnak — sokszor egykét éven át — osztrák ellátást, szállást. A szállást ugyanis a tábor kultúrálatlan, nemzetközileg vegyes embertömege miatt sokszor felcserélik panzióval, amit a menedékjogot kérők számára az osztrák állam fizet. Bár a tábor nemzetközi összlétszáma legfeljebb egy pici falu lélekszámának felel meg, de valódi politikai menekült már réqen nem volt közöttük. Ezért az osztrákok a magyarok előtt lényegében bezárják a tábort. Földessy D. vasárnapi 3 Nárciszmező a Basakertben Babócsát érdemes lesz felkeresn
